Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

P / R T til SZERDÁN este 5 órakor a za­laegerszegi Pártoktatás Házában a megyei elméleti tanácsadó tag­jai Söjtör János elvtárs vezetésé­vel elméleti vitát tartottak „A munkás-parasztszövetség napja- inkban‘‘ címmel. A vita bevezető előadását Söjtör János elvtárs tartotta. Az előadás után igen élénk vita alakult ki a munkás-parasztszö­vetség tartalmáról, a szegény- és középparaszt társadalomban el­foglalt helyéről. VUKICS LÁSZLÓ elvtárs igen helyesen, élénk színekben, gaz­dag tényanyaggal fűszerezte hoz­zászólását, amely során elénk tá­rult a középparasztokkal való he­lyes foglalkozás iránya. PERCZE ZSIGMOND elvtárs hozzászólására gyorsan és élénken reagáltak a vita részvevői. Külö­nösen színvonalas vita képződött a „szegényparasztság“ mai hely­zetével kapcsolatban. FARKAS JÓZSEF elvtárs helye­sen állapította meg, hogy nem lehet szétválasztani a szegénypa­rasztságot, egyaránt támaszkodni kell a szövetkezetekben és a még egyénileg dolgozó szegényparasz­tokra is, hiszen ez a réteg a mun­kás-parasztszövetség falusi alapja. VASVÁRI FERENC elvtárs, az elméleti tanácsadó iroda veze­tője hozzászólásában beszélt a ,.NEP‘‘ magyarországi alkalmazá­sának kérdéséről. Majd Söjtör Já­nos elvtárs válaszolt a kérdések­re. A válasz után azonban megint csak élénk vita alakult ki a kö­zépparasztság helyzetéről, a kö- zépparasztosodási folyamat lehe­tőségéről, és a kapitalista tenden­cia igen csekély lehetőségéről a mezőgazdaságban. AZ ELMÉLETI TANÁCSADÓ tagjai megállapították, hogy a magyar falu központi alakja, a kö­zépparaszt jó módba került. Ezt lehetővé teszik számára pártunk és kormányunk intézkedései. De a volt „szegényparasztság“ is egyre inkább a jómód útjára lé­pett. Különösen azok, akik a nagyüzemi mezőgazdálkodást vá­lasztották, mert azokban a terme­lőszövetkezetekben, ahol a tagok jól és eredményesen dolgoztak, (és ezt mutatják a most folyó zár­számadások) ott a középparaszto­kénál is nagyobb jövedelemre tet­tek szert. De az egyénileg dolgozó szegény parasztság többsége is, ha jól dolgozik, alaposan műveli földjét egyre magasabb terméseredmé­nyeket ér el. Többet vihet a pi­acra, jobban él. A szó gazdasági értelmében tehát „szegényparaszt­ságról“ ma mar nem beszél­hetünk. A KAPITALISTA TENDENCIA igen csekély lehetőségéről is élénk, mozgalmas vita alakult ki. A vita során elénk tárult a kér­dés lényege. Söjtör János elv­társ, Vukics László elvtárs he­lyesen magyarázták meg, hogj amig kisárutermelés folyik, addig a kapitalista tendencia lehetősége fennáll. — Pártunk és kormá­nyunk azonban nagy gondot for­dít arra, hogy egyes harácsoló elemek, spekulánsok ezzel^ ne tudják akadályozni országunk fejlődését. Ezt a különböző ren­deletek és intézkedések révén éri el. Az elméleti tanácsadó tagjai a vita után megbeszélték a követ­kező vita tárgyát és módszereit, majd Vasvári elvtárs zárszavával véget ért az elméleti tanácsadó vitaestje. EST! BESZÉLGETÉS... (József Atilla halálának 16. évfordulójára) Este volt és csend. Bársonyos. Nálam ült, ö, a költő s úgy, mint énem egyik jele s beszélgettünk. Meséltem azt épp: mint tágult a város pereme: mint lett naggyá, mint lett egy saját haza, miben a dolgos mánk és jövőnk jogán mint élet az anyaméhben és e jó anyánkért mint lüktet szivünk boldogan. .. , Majd hallgattunk hosszan, hosszan. Én a vérre gondoltam, ml hőseinkre ráfagyolt s az esztelen bombákra, mik a földön csak szörnyű sebet hagytak ott s agy fiatal anya kidőlt belére s gyermeke kezére, mely még vállait rángatta és tépte, hogy anyja szóljon s kötényével törölje le könnyeit. Lásd, ma kéznél a fegyver jól ökölbe szorítva kalapács s ekeszarv mellett. S gazdagok vagyunk: nemcsak szersz, ímra, de fegyverekre is teleti. Mit érne a szerszám jó fegyver nélkül? S mit a fegyver, csak úgy, pusztán, l egymaga? így is s úgy is jönnének ránk, hegyibénk, hogy végre mi lettünk és vagyunk a haza. őrt áll a nép a Dunánál. — Benned nem él a kérdés, se sok más fényes gondolat. Szövögetted mind, de szétszakította, szétvágta egy tehervonati S bár szóltam már róla, újra szólnom kell, nézd, nem birom tovább, kell ez a beszéd, magától buggyan csak s bármennyire fáj, ha ma nem, hát holnap újra kérdeném: Miért csak igy? hisz leit volna százszor is módod halni s hányszor még? s hányszor dicsőbben? Az önkény gyáva bitófája alól nézni a bíró szemével, szólni a népért, vádolni még ott is, mig homlokodat felhözi a harag s oly mélyen, hogy a rut kin se törli le: halott arcodba bevésve megmarad. Vagy vártál volna a korra: hogy tiszta öntudattal a győző rohamra menet gépfegyverek elé dobhattad volm társaid védve testedet — — — De te nem válaszolsz, hiába kérlek, a poros szád hallgat, betömte a föld. S én rontom s temetem azt a világot, mely téged gáládul s aljasul megölt. PÁL JÓZSEF Párthirek A nagykanizsai járási pártbi­zottság a következő pártnapokra küld előadókat: DECEMBER 6-ÁN: Sormás: Lőrincz Kálmán, Esz- teregnye: Csatár János, Rigyácz: Dés Ferenc, Szepetnek: Kelenc János, Gyótapuszta: Tóth István, Bajosa: Farkas Ferenc, Fityehá- za: Hertelendi Marianna, M.ke- resztur: Szőke István, Jankapusz- ta: Szilaj Lidia, Surd: Kun Fe­renc, Belezna: Szlávecz György, Pátró: Nagy Mária, Liszó: Szmo- dics József, Miklósfa: Dómján István, Bagola: Végh Vendel. DECEMBER 7-ÉN: Nagyfakos: Dominkó István, Sand: Kovács Ferenc, Miháld: Diics I ajos, Pat: Dobos József, Zalajakab: Gelencsér Józseíné, TqIIös fűrészüzem: Fábián József, Nagyrécse: D. Tóth Lajos, Kis- récse: Ferk Mihály, Nagybakó­nak: Kerkai László, Csapi: Hor­váth Lajos, Zalaujlak: Jakabfi Rudolf, Galambok: Farkas Jó­zsef, Komárváros: Kiss Varga Imre, Ormandpuszta: Farkas Je­nő, Kiskomárom: Akkermann László. B.magyaród: Csavricsán Ferenc. DECEMBER 8-ÁN: Zalakaros: Horváth József, Ga- rabonc: Nagy Lajos, Zalamere- nye: Lőrincz József, Nagyrada: Kovács Gyula, Zalaszabar: Susz­ter Ferenc, Orosztony: Ferencsics János, Kereeseny: Erdődi Fe­renc, Palin: Kovács István, Ho- mokkomárom: Dénes István. Hosszuvölgv: Cserhalmi István. Füzvölgy: Bedő Károly. TÖMEGSZERVEZETI ÉLET Az MNDSz feladatai az Országos Nőkonferencia előkészitésében n Pártunk Központi Vezetősége no­vember 4-én ér-ékelte a nők között végzett politikai és nevelömumkat. Megállapította, hogy az MNDSz a felszabadulás óta komoly eredménye, két ért el. Ma már oh. találjuk a nőket a politikai, társadalmi, kultu­rális cs gazdasági élet minden te­rületén. Asszonyaink egyre jobban megtanulnak élni az alkotmány adta jogaikkal, egyre jobban megállják a helyüket, munkaterületükön, nap mint nap tevékenyebben vesznek részt a szocializmus építésében. Még mindig komoly hiba azonban, hogy nem eléggé tudtunk harcolni a nők megbecsüléséért. Az MNDSz az u óbbi időben a nők jogainak védelmét és a nők politikai nevelését nem biztosit olt a kellően. Ez aít ered_ ményoz'e, hogy tömegb; 'folyásunk csökken* az asszonyok körében. Pártunk Központi Vezetősége rá­mutatott hibáinkra és határozatot hozott a hibák kijavítására. Sok kü­lönböző vélemény alakult már ki egy egy kérdés megoldására a hibák kijavítására, de még számos problé- ma van, ami megoldásra vár. A vitás kérdéseié megtárgyalására lesz hivatva az Országos Nőkön, ferenda, melyet pártunk Központi Vezetősegének határozata alapján január első feléhen hiv egybe az MNDSz Országos Központja•. Az Országos Nőkonferencia nem­csak az MNDSz, hanem a magyar dolgozó nők konferenciája is lesz, ahol a nők minden rétege az ország minden részéből képviselteti magát. A konferencia célja, hogy megtár­gyaljuk az elöltünk álló feladatokat, hogy uj tartalmat adjunk mun. Teánknak, a küldöttek szavaikon ke­resztül az ország dolgozó asszonyai nak szavát fogják hallatni, elmond ják, hogy mik az asszonyok kíván­ságai, javaslatai, hogyan akarnak a jövőben dolgozni. Az Országos Nőkonferenei im á mi megyénk asszonyai is ToepviseUeíik magukat, j konferencia küldötteit e hó 3-tól 15-ig választják meg nő- gyűléseken. A nőgyüléseket megyénk asszonyai alapos munkával készítik elő, mer. látják a küldöttválasztó nögyülések jelentőségét. Tudják, hogy küldött­nek lenni kitüntetés. Ezért olyan asszonyokat küldjenek el a konferen­ciára, akik eddigi .munkájukkal be bizonyították, hogy érdemesek a bi zalomra, akik jól képviselik érdekei­ket majd a konferencián és onnan hazatérve, segítik a munka megjavi- t ását. Nem kis feladat asszonyaink szá­mára a nőgyülcsek előkészítése, a küldöttük megválasztása. Az ered­ményes munka végzéséhez fontos, hogy munkájukhoz a pártszerveze­tek segítségét kérjék, A nögyülcs előtt hívjanak össze csoportjaink kibővített vezetőségi ülést. Beszéljék meg a Központi Vezetőség haitáro. sa-tát és az ezzel kapcsola'os fel­adni okai, A nőgyülést úgy kószi sék elő, hogy azon a. falu valamennyi becsü. lefes dolgozó asszonya részt vegyen és közösen válasszák meg küldöt- ' üke;í. Kövessék asszonyaink a letenyei MNDSz példáját, ahol 2-án este a vezetőség a pártszervezet és a többi tömegszervezeltcl közösen megbe­szélte, hogyan készítik elő a küldött- választó nőgyülést, amit 10-én fog. nak megtartani. A jó küldőt (választó nőgyülések hozzájárulnak a nőkonferencia sike réhez, mely asszonyaink jogainak fokozottabb védelmér, munkánk ered ményesebb vitelét fogja elősegíteni. DITTEICH FEBENCNÉ MNDSz m. szervező Bz Ifjúsági Szövetség alaptörvénye A Dolgozó Ifjúság Szövetsége szervezeti szabályzata az if­júsági szövetség alaptörvénye. Ez az alaptörvény meghatározza a szövet­ségbe tömörült --okszázezer fiatal számára az új társadalmi rend épí" tése és megszilárdítása terén végzen­dő feladatokat. A szervezeti szabály­zat szellemében élni és cselekedni: ez minden DISz-fiatal kötelessége. Ez az alaptörvény ragyogóan világít­ja meg a magyar ifjúság útját. So­raiban kimondja, lrogy. „példamutatóar tanuljon, szün­telenül képezze magát; tanulmá­nyozza a marxizmus-leninizmus tanításait... sajátítsa el a tudo­mány, a kultúra, a technika is­mereteit ... példamutatóan vegyen részt a termelőmunkában, a szo­cialista munkaversenyben, támo­gassa a mezőgazdaság szocialista fejlesztését... legyen mindenkor készen drága hazánk védelmére, a munkásosztály hatalmának, a nép- köztársaság megvédésére éberen őrködjék népköztársaságunk al­kotmánya, rendje felett és erősít­se az állami, népi fegyelmet, vé­delmezze a dolgozó nép közös tu­lajdonát képező javakat". Soha a magyar történelem folya­mán nem állt még nagyszerűbb és magasztosabb feladat ifjúságunk előtt, mint ma. Erre mozgósít a szervezeti szabályzat. Ez a szabályzat az ifjúsági vezetők kezében forradalmi perspektí­va a fiatalok kommunista nevelése terén. Nap mint nap fel kell hasz­nálni a munka minden területén. Minden fiatal számára a szervezeti szabályzat — az alaptörvényen túlme­nően — az ifjúság nevelésének, a szocializmus építésének kézikönyve legyen. Nem jó vezető az, ki nem érvényesíti munkájában a szervezeti szabályzatot és nem sorainkba való fiatal az, aki az ifjúsági szövetség szabályzata ellenére cselekszik. TVT em éltek a szervezeti szabály- ^ ' zat szellemében a zalalövői területi DISz-szerveze: fiataljai. Mán­iái Zoltán, DISz’títkár teljesen elha­nyagolta az ifjúság nevelését és szer­vezését. Hónapokon keresztül nem tartottak taggyűlést, vezetőségi érte­kezletet. Az ifjúsági szervezet telje­sen szétbomlott, szétesett! Mánfai elvtárs ezerféle szubjektív és objek­tív „okra'* hivatkozik, aminek az ideje természetesen lejárt. Mánfai elvtárs munkájáért a járási DÍSz-bi- zottság is felelős, hiszen ismerték a hanyag munka e mintaképét Zalalö" vön és nem tették meg a szükséges intézkedéseket. Néhány nap választja el a zalalövői fiatalokat az új vezető­ségválasztástól. A DlSz-megyebizott- ság szilárd meggyőződése, hogy Za- lalövőn megváltozik a jelenlegi tűr­hetetlen állapot és a vezetőségválasz­tás felkészülése, valamint az azt kö' vető munka bebizonyítja majd a köz­ség ifjúságának hatalmas lendületét. A DISz Központi Vezetőség X. teljes ülésének határozata alapján me­gyénkben megkezdődnek az alapszer­vi vezetőségek újjáválasztásai. A me­gye ifjúsági vezetőinek a munkák középpontjába kell tenni a választás előkészítését és sikeres lebonyolítá­sát. Még jobban meg kell ismertetni a fiatalokkal a DISz szervezeti sza­bályzatát, s annak rendszeres tanul" mányozására fel kell hívni a szerve­zeteinkbe tömörült fiatalok figyel­mét. A szervezeti szabályzat kimondja: „Joga van a szövetséghez tartozó minden fiatalnak, hogy résztvegyen a szövetség vezető­szerveinek megválasztásában, mint választó és választható". Azonban a megye ifjúsága — a jo­got figyelembevéve — kötelességé­nek is tartsa a vezetőségválasztásban való részvételt, sőt tevékenyen kap­csolódjon az előkészítő munkál sok­rétű feladatainak elvégzéséhez. A DISz-szervezetekben az elmúlt választás óta igen sok hiba és probléma merült fel. A vezetőség­választó taggyűlésen szigorú bírálat­tal kell segíteni a szervezet fejlődé­sét, ezt b’ztosítja — a választó fia­talok számára — a DISz-demokrácia, a szervezeti szabályzat. A szervezeti szabályzat jogot formál minden DISz- tagnak, hogy résztvegyen a szövetség vezető káját érintő kérdések megvitatá­sában cs a határozatok meghoza­talában; a szövetség gyűlésein — bármely szervezet vagy vezető munkája felett — írásban vagy szóban bírálatot gyakoroljon". A bírálatot alkalmazni annyit jelent, mint a DISz-szervezetet és saját ma­gunkat erősebbé, edzettebbé formálni, alakítani. Mindezekért ismerni és tanulmá­nyozni kell az ifjúsági szövetség alaptörvényét. A választás alkalmá­val éberen kell vigyázni a DISz-de- mokrácia sérthetetlenségére. Különö­sen a vezetők ügyeljenek a bírálat és az önbírálat alkalmazására, a szer­vezeti szabályzatban lerögzített pon­tok betartására. Nem szabad előfor­dulni olyan esetnek, hogy az alulról jövő bírálatot — egyes vezetők — a taggyűlés folyamán meggátolják és ezzel akarvamkaratlanul érvényt sze­rezzenek a személyi kultusz előretö­résének. Ez súlyosan rombolja a DISz-szervezet fejlődését, megsérti a DlSz-demokráciáJ és összeegvezhetet- len az ifjúsági szövetség céljaival. TT zemekben, állami gazdaságok- ^ ban, termelőszövetkezeti cso­portokban, községekben az ifjúsági szervezet tagjai mikor a DISz szer­vezeti szabályzatát tanulmányozzák, akkor fel is készülnek az alapszervi választásokra, s bátrabban, kezdemé­nyező módon fogják segíteni az új vezetőség munkáját. Nincs olyan DISz-fiatal megyénk­ben, aki ne tekintené példaképének Lenin és Sztálin ifjúságát, a Kom- szomolt. A Komszomol tagjai a szer­vezeti szabályzat útmutatásával vál­tak nagy hazájuk építésének roham- csapatává. A szabályzat minden pont­ját betartották; építették a szocializ­must, szívük vérével védték a szov­jet népek szabadságát és most győz­tesen viszik előre a kommunizmus zászlaját. A DISz szervezeti szabályzat tar­talmazza a Magyar Dolgozók Pártjának forradalmi irányvonalát, meghatározza a magyar ifjúság helyét és feladatát a társadalomban. Az alapszervezeti ifjúság feladatait a következőképpen jelöli meg a szö­vetség alaptörvénye: „A Dolgozó Ifjúság Szövetsége alapszervezeteinek biztosítani kell, hogy a szervezet valamennyi tagja a gyakorlatban végrehajtsa a szö­vetség határozatait. Az alapszerve­zeteknek mozgósítani kell a szö­vetség tagjait és a szervezeten kívüli fiatalokat a párt és a kor­mány által kijelölt feladatok ered­ményes elvégzésére, a termelőmun­kában mutatkozó hibák feltárásá­ra és kijavítására A mostani határozat végrehajtása: a DISz Központi Vezetőség által ho­zott intézkedés a vezetőségválasztás­sal kapcsolatban. A megye ifjúságá­nak most minden ereiével, forradal­mi lelkesedésével kell dolgozni e ha­tározat végrehajtásán, hogy erős DISz-szervezetekkel, jó vezetőkkel induljunk a további feladatom sike­res végrehajtása felé. STRÓBL PÁL, a DISz megyei ágit. prop. titkára. Már most készülünk a továbbtanulásra] Szociális* a hazánk építésé meg­követeli, hogy mi, tanulók jó munká­val készüljünk M azokra a felada­tokra, amelyeket felnőtt korunkban végeznünk kell. Különösen nagy fel­adat vár a VIIT. osztályos tanulók­ra. Közülünk sokan az általános is kola elvégzése után tovább kívánják folyta'ni megkezdett tanulmányaikat. A nép állama biztosítja a dolgozók gyermekei számára a továbbtanulás lehetőségét. Mindenki szabadon vá­laszthat magának pályát, amelyhez kedvet és tehe‘séget érez. Jól fel kell készülni arra, hogy mint orvos, pe­dagógus, megállhassuk a helyünket és méltók legyünk népünk bizalmára. Pártunk elvárja tőlünk, hogy az is­kolából kikerülve, jó szakmunkásként segítsük hazánkat. J;ó tanulással, fe­gyelmezett magatartással kell elké­szülnünk a középiskolákban ránkvárő feladatok elvégzésére. A tanárainktól jól elsajátított: alapismeretékre tudjuk csak felépí­teni a tudás várát. Ezért kell jól tanulnunk alt általános iskolában! Jelszavunk: ,,Tanulj jobban, hogy továbbtanulhass! ‘ ‘ Vincéé Zsuzsanna, a Dózsa György általános iskola VIII. o. rajtanács' elnöke, Fellner Judit az úttörő csapattanács elnöTce. Elméleti vita a Pártoktatás Házában

Next

/
Oldalképek
Tartalom