Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

» AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁQÁBÓL * Üzemi kulturklub Amikor naponta délután öt órakor felhangzik a gyári kürt fújása s vége a munkanapnak, a V. M. Molotov-gépkocsigyár dolgozói közül igen sokan keresik fel a gyár klubját, ahol kelle­mesen tölthetik el szabadidejüket. Moszkvai tejgyár Hatalmas gépesített üzemek tucatjai szállítják Moszkva ke­reskedelmi hálózatának a tejet, tejszint, tejfelt, túrót, aludttejet, fagylaltot és sok más tejterméket. Ezeknek előállítása állandóan növekszik. Egyedül a moszkvai Gorkij tejfeldolgozó kombinátban a múlt évihez viszonyítva 30 százalékkal emelkedett a termelés színvonala. A Gorkij-kombinát naponta 5 millió rubel értékű terméket állít elő. A képen a szovhozokból és kolhozokból tejet szállító tartály­gépkocsik láthatók. Egy szerű munnase'Kezae munoain, a moszkvai ,Jáiva‘ ‘ dohánygyárban. Dolgozói azonban mindent elkövet. nek> hogy a meglévő lehetőségeket kihasználják. A dolgozók mindenna­pi szükségleteit kielégítő hasonló in­tézmények munkáját legjobban a bírálatok és javaslatok könyve tükrö­zi. Itt is bevezették ezt. Pelrakova munkásnő így ír: „öí éve dolgozom :i gyárban és állandóan itt ebédelek. Mindannyian elégedettek vagyunk ■j élelmezéssel, ízletesen készítik el zz ételeket“. Az ilyenfajta meg­jegyzések annál hízelgőbbek, mivel a gyárban többségben nők dolgoz­nak. A dicséretek azonban korántsem jelentik azt, hogy a munkásnők el­hallgatnák panaszaikat■ Sokszáz szem figyeli éberen az étkezde mun­káját. Olga Ealesova szakszervezeti aktíva, a társadalmi ellenőrzés veze­tője, vizsgálja felül a megjegyzése- ' két és javaslatokat, s azonnal meg­teszi a szükséges intézkedéseket. A munkásnak közül sokan visznek ha­za is ebédet. Ilyenkor tíz százalék­kal olcsóbban kapják az ételt, mert leszámítják a kiszolgálási költsége­ket. A munkás étkezdében olcsón ét­keznek a dolgozók. A legdrágább fo­gás a frissen készült étel, kb. 3.5 rubelbe kerül. Az átlagos ár 1 és 2 rubel között ingadozik. 30 kope­kért is vásárolhatnak egy tál ételt, annyiért, amennyibe egy villamos­jegy kerül. Az étkezés igen változa­tos és sokféle■ Egy-egy napon öt­féle leves is van, utána második fo­gásként 15 fajta ételből válogathat­nak a dolgozók. Az ebedet friss gyü­mölcs vagy befőtt egészíti ki. Ezenkívül diétás ételek is készül­nek cs friss vacsorák, g büffében nagy a választék. Tizenkét fajta hi­deg étel, mint például hering kö­rettel, lágytojás, huss alát a, különfé­le majonézéé húsok, cukrászsütemé­nyek, tea, kávé, tej gyümölcslevek, sör várja a dolgozókat. A menü az évszakoktól függően változik. Csupán két fajta állandó étel van. Az egyik a tej, j gyárban naponta ingyen kapnak tejet a dol­gozók. A dohányipari vállalatoknál ez kötelező. Emellett azonban az étkezde igazgatója. Kapi'olina Je- finova gondoskodik arról, hogy tej és tejes ételek állandóan szerepelje­nek az étlapom A másik a vitamin. Ez mindenki számára fontos. füg­getlenül foglalkozásától. Az étkezde dolgozói arra törekednek, hogy ne csak a nyári idényben.t hanem az év minden hónapjában legyen friss zöldféle. Melegházakból télen is szállítják a nagy vitamintartalmú EGY GYÁRI ÉTKEZDE zöldhagymát. Kora tavasszal meg­jelenik a melegházi uborka és retek. — Szakácsaink nem engedik, hogy a gyümölcsöt vagy zöldséged, sokáig főzzék — jegyzi meg Kapitolina Je- fimoya. — Igen jól tudják, hogy akkor elvész az értékes vitamim. Ezért, nem vágják el a leveshez szükséges zöldséget sem idő előtt. Az étkezde dolgozói nemcsak ki­váló szakácsok hanem a; táplálkozás tudományos alapjait is ismerik. Az igazgatótól kezdve egészen a pin­cérlányig mindannyian szakkép­zettek. A szovjet élelmiszeripari dolgo­zók körében közmondássá vált: ,,Az élelmezési vállalatnál olyan tiszta­ságnak kell uralkodnia, mint a pa­tikában“. A ,.Jáva“-dohány gyár étkezdéjében is szigorúan vigyáznak a tisztaságra- a konyhába senki sem lép be köpeny nélkül. Az orvos ál­landóan ellenőrzi az áruk, az edé- nyék tisztaságát. A szélesretárt ab­lakokat szúnyoghálóval látták el és különleges eseménynek számit, ha a konyhában egy légy megjelenik. A padlókat naponta többször klóro­zott vízzel, mossák fel. Villannyal és gázzal főznek. Évente kétszer elvégzik a szüksé­ges javításokat, korszerűsítik a be­rendezést. ősszel a szakszervezeti aktivisták ellenőrzik, hogy az étkez­de felkészült-e a télre, s tavasszal a nyári idényre. Az étkezde Tcollektivájárnak mun­káját áthatja az emberről való gon­doskodás érzése, a dolgozók mélyen átérzik az ember jóléte érdekében végzett munkájuk jelentőségét. A moszkvai Jáva dohánygyárban Olga Mjasznyikova orvos (baloldalt) megizleli az ételeket. Mellette Kapitolina Jsfimova, az étkezde igazgatója és Jelizaveta Martyinova főszakács. I * NEMZETKÖZI SZEMLE * A nemzetközi munkásosztály hataimas tanácskozása A hoi a munkások egyesülnek, ott a győzelem!" Ezek a messzehangzó szavak utat találtak minden ország munkásaihoz, a világ dolgozó embereihez. Ez év ápriiisában szólított fel a Szakszerve­zeti Világszövetség, a nemzetközi munkásosztály hatalmas szervezete, a III. szakszervezeti világkongresszus összehívására. A felhívás nagy vissz­hangot váltott ki a dolgozó emberek között, akik megértették, nogy a mostani nemzetközi helyzetben tör­ténelmi jelentőségű állomás lesz a világ munkásainak ez a tanácsKozása, Mi ad a nemzetközi muiucásosz- tály mostani tanácskozásának olyan nagy jelentőséget? Mindenekelőtt az. hogy ez a kongresszus kifejezője an­nak a páratlanul széles munkásegy­ségnek, amely világszerte kialakuló­ban van. A kongresszus kaput nyitott a világ minden szak'zervezetc részére, tekintet nélkül annak irányzatára. A világkongresszus további jellemző sa­játossága az, hogy a szakszervezetek által választott küldöttek mellett je­lentős számban ott vannak azok a delegátusok is, akiket a gyárakban, falvakban éc a hivatalokban válasz­tottak meg. A kongresszus munkájá­ban részvevő munkások és alkalma zottak nagy száma kiemeli a tanács­kozások fő jellegzetességét: ez a kongresszus abban különbözik min­den előzőtől, hogy egységes tömeg- kongresszus A mindinkább kibontakozó nem­zetközi szakszervezeti egység széles­ségére jellemző adat, hogy a kon­gresszus munkájában 77 országból ér­kezett 775 delegátus és megfigyelő vesz részt. A kongresszus küldöttei mélyreha­tóan tanulmányozzák a nemzetközi szakszervezeti mozgalom előtt álló feladatokat. Elemzik azokat a tapasz­talatokat, amelyeket a kapitalista, gyarmati és függő országok munkásai a legutóbbi időben vívott harcukban szereztek. A háború és a nyomor po­litikája ellen folytatott világméretű harc tapasztalatait általánosítva, meg­határozzák azokat az utakat és mó­dokat, amelyek az eddiginél is szé­lesebb alapokra helyezik a dolgozók nemzeti és nemzetközi egysegét a kenyérért, a gazdasági és társadalmi haladásért és az egyetemes békéért vrvott harcban. A világ munkásai, köztük a ma­gyar munkásosztály is, nagy figye­lőmmel kisérik a kongresszus mun­káját és lelkesen támogatják annak határozatait, A magyar munkások és Viharfelhők a Wall-Street egén y észjósló viharfelhők gyülekez­nek a „disznófejü nagyur" wallstreeti rezidenciája felett: mind­inkább szaporodnak a hírek arról, hogy — mint a jelentések mondják — az Egyesült Államokban folyamat­ban van a gazdasági időjárásválto­zás. Mit is értenek ezalatt az ameri­kai nagytőke ..tudós" közgazdászai? Magyar nyelvre átültetve ez annyit jelent, hogy a legvadabb fegyverke­zési hajsza ellenére az imperializmus fellegvárában a főbb iparágakban rohamosan csökken a termelés. Az amerikai pénzcápák fizetett ügynökei. aek ostobasága — akik szemérmesen „időjárásváltozásról" fecsegnek — a példabeli struccot juttatja az em- Per eszébe, amely a fenyegető ve­szély elől homokba dugta a fejét, gondolván, hogy miután ő nem látja i veszélyt, a veszély talán nem if; lé- ezik. A tények azonban azt mutatják, togy a pénzeszsákok fenyegető rémf“. i gazdasági válság nagyon is létező /alóság és hogy máris erőteljesen dö- ömböl a „dolláristen" birodalmának tapuján. Lássuk a tényeket: a newyorki ér­téktőzsdén a legutóbbi nyolc hónap ban 11 százalékkal csökkent a rész vények árfolyama. Különösen nag; árfolyamzuhanást okozott az a hir hogy Koreában elhallgattak a fegy verek. Az ipar számára nélkülözhe tetlen acélból augusztusban 5 száza lékkai kevesebbet termeltek az Egye sült Államokban, mint ugyancsak e; év első felének havi átlagában. Je lentősen csökkent a gépkocsik, a szál litóberendezések s a mezőgazdasági gépek gyáitása Mint az amerikai nagytőke egyik szócsöve. a „US News and World Report" borufá- tóan irja: „az illetékesek becslése szerint a gépipar termelése a jövő évben további 10—15 százalékkal csökken" Ugyancsak gyors ütemben csökken­tik a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelését. Mi ennek az oka? Mindenekelőtt az, hogy a fegy­verkezési hajszával járó hatalmas ter­hektől roskadozó amerikai dolgozók egyre kevesebbet tudnak vásárolni, az eladhatatlan áruk tömege felhal­mozódik a raktárakban Az „átlag"- amerikai 9—10 százalékkal keveseb­bet vásárolt ebben az évben közszük­ségleti cikkekből, mint 1952-ben. En­nek az a magyarázata, hogy — amint erre a „Tribüne des Nations" cimü francia polgári lap rámutat — az amerikaiak életszínvonala 21 száza­lékkal csökkent a koreai háborút megelőző időszakhoz képest. A rendelkezésre álló adathalmazból csak néhány jellemző példát említet­tünk, de már ezek is elegendő fényt vetnek arra, hogy milyen nyomós okok késztetik az amerikai közgazdá­szok egyik-másikát, hogy kihúzva' fe­jét a homokból, rémülten jelentse ki:" „veszedelmes hasadások mutatkoznak az amerikai gazdaság épületén". Milyen ellenszert ajánlanak az ame­rikai kuruzsló közgazdászok? Kije­lentik. hogy „nemzetközi bonyodal­mak híján hanyatlástól kell tartani" és az egyedüli csodatevő orvosságot a fegyverkezési hajsza további foko­zásában látják. Nem nehéz ezek után felismerni a legszorosabb összefüggést az ameri­kai nagytőkések váiságtól való rette­gése és az amerikai kormánynak a nemzetközi feszültség fokozására, a háborús hisztéria szitására irányuló hivatalos politikája között. Azok azonban, akik újabb világégés árán akarják megmenteni mesébeillő pro­fitjaikat, gazda nélkül végezték szá­mításaikat A békéért harcoló embe­riség — beleértve az amerikai népet is — nem tűri, hogy a Wall-Street kufárai az emberek millióinak véré­vel és szenvedésével spekulálva biz­tosítsák a newyorki értéktőzsde ma­gas árfolyamát. bizonnyal lelkesen támogatja majd a harmadik szakszervezeti világkon­gresszus nagy célkitűzéseit, maradék­talanul végrehajtja a kongresszus ha­tározatait és szilárd eltökéltséggel harcol a békéért, a dolgozók nemzet, közi egységéért s a dolgozók jobb életfeltételeinek megvalósításáért. az egész magyar nép tudja, hogy to­vábbi előrehaladásunknak, szocialista jövőnk építésének nemzetközi előfel­tétele a béke. A béke megőrzése pe­dig elválaszthatatlan a Szakszervezeti Világszövetség tevékenységétől, har­cától. A magyar munkásosztály minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom