Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

A. ^zoíjdunío Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata az élelmiszerek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról

(Lapunk tegnapi számában közöltük a fenti határozat első részét, az alábbiakban folytatjuk a határozatot.)

Liszt és dara

1954-ben a minőségi liszt és dara termelését az 1950. évihez viszonyítva a következőképpen kell növelni: a legjobb minőségű liszt termelését 2.8-szeresére, az elsőrendű liszt termelését 2.1-sze- résére, egyéb lisztfajták termelését 1.6-szeresére.

1956 végére az 1950. évihez viszonyítva a következőképpen kell megnövelni a darakészitő ipari vállalatok teljesítőképességét: malmok, hántolóüzemek építése, valamint a Glavmuka (malomipari igazgatóság) vállalatainak átszervezése és technikai felszerelésének kibővítése utján: a liszt- őrlés terén 1.4-szeresére, a dara- hántolás terén pedig 1.2-szeresére.

A malom- és hántolóipar teljesítőképesség-ének további növekedését azzal kell biztosítani, hogy 1955-ben megkezdik 25 ma- jomkömbinát, 11 hántolóüzem és hántolóműhely építését.

A határozat a továbbiakban kötelezi a Szovjetunió élelmiszer- ipari minisztériumát, hogy javítsa meg a Uszít minőségét, a megfelelő irányelvek szerint szervezze meg a minőségi liszt és dara csomagolását. Utasítja a határozat a gabona minőségi őrlését végző állami vállalatokat kapacitásuk növelésére, gabonaraktárak létesítésére, a malomépületek korszerű felszereléssel való ellátására.

Élelmiszersüritmények

Á Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának kezelésében lévő Vállalatoknál 1954-ben 1 milliárd 780 millió dobozra, 1955-ben -2 milliárd 45 millió dobozra kell emelni a főzelék-, paradicsomos gyümölc'skonzervek gyártását az 1950. évi 922 millió dobozzal és az 1953. évi 1 milliárd 360 millió dobozzal szemben, biztosítva ugyanakkor a termelés növekedését a határozatban megállapított élőifányzat szerinti választékban.

1950. évi 19.2 milliárd és az 1953. évi 32.5 milliárd adaggal szemben.

Sör, gyümölcsszörpök és üdítőitalok

Ezeknek az italoknak a gyártását a következő arányban kell emelni: sör 1954-ben 2.100 millió, 1955-ben 2.320 millió liter, alkoholmentes italok 1.100 és 1.350 millió liter, ásványvíz 220 és 260 millió üveg.

Intézkedéseket kell tenni a sör, a kvasz, a gyümölcsszörpök és ásványvizek gyártási kultúrájának emelésére és minőségének javítására. Biztosítani kell a sör-, gyürriölcsszörp- és kvaszkereskedelem körülményeinek megjavítását.

1956 végére az 1950. évihez képest a kvaszt előállító üzemek kapacitását 2.2-szeresére, az ásványvizét 3.7-szeresére, az alkoholmentes italokét 4.1-szeresére kell emelni.

Bor, pezsgőfélék, konyakok likőrök

1954—55-ben növelni kell a bor- és konyakgyártást a következő arányokban: bor: 1954-ben 303 millió 700 ezer, 1955-ben 344 millió 800 ezer liter, konyak 12 millió, illetve 15 millió liter.

Intézkedéseket kell hozni a bor és konyak minőségének további javítására, a borpincék befogadó- képességének jelentős megnövelésére, uj pincék építésére. Borászati üzémeket kell építeni elsősorban Moszkvában, Leningrád- ban, Novoszibirszkben, Habarovszkban, Cseljabinszkban,

Omszkban, Szverdlovszkban, Mo- lotovban, Szaratovban, Harkovban, Dnyepropetrovszkban, Minszk- ben, Kisínyevben, Kutgán, Tubában.

