Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

mikor itt n faluban meg. alakult a osoport, én is alá­írtam a belépést. Azóta már két év telt el. Nem mo-ndom, as első na­pokban még a belépés Után is sokat gondolkodtam: jobb tesz-e bent, vagy úgy döntöttem volna helyesen, ha mégis kintmaradok? Néhány nap múlva azonban kezdett kialakulni valamennyiünk munkája, Rám a ser­tések gondozását bízta a tagság, mert azelőtt is sertésekkel bántam, cmig csclédembcr voltam. Sok cikot adott azonban a töprengésre az, hogy a megbízatásomkor csak a neüem volt sertésgondozó, mert bizony a tsz közös állományában egyetlen sertés nem volt. Na, gondoltam, ez csak olyan papirbeosztás lesz. Nem igy történt. Az ellenség ygyan sok mende-mondát hirüleresz- ieit3 hogy Ígéretet, kaptok ti < mást semmit azonban leesett az álluk, amikor rövidesen az államtól 15 darab anyasertést kaptunk. így aztán már nemcsak papíron, hanem a valóságban is sertésgondozó lettem- j mikor megjöttek a sertések,. zi- a kedvem is igen megjött a munkához. Minden igyekezetemmel azon voltam, hogy mimkámihál ki ■vívjam az egész tagság elismerését Mintha az enyémek leitek volna a sertések, olyan szeretettél bániam velük, gondoztam őket. Persze, tud­tam, hogy ezek valóban az enyémek is, éppen ez adta meg a legnagyobb kedvemet ahhoz, hogy jót bánják velük. Mini már említettem, dOlgoztá-tii én uraságnál is sertések melleit, A mi állataink azonban a jó gondozás után sokkal szebbek votttik. Tiszták, takarosak voltak az ólak, pedig ki nem hajlott senki sem, nem úgy, •mint az uraságnál az ispán. De meg altól sem kéllelt félnem, hogy kirúgással fenyegetnek — mént az uradalmakban volt szokás, ha va­laki elvétett valamit. Eleinte bizony én is cs ellett ém.bottottcm, mert elegendő tapasztalatom azért nem volt. De ez az időszak nem sokáig tartóét. Kezembe kerüllek azok a füzei ele, amely ele tamdmányo- cása módot adott arra, hogy alkal­mazzam a szovjet kolhozok sertés- gondozóinak fejlett módszereit. Hamarosan bet'éscttiik mi .is az egy ív ans ás alatti kétszeri bugatást■ ami azt eredményezte, hogy több lelt tí ssapoTUlojt. Amíg csak kis értet ed- tünk az vj módszerélekéi, megvallva (tä igazat, tűi nagy biztidalmam, nem véti hozzá. Dé amikor láttuk az ered­ményt, később egyre bátrabban ál­szovjet i kai nutz tam munkámban a st elv társak tapasztalatait. Tö bben az évben már 62 darabot választottunk el 10 darab anyától. És most még három anyá­nak van malaca, amelyeket süldő-, korukban állitot-tunk be azok helyett, amelyek a múlt évben nem váltak be. általában 15-20 kilós súlyban választunk, de időnként előfordul, hogy még ennél is nagyobb súlyt el­érek. Azon leszek, hogy ami most még csak időnként sikerül, az mind gyorsabban rendszeressé váljon. Erre a lehetőségek is jobban megbánnák, hiszen 'tavaly a takar mányhid-ny is hátráltatótt benniin leet a szebb eredmények elérésében, de most bőségesen áll takarmány a rendelkezésünkre­A sertések szép jövedelmet hoznak lermelőszövetkczetünktiék. Az idén már 40 darab süldőt adtunk el- Hat darabot a beadási t ed vünk teljesí­tésére hizlaltunk meg. decemberre pedig újabb 7 darabot hizlalunk Tudom, nagyon fontos, hogy ezek időre elkészüljenek, hiszen a beadási kötelezeltségt'mket mindig pontosan teljesítjük. jVferhcsák sertésállományunk sza­porodik egyre szebben, ha­nem a mezőgazdasági munkákban is évröl-évre jobiak az eredmények. Munkaegységre is szépen kapunk az idén. Én 435 munkaegységet szerez­tem-1 amire kópiám már előlegül lő mázsa búzát, g mázsa árpát, és fél mázsa kukoricát, ugyanennyi burgonyát. A rozsot még haza sem vittem, mert jelenleg nincs rá szük­ségem, TénZelölegkéni 4.50 forintot kaptunk eddig munkaegység ebiként. Bort is kaptam már 16 literts mert bán egy kis szőlőnk- is, s ennek a termését ugyancsak elosztottuk- Mindez csalt az előleg volt. Szá­mitól; még 4 mássa búzára, 5 mázsa rozsra, meg ezenfelül lesz egy csomó aprólékos, ami azonbm egyben ko* moly értéket jelent. Hát igy lett szebb az én életem, Nincsen gondom adóra beadásra> a padlásom tele van. Jut szépen vá­sárlásra. Mostanában akarok venm egy nagykabátot, ruhát is. Persze nem akármilyent. JA gyszóval szép, boldog az éle­tem itt a termelőszövetkezet­ben és azt is tudom, hogy ezután meg jobb less. És tudóm azt iá) soha nefn lenne ilyen jó söröm, ilyen- életem, ha nem léptem volna be a 1 ermelőszöv et kéz et b. e. Alkalmazzuk az állattenyésztésben a íejiett módszereket íqty UU früAolcuíUa . a nagykapomaki Állami Gazdaságban Még a nyáron, az aratás ide­jén történt, hogy a nagykapor­nak állami gazdaság besenyői üzemegységébe dolgozókat szer - veztek községünkből kepehor­dásra. Volt is jelentkező ihnen Bazitáról. Mintegy húszán men­tek el. A megállapodás úgy szólt, hogy 1.60 forintot fizetnek be­hordott keresztenként. Nem is volt semmi baj, mindenki meg­kapta a megállapodás síeflntl bért, csak éppen a sógorom nem. TürélméSén várt egy hétig, két hétig, aztán amikor a fülük bojt­ját sem mozgatták az állami gaz­daság vezetői és bérelszámolói, elfogyott a türelme. Felszólítot­tuk az illetékeseket, hogy a vég­zet munkáért fizessék meg a megállapodás szerinti bért. Az első felszólítás eredménytelen maradt, de semmi sem történt a második és harmadik felszólítás után sem. Sok zaklatásra és több­szöri teléforthivasra végre olyan Ígéretet kaptunk az egyik bérel­számoló eívtársnöíól, hogy utá­na néz a dolognak, megvizsgálja, bent van-e az illető a névsor­ban vagy nincs és á vizsgálat eredményéről értesíti nevezettet. Ennek már ismét jó egy hó­napja, de semmi nem történt. A bérelszámoló elvtársnő valószínű­leg szószerint vette, amit mon­dott és valóban „utána" nézett a dolognak, nempedig elébe, igy nemesoda, 11a mindezideig hem találkozott vele. Azóta, hogy a kepehordás meg történt, dolgozó parasztságunk végzett a esépléssel, a gabona- beadással, az ősziek betakarításá­val, a vetőszántással, sőt a ve­tés is zöldéi, de a nagykapomaki állami gazdaság illetékedéi egy egyszerű munkabérügyet nem voltak képesek elintézni azóta. Hovatovább beleérünk a télbe és az állami gazdaság bérelszá­molói még mindig csak utána­néznek a dolognak. Mi ez, ha nem bürokrácia? TAKÁCS SÁNDOR, Bazita. Rendet a türjei gépállomáson! „43.G százalékra teljesítette a türjei gépállomás mélyszántási tervét' — olvashatjuk az ÁMG megyei igazgatóságának jelenté­séből. Ez az igen komoly lema­radás bizony azt mutatja, hogy hibák vannak a gépállomáson, mégpedig nem is kicsik. Nézzük az egyiket. Salamon elvtárs papíron be­bizonyítja, hogy 12 géphez bizto­sították a kettős műszakot. Sza­bó Gyula élvtárs, a vállalat fd- gépésze Ugyanakkor szilárdan azon a véleményen van, hogy csak tiz géphez biztosították az „A"- és „B“-müszakot. A valóság ezzel szemben az, hogy mindössze négy gép dolgo­zik kettős műszakban. De miért csak ennyi, amikör többhöz van munkaerő? Ez aztán már a gép­állomás vezetőjének, politikai helyettesének, brigádvezetőinek a hanyagságán múlik. A brigád­vezetők elmulasztják azt az igen fontos kötelességüket, hogy el­lenőrizzék a műszakváltásokat. Ebben a hanyagságban különösen „példát mutat“ Pintér elvtárs, a Petőfi-brigád vezetője. De nem­csak a műszakváltást nem ellen­őrzi, hanem egyáltalában semmit. Ez az oka annak, hogy brigádjá­ban 2—3 normálholdat teljesít egy-egy traktor. Petszé mindez nem fordulna elő, ha Pintér bri­gádveZetőt ellenőriznék a gép­állomás vezetői. Az ellenőrzés azonban részükről is hiányos. Miért? Mert őkét sem ellenőrzi az ÁMG igazgatósága. Ezen a téren pedig sürgősen rendet kell teremteni, mert tűr­hetetlen, hogy a jövőévi maga­sabb termésért viVott harc ide­jén álljanak a gépek s aludjanak egyes traktorosok a türjei gépál­lomáson ! Az életszínvonal emelkedése a mezőgazdasági termeléstől cgyrc több terméket követel. Ma több húsra, zsírra, tejre, vajra vau szük­ségünk és a jövő célkitűzései még fokozottabb követelmények elé álli ‘.tanai, bennünket-. Élenjáró állat­tenyésztőink. a Szovjetunió kiváló eredményeket elért állat* enyész'öinefe munkamódszeréit a sajá,t viszo­nyaikra alkalmazva, bebizonyitották az uj győzelmét a régi felett és ezekkel a módszerekkel soha nem hVor'ifi eredményeket értek el. Az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztésének három lehe­tősége van: a létszám növelése, a termelőképesség fokozása és a ter­melés gazdaságosabbá tétele. Néz­zünk meg* ézek közül néhányat, ame­lyek könnyen bevezethetők mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban. A létszám gyoiá növelésének egyszerű módszere az évenként kétszeri malacodatás az egyivarzás alatti kétszeri buga ás­sál. Ma már az anyák bőséges takar mányozása megoldható és a jé ma lac- és süldőárak melletti kifizetődik. Á fcócák takarmányozását olcsóbbá tehetjük, ha vizenyős takarmányokat és silót is efetünk velük. A Vörös Október mezőgazdasági termelőszö­vetkezeinél Nagyrécsén Németh János első éltetésnél 20 darab kocá­tól álló (fosán elválasztott; 8 darab malacot, á második nialacozáshál 56 kocálól 10 darabot. Ez pedig Választás áfán, csak 200 forintos áron Számolva is, egy kocától 3600 forint bevételt jelent. A teheneknél is a fogamzás sok­kal biztosabb az egyivarzás alaJ'-ü kétszeri pároztatásnál. A kefkamenti Haladás fez Féleö erzs éb e';en 17 te­hénnél 10Ó százalékos, a becSehelyi Rákósi tsz-nél 30 darab tehénnél 90 százalékos volt igy a vemhesség. A- célunk az légyen, hogy az elles után 3 hónapon belül minden tehén újra vemhes légyen. A termelőképesség fokozásának kiváló eszköze a rendelkezésre álló takarmányok okszerű felhasználása és az égyédi takarmányozás beveze­tése. Amelyik kocának több malaca vau, amelyik tehén több tejét ad, adjunk a 'termelésének megfelelően több és jobb takarmányt. Ha a tej­termelés fokozásáért 1 kilogramm kukoricát adunk, ezzel másfél liter­rel növelhetjük a fejhoztmot, igy a sajáttetmésii kukoricánk is, szabad,- tejáron számolva, 360 forintos áron értékesül. Ha a kukorica minőségé­nek javítására, korpát napraforgó- darát keverünk hozzá, 1 kilogramm abrákkeverékünk 2 és fél, esetleg 3 lifter fej termelésére elegendő. Az abrak adagolását egyedi takarmá­nyozással addig fokozzuk, amíg a ejt öbblet emelted és kifizetődő. Ilyen. kor azután a háromszori fejé« be­vezetése megfelelő eredményt ad, különösen akkor, ha ezt tögynufz- százzsal kötjük össze- a nagykani­zsai Vörös Csillag tsz-nél 8 darab tehénnél a háromszori fejes beveze­tésével a fejési átlag 84 literről ÍO.T literre emelkedett- A magasabb tejtermelésnek egyik igen fonlos előfeltétele a tehenek­nek a tejelési időszakra való elő­készítése, a kitögyeltotés. A sovány, rossz kondícióban ellő '.ehért, bár milyen jól fák ármány ózzuk is, a ‘ejelési időszakban nem tud annyi tejet adni, mintha jó kondícióban ellett volna le. Az előkészítés tehat fiem azt; jelenti, hogy felhizlaljuk az állatot, hanem jó termelőkondi- cióba hozzuk. így minden elles ura magasabb lesz a tej. Itatásos borjú- neveléssel sok tejet fakari'tha' utó meg, csak itt a legfőbb követelmény a 'tisztaság és pontosság. Kefka- falván az Április 4 termelőszövetke­zetnél átlagosam napi 7 liter teljes és 3 liter fölözött tej itatása mellett 12 hét alatt ISO kilogramm súlyban választottak el borjukat. A termést a seíiéshizlalásnál gazdaságosabbá tehetjük a gyorshizlalás korszerű módszer évéi. Az elválasztástól kezdve, bőséges takarmányozásra fogott- ma. lácoknak fehérjében, vitaminban és ásványi anyagokban gazdag lucernáé, lóherét, illetve ezek lisztjét és siló­ját adjuk- Amíg a süldő el net* éri a 70—80 kilogramm súlyt, a fel­eié,tett takarmányok 'tápértékének felét vizenyős takarmányban adhat­juk, illetve si 1. ótak a ríná n yb an. A vizenyős takarmányok etetését 60 kilogramm súlyú hízóknál fokoza­tosan csökkentjük. A hizlalásnál, de különösért a gyorshizlalásnál az étvágya: és a fa- kaímánykihaszrtálást- fokozhatjuk, ha 100 kilogramm súlyig az etetett!1 takarmányok egyharmadát, 100 kilo. grammon felül pedig egyötödét él esz* ősit ve adjuk. A termelés fokozását és az ön­kiik'sóg csökkentését nagyban elő­segítik ami kisüzemekben nem lehet­séges, az állatfajonként és 'területen­ként szervezett állattenyésztési bri­gádok. Ilyen brigádokban nevelőd­nek ki az állattenyésztés legkiválóbb yakorlati szakemberei. Állattenyésztési szakembereink fel. adafa hogy mindenütt segítsék ‘ermelőszövetkezeteinket a fejlett módszerek bevezetésében. A fejlett állattenyésztési módszerek bcíveze'ése több áliafi terméket jelent a válos ( dolgozóinak és több jövedelmet ter- molőszöfVéfkeze'cink Ragjainak és egyénileg dolgozó parasztságunk­nak. Felkérjük az ál lát tenyésztésben élenjáró dolgozóinkat, hogy eredmé­nyeiket közöljék pártunk megyei lapjával, hogy gyakorlati tapasz­talataikat. minél több álla/ltenyészlő közkinesévé fciiéésük. Németh Antal NyolcszáziiyolGvaÉárom mázsa burgonya egy issltiárrál Hruscsov elvtárs az SzKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülésén előadói beszédében megemlítette M. Hudolij ukrán burgonyatermelő kolhozparasztnő, a bő termés mestere nevét. Marta Szavvisna Hudolij már tizenöt esztendje munka­csapatvezető a Zsitomir-területi „Május P'-kolhozban, Évről- évre kimagaslóan jó burgonyatermést takarít be. Munkacsapata 1949-ben három éa fél hektáron hektáronként 607 mázsa, 1950- ben hektáronként 777 mázsa, a múlt évben pedig hektáronként 806 mázsa burgonyát termelt. Az idei termése előreláthatólag a tavalyinál is jobb lesz. Marta Hudolij munkacsapata már 0.60 hektárról 530 mázsa burgonyát szedett, Ez pedig 883 mázsás hektáronkénti átlagter­mést jelent. A munkacsapat négyzetes-fészkes módszerrel ültette el a burgonyát és válogatott vetőgumót használt, A burgonyaföldet jól megtrágyázták, ősszel mélyen felszántották, Az időjárás területükön az idén nem nagyon kedvezett a burgonyának, Marta Hudolij munkacsapata mégis okszerű és kitartó munkájával kimagasló terméseredményt ért el. (Szelszkojc Hozjajsztvo. okt. 4.) így lett szebb az ételem elmondta szabó FEBENC, A SAGODÍ RÁKÓCZI TSZ SERTESGONDOZóJA pl 11 - *

Next

/
Oldalképek
Tartalom