Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-08 / 287. szám

IX. évfolyam 287. szám. Ära 50 fillér 1953 dec. 8. Kedd rule pröletJrjAi egyesüjuftekí ________________ ______________ i ■ ■ ——— A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA MAI SZÁMUNKBÓL: Leveleinkből (2. old.) — Partéiét: Több figyelmet a dolgozók jogos panaszainak orvoslására (3. old.) - Élüzem leszünk... (3. old.) — Egy dolgozó jubilál (3. old) — Tollhe­gyen a ruhagyári népbolt (3. o.) — A pénzügyi terv teljesítéséért is har­colnak a nemesnépiek (4. old.) — Itt az alma, hol az alma... (4. old) — A gelsei földművesszövetkezet meg az étolaj (4. old.) Műszaki vezetőink feladatai az 19S4. évi terv előkészítésében Üzemeinkben hősies küzdelem fo­lyik, hogy győzelemre vigyük, ma­radéktalanul teljesítsük az évi ter­vet. Már eddig is több üzem befe­jez e ezévi tervé'- és a terv túl-elje­tiit ősén dolgozik. Ilyenek többek kö­zött a MASZOLAJ-trösz-, a buda- fai Kőolaj termelő Vállalat, a nagy­kanizsai Földgázüzem és még né­hány vállalat. Ahol lemaradás mu- íaíkozik a terv teljesítésénél, komoly feladatok várnak a kommunista dol­gozókra, s igen nagymértékben a műszakiakra. Bármennyire sokrétűek és nagyok is a feladatok, amelye­ket az idei terv teljesítése Jüz elénk, már előre is kell tekin'énünk: elő kell készítenünk az 1954. évi terv sikerét-. A jövő év előkészítésé­nek egyik legfontosabb rész© az 1954-cs terv körültekintő, alapos kidolgozása, annak érdekében, hogy az á'menet a jövő évre zökkenőmen­tes legyen s a termelésben ne kö­vetkezzék be visszaesés a csökkentett beruházások ellenére sem. Pártunk sikereinek egyik forrása, hogy soha. se.m merül el a napi feladatokban, nagy távlatokban gondolkodva, bölcs előrelátással vezette és vezeá az or­szágot. így kell dolgozni most is minden egyes üzemben. Az a munka, amelyet most a tervezésre fordítunk, bőségesen kamatozik majd a jövő­év nagy eredményeilien. Az 1954-es tervkészilfésnél fokozott gondot kell fordítani a nép élet­színvonala emelésének és a szocialis­ta felhalmozásnak döntő forrásaira: az önköltség csökkentésére és a (cr- melékenység emelésére. Emellett to­vább kell javítani a temlékek minő­ségé: mind a könnyű-, mind az élel­miszeriparban s egyéb iparágakban. 'A legszigorúbb takarékosságot kell megvalósítani anyaggal, energiával, pénzeszközökkel. A terv készítésénél figyelembe kell venni a Központi Ve/Aőség júniusi liatározatát, a kormány programm- ját, amely az iparosítás bizonyos- fokú csökkentését Írja elő. De ez nem jelentheti az*, hogy olyan ter­vet készítsünk, amelyet. „kényelme­sen, játszva iul lehet teljesíteni“. Az iparfejleszés bizonyosfoku csökkentése nem azt célozza, hogy egyhelyben topogjunk, hanem az «adott körülmények között előre men­jünk a szocialista épit'és utjain. ÉP- pen ezért- olyan tervekre van szük­ség amely előrehaladásra serkent, reális s egyenle'esen teljesíthető minden hónapban. Hogy reális legyen tervünk, fel kell mérni az üzem, vállalat- termelésben meglévő „szüle keresztmetszeteit“ s már ez évben biztosítani azok meg­szüntetését-. Serkenteni kell a dolgo­zókat is, hogy a vezetőkkel karöltve harcoljanak .a fogyat ók osságok meg­szüntetéséért, az uj módszerek elsa­játításáért. Az 1954. éves teTv ké­szítésénél is figyelembe kell vennünk a. dolgozók munka iránti lelkesedé­sé1, ujitókészségét-, szocialista verse­nyét, A tervek elkészítéséért a vállala­tok igazgatói és a műszaki vezetők felelősek. Munkájukhoz hatalmas se. gitséget kapnak a tömegektől, amelyek közvetlen érezték a terv jó és gyenge oldalait. A tervezés olyan kérdés, amely minden munkást közelről érint, hiszen minden hiba, szerve­zetlenség gátolja a dolgozók terme­lését, versenyét, nem szólva arról, hogy keresetét is csökkenti. A munkás, aki nap nap után (ót áll a munkapad mellett, aki szemmel tartja dolgozó társainak munkáját, aki töviről hegyire ismeri műhelyé­nek problémáit, sok esetben olyat is észrevesz, amit képzett mérnökök, igazgatók sem lá'nak. Sztálin elvtárs azt tanítja: „...a dolgozói;, a mun­kások és parasztok milliói élnek, munkálkodnak, haréolnak. Ki kétel­kedhetne abban, hogy ezek az embe­rek nem hiába élnek, hogy ezek az emberek életük és harcuké során rop­pant gyakorlati tapasztalatokat gyűjtenek össze? Vájjon kétséges-e, hogy az olyan vezetők, akik ezeket a tapasztalatokat semmibeveszik, nem tekinthetők igazi vezetőknek?‘ A tömegek tapasztalata hatalmas erőforrás. Műszaki vezetőink, terve­zőink meri-senek hát bá-ran ebből a forrásból. A mi rendszerünk demokratizmu­sának egyik legfontosabb bizonyí­téka az, hogy nálunk a tömegek szabadon fejthetik ki véleményüket, bírálhatnak, javaslatokat tehe-nck s az állam meg is hallgatja szavukat, megvalósítja helyes javaslataikat. Ez történjen most is, az 1954. évi tervek elkészítésénél is. Ha igy ké­szül a terv, akkor tovább mélyül dolgozóinkban az a felismerés, hogy ők az üzem, az ország gazdái. Ez a munka hozzájárul ahhoz, hogy kiszélesedjék a dolgozók látóköre, megismerjék munkájuk összefüggé. sét az egész gyár, az egész népgaz­daság munkájával. Azt a tervet, amelynek kidolgozásában maguk is resztvettek, méginkább sajátjuknak érzik, még szivósabban, még fe­gyelmezettebben küzdenek azért, hogy azt maradéktalanul teljesítsék. Ha a műszaki vezetők helyesen is. mertetik a feladatokat, a dolgozók­ból spontán törnek elő a jobbnál jobb javaslatok. Do ahhoz, hogy ter­veink reálisan, a Központi Vezető­ség határozatának megfelelően le­gyenek elkészítve, szükséges, hogy a népnevelők, szakszervezeti bizal­miak megfelelő felvilágosító munkát végezzenek. Pártszervezeteink, (tekintsék szív­ügyüknek az 1954. évi -terv előké­szítését. Elsősorban a kommunisták mutassanak példát azzal, hogy ébe­ren feltárják a termelés hibáit s (törik a fejüket a legjobb javasla­tokon. Pártszervezeteink szálljanak szembe azokkal, akik semmibeveszik, ,,eltüntetik“ a dolgozók javaslatait. A légiókesebb szavaknál is jobban buzdít a javaslatok megtételére, ka a dolgozók látják: hogy javaslatai­kat komolyan veszik, azonnal, min­den bürokrácia nélkül elbíráljál^, ese1 énként meg is jutalmazzák s ami a legfon'-osabb, sürgősen meg­valósítják. Malenkov elvtárs nagy nyomatékkai hivta fel a figyelmet- a tömegek javaslatainak, kritikai meg­jegyzéseinek megbecsülésére. „ A" alulról jövő bírálat csak abban az esetben fejlődhet ki és ölthet nagy arányokat, ha mindenki, aki egész­séges bír ál astet gyakorol, biztos ben­ne, hogy szervezeteink támogatják, s hogy a fogyatékosságokat, amelyek­re rámutatott, valóban meg is szün­tetik. Szükséges, hogy a pártszerve­zetek és a pártfunkcionárimők, ősz. szes vezetőink élére álljanak ennek az ügynek.“ Szép és lelkesi'ő feladat tervezni: elgondolkodni azon, milyen is lesz a jövő, hogyan akarunk majd dol­gozni az elkövetkezendő hónapokban az életszínvonal további emeléséért, a Központi Vezetőség határozatai­nak és a kormány programmjának megvalósításáért. E nagyszerű programra sikere nem kis részben a műszaki vezetők munkájától függ. Sok függ attól, hogy 1953. évi tervünk teljesítésével és t uh élj esi tűsével milyen szilárd alapokat rakunk le jövőévi mun­kánkhoz. Ne sajnáljunk időt, fáradt­ságot, elmélyült munkát az 1954. év üzemi terveinek kidolgozásától. Mi­nél jobban teljesítjük e feladatokat, annál nagyobb lépést teszünk majd előre a jövő esz'emlőben