Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-07 / 262. szám

F JTr? T fít VT x

Ä szövjethatalom első szava

A tag- és tagjelöltfelvételi munka hiányosságainak felszámolásával erősítsük pártszervezeteinket

A Központi Vezetősécr 1953 június 27—28-i határozata

hosszú időre megszabta feladatainkat a pártépítő munkában. LA határozat megvalósításának egyik legfontosabb feltétele pártszervezeteink állandó erősítése és megszilárdítása. Ezt a párttagság nevelésével és a legjobb pártonkívüli dolgozóknak a pártba való irányításával lehet megvalósítani. Megyénk párt- szervezeteinek különösen nagy gondot kell fordítaniok a pártonkívüli dolgozók nevelésére, arra, hogy közülük a legjobbak- kal rendszeresen erősítsék a pártszervezet sorait. Pártszervezeteink vezetőségeinek, __ de minden párttagnak kötelessége, hogy figyelemmel kísérjék a legjobban dolgozó pártonkívü- liek munkáját. Helyesen foglalkozik a pártonkívüliek nevelésével a pölöskei egységes pártszervezet vezetősége. Havonta egy alkalommal, a vezetőségi ülésen napirendi pontként tárgyalják a. pártonkivüliekkel való^ foglalkozást és értékelik munkájuk eredményeit és hőíny osságait. A pártvezetőség tagjai hónap közben rendszeresen ellenőrzik az alapszervezetek tag jelölt felvételi munkáját is, és az esetleges hiányosságokat munka közben megszüntetik. Ennek eredménye az, hogy Pölöskén minden hónapban erősítik az alapszerveze- teket a legjobb pártonkívüli dolgozók soraiból.

í'OTm '’tívprcnrínnm megvalósításáért folyó harcban nagyon sok becsületes pártonkívüli dolgozó tűnt ki harcosságával. helytállásával. Ezt azonban nem tükrözi megyénk pártszervezeteinek tag- és tagjelöltfelvételi munkája. Egyes üzemi, falusi és tsz-pártszervezetek vezetősége helyesen foglalkozik a pártonkívüli dolgozók politikai nevelésével, pártba való irányításával, azonban nagyon sok párt- szervezet vezetősége megfeledkezik arról, hogy feladatait csak ■úgy tudja eredményesen megvalósítani. ha a pártszervezetet új tagokkal erősítik, szilárdítják. Ezért felelősség terheli a járási és városi pártbizottságokat, mert hiányos ellenőrző munkájukkal nem tudtak megfelelő segítséget biztosítani az alapszervezetek számára. A nagykanizsai járási pártbizottság például nem fordított gondot a palini pártszervezetek vezetőségeinek megfelelő instruá- íására. nevelésére. Ezért ebben a községben — ahol számos szövetkezeti tag kitűnt bátor Helytállásával a termelőszövetkezet megvédésében —- már hosszú hónapok óta nem vettek fel tagjelöltet a pártszervezet soraiba. Ehhez hasonló hiányosságokat tapasztalhatunk a zalaszentgróti és a lenti járási pártbizottságok munkájában, ahol több termelőszövetkezeti pártszervezetben már évek óta nem vettek fel tagjelöltet. A hiányosságok ^kijavítása érdekében a járási párt- bizottságok fordítsanak sokkal nagyobb gondot az alapszervezetek tag- és tagjelöltfelvételi munkájára. Necsak a hónap végén kapkodjanak — akkor, amikor már körmükre ég a dolog —hanem a hónap mindenegyes napján, a többi feladattal együtt ellenőrizzék a tag- ^ és tagjelöltfelvételt is. Ha ^ így tesznek, nem fordulhat eiő az, hogy a hónap végén való kapkodással olyanokat vesznek fel tapr- és tagjelöltnek, akik egyáltalán nem érdemelték ki a párttagság megtisztelő címét. Különösen a lenti járási pártbizottságnak kell erre ügyelnie, ahol több kérelmezőt kellett visszautasítani. mivei néni feleltek meg a párttagság elé állított követelményeknek A tOO- óe

ben mutatkozó hibák egyik legdöntőbb oka az. hogy sok pártszervezetnek nincs kellő kapcsolata a pártonkívüliekkel. Egy-eg.v feladat megoldása után magukra hagyja őket s csak a következő kampánymunka idején fordított újra gondot a pártonkívüli aktívák foglalkoztatására. Pedig ahol nem sajnálják a fáradságot, ott szép eredményeket érnek el. A nagykanizsai téglagyár pártszervezetének vezetősége például rendszeresen foglalkozik a pártonkívüli népnevelőkkel olyan formában, hogy időközönként egyet-egyet behívnak közülük és elbeszélgetnek vele problémáiról, — tanáccsal, útmutatással látják el. így biztosítják a pártszervezet sorainak növelését, erősödését a pártonkívüliek legjobbjaival.

A tag- és tagjelöltfelvételi munka hiányosságainak másik oka, hogy több pártszervezet nem törődik az élenjáró pártonkívüli dolgozók és aktívák politikai nevelésével. Az elmúlt évben tapasztalható volt, hogy a1 pártoktatásba igen sok párton- i vüli dolgozót vontak be, ez azonban nem látszott meg a tag- és tagjelöltfelvételi mun-1 kán. Pártszervezeteink vezetősé- gei nem fordítottak megfelelő gondot a pártonkívüliek kiválogatására, hanem ^ „kapásból“’, felületesen végezték el ezt a munkát. Ez évben jobbak a tapasztalatok, azonban még mindig kevés a javulás. A pártszervezetek vezetőségeinek elvan ^rtonkívüli dolgozókkal kell elsősorban foglalkozniok, aküc minden szempontból megfelelnek a párttagság megtisztelő címére. Olyanokkal, akik becsületesen dolgoznak, bátran helytállnak, akik fáradhatatlanul fejlesztik politikai képzettségüket.

Hiányossá«* m ’*= a párt- szervezetek. de különösen a pártbizottságok részéről, hogy a felvett tag- és tagjelölteket nem bízzák meg feladatokkal, nem segítik abban, hogy minél előbb és jobban bebizonyítsák _ méltóak a párttagság bizalmára. Még nagyin sokszor előfordul — különösen a zalaegerszegi és a nagykanizsai pártbizottság munkájában — az, hogy megfeledkeznek a 6 hónapnál hosszabb ideje tagjelöltek ügyéről. Ez a két pártbizottság az idén még egyszer sem tárgyalta ezeknek a tagjelölteknek az ‘ gyét. de ugyanakkor arra sem fordítottak gondot, hogy őket feladatokkal bízzák meg.

Nagyon sok hiányosság tapasztalható egyes pártbizottságoknál a téren is, hogy az elutasított felvételekről nem értesítik idejében az alapszervezeteket. Az is előfordul, hogy 2—3 hónap múlva, ami azt vonja maga után, hogy az alapszervezet sem foglalkozik a tag- és tagjelölttelvétellel mivel látja, hogy felsőbb szerve sem törődik vele. Nagyon sok tennivaló van tehát még ahhoz, hogy a tag- és tagjelöltfelvételi munka valóban folyamatosan biztosítani tudja mindenütt a párt egészséges fejlődését. A lehetőség azonban megvan rá mindenütt — csak élni kell vele.

j N. Oszenyev festőművész képe. (A Nagy Októberi Szocialista 'Forradalom 38. évfordulójára.)

A pártoktatás hírei

A BÁZAKERETTYEI KÖOLAJ- , TERMELŐ VÁLLALAT GAZO- LINTELEPÉN eddig csak a délelőttös műszakban dolgozók vehettek részt a politikai oktatásokon. Az idei oktatási évadban, az üzemi pártbizottság javaslatára, minden műszak részére jelöltek előadókat, akik vagy műszak előtt, vagy pedig műszak

után tartják meg a politikai foglalkozásokat. Az uj beosztás után a gazolintelepen jelentősen csökkent az iskolái'ól való lemorzsolódás. Az előadók munkájához felhasználják a sajtót is, amelyből átveszik az elméleti tanácsadó anyagát és más fontos tájékoztató jellegű anyagokat.

A KERETTYE1 KOROMGYÁRBAN rendszeresen elhelyezik a faliújságon a sajtóban megjelenő elvi cikkeket, amelyek segítséget nyújtanak a politikai oktatáshoz. A politikaimunkával egyidőben a termelés színvonala is emelkedik. A legutóbb 107.3 százalékos teljesítményt értek el a koromgyár dolgozói.

MáROKFÖLDÖN egy politikai iskolán vesznek részt a hallgatók. A propagandista gondosan foglalkozik a hallgatókkal, ugyanakkor az előadó is jól készül fel

az előadásra. A gondos előkészítés és a hallgatókkal való elbeszélgetés eredménye, hogy teljes létszámmal megjelennek a foglalkozásokon.

★

A NEMESNÉFI VÖRÖS HAJNAL TERMELŐSZÖVETKEZET politikai oktatásán az előadó és a p ropagandista jó munkája nyomán a legutóbbi foglalkozáson *z eredeti létszámon felül még 5 tsz-tag

jelent meg és kapcsolódóit bele az oktatásba.

ELMÉLETI TANÁCSADÓ *

A szocializmus épiíésének néhány kérdése a kormányprogramm után

m

Pártunk útmutatása és dolgozó népünk áldozatkész, hatalmas arányú építő munkájának eredményeként elértük, hogy hazánk az elmaradt iparral rendelkező agrárjellegű országból ipari jellegű országgá vált. A tfej i ett technika alapján újjáépített, s új nehézipari üzemeink alkalmasak arra, hogy jóminőségű áruval lássák el könnyűiparunk és mezőgazdaságunk szükségletét. Ezáltal sokkal jobban tudjuk biztosítani a dolgozó lakosság e; látását. Erre az eredményre támaszkodva határozta el pártunk Központ; v“zetösége és kormányunk, hogy a j',vőben a nehézipar stabilizálása mellett fokozott gonddal fejlesztjük könnyűiparunkat és a fő- figyelmet s mezőgazdaság fejlesztésére fordítjuk. Erinek érdekében a nehézipar őrölteiért ütemű fejlesztését szolgáló beruházások jelentős részét tei-'-szeiüee. átirányít iák e két eddig elmaradt területére a népgazdaságnak.

Természetesen nehéziparunkat továbbra is fejlesztjük. de nem oly erőltetett ütemben, mint eddig. A népgazdaság fejlesztésinek ez az új iránya vő szakasz megkezdését jelenti a szocializmus építésében. Uj szakaszt jelent azért, mert a nehéziparban az

elkövetkezendő időben a főfigyelmet a minőség állandó javítására, a technológiai fegyelem megszilárdítására, a gépgyártás területéri belül a mezőgazdasági gépek gyártására fordítjuk.

í~2~|

A mezőgazdaság szocialista szék- diában látható egyes eredmények bizonyítják, hogy a terméshozamot legalább kétszeresére lehet emelni.

Jelenlegi helyzetünkben, jelenlegi munkamódszerevp] a mezőgazdaság nem tudja kielégítem a fokozódó szükségletet, de nem tudja kielégíteni a termelőt sem, mégpedig azért, mert _a piacokon lévő kevés áru magasabb árakat eredményez. A piacra termelt áru mennyisége viszont oly kevés, hogy az értük kapott összegből növekvő anyagi és kulturális igényeit kielégíteni nem tudja.

Mezőgazdaságunk jelenlegi állapotában alapvető változás azt hozhat, ha tovább fejlesztjük gépállomásainkat. ellátjuk őket új, korszerű erő- és munkagépek! el, mert gépállomásaink meglévő gépparkja kevés és jelentős részük mát elhasználódott, hiányzanak az összetett munkára alkalmas erő- és munkagépek Nincs megszervezve a gyors és jóminősegű gépjavítás. A gépjavítás jelenlegi központosított módja gátlója a munkának. A meglévő gépek szerkezeti megoldása is nehézkes. Végül, de nem utolsó sorban a gépállomásokon kevés a jól képzett szakember, aki a gépi munka minden ágában járatos, aki legalább minimális agrotechnikai ismeretekkel rendelkezik. Még gyakran előfordul, hogy egy-egy erőgép, egy-egy csavar kirázódása után egykét napig is ál! r gép. mert kezelője nem tudja megjavítani.

Mezőgazdaságunk nem tudja kielégíteni eléggé a növekvő szükségleteket azért sem, mert eddigi begyűjtési- és adórendszerünk nem serkentette árutermelésre a dolgozó parasztságot. Egyes helyi vezetők túlkapásai még jobban megnehezítették a dolgozó parasztság munkáját. Ebből következett, hogy a kisárutermelő gazdaságok piac? való termelése állandóan csökkent. Viszont a mezőgazda- sági termékek ára. főkéop^n egyes kisárutermelők spekulációs törekvés^ miatt indokolatlanul magas volt.

□Ö

Termelőszövetkezeteink azért nem tudták kellően gazdasági befolyásukat érvényesíteni a piacon, mert több esetben pártunk parasztpolitikájának főképpen az önkéntesség elvének megsértésével vontunk be dolgozó parasztokat a termelőszövetkezetekbe, akik a szövetkezeteken belül nem dől goztak rendesen, tehát keveset kerestek, de a termelőszövetkezetek tér melése is csökkent. Ennek -a folya

matnak eredménye az volt, hogy a párt parasztpolitikájának megsértése miatt a mezőgazdaság szocialista szektorának piacszabályozó hatása nem érvényesült, kevés árut termelt. Ehhez még hozzájárult az egyes tsz-ekre kötelezően kényszerített szerződéses növénytermelés, ami miatt kevesebb kenyérgabonát, burgonyát és a sertéshízlaláshoz szükséges kukoricát termeltek S ez még külön fokoz- fa termelőszövetkezeteink nehézségeit. Azoknál a termelőszövetkezeteknél, ahol nem követtünk el túlkapásokat és megkapták a kelló' segítséget a korszerű földműveléshez, ott a termelés menete zökkenőmentes volt, terméshozama pedig az egyéni dolgozó parasztokét messze felülmúlta.

A termelőszövetkezetek megszilárdítása már az elkövetkezendő évben komoly gazdasági erőként fog jelentkezni — elsősorban a lakosság áruval való ellátása szempontjából.

Az elkövetkezendő időben a mező- gazdaságra átháruló beruházások és a dolgozó parasztság számára jutott kedvezmények lehetővé teszik, hogy nemcsak a tszcs-k, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is növeljék termelésüket. Több, jobb minőségű áruval láthassák el a városok lakóit, ugyanakkor lehetőségük lesz arra, hogy több, jobb minőségű árut vásároljanak.

m

A szocializmus építésének új szakaszát megoldani csupán beruházásokkal és kedvezményekkel nem tud

juk. Alapvetően szükséges, hogy ebben az új szakaszban fokozott figyelmet forviítsunk a dolgozó parasztság kulturális színvonalának emelésére, ezenbelüí elsősorban az agrotechnikai ismeretek bővítésére, nemcsak előadások és brosúrák útján, hanem szemléltető-bemutató üzemlátogatásokon keresztül is. Emellett természetesen nagy gondot kell fordítanunk a dolgozó parasztság egyéb irányú kulturális igényeinek kielégítésére is. Ezen a téren legfőbb feladat az oktatási és népművelési szervekre hárul, de mellettük a falun dolgozó tömegszervezetek is jelentős segítséget adhatnak.

Éppen az új szakasz megkezdése követeli a párt és állami szerveinktől, hogy a kulturális és nevelő munkával szemben eddig sokszor tűrhetetlen magatartásukat megszüntessék, mert ezzel egész feladatunk megoldását fékezik,

Tehát párt- és állami szerveink munkájának homlokterében az elkövetkezendő időben a mezőgazdaság terméshozamának állandó növelése áll. Ez szabja meg minden egyéb munka irányát és jellegét. Ez időszak helyes, jobb végrehajtása biztosítja az életszínvonal további emelkedését városon és a falun egyaránt, biztosítja a város és a falu közötti különbség fokozatos elmosódását, végsősorban biztosítja a szocializmus gazdasági alaptö’-'ényéncií teljes érvem esivé^ét hazánkban.

(Molnár István)'