Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-01 / 257. szám
PÄRT ÉLET* A pártsajtó terjesztéséért • Sztálin elvtárs mondotta a kom- munisfa sajtóról: ,Ast mondják, hogy a sajtó a hatodik nagyhatalom. Nem tudom, milyen hatalom, de hogy ereje van és nagy jelentősége, ez vitathatatlan. A sajtó a legerősebb fegyver, amelynek, segítségével a pórt a maga neki, szükséges nyelvén, minden nap, minden órában beszél a munkásokkal. Más eszköz a párt és az osztály közti szellemi kapcsolat létesítésére, más ilyen rugalmas apparátus nincsen sehol sem. Ezért a pártnak; különös figyelmet kell fordítani a, sajtóra. ..“ Sztálin elvtárs tanításának a szellemében arra kell törekednie pártbizottságainknak és pártszervezeteinknek, hogy minél több dolgozó kezei közé kerüljön a sajtó. Éppen ezért, a pártbizottságok és' a párt- szervezőtek fontos feladata a párt- sajtó terjesztése a dolgozók, elsősorban a kommunisták között. A sajgóból értesülnek dolgozóink napnap után az őke* érdeklő kérdésekről. A sajtó az egyik fontos eszköze a párt és a dolgozók közti szoros kapcsolat elmélyítésének. Az a kommunista, aki nap-nap u!án olvassa a sajtót tájékozódást nyer a köles belpolitikai eseményekről és igy való válasz* tud adni a dolgozók érdeklődésére. A zalaszentgrótt járási pártbizott. ság ismeri a sajtó jelentőségét s ennek megfelelően, gondosan foglalkozik a sajtóterjesztéssel, a párt- bizottság agitt-prop. osztálya segítségére van a sajt óterjeszitést végző szervezőnek. Beszámoltatja a munkájáról és az alapszervezetekkel való foglalkozáson keresztül biztosítja, hogy a sajtó minél több dolgozóhoz eljusson. Ennek eredménye, hogy a Szabad Nép, Zala és a öbbi lap előfi. zetőinek száma állandóan emelkedik. Jól foglalkozik a pári-saj1 ó terjesztésével a tűrjél pártszervezet, ahol a vezetőség ellenőrzi a posta ilyenirányú munkájú, és útmutatását, tanácsaival segítséget nyújt a terjesztéshez. Nem igy foglalkozik viszont a sajtó-erjesztéssel a zalaegerszegi járási pártbizottság. Nem fordítanak gondot a járási pártbizottság mun katársai arra, hogy egyéb munkájuk közepette ezzel is foglalkozzanak az alap-szervezet1- éknél- így fordulhat elő, hogy a járás .alapszervezetei nem folynak be a szervező munkába, a postákat magukra hagyják, aminek következménye az előfizetők lemorzsolódása. Nagy hiányosság a járási pártbizottság részéről az is, hogy nem foglalkozik a járás sajtószervezőjével, akinek rossz munkája egyik oka a visszaesésnek. Nem bírálják hanyag, felületes, lelkiismeretlen munkáját, hagyják, hogy helytelen, erőszakos módszerével gátolja a sajtóterjesztés munkáját. ■ Az eredményes munka feltétele az, hogy járási pártbizottságaink számolják fel munkájukban az eddigi helytelen nemtörődömséget. Az alap- szervezetök vezetőségeivel, népnevelőivel, tagjaival a sajtóról, a sajtö terjesztésről is beszélgessenek, hogy azok megértve a sajtó fontossága1, sokkal jobban szivükön viseljék a sajíóterjesztéssel kapcsolatos tenni valókat. A járási pártbizottságokat munkájukban serkentse az a vándorzászló, amelyet a legjobb eredmény' elért járási pártbizottság tart mindig birtokában. Jelenleg a, zala. szentgróti járási pártbizottság érdemelte ki jó munkájával a zászlót. A második helyen a, letenyei, a harmadik helyen a nagykanizsai, a negyedik helyen a lenti, az ötödik helyen pedig a zalaegerszegi járás van, A sajtó* erjesztés terén is sok tennivalója van tehát a járási párt- bizottságoknak és az alapszerveze4éknek. A többi munka végzése mellet', minél több és konkrétabb segítség adással biztosítsák: azt', hogy a párt. sajtó, amely a pártot, nap-nap uán összekapcsolja a dolgozó tömegekkel, minél több dolgozóhoz eljusson. Jobban törődjék a dolgozók ügyeivel a nagykanizsai városi tanács Az elmúlt nap levél érkezett szerkesztőségünkbe. Nyolc dolgozó paraszt irt a kiskanizsai Rozmaring-utca lakóinak nevében. Panaszukban a környék dolgozóinak panaszát mondották el. A panasz nem újkeletű, hanem már azóta fennáll, amióta a Rozmaring-utca végében levő homokbányából hordják a homokot. Azóta az utca kellős közepén megáll a viz, sőt a téli időszakok idején behatol az udvarokba, a lakásokba is. Számtalan esetben fordultak az illetékesekhez, de kérésüket soha sem hallgatták meg. Több esetben kérték Kis- kanizsa dolgozói, hogy szüntessék meg a Rozmaring-utca közepén levő ingoványos tócsát, mely nemcsak hogy a közlekedést akadályozza, hanem esős időszakokban rongálja a házak falait is. A városi tanács sem intézkedett eddig a szóban forgó ügyben. Nem hivatkozhatnak „objektiv nehézségekre", mert az utca végétől mintegy 45 méternyire van a töltéshez szükséges homok. A lakók társadalmi munkában ajánlották fel a szállítóeszközökre való fel- és lerakást, de a tanács ezt a kezdeményezést elutasítottad). A nagykanizsai városi tanácsnak sürgősen meg kell vizsgálnia a Rozmaring-utcai lakók panaszát. Azonnal kell intézi nini, hogy az utca közepén levő árkokat minél előbb feltöltsék s hogy végleg megszűnjék a közlekedést gátló, egészségre ártalmas mocsár. A házak padlói felgörbültek a nedvességtől, a falakról hull a vakolat — s mind ez azért, mert az illetékesek nem gondoskodnak a dolgozók panaszának elintézéséről. Szeretnénk ismételten felhívni a nagykanizsai városi tanács figyelmét. Intézkedést és sürgős választ várunk! Plander Antal elvtárs, a nagykanizsai Magasépítő Vállalat dolgozója azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy magyarázzuk meg, mi az oka annak, hogy a termelés sokkal rohamosabban fejlődik, mint a dolgozók élet- színvonala. Válasz: Tudnunk kell azt, hogy- az életszínvonal emelése szorosan összefügg a termelés szakadatlan növelésével, a technika fejlesztésével. Sztálin elvtárs: ,,A szocializmus közgazda- sági problémái a Szovjetúnióban’‘ című müvében világosan rámutatott arra, hogy az életszínvonal növelését csak akkor tudjuk biztosítani, ha a termelés állandóan fejlődik mennyiségileg és minőségileg egyaránt. Elsősorban tehát termelni kell. A jólét legfontosabb alapja az egyre növekvő termelés. Persze nem öncélúan, hanem a dolgozók szükségleteinek biztosítására. Tagadhatatlan, hogy e téren komoly hibákat követtünk el a kormány- program,m megjelenése előtt. A döntő figyelmet a termelés és a technika fejlesztésére fordítottuk és sok esetben megfeledkeztünk dolgozó népünk életszínvonalának emeléséről. A kormányprogramm elhangzása óta azonban fokozottabban ismét előtérbe került az életszínvonal emelése. Az árleszállítás, az egészségügy megjavítása, a munkavédelem, a, szociális juttatások, a lakások, kultúr otthonok, mozik, stb. építése, a régi házak tatarozása mind azt bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a dolgozó nép anyagi és kulturális igényeinek kielégítésére. Fontos feladata tehát a népnevelőknek az is, hogy megmagyarázzák dolgozóinknak: a kormány állja a szavát rajtunk múlik, a mi munkánkon, hogy megadjuk intézkedéseihez az alapot. Október elejével me^kezdőilott a partok tatás A képen: az SzKP Moszkva-területi és városi bizottsága könyvtárának uj olvasótermében. (Foto E. Jevzerihin.) ELMELEII TANÁCSADÓ * A békemezgalom A népek összefogása a bókéért foJvó harcban nagy eredményekre vezetett. a BÚke-Világíanács budapesti felhívása ennek az eredményes harcnak a szellemében jelentette ki azt, hogy „nagy reménység született“. A budapesti felhívás ó’a eltelt idők harcának nagy eredménye a koreai fegyverszünet. Ma már szerte a világon egyre jobban egyen ie übben hangzik a népek követelése : , Tárgyaljatok!‘ ‘ A háborús uszítok és lakájaik azonban minden eszközt, megragadnak annak érdekében, hogy a békemozgalom sikereit gátolják. Hazug, álnok rágalmaikkal arra törekednek, hogy az egyszerű dolgozók elő'* f él re.niagy arázzák a békemozgalom demokratikus vol-átt Éppen ezért szükséges, hogy valamennyien ismer, jük a békéért folyó mozgalom célki-üzéseit, jellegér. Sztálin elvtárs ,.A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ cimü munkájában pon o san és világosan meghatározza korunk nagy és nemes mozgalmának, a békemozgalomnak jellegét, célját. Ezeket írja. többek között: ,.A mostani békemozgalomnak az a célja, hogy harcba vigye a nóptömegekei a béke megőrzéséért, az uj világháború elhárításáért. Tehát nem az a, célja, hogy megdöntse a kapi'a. lizmust és megteremtse a szocializmust, hanem a béke megóvásáért vívott harc demokratikus céljaira korlátozódik11. Ez azat jelenti, hogy a békemezgalom különböző osztályok jailejs és célja és rétegek háboruellenes koalíciója. Nem egy vagy két osztálynak, mondjuk a munkásosztálynak, parasztság, nak poli-ikai tömörülése, hanem mindazon osztályok közös mozgalma, akik ellene vannak egy uj, pusztító világháborúnak. A mozgalomban különböző világnézet ü, .vallúsu, pári- állásu, nemzetiségű emberek szá3 milliói vesznek részt egy közös cél érdekében: az uj háború elhárítása érdekében. Hja Erenburg, a nagy szovjet iró mellett ott találhatjuk a békemozgal ómban Jean Paul írartrét is, a polgári irányza’u mü vészét és irodalom képviselőjét, Joli-ot Curie kommunista tudós mel lett. N. W. Pirié angol biokémikust. Ez a polgári tudós mondotta: ,.Mi mindannyian békét akarunk, különböző okoknál fogva. így példáid, amíg fennáll a háborús veszély, az a tudósi elvonja legfőbb munkájától, akár a termeszei megismerésével, akár az életszínvonal emelkedő sóvei foglalkozik‘ ‘. Milyen széles ez a háboruellenes koalíció- Benne van a mozgalomban mindenki, aki — Malenkov elvtárs szavaival -— ,,a, nemzetközi feszül'- seg megszüntetésében cs egy uj világháború megakadályozásában érdekeltAzaz résztvevője a békemozgalomnak az egész haladó emberiség, amely gyűlöli az agressziót, a vérontást, amely gyűlöli és ellene van a beké első számú ellenségének: íz amerikai imperializmusnak. A nemzetközi feszültség megszün tetőse elsősorban a világ népeinek, egyszerű embereinek érdeke. Azok között is az első sorokban a Szovjet, unió népei s a népi demokratikus országok dolgozói harcolnak, öke- fenyegeti legközvetlenebbül az amerikai imperializmus, a háborús kalandorbanda. A ma már szabad népek nem kímélik erejüket a béke megőrzése érdekében. Nagy eröfeszi-. leseket lesznek békés alkotómuntsá juh védelmében, a békés alkotó ■munka ered,menyeinek fokozáséiban, hogy hazájukat a béke és szabadság a függetlenség megdönthetetlen bástyájává tegyék. Bátran és hősiesen küzdenek példájukon lelkesedve a tőkés és gyarmati országok népei is a háborús kalandorok ellen, mert egyre jobban felismerik: vérükön szeretnének nyerészkedni a halálgyárosok. Az esze vesz-ett fegyverkezés mind nagyobb erheke- ró rájuk. Magában Amerikában is ha‘almas méreteket ölt a munkanélküliség, a háborús monopó. liumok uj és uj támadásokat indi- tanak a dolgozók éle'színvonala ellen- ..Hatályon kívül kell helyeznünk a béreket, a munkanap hosszát cs a kollektiv szerződések megkö'c■ sél szabályozó szövetségi munkaügyi örvényeke'“ —— olvassuk egy amerikai brosúrában, amelyet a fegyvergyártó - Dunon* konszern adott ki. Figyelembe kell venni azt is, hogy az amerikai monopolisták nem kímélik ,,szövetségeseiket“ sem és egyre több francia, angol vagy más vállalkozó érzi a saját bőrén, hogy mit jelent Washington parancsuralma. Az Egyesült A11 amok-dilit álba háborús politika a vállalkozók nagy többségét megfősz'ja a szabad kereskedelem lehetőségeitől, a nyers anyagoktól és elsorvasztja a békés célokra'termelő iparágaka . Ma már egyre többen ismerik fel, hogy egyáltalán nem kecsegtető p-erspek- iva az amerikai imperializmus hadi- szekeréhez láncolva rohanni a szakadék felé. Elég csak egy példát felhozni: az amerikai monopóliumok elárasztják áruikkal a bii. birodalom országainak piacai". Anglia rovására növelik részesedésüket a birodalmonbelüli kereskedelemben. A brit birodalom országainak importjában az Egyesült Államok és Anglia százalékos részaránya. 1938 ó’ a 20:31-ről 32:32-re módosult. A békemozgalomnak ma szinte korlátlan fejlődési lehetőségei vannak. Nem irányul sem a kapitaliz mus, sem bármely más társadalmi rendszer megszűnte' ésére, A mozgalom dérnekra ikus jellegű s egyetlen fő célja van: az újabb világháború megakadályozása S mivel az uj háború terve a népek leigázá sónak, a demokratikus jogok eitiplad. összekapcsolódik a szocializmus íelépi1 őséért vivo.-t harccal. He a békemozgalom minden más mozgalomnál szélesebb hatósugara onnan ered. hogy a legáltalánosabb érdek alapján szélit harcba: a béke megőrzése érdekében. S ez érdeke a Magyar Népköz! ársaság minden becsületes- polgárának, kivéve a nép, a szabadság és béke ádáz ellenségeit, a háborús g' e.j ugatok városi és falusi ügy s .i. Békemozgalmunk hazánkban is demokra ikus mozgalom. Tsir'aln a egye emesen nemzeti: összefogás a háború erőivel szemben- összefogás azokkai szemben akik 'egfélic'-'ebb nemzeti kincsünket, drága a$áb:u!ságnnkat, oly hosszú 've: Ha lok vc-ráiűoza'ai árán kivivőt- . a Szovjetunió' ó! kapott függi-'lens '"linket, uj életünket, szépülő ványainkat és falvainkat veszélyez- et ik. rásának terve is, a, békeharc szorosan összefonódik a demokratikus jogokért, a függetlenségért foly'a- iott harccal, a legszélesebb nemzett erőket fogja össze a békemozgalom, s követeli a demokratikus megujho dús', az úgynevezett ,,békekormány:“ ott, ahol a reakció van uralmon. S a békemozg-aloui nemzetközi demokratikus követelése a két rendszer közötti békés együtt élés biztosi1 ájSa, a nemzetek függött lenségének, területi épségének, sérthet el len s égén ek ti szí elé’ ben t ári ása Ezek olyan követ'elések, amelyek egyesíthetnek minden jóezándéku, becsületes' hazafit világnézetre, politikai felfogásra és társadalmi helyzetre való tekintő. nélkül. Felmerül a kérdés: megvan-e a béksmozgalom demokratikus, össznépi. pár’onkivüli jellege népi demokráciánkban is? Megvan. Népünk békeharca természetesen együtt haA békemozgalom ügye nemcsak igazságos, hanem eredményes, győzelmes ügy is. A koreai fegyverszünet megkötése bizonyltja azt, hogy csak a békemozgalom által javasol1 u-t a járható: a tárgyalások útja. Nincs olyan vitás és megoldatta n nemzetközi kérdés, amelyet nem lehe‘ne tárgyalások u-tján megoldani. Forszé, a halálgyárosok nem hajlandók egykönnyen lemondani busá^, véres profitjukról. Éppen azért nincs nagyobb feladatunk és kötelességünk, mint kihasználni a békemozgalomban rejlő nagy lehetőségeket szüntelenül erősíteni, fokozni a béke- harcot, uj és uj harcosokat bevonni az életér! folyó nagy és nemes küzdelembe. 1953 nov. 1. Vasárnap