A hűlőtechnika megjavítása

az élelmiszeriparban

Az élelmiszerek minőségének, hűtőházi kezelési technikájuknak

megjavítása, továbbá megfelelő tárolásuk biztosítása céljából jelentős mértékben meg kell növelni a hűtőházak befogadóképességét és a fagyasztóberendezések teljesítőképességét. 1954—56 folyamán 205 ezer tonna befogadóképességű tárolótérrel kell növelni a hűtőházak kapacitását és 1956 végére ezt a befogadóképességet 709 ezer tonnára kell emelni az ez év elején rendelkezésre álló 460 ezer tonna befogadóképességgel szemben. 1954—56 között a hütőházakban napi 10 ezer tonnával kell növelni a íagyasztóbe- rendezések teljesítőképességét hús-, halfélék és egyéb élelmiszerek fagyasztása céljából.

A határozat intézkedik arról, hogy minél szélesebb körben vezessék be a gyorsfagyasztó berendezéseket s hogy az uj hűtőházak építésénél a legmagasabb termelékenységű berendezéseket alkalmazzák.

Dohányáruk, illatszerek és kozmetikai cikkek

A cigaretta és szopókás cigarettagyártást 1954-ben 200 milliárd darabra kell emelni.

Uj dohányipari vállalatok építésével és a már működők újjáalakításával, kibővítésével a dohányipari vállalatok és a dohány- fermentáló üzemek teljesítőképességét a cigaretta- és szopókás cigarettagyártás terén 1956 végére 1950-hez képest 1.6-szeresére, a döhányfermentálás terén 1.4-szeresére kell emelni. 1954—56. években összesen 240 ezer négyzetméter területű raktárakat kell építeni.

1954-ben biztosítani kell a lakosság mosdószappanszükségleté- nék teljes kielégítését a kellő választékban.

Biztosítani kell a lakosság körében fokozott keresletnek örvendő, kiváló minőségű paffőmök és kölnik termelésének növelését 1953-hoz képest 1954-ben 2-szere- sére és 1955-ben 2.5-szeresére.

Az élelmiszeripar anyagi-műszaki ellátásáról és az élelmiszeripari beruházásokról

A zöldség-, paradicsom- és gyümöícskonzérvek gyártását 1956-ban 2 milliárd 500 millió dobozra kell emelni, vagyis az 1950. évinek 2.7-szeresére, az összes könzervfajták (hús-, hal-, tej-, zöldség-, paradicsom- és gyümölcs- konzervek) gyártását pedig 4 milliárd 150 millió dobozra, vagyis az 1950. évinek 2.9-szeré- séi'é kell fokozni.

Az élelmiszersüritmények gyártásánál a határozat a következőket írja elő: 1954-ben az élelmi- szersüritmények gyártása emelkedjék 90 ezer, 1955-ben 100 ezer tonnára.

A határozat ezután a különböző tápszerek és szárított főzelékfélék gyártásának fokozásáról intézkedik, s kiemeli a gyermekek számára készülő konzervek gyártásának emelését. Utal arra, hogy 1954-ben meg kell szervezni a csecsemőtápszerek tömeggyártását.

Ezután a konzerv- és élelmi- szersüritményipari főigazgatóság kötelékébe tartozó üzemek kapacitásának növeléséről intézkedik. A zöldség- és gyümölcs- konzervgyártási kapacitást 2.3- szeresre, az élelmiszersürit- ménygyártási kapacitást 1.2- szeresre, a porított tápszergyártási kapacitást 4.4-szeresre, a diétás készítmények gyártásának kapacitását kétszeresére kell emelni.

A meglévő üzemek kapacitásának növelése mellett 1954—55- ben hozzá kell fogni uj üzemek létesítéséhez, 1954—56-ban a nagy konzervgyárakban teljesen gépe- sileni kell a konzerVek előállításának technológiai folyamatait, az üvegek rhosását, széles körben be kell vezetni az automata töltő- és csomagológépek alkalmazását.

A határozat kimondja: jelentősen növelni kell a vitaminok előállítását; 1955-ben 48 rttilliárd

adag vitamint kell előállítani az

Jelentősen növelni kell a nagyteljesítményű gépek és automaták termelését az élelmiszeripari cikkek termelésével kapcsolatos folyamatok gyors gépesítésének és automatizálásának biztosítása céljából.

A gépipari minisztérium fő feladata az élelmiszeripari gépgyártás terén, hogy 1954—55-ben a legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű felszerelésekét gyártsa élelmiszerek termelésére.

A gépipari minisztériumnak 1954-ben 530 millió, 1955-ben pedig 800 millip rubel értékű technológiai felszerelést kell gyártania és szállítania a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának. 1956 elejére az élelmiszeripari gépgyártó üzemek kapacitását az élelmiszeripar számára szükséges felszerelések gyártása terén 11 milliárd rubelre kell emelni.

A határozat ezután kötelezi a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériumát, hogy emelje az élelmiszeripar és a kereskedelmi szervezetek számára szükséges különleges papír- és kartonfélék, fából készült göngyölegek, csomagolóedények gyártását. Rendelkezik a határozat arról is, hogy az élelmiszeripari üzemek megkapják a szükséges mennyiségű nyersanyagokat, alapanyagokat, hűtűsnyagokat és vlUamosener- giát. Utasítást tartalmaz a határozat arra vonatkozólag is, hogy az élelmiszeripari vállalatok és szervezetek kádereinek jobb kiképzéséről és szakemberekkel

való ellátásáról gondoskodjanak.

A termelőkapacitások növelésének biztosítása céljából az élelmiszeripari minisztérium számára a beruházások összegét a határozat 1954-ben 8.5 milliárd rubelben állapítja meg, az 1953. évi előrelátható 4.8 milliárd rubel beruházással szemben.

A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SzKP Központi Bizottsága kötelezi a minisztereket és az illetékes szerveket, nyújtsanak minden vonalon segítséget az élelmiszeripari vállalatoknak az élelmiszeripar előtt álló, a lakosság élelmiszerellátásának erős fokozására és az ország élelmiszerbőségének megteremtésére irá^ nyúló feladatok teljesítésében, s hogy az .1954—55—56. évi gazdasági tervek keretében Írjanak elő konkrét intézkedéseket ennek a határozatnak feltétlen végrehajtására.

A határozat végül leszögezi: „Az élelmiszeripari Vállalatok és szervezetek minden dolgozójának kötelessége, hogy megszüntessék az élelmiszeripar munkájában mutatkozó hiányosságokat, minden erejükkel törekedjenek a jelen rendeletben az élelmiszertermelés jelentős növelésével, az élelmiszerek minőségének javításával és termelési kultúrájának emelésével kapcsolatban kitűzött feladatok teljesítésévé és túlteljesítésére és ezzel biztosítsák, hogy a legközelebbi években országunkban létrejöjjön a kitűnő minőségű élelmiszerek bősége**

* NEMZETKÖZI SZEMLE *

Gondok Nyugaton

A z Eisenhower—Dulles kompá- nia tagjainak mostanában nehéz gondjaik vannak. Nem is csodálható; 1952 februárjában ötlötték ki az „európai védelmi közösség" tervét és azóta sem sokat jutottak előre. Sőt a közösség egyes vezető tagjainál most mutatkoznak csak igazán a bajok. Franciaországban új események vannak kialakulóban éppen az „európai védelmi közösség"-gel kapcsolatban és ezek az események megérdemlik, hogy behatóan foglalkozzunk velük.

Valójában mi is történik most Franciaországban? Hatalmas, óriásméretű tömegmozgalom születik, amejy szélességében és mélységében alapvetően különbözik minden eddigitől. A tömegmozgalom széles kiterjedését Illetően nemcsak arról van szó, hogy dolgozó milliókat tömörít maga köré az „európai védelmi közösség" elutasításának gondolata, hanem olyan társadalmi rétegeket is, amelyek azelőtt vajmi kevés kapcsolatot tartottak a tömegekkel és még kevesebbet a harcoló tömegek vezetőjével, a kommunista párttal. Hogy csak a legjellemzőbb példákat említsük: az „európai védelmi közösség" ellen harcoló mozgalom egyik legaktívabb szóvivője, Daladier volt miniszterelnök, ugyanaz a Daladier, akinek a második világháborút megelőzően oly nagy része volt á katasztrofális következményű müncheni paktumban. Ez a Daladier ma kijelenti: „Mások is harcolnak az európai védelmi közösség ellen és én szövetségesük vagyok ebben a harcban, bármilyen párthoz tartozzanak is, bármi legyen is politikai meggyőződésük

Ott találjuk a sorban Herriot-t, a francia radikál-szocializmus egyik vezető személyiségét, a parlament elnökét; BethoHart tábornokot, Francia- ország volt ausztriai főbiztosát és még sok mást a polgári politikusok táborából,

‘C' elmerül a kérdés: mi az, ami összetartja ezt a kialakuló egységfrontot, milyen törekvések ve Zetijí? És itt elérkeztünk a probléma második részéhez, ami árra válaszol, mit is jelent a mozgalom mélysége. A legfőbb összetartó erő, amely egybekapcsolja a más kérdésekben különböző érdekű társadalmi rétegeket, az elszántság, hogy elhárítsák a veszélyt Franciaország felől. A veszély a feltámasztott német milltarizmus, a néniét revansvágy képében jelentkezik, amelj’et Adenauer nyugatnémetországi klikkje testesít meg. Az amerikai tervek az „európai védelmi közösség" fő erejévé akarják tenni a bonni Reichet és az „európa* nadse- reg" magjává az új Wehrmachtot. Feltámadna tehát az a Németország, amely az évszázadok során annyi keserűséget zúdított a világra és különösen Franciaországra. Az igazi franciák, amikor hazájukat ilyen veszély fenyegeti, csak egy utat választhatnak: összefogni mindenkivel, aki őszintén és becsületesen szívén viseli az ország sorsát.

A harcban részvevő dolgozó tömegeket persze más is vezeti, ami cseppet sem elválasztható az előbbitől. A francia kormány, amikor indokolni Próbálja, miért követi fenntartás nélkül az amerikai diktátumot és miért hajlandó aláírni Franciaország halálos ítéletét, beleegyezve az „európai védelmi közösség"-be, amerikai mintájú propagandafogásokhoz folyamodik Azt állítja, hogy létezik valamiféle „szovjet veszély", ,*vörös

agresszió fenyeget" és ettől kell „védeni" Európát, amiatt kell „áldozatokat hozni". Nos, ma inár nehéz megmagyarázni a francia dolgozóknak, hogy a fegyvergyártás, a szeny- nyes gyarmati háború érdekében a kenyérért, vajért és húsért Kétszer annyit fizessenek, min» a második világháború előtt. Különösen nehéz ez, hiszen ugyanakkor azt látják, hogy a Szovjetunióban a „háborús készülődések" jegyében leszállítják az árakat, határozatokat hoznak az elosztóhálózat szervezetének megjavítására, a közszükségleti iparcikkek és élelmiszerek választékának bővítéséről, minőségük megjavításáról, mennyiségük növeléséről. Ilyen „háborús készülődésekét" Franciaországban is szívesen vennének.

ÍZ ülönösképpen, ha tekintetbe vesszük, hogy a francia milliók nemcsak anyagilag áldoznak az uralkodó körök háborús készülődéseiért, hanem vérükkel is: az indokínai háborúban.

Ez ismét olyan kérdés, amely az amerikai és francia uralkodókörök akarata ellenére csak még jobban eggyéforrasztja a tömegmozgalmat, további lendületet ad a francia nép széleskiterjedésű és mély harcának. Ugyanazok a polgári körök, amelyeket az „európai védelmi közösség"- gel kapcsolatban fentebb említettünk, ebben a kérdésben is teljesen egyetértenek a harcoló milliókkal. Hiszen az ázsiai gyarmati háború cseppet sem választható el az agresszív euró- pai tervektől. A. kérdést úgy vetik fel: „Mi feláldozzuk Indokínában anyagi értékeinket, hadseregünk zömét, ugyanakkor pedig mi biztosít bennünket Európában, hogy védve Vagyunk a nyugatnémet agressziótól" Valóban, Franciaországnak senki sem nyújt garanciát arranézve, hogy ugyanakkor, amikor amerikai érdekekért vérét hullatja a messze ÄzSfäban, Európában majd mások megvédik. Franciaországnak 1940-ben alkalma volt megismerni a nyugati „szövetségi hűséget". Ez a tanulság akkoriban is igen sokba került neki.

Ezért vonult be a kialakuló egységfront a nemzetgyűlésbe is az indokínai vita idején. Kommunisták és szocialisták, radikálszocialisták és még egyes más kormánypárti képviselők is egyetértettek abban, hogy véget kell vetni az indokínai kalandnak. A Laniel-kormány csupán a Jeg- reakciósabb képviselők szavazatával tudta biztosítani, hogy nem került, csődbe ebben a kérdésben. Arin azonban már nincs biztosítéka, hogy a parlamenten kívül is jóvá tudja hagyatni politikáját.

A franciaországi tömegmozgalom kialakulásának még csak a kezdetén vagyunk. Most érik csak igazán sikerré az a hosszú küzdelem, •melynek kitartó, fáradhatatlan harcosa a Francia Kommunista Párt. Most álakul ki alulról a különböző szervezetekhez tartozó munkások akdóegy- sége, amely a bázisa, ereie, mozgatója az egész mozgalomnak.

Ezek miatt fő gondban a háborús uszítok feje és előre megjósolhatjuk nekik, hogy gondjaik csak szaporodni fognak. Minél közelebb akarják hozni a veszélyt Franciaországhoz, annál fokozottabb mértékben növekszik a francia nép ellenállása, annál hatékonyabb lesz az a mozgalom, amely az elkövetkező hetekben az eddigi milliókhoz újabb tömegeket csatlakoztat.

— FINNORSZÁG és a Német Demokratikus Köztársaság között az 1954. évre kereskedelmi egyezményt Írtak alá. Finnország főleg faipari termékeket és nyersanyagokat, a Nemet Demokratikus Köztársaság pedig vegyszereket, gépeket, gépkocsikat és más árukat szállít,

— LENGYELORSZÁG és Francia- ország egyéves kereskedelmi szerződést irt alá. Franciaország műtrágyát, vasércet, kohóipari termékeket, gyógyszereket, déligyümölcsöt szállít Lengyelországnak széli; fa, kerámiaipari cikkek, valamint fémáruk ellenében.

— A FRANCIA nemzetgyűlés re- í akciós többsége megakadályozta a | családi pótlék 12 százalékos emelését. A kommunista képviselők újabb javaslatot terjesztettek elő a családi pótlékok emelésére s a javaslat sürgős megvitatását kérték.

— MAGYAR-hoIland árucsereforgalmi megállapodást írtak alá Hágában az 1953—54. évre, A szerződés növekvő áruforgalmat irányoz elő az előző megállapodásokhoz képest. Magyarország többek között vas- és fémtömegcikkeket, kerékpáralkatrészc- két, különféle vegyianyagokat, bőröket, elektromos szerelési anyagot, gépeket és mezőgazdasági termékeket, Hollandia textilnyersanyagot, gyógyszeralapanyagot, elektrotechnikai cik- keket fog szállítani.

— NYÜGAT-NÉMÍTORSZAGBA érkezett Li Bum Szűk délkoreai tábornok, aki fegyvereket akar itt vá sáfölní Li Szín Man hadsereg. rendőrsége számára.

I

i

i

l