a haza felvirágozta-'-ásának, a szocializmus építésének ú ján. Silózás a zalaszentmihályi Felszabadulás tsz-ben M int agy szorgalmas hangyaboly, olyan a zalaszentmihályi Fel- szabadulás mezőgazdasági termelőszövetkezet. A felhalmozott kukoricaszárkévék között sürög-forog a nép, zug, zakatol, prüszköl a kis silózógép. És még egyre hordják k ocsikkal a sok kukoricaszárt. Egy másf elmét eres homokbuckáról nézzük végig ezt a. különös és érdekes munkát. Némelyek a mindig éhes_ telhetetlen kis gépet ,,etetik1 ‘. Ez a gép maga egy élő agitáció. Te Ihetetlenségcvel mintha csak azt- mondaná: Silózzatok, emberek, látjátok, én még mindig éhes vagyok! A zalasz&ntmihályiak ezt kéts zer sem mondatják maguknak. Okultak a tavalyi esetből. B izony szomorú eset volt az. Nem elég, hogy a szárazság érzékenyen su j'-otta őket, hanem még a szénájuk jelentős része is elégett. Ilyen anyagi kár mindenkit érhet, azért a zala- szenttmihályiak csak azt mondhatják: érdemes silózni. De nemcsak ezért érdemes, hanem azért is, mert könny ebb az átt eleit et és, meg aztán ta- karmánymegiakarilásra is nagyobb a lehetőség. így hát minél többet silózni — ez o, tsz jelszava. Ennek erdeké- ben minden tsz-tagot moz gósHoitak. Még a gyerekek, is kivo­nultak. Négy Hz év körüli iskolás fin b uzgóHcodik ott a silógödörben. Szór­ják a belehullott, apróra összevágott kukoricaszárt. Az egyik tsz-iag a gyárból küldött, összeapritotf répát s zárja bele villájával. Akik a gödör­ben állnak, ezt a keveréket egyúttal jól le is tapossák, de utána újra - csak hull, hull a silóznivaló a gépből. firöm nézni ezt a mozgalmas képet. Az arcokról leolvashatni a " ^ munka öröméit. Talán arra gondolnak, mennyivel lesz jobb ered­mény jövőre az állattenyésztésben. Nem csoda, hiszen jóval többet silóz­nak, mint tavaly. Ez a gödör, amit most töltenek, száz köbméteres. De nem ez az egyetlen. Megtelt már egy százölvenköbméteres és meglelik még egy. Hanem szükség is van rá. A szép állatállományt nemcsak meg­tartani kell, hanem tovább fejleszteni. Ha mindig ez lebeg a tagok elő’-1, akkor biztosan lesz is - jó ered­mény. Ha többet silóznak, fejlődik az állatállomány, több tehén lesz. A több tehén többet szaporodik és töb b tejet ad. Növeli a tsz jövedelmeb Hogy miénk legyen a győzelem fi kuitnrverseny Itirei Lelkesen készülnek csoport­jaink a kulturversenyre. A türjei gépállomás színjátszó és tánccsoportjának a vezetőség minden segítséget megad, hogy lelkesen készülhessenek a ku;- turversenyre és a gépállomás mű­vészeti csoportja a kulturver- senyben is példát mutathasson. ★ A pacsai kultúrotthon 2 szín­játszó- és tánccsoporttal, ének- és zenekarral nevezett be a kultur- versenybe. A csoportok rendsze­resen próbálnak, készülnek a he­lyi bemutatókra. ★ Murakereszturon a kultúrott­hon tánccsoportja, szinjátszócso- portja és zenekara készül a kul­turversenyre. Rendszeresen pró­bálnak, a helyi bemutató előtt még pár községben is vendég­szerepelni akarnak. ★ Pórszombaton a népiegyüttes uj anyaggal készül a kulturver­senyre. Helyi anyag felkutatásá­val foglalkoznak. A helyi anyag gyűjtéséhez a népművelési osz­tály minden segítséget megad ré­szükre. Több községbe készül­nek a helyi bemutató előtt ven­dégszerepelni. ★ A becsehelyi -Szabadság“ tsz cs a pölöskei kultúrotthon kultur- csoportjai színjátszó-, ének- és táncszámokkal készülnek a kul­turversenyre. ★ Nem nevezett be még a kultur- versenybe az orosztonyi gépállo­más és Zajk község kulturcso- portja sem. A gépállomás, a köz­ségi tanács vezetősége nem ad segítséget a fiataloknak. Néhány nap múlva értékelik a megyék állat- és állati termékek begyűjtési versenyének állását. Ekkor dől el, hogy hol dolgoztak legszorgalmasabban tanácsaink, állandóbizottságaink, népnevelő­ink. Ekkor dől el, hogy melyik megyébe kerül a miniszterta­nács vándorzászlaja, ki kapja a jutalmat. Zala megye hosszú ideig az élen volt az állat és állati ter­mékek begyűjtésében. Eredmé­nyeinkkel példát mutattunk az egész országnak. A begyűjtési mi­nisztérium legutóbbi értékelése szerint Békés megye a verseny fi­nisében megelőzött bennünket. Kiengedtük kezünkből a vezetést, amit hosszú, szívós és kitartó munkával szereztünk meg. Nem először történik, hogy me­gyénk végig vezet egy-egy mun­kában, de az utolsó napokban ki­fulladunk s elviszik előlünk az elsőséget azok a megyék, ahol okosabban osztották be erejüket, ahol a kezdeti eredmények nem okoztak önelégültséget, ahol volt erő még arra is, hogy épp az utolsó szakaszban fokozzák az ütemet. Eddig mi mutattuk a példát, de most itt az ideje annak, hogy ép­pen mi vegyünk példát azoktól, akik ilyen hősies munkával bebi­zonyították, hogy nem ismernek lehetetlent, s az utolsó napokban is meg lehet fordítani a sorren­det. Ez a tennivaló a mi számunkra is. Békés megye igaz, hogy meg­előzött bennünket, de ez nem je­lenti azt, hogy a végleges értéke­léskor nem mi leszünk az elsők. A vágómarha-, baromfi- és tejbe- gyüjtésben maradtunk le. Erre kell most minden erejét összpon­tosítania járási és községi taná­csainknak. Ha a hátralévő néhány napban felkeresnek a tanácsta­gok, népnevelők minden hátralé­kost, s megértetik velük, hogy itt az országos és egyéni érdeken kívül a megye becsületéről, a me­gye elsőségéről is szó van, akkor minden bizonnyal nem lesz ered­ménytelen ez a munka, s ismét az élre kerülhetünk. Néhány nap van bátra csupán. A december 10-i állapotnak megfelelően törté­nik majd az értékelés. De ha er­re mozgósítunk most minden erőt, ha ezt tesszük munkánk előteré­be, akkor a győzelem a miénk lesz. Miért nem jó az újítás? Borsos elvtárs, a zala­egerszegi fülőház javító­műhelyének művezetője kissé haragos hangulatban van, amikor találkozunk vele. Hamarosan meg is tudjuk, mi okozta kedvet­lenségét. Egy értékes újítását nem fogadták el. Az újí­tás szerinte s a vele együtt dolgozó szakembe­rek szerint is, nemzetgaz­dasági szempontból nagy jelentőségű. — Egy hen. gerlégszelepet — vasutas ivyelven ,,rikker“-t — egy­szerűsítettem, — kezdi az eset részletes elbeszéléséi. — Amikor elkészült, ki­próbáltuk, és a szelep jól bevált. Kicsit később, hogy az újítás még tökéletesebb legyen, a tömítést végző ró­zsafagyökér golyót alvrni- niumg oly óval cseréltük fel. Tehát az újítást mó­dosítottuk. Az eredmény nem maradt el. Az alv/mi- niumgolyó nem reagál a kapott ütésekre, nem reped el, mini a fagolyó, vagyis feladatát kitünően és na­gyon idötállóan látja el. Ha a régi és az újítóit hengerlégszelepet vizsgál­juk, laikus szemmel is különbséget tehetünk az újított javára. Az újított darab ugyan­is jóval kisebb és — nem sárgarézből van. Mig a régi alkatrész idegen gyár szabadalma és alig besze­rezhető, addig a Borsos elvtárs által szerkesztett szelep egyszerű, és minden f ütőháznál elő dili Iható. Az egerssegi fűtőhöz szakem­bereinek véleménye szerint a régi ,rikker“ -szelepek­kel sok a baj, sek az üzem­zavar. — Kipróbálta ujüáswn­kat — folytatja Borsos elvlárs — a pápai fűtőhöz is, — ugyanis oda adtuk át 6 hónapi próbaidőre. Jónak találták. Csakhát a minisztérium i]7. osztályá­nak volt más a vélemé­nye. ★ Vájjon jól felülvizsgál ták-e a minisztériumba Borsos József elvtá/rs uji- íását? Ha az újítás a gya­korlatban megfelelt a kö. vet élmény ekneic, akkor annak elméletben is mer kellene felelnie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom