Zala, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

A Bolgár Hazafias Arcvonal felhívása Szófia (MTI), Valamennyi bol­gár lap szombati száma első ol­dalon közli a Hazafias Arcvonal­nak a küszöbönálló választások alkalmából a bolgár néphez inté­zett felhívását. A felhívás kiemeli azokat a si­kereket, amelyeket a bolgár nép a párt és a Hazafias Arcvonal vezetésével a legutóbbi négy esz­tendő alatt ért el a népgazdaság minden ágában. A Hazafias Arcvonal felhívása felszólítja a bolgár dolgozó népet, hogy december 20-án szavazatával j támogassa a Hazafias Arcvonal j célkitűzéseit. Vlko Cservesskov beszéde st bolgrár í er me 1 őszővetliezeíek harmadik országos éríeSíezIetéíi Szófia (MTI). Csütörtökön es­te végeiért a bolgár termelőszö­vetkezetek harmadik országos ér­tekezlete. Az értekezlet záróbeszédét VIko Cservenkov mondta. Beszéde ele­jén hangsúlyozta a termelőszö­vetkezetek 1950. évi második ér­tekezlete óta elért eredménye­ket, majd kijelentette: — A mezőgazdaság szocialista alapon történő átalakulása felé tett utunk helyes és kipróbált ut. A végső győzelem a miénk lesz, de ezért a győzelemért harcol­nunk kell. Célunk az, hogy a ter­melőszövetkezetek tagjait jómó­dúvá, a temelőszövetkezeteket pe­dig gazdaggá tegyük. A többtermelés, az önköltség- csökkentés és a minőség javitása fontosságának hangsúlyozása után Cservenkov igy folytatta: — Ne gondolják azonban azok a dolgozó parasztok, akik nincse­nek benn a termelőszövetkeze­tekben, " hogy elfelejtjük őket. Hogy is 'ehetne megfeledkezni a bolgár parasztok feléről. Ők a mi testvéreink és mint igazi haza­fiak állnak a kormányzat mellett. Figyelik a termelőszövetkezetek­ben folyó munkát, de még nem döntöttek. Senki sem kényszeríti őket arra, hogy siessenek dönté­sükkel. A termelőszövetkezetek szemléltető előnyei határoznak majd. Csináljunk valamennyi ter­melőszövetkezetből mintagazda­ságot, akkor majd meglátjuk, me­lyik egyénileg dolgozó paraszt tud ellenállni a jómódú, kulturált élethez való csatlakozásnak. Eéineeoport pere Lengyelországban Varsó (TASzSz). December 3-án a szczecini körzeti katonai bíró­ságon megkezdődött a bonni kor­mánynak alárendelt és az ameri­kai titkosszolgálattal együttmű­ködő kémközpont ügynökei egy csoportjának pere. A vádlottak padján H. Lang- voigt, A. Machura és K. Wruck kémek ülnek. December 3-án a vádbeszéd el­hangzása után elsőnek H. Lang- voigtot hallgatták ki, aki beismer­te bűnösségét. H. Langvoigt el­mondotta: 1953 márciusában Nyu- gat-Berlinben azt a feladatot kap­ta Kaisertől és Torglertől, a nyu­gatberlini kémközpont vezetőitől, hogy szervezze meg kémügynökök átdobását Lengyelországba. A vádlott beismerte, hogy az Ade- nauer-féle titkosszolgálat mellett ugyanakkor az amerikai titkos­szolgálatnak is dolgozott. A megcáfolhatatlan bizonyítékok­kal sarokba szorított vádlott is­mertette azt a szerteágazó kém- hálózatot, amelynek megszervezé­sével a nyugatberlini rendőrség úgynevezett ötödik osztálya fog­lalkozik. A törvényszék ezután meghall­gatta A. Machura vallomását, aki különleges kémiskolát végzett a nyugatnémetországi Majna-Frank- furtban. Elmondotta, hogy 1952 novemberében Lengyelországból Nyugat-Berlinbe szökött és ott felkereste a nemzetközi menekült- ügyi szervezet kirendeltségét. Miután kapcsolatba került az amerikai titkosszolgálat munka­társaival, különleges kémiskolára küldték. A vádlott elbeszélése sze­rint Langvoigt segítségével kü­lönleges kémfeladat elvégzésére Lengyelországba küldték. E fel­adatot azonban nem sikerült tel­jesíteni, mert a határ átlépését követő napon lengyel határőrszer­vek letartóztatták. — CENZÚRÁZZÁK a leveleket és lehallgatják a telefonbeszélge­téseket a nyugatnémetországi megszálló hatóságok — közölte a bonni postaügyi miniszter. — NAGY-BRITANNIA és Irán között közös megegyezés alapján helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat. Ezután a legrövi­debb időn belül megkezdik a tárgyalásokat az olajkérdés ren­dezésére. — A NÉMET Demokratikus Köz­társaság mezőgazdasági termelő­szövetkezeteinek második orszá­gos értekezlete megkezdődött Haliéban. — KENNEDY amerikai metho- dista püspök egy egyházi gyűlé­sen felhívta a figyelmet az Ame­rikában mind szélesebb méreteket öltő boszorkányüldözésre, s fel­hívta az amerikaiakat, tiltakozza­nak ez ellen. EGY HAGY CSALÁD Irta: M. Puskin Városainkban és falvainkban lel­kesen folyik a munka. A szovjet emberek apraja-nagyja minél szebbé és erősebbé akarja tenni hazáját. Az újságok fele vannak vasutasok, bányászok, kohászok, szabók, textil­gyári vagy élelmiszeripari dolgozók munkás ikeréivel. Itt hatalmas hús kombinátot helyeztek üzembe, amo« uj sző vet faj'-a gyártását kezdték meg, kényelmes hajót bocsátottnak vízre... Makszim Fagycjevics otthonában hangosan olvasta a Marija Górt óva fejőnöről szóló cikket, aki 20 év alatú egymillió liter tejét fejt. Fe­lesége, Makraira Fedotovna., büszkén állapította meg: — Marija Gorlova sokgyermekes anya. Van tennivalója bőven oda­haza. s látod, mégis mennyi tejet fej. Egy egész folyóra valót. Meny­nyi kisgyereket lehet meghatni vele! Makszim Fagyejevics és felesége örömmel beszéltek a munka emberei r^J. Majcl a maguk családjára tere­lődött. a szó. 1953 dec. 6, Vasárnap Maitrena Fedotovna Fedotkina 12 gyermeknek adod- életet. Alacsony, feketehaju, 48 esztendős asszony, kinek süni szemöldöke alól vidáman tekint a világba élénk, okos szeme. Egy alkalommal finn nők látogat ták meg, Az egyik látogató megje­gyezte : — Tizenkét gyereke van'és milyen könnyen, fürgén mozog, egészen fia. ai még. Matrena Fedotovna igy válaszol': — Nálunk, a szovjetországban a gyerekek nem öregítenek. A küldöttség másik tagja ezf kérdezte: — Mind a tizenkét gyermeke él, asszonyom ¥ A szovjet anya beszélni kezdett gyermekeiről. Egyiket sem emelte ki túlságosan, s ha valamelyiket di csévte is, az.t szerényen és méltóság gal tette. Legidősebb lánya, Alekszandra 1923-ban született. Most az egyik bölcsőde ápolónője. Jó munkát vó géz és munkatársnői csak dicseiden nyilatkoznak róla. Vaszilij fia 1928-ban született, Franciaország tárgyalásokat követei Ho Si Minh-net (MTI) Franciaországban egyre határozottabban hangzik a köve­telés. hogy szüntessék be a viet­nami ,,szennyes" háborút, tárgya- lásdk utján rendezzék az indokí­nai kérdést. A „Combat” cimü francia polgári lap is élesen a tár­gyalások mellett száll sikra, s elítéli az amerikabarát Laniel- Bidault-kornnány mesteri/.fedéseit. A lap emlékeztet, hogy La-niel október 22-é.n a parlamentben kijelentette: „Ha egy napon Ho Si Mirnh ‘(késznek mutatkozik ja­vaslatokat tenni, kötelességünk lesz azokat megvizsgálni“. „Ho Si Minh válasza megérkezett — írja a továbbiakban — és az or­szág tetteket vár a kormánytól. Annál is inkább, mert Ho Si Minh nyijatlkozatából világosan követ­kezik az a tény, amelyben egyet­len jóhiszemű ember sem kétel­kedhetne, hogy lehetséges a tár­gyalás a Vietminh-nel“. A déikoreai hadifoglyok nem kérik hazafelepiíésükef Keszon (Uj Kina). A délkoreai hadifoglyok felvilágosításának pénteki, harmadik napján az el­keseredett liszinmanista felvilá­gosító megbízottak a semleges hiazatelepitési bizottság indiai al- bizottsági elnökeitől kértek segít­séget, hogy kihúzzák magukat a déikoreai hadifoglyok által fel­tett zavarbaejtő kérdések megvá­laszolása alól. A négyes számú sátorban az egyik liszinmanista felvilágosító sebtében beszüntette tevékenységét, amikor egy hadi­fogoly azt kérdezte tőle, vájjon megigérheti-e, hogy a hadifog­lyok békés életet folytathatnak, ha visszatérnek Dél-Koreáiba. A pénteki felvilágosító ülések, amelyeken ismét 30 délkoreai hadifogoly vett részt, mindössze két óra és 50 perc hosszat tar­tottak. Ugyanúgy, mint az első két napon, egyetlen hadifogoly sem kérte hazatelepitését. Évesként 700 ezer ralimba fezben keletkezett baleset flnglíáian London. Szakmai körök hiva­talos jelentésére támaszkodva a ..Manchester Guardian" cimü an­gol lap kénytelen beismerni, hogy Angliában a munka közben ke­letkezett balesetek száma rend­kívül nagy méreteket ölt. A lap szerint évenként mintegy 700 ezerre tehető azoknak száma, akik különböző munkaközbeni balese­tek következtében rövidebb-hosz- szabb időre munkaképtelenné vál­nak. Ebből a bányászatban és a kőfejtő iparban dolgozók közül 250 ezren, a gyáriparban dolgo­zók közül 200 ezren és az egyéb foglalkozási ágakban dolgozók közül 250 ezren estek balesetek áldozatául. most a nyomdaipari főiskola ötödik évfolyamos kiváló diákja. Ivan az iparművészeti főiskolán tanul. Harmadik fia, Alekszej, az aszírahani tengerészeti iskola tanuló, ja. Marija lánya most végzi el a középiskola tizedik osztályát. Köve-kező fia, Nyikolaj nyolcadik osztályba jár, és alig várja, hogy re­pülőtiszt lehessen. A Szovjet Had­sereg tisztje lesz Visszárion' is, aki a gorkiji Szuvorov iskola tanulója. Tatjana a háború nehéz éveiben, 1942-ben született, Pjo-r pedig a győzelem évében, 1945-ben. Tatjána negyedik osztályba, Pjotr pedig má­sodik osztályba jár. Valja lányára még a napközi otthonban vigyáz­nak, Igorra és CMegre, a két- ikerre pedig a bölcsődében. Minő boldogság az anya számára látni, hogyan növekednek gyermekei, hogyan álkiak lábra, és próbálgat­ják „szárnyaikat“, mielőtt elindul­nak önálló u'jukra a nagy és gyö nyörii életbe. Matrena Fedotovna boldog, mindé nütt a legnagyobb megbecsüléssel alálkozik. A Fedotkin házaspár megállapí­totta, hogy Matrena Fedő'óvna több mint 50 ezer rubel állami segély" kapott. Ebben nincs benne a számos beutalás, Szoesiba és egyéb fürdő helyekre. De nincs benne az ingye­OUASIlk... Hamis nyomon Az amerikai politikusok igényt tartanak arra, hogy magukat a gyar­mati népek védelmezőinek neveznék. Emlékeztetnek a mesebeli farkasra, amely a juhok barátjának adta ki m agát. Mr. Eildrethet, az Egyesült Ál­lamok pakisztáni nagykövetét azonb an ez nem zavarta abban, hogy no­vember 16 áii Dakkában, a nemzetközi kapcsolatok társaságában ,az uj kolonialiSmusról“ mondjon beszédet. „Korunk legnagyobb trage diája volna, — jelentet te ki c.z ame­rikai nagykövet, — ha Ázsia és Afrika népei, amelyek 'megszaba­dulnak az évszázados függőségtől, hagynák magukat becsalogatni az uj imperializmus halálos kelepcéjébe, s a régibbnél is összeha­sonlít hat átlómul rosszabb rabság áldozatául esnének“ Szép volna ez a magasanszárny aló tiráda. ha az amerikai nagykövet szavainak az lenne az értelme, amit Ázsia és'Afrika összes józanul gon­dolkozó emberei az „uj imperializmus“ fogalmának adnak. Kétség leien, hogy sok; gyarmati és gyengén fejlet t országot, amely a második világhá­ború után lerázta a függőség bilincseit, most az a veszély fenyeget, hogy az amerikai imperialista ragadozók igájába kerül. Ezeknek az országoknak egyike-másika kétségtelenül „hagyta magát becsalogatni“ a dollár „segély“ „halálos lcelepcéj ébe“, s most az a veszély femje- gáti, hogy uj — amerikai — rabság áldozata lesz, amely ha; nem is rosszabb, de mindenesetre veszélyes ebb a réginél. Jelenleg ifién erős ez a veszély Pakisztánban is, amely felé kinyújtották kezüket a katonai tá­maszpontokat, az olcsó nyersanyagot és az olcsó ágywlötteléket kedvelő amerikai imperialista ragadozók. Mr. Hildreth persze nem azért szólalt Bakkában, hogy megmutassa a pakisztáni népnek, honnan várhatja a veszélyt. Ellenkezőleg, el akarta vonni a közvélemény figyelmét az igazi veszélytől, hamis nyomra akarta terelni. Ezért agy all a ki „az uj-Szov }dl- kolonializmus veszélyét“ ... Egyenesen „csodálkozását“ fejezte ki, hogy ua világ óriási területein, többek között Afrikában, a Közel- Keleten, Dél-Azsiában és a Távol- Keleten“ kevesen figyelnek fel erre a veszélyre. Am az amerikai nagykövet liiá ba játszatta meg a csodálkozást. Itt egyáltalában nincs min csodálkozni. Lehetetlen felfigyelni arra ami nincs. „j világ óriási területein“ azért nem látják az állítólag a Szov­jetunió részéröl fenyegető „veszélyt“, mert ilyen veszély nincs és nem ■is lehet, A gyarmati világ ncpei is merik a szovjet nemzetiségi politika nemes alapelveit. Tudják, hogy épp olyan lehetetlenség a „szovjet Tcolo- nializmus“, mint mondjuk — a forró jég. A Szovjetunió az első állam a lö rténelemben, amely lemondott az egyenlőtlen szerződésekről. Semmisn ek nyilvánítón a az összes ilyen szer. ződéseket, amelyeket a cári Oroszország kényszerítőit rá gyenge szom­szédjaira. A szovjet hatalom éveiben a forradalom előtti Oroszország volt gyarmati határvidékeiből virágzó, fejlelt iparú szocialista köztársaságok lettek, amelyek a haladás világitótor nyai a Keleten. A szovjet külpolitika következetesen támogatja a függő népek önállósági törekvéseit, amit a szovjet küldöttségnek az Egyesült N emzetek Szervezetében elfoglalt állás­pontja is tanúsít, a szovjet ország az igazi egyenjogúság alapján építi ki kapcsolatait a gyengén fejlett or szágokkal, segíti kereskedelmük és gazdaságuk fejlesztését, nem aJcar lő lük sem katonai támaszpontokat, sem zsoldosokat. Ez tökéletes ellentéte az Egyesült Államok imperialista politikájának, úgy különbözik tőle, mint nappal az éjszakától. Ezért lehet meggyőző­déssel mondani: az amerikai diplomatáknak még sokszor kell majd ,,cso. dSkozniuk“ azon, hogy a gyarmati világ népei szeretik és tisztelik a Szovjetuniót, ellenben nem bíznak k éretlen gyámolitóikban, a régi washingtoni imperializmus pribékjeiben. A francia vádtanács döntése szerint a francia bíróságok nem ítélkezhetnek egy gyilkos amerikai katona felett Párizs (MTI). 21 hónap huza- vonla után a párizsi vádtanác: végre határozatot hozott Zerafoss amerikai tizedes ügyével kapcso­latban, aki Melunban 1952 már­cius 18-án katonai tehergépko­csi] ávtal szándékosan belehajtott egy munkásfelvoinulásba, amelyet sztrájkoló munkások rendeztek ős halálra gázolta Gadois francia munkást- A vád tanács határozata kimondta, hogy a francia bírósá­gok nem illetékesek Ítélkezésre az amer Ilkái megszálló hadsereg ka­millája által franci?, földön elkö­vetett bűntettben. Zerafoss fele't csak amerikai bíróság illetékes ítélkezni. A vádtanács a francia kormány nyomására hozta ezt a határozatot. nes orvosi segítség és tanácsadás sem, nincs a gyermekek bölcsődei és napközi otthoni ellátása sem! Kiderül, hogy az állami segi'ség jé val meghaladja az 50 ezret. Nem lehet figyelmen kivül hagy­ni a közösség gondoskodását sem. Makszim Fagyejevics gyakran hoz haza csomagokat: a kollektíva aján­dékát gyermekeinek. Nem feledkezik meg Fedotkinék kicsinyeiről az is­kolai szülői munkaközösség sem. Ahogy növekedett Fedotkinék csa ládja, úgy vált egyre szőkébbé a Be. linszkij-u‘cai lakás. Lányuk, Alek- szandra önálló ember le“, felnőtt Vaszilij és Ivan is — tanulásukhoz megfelelő viszonyokra volt- szükség. Most is az állam sietett segi’sé giikre. Mai'-rena Fedoíovnát meghív­ták, hogy nézze meg a Peszcsa.uaja- utcai uj lakást. Minden sietség nél kül ment végig a tágas szobákon, konyhán, fürdőszobán és jó gazda asszony módjára számitgáttá, hova és hogyan lehet majd elhelyezni a butorá*. Látogatása eredménye meg. elégedéssel töl-ötte cl, Fedotkinék ezut án két lakásban laktak. \ esa ládi tanács úgy dÖn'ö't, hogy a három legidősebb gyermek, — Alekszandra, Vaszilij Ó3 Ivan — az előző lakásban marad a Belinszkij utcában, a szülők a <öbbi gyerekkel átköltöznek a Peszcsanajára. Az idősebb gyerekek persze nem szakadtak el a családtól, el-elláto­gatnak az uj lakásba. Alekszandra segít anyjának a házimunkákban, Ivan és Vaszilij pedig megbeszéli az újdonságokat, segit a fiatalabbak­nak a lecke elkészi'ésébcn. ★ A Fedotkin-család néni kivétel. Matrena Fedotovna boldog sorsában sokmillié szovjet nő osztozik. Az ál­lam minden évben többmilliárd ru­bellel segíti a sokgyermekes és egye­dülálló anyákat. Csupán tavaly 6,355.000.000-,t köPö'.tck erre a célra. A Szovjetunióban általános szere­tet és_megbecsülés övezi az anyóka'. Harmincnyolcezren kapták meg a „Hős Anya“ kitüntető' címe: és ‘öbb mint 3,S00.000 en az „Anyai diesö- sóg“ és „Anyasági emlékérem“ ki- üntetést Köztük van Matrena Fe­dő óvna Fedo-kina, a hős anya is, .. . Ünnepi estén az aszta) körül összegyűlik a nagy család. Régi szo­kás ez náluk: ha ünnep van, mind annyian együtt vannak. Az ilyen családi összejövetelek alkalmával a Fedotkin család vidám dalokkal di­cséri hazáját, a szovjet emberek boldog életét. L * ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom