Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-08 / 287. szám

Csőn En-Jaj elvtárs nyilatkozata Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság Központi Népi Kormá­nyának külügyminisztere az ENSz közgyűlésének a koreai-kinai né­pi erőket rágalmazó törvénytelen határozatáról nyilatkozatot tett. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének közgyűlése 1951 február 1-én törvénytelen, sérelmes ha­tározatot fogadott el, amely rá­galmazó módon „agresszornak“' minősítette a Kínai Népköztársa­ságot —■ hangzik a többi között a nyilatkozat. — Most még tovább ment és 1953 december 3-án az Egyesült Államok és még négy, szolgálatába kényszeritett csatlós ország által határozatot fogadott el. Ez a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság képviselőinek távollété­ben hozott határozat — figyelmen kívül hagyva a világ valamennyi békeszerető népének és a becsü­letes emberek közvéleményének tiltakozását - „súlyos aggodalmat“ fejez ki és „elitéli1 ‘ az állítólagos „kegyetlenkedéseket“. Ennek a határozatnak az elfogadása, amely az Egyesült Államok kor­mánya által koholt jelentésen ala­pul, nyilvánvalóan törvényelle­nes, rágalmazó és érvénytelen. Az Egyesült Államok kormányá­nak a koreai és kínai népi erőkkel szemben előterjesztett rágalmai teljesen alaptalanok. A koreai és kínai népi erőknek az amerikai agresszió ellen vívott háborúja a legnagyobb mértékben igazságos volt. A koreai és kínai népi erő­ket az arcvonalcn és a mögöttes területeken egyaránt az emberi­esség magasztos szelleme hatotta át. A koreai és kínai népi erők­nek a lakosság iránt tanúsított védelmező gondoskodása és a ha-I diíoglyokkal szemben elkövetett elnéző politikája éles ellentétben áll az Egyesült Államok agresz- sziv erőinek a koreai nép váloga­tásnélküli legyilkolásával és a koreai-kinai hadifoglyokkal szem­ben alkalmazott rossz bánásmód­ban megnyilvánult politikájával. A továbbiakban Csou En-laj rá­mutatott arra, hogy a nemzetközi jog és az emberiesség alapelveit a koreai háború során senki más, mint maguk az amerikai agresz- szorok szegték meg. Az emberek sohasem felejtik el, hogy az ame­rikai fegyveres erők dobták le a bombák tonnáinak millióit Korea békés városaira és falvaira, az amerikai fegyveres erők nem ri­adtak vissza a tömegirtó napalm- és mérgesgáz-bombák használatá­tól, az amerikai fegyveres erők folvtattak embertelen baktérium­hadviselést a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság és Eszakke- let-Kina területén, az amerikai és liszinmanista fegyveres erők mé­szárolták le tízezrével a koreaia­kat. Abban a pillanatban, amikor az egész világ érdeklődéssel figyeli a koreai fegyverszünet megkötéséi ben résztvett két fél között Pan- mindzsonban folytatott tanácsko­zásokat, az Egyesült Államok kor­mánya — kezén a koreai és kínai nép vérével — szörnyű terv szol­gálatában terjesztette elő ezt az alattomos javaslatot. Az Egyesült Államok kormánya azért akarja felhasználni az ENSz közgyűlését arra, hogy légbőlkapott hazugsá­gával elterelje a világ figyelmét, fenntartsa a feszültséget Távol-Ke­leten és Ázsiában, hogy ezzel megkönnyítse a koreai politikai értekezlet összehívásának további halogatását és igy teljesen aláak­názza a hadifoglyok körében vég­zendő felvilágosító tevékenységet, fokozza katonai agresszióját Dél- kelet-Ázsia ellen, meggyorsítsa Ja­pán ujrafelfegyvérzését, kiterjesz- sze ázsiai katonai támaszpontjai­nak hálózatát, előmozdítsa ázsiai agresszív katonai tömb megszer­vezését és ilymódon megvalósítsa a fegyverkezés fokozására és a háborús előkészületekre irányuló politikáját. Csou En-laj végül igy fejezi be nyilatkozatát: — A kínai nép legnagyobb felháborodását fejezi ki az ENSz közgyűlésén törvény­telenül elfogadott szégyenteljes határozat miatt, amely „kegyet­lenkedésekkel“ rágalmazza a ko­reai és kínai népi erőket. Felha­talmazást kaptam, hogy a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya nevében a lehető leg­erélyesebben elitéljem az Egye­sült Nemzetek Szervezetének ezt az eljárását. .Felhívjuk az egész világ békeszerető népeit és mind­azokat, akik az igazságot támo­gatják, indítsanak hatalmas küz­delmet azok ellen a törekvések ellen, amelyek az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, az Egyesült Ál­lamok háborús politikájának vég­rehajtó eszközévé akarják változ­tatni és leplezni próbálják az amerikai agresszió kegyetlenkedé­seit, és működjenek közre abban, hogy az ENSz valóban visszatér­jen az alapokmányban kijelölt út­ra. A Kínai Népköztársaság kor­mánya és népe kész együttmű­ködni valamennyi békeszerető or­szág kormányával és népével e cél elérése érdekében. OLVASTUK... Sajtó jelentések a bermudai tanácskozásról New-York (TASzSz). Az Asso­ciated Press tudósítója jelenti a Bermudákról, hogy bár a három hatalom külügyminiszterei készek előzetesen elfogadni a Szovjet­uniónak a négy hatalom berlini tanácskozásáról szóló javaslatát, nézeteltérések támadtak köztük a négy hatalom tanácskozása össze­hívásának időpontját illetőleg. Á tudósitó rámutat, hogy az Egyesült Államok minden haloga­tás és tiltakozás ellenére erő­szakolni igyekszik, hogy Francia- ország ratifikálja az „európai vé­delmi közösség“ tervét. Az Associated Press tudósítójá­nak bermudai jelentése szerint Eisenhower, Churchill és Bidault december 5-i tanácskozása után a következő közleményt hozták nyilvánosságra: „A küldöttségve­zetők külügyminisztereik kísére­tében ma délután folytatták tár­gyalásaikat. Megvitatták a szovjet jegyzékre adandó választ, majd hozzákezdtek az „európai védelmi közösségre“ vonatkozó előzetes véleménycseréhez“. Az Associated Press hozzáfűzi, hogy „a küldött­ség vezetőjére1' történt utalás lé­nyegében helytelen, minthogy •Dániel nem volt jelént a tanács­kozáson. A tudósitó megjegyzi, hogy Dá­niel miniszterelnök távolmaradása figyelmet keltett. „Az üléstermen kivül — írja a tudósitó — az a hír terjedt el, hogy Laniel igyekszik távoltartani magát az „európai hadsereg" kérdésében folyó bel­’itikai harctól, mert reméli, hogy Franciaország köztársasági elnökévé választják1'. Mint a Reuter tudósítója je­lenti New-Yorkból, a New-York Herald Tribune szerkesztőségi cikkében arról ir, hogy a bermu­dai tanácskozáson olyan véle­ményeltérések kermitek felszínre, amelyek ingerültséget okoznak. Minden ország saját kedvenc ter­vét készül előterjeszteni. Eisenho­wer elnök — folytatja a lap — kétségtelenül ragaszkodni fog az „európai hadsereg“ megteremtésé­nek fontosságához. Az AFP és a „Le Journal de Dimanehe" című lap bermudai tudósítójának je­lentései azt bizonyítják, hogy a bermudai tanácskozás részvevői között komoly nézeteltérések van­nak a szovjet jegyzékre adandó válasz kérdésében. Az AFP tudósítója közli, hogy az Egyesült Államok képviselői követelték, szabják meg a négy hatalom külügyminiszterei küszö­bönálló berlini tanácskozásának korlátozott határnapját. Az an­gol és francia megbízott tiltako­zott ez ellen. A londoni „Sunday Times“ tu­dósítója is foglalkozik a bermu­dai tanácskozáson felmerült né­zeteltérésekkel és rámutat, hogy „a franciák helyzete igen za­varos. Laniel és Bidault nem be­szél egymással.1' A „becsület" jelvényei Különös és ,,fontos“ értekezletei tartattak nemrég Bonnban. Maga Heuss, a nyugatnémet báb állam el­nöke adott utasítást az értekezlet megtartására, s azon olyan volt nna. gasremgn nád katonatisztek is reszt­vettek, mint Kessclring tábornagy, Manteuffel páncélos tábornok, Stumpf vezérőrnagy, továbbá IIcss- ler cs Pohle volt miniszterek. Ahol c-nnyi náci gyűlik össze ott csak gálád dolgokról lehet ’ szó. Miután az amerikai imperialisták dé­delgetett Nyugat.Németországában a revan-seszme, a milWarizmus, s velük együtt a náci szellem is melengető kezekre talált, a volt hitleristák kül­sőségekben is kifejezésre akarják jut­tatni, megkülönböztetett) helyzetüket. A szóbanforgó értekezleten megtár­gyalták tehát a hitlerista kitünteté­sek ügyét. Az értekezlet részvevői ab­ban tökéletesen egyetértettek, hogy a Hitler adományozta kitüntetéseket le­het és kell viselni a bonni birodalom­ban. Ez a kérdés Bonnban, ahol a második világháború befejezése után néhány évre ismét a, „Deutschland, Deutschland über alles1 ‘-t tették meg állami himnusszá, tulajdoniképpen nem is vitás kérdés. Csupán azt kel­lett megoldani, milyen formában le­het a hitlerista jelvények viselését szalonképesen törvényesíteni, mi le­gyen a kitüntetéseken lévő horogke- resztiel, stb. A bizottság végül is határozatot hozott, amely mindenkit feljogosít a hitleri Wehrmacht kitüntetéseinek vi­selésére, minthogy azok — szósz érint idézzük — „a becsület) jelvényei vol­tak és marnálak. s viselőik tettei méltóak voltak és maradtak az elis­merésre“. Miféle becsület jelvényei ezek, s kik azok, akik méltók voltak és maradtak ezekre a kitüntetésekre? Az egyre nagyobb számban rehabili­tált fasiszta háborús bűnösök ezek, akik térdig gázollak a Szovjetunió, valamint Közép- és Délkel cd-Európa népeinek vérében, akik ihletéi voltak az amerikaiak koreai barbárságának, s akik szomjuhozzák azt a percet’ hogy egy harmadik világháborúban bebizonyíthassák: ,méltók maradtak Hitler elismerésére‘ ‘. Valamenyire alkalmazkodtak azon- ban a határozat szerzői a korszellem­hez. Javasolták, hogy a. ..vaskeresz- ten“ a horogkeresztet. tölgyfalomb­bal helyettesítsék, az egyes érmékről vegyék^ le a ki*erjesztett sast, vagy takarják le babérkoszorúval. A szov­jet-német fronton elkövetett bandita­teltekért adományozott ,.keleti érem“, a krimi, a gyemjansski,'kübá- nyi és más harcokért, adományozott érem most igy kerül fel a hitleristák dolmányára. Búiba akarnak azonban tölgyfa­lombbal és babérkoszorúval fcUyolt bontani: a horogkereszt az horog. Ló észt, a militarizmus militarizmus, a vérfürdő, a gyilkosság, a bandit-iz. mus mindig ugyanaz marad. A né­metek a „keleti érmet“ a hálom (dalt' ,,fagyhalál-éremnek“ nevezték, s ezért nem lehetetlen, hogy a volt nemet katonákat ezek a kitüntetések a hitlerista, hadsereg dicstelen végé­re ^ emlékezhetik. A békcszeretö népei:, mindenesetre éberen vigyáznak', hogy a, háború becstelen lovagjai dicstelen jelvényeikkel a mellükön ne törhes­senek mégegyszer a népeit életére. ~ A FINN nép demokratikus szövetsége a finn függetlenségi nappal kapcsolatban nyilatkoza­tot adott ki, amelyben a finn- szovjet kapcsolatok ápolására hívja fel a finn népet. JAPÁN Kommunista Pártja válaszul a megígért amerikai segélyre — közös akcióra szólí­totta fel a japán szakszervezete­ket és népi szerveket az ujrafel- fegyverzés ellen. — A KOREAI Népi Demokra­tikus Köztársaság Legfelső Nem­zetgyűlésének Elnöksége ratifikál­ta a koreai-kinai gazdasági és kulturális együttműködési egyez­ményt. IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás: Felhős, párás, néhány helyen ködös idő, főként délnyugaton ködszitálással, eső­vel. Mérsékelt szél, a hőmérsék­let alig változik. Várható hőmérsékleti értékek: Reggel 1—4, délben C—9 fok. kö­zött. ★ A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet 4 fok fe­lett. Megyénk egyik legnagyobb köz­ségéből, Sofőrről érkezett. levél. Csuka Jenő elvtárs levelezőnk a doh gozó parasztok nevében kért felvi­lágosítást arra, hogy az 1953-ban megjelenő minisztertanácsi ha'-ározat( amely a dolgozó parasztok adóhát­raléka eltörléséről szól, kire vona'ko. zik. ★ A minisztertanács 1033—1953. sz. julius 26-án hozott határozata a következőképpen hangzik: A minisztertanács a dolgozó pa­rasztság fokozottabb megsegítése érdekében határozatot hozott a me­zőgazdasági lakosságnak nyújtandó adókedvezményről. A határozat- értelmében törölni kell a termelőszövetkezetek, valamint a termelőszövetkezeti csoportok tag­jainak az 1952. évi december 31-én fennálló összes adóhátralékát és nyilvántartott .- megváltási árelölegét (beleértve az 1953. évre kivete'-t árelőleget is), ha a termelési év be­fejezése után továbbra is termelő­szövetkezeti Ságként gazdálkodnak, és az 1953. évro kive'-ott adóikat évvégéig megfizetik. Az egyénileg gazdálkodó parasz­tok 1952. évi december hó 31-6n fennálló adóhátralékának 50 száza­lékát törölni kell, ha folyó évi ese­dékes adójuk (tehát az 1953. évre esedékes adó) mellett a hátralék másik 50 százalékát december 31-ig megfizetik. Söjtör község egyénileg dolgozó parasztjaira a minisztertanács ha­tározatának azon szakasza tartozik, amely az egyénileg dolgozó parasz­tok adóhátralékának eltörlésével foglalkozik. A 42-es lispeszentadorjáni népboltban komoly változást ho­zott a kormány programmja. A népbolt dolgozói mindent meg­tesznek azért, hogy a község és a környék áruellátását teljes mértékben biztosítsák. A vidéki dolgozók a népboltba járva örömmel állapítják meg, hogy minden élelmiszer és iparcikk kap­ható, még 11-es és 8-as lámpaüveg is. Ha valaki többet jár a népboltba, akkor azt is észreveszi, hogy a népbolt dolgozói külö­nösképpen gondot fordítanak a dolgozók kiszolgálására. Hasonlítsuk össze a 42-es lispeszentadorjáni és a pákái kis-^ áruházat. A pákái kisáruházban jobbra-balra futkosnak a kiszol­gálók, a saját ügyeikkel foglalkoznak, mindenhova néznek, csak pont a vevőket nem veszik észre. Félóráklt kell várni arra, mig a népbelt dolgozói meggondolják magukat és megkérdezzék, -iri-t teccik parancsolni“^ A méteráru reszortnál Beke és Pető kartárs udvariasan és für­gén szolgálja ki a dolgozókat. Miért nem tudja megcsinálni ezt a kisáruház dolgozója is? A fuzionálás óta hiba van az áruelosztással. A csömödéri föid- müvesszövetkezet mostohagyermekként kezeli árudáját. Hónapok telnek el addig, mig paprikát, cukrot, szalonnát, szalámit, süte­ményt, hidegételekct, vagy petróleumot lehet kapni. Megjegyzésképpen figyelmeztetjük a pákái kisáruház vezető­jét, hogy mielőtt árut küldenek, gondolja meg, hogy mit akar kül­deni, mert ha a cukrot, paprikát, petróleumot és a hidegételt megtartja magának, úgy kérjük, akkor fogyassza el a petánci vi­zet is. Bella János levelező. Első ejtőernyős ugrásom Junius vége volt akkor... Egyen­ruhába voltunk öltözve és szágul­dott velünk a gépkocsi Nagyka­nizsa felé. Szivünkben öröm s izgalom. Csípős, hajnali szél szá­guldott végig arcunkon, de mi büszke, felemelt fővel, mint a vá­ros első ejtőernyősei énekel­tük a pilóta-indulót. A repülőtér zöld gyepén paran­csot kaptunk a felszerelésre. Jól­eső érzés volt az előző éjjel be­hajtott ernyőt a kezembe venni, jól esett tudni, hogy az ernyőt jól behajtottam és igy biztos lesz a föidreérés. Végre feltűnik gépünk, s a várva-várt -vigyázz!“ is elhang­zik. Az elvtársak és a lányok sze- rencsekivanatait halljuk, mi kö­szönő tekintettel némán válaszo­lunk rá. Aprókat döccenve indul a gép, majd mint száguldó pari­pa rohan a sik mezőn. Nem látok mást, mint zöld összefolyó sávot rohanni hátrafelé. Elmarad a dö­cögős, már a magasban vagyunk. Szemem előtt szürke felhők vo­nulnak el, majd az ég szúrós kékje látszik a gép ablakán. Alat­tunk erdők sötétzöldje, távolabb ut kígyózik, amely megtöri a föld egyhangú, zöld szinét. Milyen jó repülni, milyen jó hallgatni a motor egyenletes moraját, milyen jó lentről nézni az épülő Éger­szöget. — -Első öt ember“ — hangzik az ugrató szava. Néhány pillanat és már a karabinerkötelet is be­kapcsoljuk. Ott állunk tántorog­va a gép ajtajában. Rövid -ugor­jon“ vezényszavak hallatszanak. Hirtelen arra gondoltam, amit az elméleti foglalkozáson tanultam: -zárni a lábat, számolni....“, de most már ugrok is, érzem az or­dító légcsavarszelet. Néhány buk­fenc a levegőben, egészen gyen­ge rántás és már nyiladoznak is az ernyőm szeletei. Most van csak időm arra, hogy körülnézzek. Alattam tarka tö­meg, fekete vasútvonal, kigyózó utak, a Zala kékesen csillogó vi­ze, távolban apró házak. Lassan, alig érezhetően ereszkedek alá. Alattam palatetős ház — malom. Kétszáz méterre a földtől úgy éreztem, hogy sokkal gyorsab­ban szállók, mint eddig. Nézem a terepet. Kukoricatáb­la. No, ez nem Írsz rossz, leg­alább nem esem nagyot. Gyorsan "közeledik felém a föld“. Szoros sabban zárom a lábamat, homo- ritok: zsupsz! a földön vagyok. Gyorsan felugrottam, s -leszerel­tem". Nagyon boldog voltam, szeret­tem volna sorra ölelni a tömeget, amely már körülvett. Arra gon­doltam, hogy ma csali sport, szó­rakozás az ejtőernyőzés, de nem feledtem azt sem, hogy a dolgo­zó nép adta ezt a lehetőséget és ha a haza védelmére hiv bennün­ket, ott leszünk. Méltók akarunk lenni az ejtőernyős névre. Készéi Gyula iiiiiiIIíími >ia>Biii wiii'ii)1 iiim'niiw ■ijiiartarrrnBiKTnirr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom