Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-02-22 / 43. szám

i&25 február 2Í ZALAI KÖZLÖNY 5 — Farsangi mulatság Kiska- nizsán. Ma, vasárnap este 8 óra­kor tartja a Kiskanizsai Katolikus Ifjúsági Egyesület a Templom-téri uj iskola összes termeiben farsangi mu­latságát reggelig tartó tánccal. A szórakozást három rövid színmű előzi meg: „A hamis asszony“, „A házas­ságlevél“ és „Az Őfensége szobája.“ Aki sokat akar nevetni és jól akar mulatni, el ne mulassza megnézni a kiskanizsai ifjúság vigalmát. Kitűnő borról, hideg és meleg ételekről gon­doskodva van. A mulatság iránt már is nagy az érdeklődés nemcsak Kis- kanizsán, hanem Nagykanizsán is. — Megmérgezte magát. Németh Anna, a Kiskorona csaposának fiatal 18 éves leánya 'afeletti szégyenében, hogy atyja 14 millióval nem tudott elszámolni főnökének, megmérgezte magát. A mentők beszállították a kórházba, ahol gyomormosást kapott. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. = Dr. Knausz László ügyvédi irodáját Fő-ut 21. szám alá (a Rózsa vendéglő felett az emeletre) helyezte át. — Pályázat. A Zalavármegyei Hivatalos Lap közli, hogy a letenyei járás Tótszerdahely községében adó­ügyi jegyzői állásra március 8 határ­idővel pályázatot írtak ki. — A piaci árak az elmúlt hét két hetivásárján alig észrevehető kis hullámzásokon kívül jelentős válto­zást nem szenvedtek. Csak a tegnapi napi piacon okozott meglepetést a tej ára, amely talán a rossz időjárás következtében 6000 koronáig ugrott, sőt azon felül is próbálkozott, de nem sok eredménnyel. A hús és zsir piac lanyhasága s az itt tapasztalt áresések a baromfipiacot is csekély mértékben befolyásolták. A marha­húst már 16.000 koronáért is mérik kilogrammját. Sokan, kiknek érdeké­ben áll, igyekeznek ugyanazt a hirt terjeszteni, hogy az elhullott, betegen leölt állatok húsa, de ettől a híresz­teléstől vajmi kevesen ijednek meg, még akkor sem, ha összehasonlítják a drága és az olcsó marhahúst. A piaci huscsarnok fülkéi előtt mindig nagy a tolongás s még senki sem átallotta másodszor is 16.000 koro­nás húst tenni a tűzhelyére, aki egy­szer megkóstolta azt. — Félmillió korona gyorshaj­tásért. A rendőrkapitányság kihágási osztályának vezetője Zoltán József nagyrécsei földművest ittas állapot­ban való gyorshajtásért s az őt le­állító rendőrőrszemnek az igazolás megtagadásáért 500.000 korona pénz- büntetésre ítélte. — Vadászati jog bérbeadása. Nemesbükk község március 8-án, Döbrőce és Kisrada községek március 1-én vadászati jogukat bérbeadják. harisnyák elszakithatatlanok Mindenütt kapható. 485 — Cigánybál csonka-csütörtö­kön. A Nagykanizsán működő cigány­zenészek csonka-csütörtökön csak éjjel 1 óráig fognak muzsikálni a kávéházakban és vendéglőkben, mert ezen az éjszakán éjfélután 1 órai kezdettel tartják báljukat a Ritscher- vendéglőben, ahol az egyes „bandák“ felváltva fogják huzni a talpalávalót a többieknek. — A községi határjelek rendbe­hozatala. Azalispánnaktegnap Nagy­kanizsára érkezett rendelete értelmé­ben április 15 és május 1 közt az összes községi határjelzőköveket meg kell vizsgálni, összeírni, intézkedni azok kijavításáról és pótlásáról. Az alispán nyomatékosan felhívja a vá­ros vezetőségét ezen jogbiztonság szempontjából rendkívül fontos ren­delkezésének betartására s annak a községek határában leendő ellenőr­zésével a főszolgabirákat bízza meg. — Baleset. Csabrendek község­ben Illés Lajos bodorfái lakos kocsi­jával elgázolta Horváth János 77 éves csabrendeki gazdát. Az öreg Horváth súlyos sérüléseket szenvedett. — Járási erdőőrök fizetésren­dezése. A vármegye a közigazgatási bizottság illetékes albizottságának javaslata alapján a járási erdőőrök 1925. évi fizetését a következőkben rendezte: a négy főerdőőr évi 13 millió 200 ezer, a négy 1. osztályú erdőőr 11,880.000, a négy II. oszt. erdőőr 10,560.000, az egy Ili. oszt. erdőőr 9,240.000, a két erdőszolga 8,250.000 korona fizetést kap, mely­hez 4—600.000 korona lakbér járul. Az erdőőrzési járulékokat holdanként 4600 koronáról ugyanekkor 6000 koronára emelték. Ragadós állatbetegségek Zalá­ban. Zalavármegyei állategészségügyi felügyelősége által tegnapelőtt kiadott kimutatása szerint Zalavármegyében a következő helyeken uralkodnak ragadós állatbetegségek: Lépfene: Cserszegtomaj, Sármellék, Nemes- rádó, Dabronc és Nyirád községek­ben. Veszettség: Lendvajakabfa és Murarátka községekben. Ragadós száj és körömfájás: Balatonudvari- Tagyon, Zalavár, Kerkaszentkirály, Mihályfa, Qyulakeszi, Begyesd, Mo­nostorapáti, Sáska és Zalahaláp köz­ségekben. Sertésvész : Keszthely, Zala­vár, Szentgyörgyvár, Vállus, Borsfa, Kistolmács, Szécsisziget, Galambok, Komárváros, Esztergályos, Hahót, Zalaszabar, Bodorfa, Nemeshany, Zalahaláp, Aübánfa, Ságod, Zaia- szentiván községekben és végül Zala­egerszeg városban. = Egyrészt a vasúti tarifa folyton nö­vekvő drágasága, másrészt az igás fuvaro­zás költséges volta következtében mindin­kább tért foglal nálunk a teherautó-fuva­rozás, mely ma már külföldön, a nyugati államokban olyannyira elterjedt, hogy úgy­szólván az egész fuvarozás teher-autókra van alapítva. Ez érthető is, mert a teher­autó csak akkor fogyaszt anyagot, hogyha hasznos munkát végez és ezenkiviil elke­rülhető a sokszor fel- és kirakás költsége, mert hiszen amig egy cikk vasúton rendel­tetési helyére érkezik, fel kell rakni közúti fuvarra, átrakni vasúti vagonba, onnét megint kirakni vasúti fuvarra stb., ami rendkívül drágító. — Hazánkban teher­autó gyártás terén a Magyar Vagon- és Gépgyár r. t. Győr, legelső helyen áll és az ott gyártott „RÁBA“ teherautók a leg­rosszabb útviszonyok között is kitünően megállják helyüket és áraik nemcsak a külföldi kocsi mai árához, hanem a béke­paritáshoz képest is jóval olcsóobak. = Ródlik, torna és sportfelsze­relések Thermos, öngyújtók olcsón kaphatók vadászfegyverek, töltények nagy raktára Szabó Antal fegyver­kereskedésében. = Felhívás részvényjegyzésre. Városunkba a múltak hibájából, egyet­len helyiérdekű vasút sem fut be. Főként ez az oka, hogy valamikor Dunántúl első kereskedő városa nem tudott lépést tartani a szomszédos, geografiailag kedvezőtlenebb fekvésű, de különben protezsált városokkal. A múltak hibáit egyszerre jóvátenni nem lehet. Vasutakat a mai viszo­nyok mellett nem építhetünk. A semmittevés azonban visszafejlődés. A nagykanizsai járással közvetlen szomszédos letenyei járásban semmi­féle vasút nincsen. Gazdaságilag, kereskedelmileg ide gravitál és ide- vonzza a mellette levő Kerkavidéket. Letenye székhelylyel alakulóban van a „Muravölgyi szállítási és ipar­üzemi szövetkezet“. Célja, rendsze­res autójáratok tartása Letenye— Nagykanizsa között, személy, de kü­lönösen teherforgalom lebonyolítá­sára. Ezzel kapcsolatban saját gép- javitóműhely létesítése. — Felhívjuk Nagykanizsa vros és vidékének kö­zönségét, hogy ezen vállalat létesí­tésénél bennünket részvényjegyzéssel támzgatni szíveskedjék. Az alaptőke 500 millió koronába terveztetik, 2500 drb. 200.000 K névértékű üzletrész kibocsátásával, mely összegből az alapítók már 200 millió K-t leje­gyeztek. A jegyzések egyidejűleg a jegyzett összeg 10°/o-a fizetendő, mig 30% március 15-ig, 30 o ápri­lis 15-ig, a hátralék augusztus 15-ig fizetendő. A vállalat még folyó év tavaszán megindul. Az alakuló köz­gyűlésről e hírlap tájékoztat. Rész­vények jegyezhetők: Nagykanizsán Pauk Vilmos irodájában (Kazinczy- utca 59. Tel. 164.) Letenyén a Le­tenye és Vidéke Hitelszövetkezetnél, vagy dr. Lakó Imre ügyvéd, nem­zetgyűlési képviselő irodájában. Az alapítók: Letenye és Vidéke Hitel- szövetkezet. Dr. Lakó Imre ügyvéd, nemzetgy. képv. Pauk Vilmos oki. mérnök. Dr. Pozsegár Rezső, ügyvéd-. Szekeres István. = Oer-cie die Duns© ma délután 5 órai kezdettel tartja szokásos táncteáját. = A „Kiskanizsai Polgári Olva­sókör“ ma este 7 órai kezdettel saját helyiségében táncmulatságot rendez, melyre a tagokat és azok vendégeit tisztelettel meghívja. — jó bor, hideg és meleg ételek, első­rendű kiszolgálás biztosítva. = Mindenkinek fontos, hogy minél olcsóbban szerezze be szük­ségleteit. Filipp kötöttárugyárában Szombathelyen a saját gyártmányú elsőrendű angol-flórzoknik 35.000, női harisnyák D. M. C. anyagból 85.000, kötött kebátok és szvetterek 290.000, kötött mellények 195.000 koronába kerülnek, = Felfedeztem Párisban egy magyar találmányt. Párisban va­gyok, a szemem elkáprázik a sok szebbnél-szebb kirakaton. Ruhák és selymek ezer színben tündökölnek, púderek, parfümök százfélék illato­sán, színesen pompáznak az erős lámpafénynél. A Rue de Boulogne egyik pompátóan kivilágított drogé­riája előtt és bámulom a sok-sok színes dolgot. Egyszerre csak meleg­ség fut át a ssivemen, hát hiába vagy Párisba olyan büszke, mégis rászorultál a magyar tudományra és boldogan nézem a sok cifra üveg között a már külföldön ts híressé vált „Sálán“ fertőtlenitőszert. Hiszen ez magyar találmány 1 Látjátok akár­milyen nagyok vagytok, akármilyen csillogó is „a francia caprit“ még sem tudjátok nélkülözni annak a kicsiny, megnyirbált Magyarország fiainak találmányait. Asszonyok, ti akik akik a francia toilette-szereket tartjátok a legkiválóbbnak, csak lát­nátok, hogy a francia asszony milyen örömmel veszi „Sálán“ toilettet. — Neki mindegy, milyen gyártmány, csak a fontos, hogy jó legyen. A Salan-Toilette gusztusos, átlátszó, tiszta és kellemes illattal biró, nagy fertőtlenítő és szagtalanító hatású szer és még egy más hatása becses különösen a francia nők előtt, ami a Salan-nak ugyan jó reklám, de sajnos sok asszony visszaél vele, hódolva az „egykének“ vagy pláne a most divatos meddőségnek. Pestre érkezés után első utam a Sálán Müvekhez vitt, a gyár városi irodá­jába, mondván: „az igazgató úrral szeretnék beszélni“, ez ugyan nem ment olyan simán, mert várnom kellett. Szóba elegyedtem az egyik kisasszonynyal, aki mellesleg meg­jegyezve nagyon csinos volt (persze, hisz ő biztos „Sálán“ gyógyszappant használt, hogy egy kis előtanul­mányt végezzek a Salan-ról, no meg hogy gyorsabban menjen az idő. Pár perc múlva végre bejutottam a belső szobákba és a következőket jegyezte meg: „A Salan-vegytilet egy fiatal magyar vegyész talál­mánya, mely egészen uj lehetőséget nyitott meg úgy az emberi, mint az állati gyógyászatban. Körülbelül két évvel ezelőtt felhívtuk már a hazai szakkörök figyelmét a Salan-ra, de eredménytelenül, mig rövid idővel ezelőtt, miután már külföldön min­denütt ismerik és becsülik és nagy hangon vitatják az elsőbbséget, ma­gyar tőkével megalakult a Salan- gyár. Most már rövid idő alatt megkedvelték úgy az orvosok, mint a nagyközönség. Az állami uradal­makban, nagy gazdaságokban,tehe­nészetekben és használják és milyen mértékben felismerik kiváló előnyeit a többi hasonló szer felett, olyan mértékben terjed a használata a ki­sebb gazdaságokban is. Nagy előnye, „olcsó volta“. Eddig a felvilágosí­tás. Ja, senki sem lehet hazájában próféta. Dr. W.... Y. CSERKÉSZ HÍREK A cserkész adóssága. Sopron­ból írják: Egy egyszerű iparostanon- cot, az ottani cserkészcsapat tagját, megkért egy család, hogy javitsa meg a villanyvezetéket. Á tanonc megcsinálta a vezetéket, összeszedte a szerszámait és el akart távozni. — Várjon fiam! Nem is kérdi, mit fizetek ? Mivel tartozom ? — kér­dezte a házigazda, egy ezredes. — Semmivel se, — felelte szeré­nyen a fiú. — Semmivel? Hát a gazdájának fizetek ? — Nem! Ez munkaidőn kívül van. Ezért nem jár semmi! — Nem jár semmi?—álmélkodott a házigazda. Esztendők óta nem hal­lotta, hogy valaki valamit szívesség­ből csinált volna — Maga esti félhéttől kilencig dolgozott és nem kér bért ? — kér­dezte a háziasszony. — Nem, nagyságos asszonyom, ma még egy cserkészjótettel adós vagyok, tessék elfogadni ezt a kis munkát annak a fejében. Az ezredest nagyon meghatották a I SALVATOR SÖR I I s: A KORONÁBAN h • Értesítem a mélyen tisztelt közönséget, hogy a világhírű SALVATOR sört ismét beszereztem s állandóan csapolva tartom. :: Szives pártfogást kérve . - - ■ ■ ■ ■ - KISS EfsÍMŐ Korona vendéglős

Next

/
Oldalképek
Tartalom