Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-18 / 245. szám
Épülő, szépülő megyénk Minél nagyobb segítségei a patronált holhoxolsnah Zala megye. Ez a szó valamikor az ország egyik legelmaradottabb megyéjét jelentette. Kossá utak, rossz közlekedés, a falvakban sötétség: -ez volt Zala megye. Valószínüleg ezt a Zalát látják azok az urak, akik ma a tőkés országokban Magyarországról fecsegnek, buzgón igyekezve azon, hogy eltakarják a valót- és helyette hazug módon az általuk kiagyalt „valóságot“ hitessék el a dolgozókkal. Ami a mi megyénk és egy tőkés ország megyéjének fejlődését ille1i, hát op ■pensóggel lehet összehasonlítást tenni. Zalaegerszegen, megyénk székhelyén már hossza éveli óta állandó építkezéseknek leheltünk tanai. Ma már országszerte ismerik a zalaegerszegi Ruhagyár névé1, mely szinte úgy ncV-t; ki a városszéli szántóföldekből. Felépült a Vajgyár, az Autója, vitó s rövidesen elkészül a nagykanizsai Üveggyár épülete is- Hosszan sorolhatnánk a folyamatban lévő cs már javarészt be is fejezett építkezéseket. Nézzük meg, hogyan formálódik megyénk az elkövetkezendő időkben. Zalaegerszegen felépült üzemek és gyárak mind több és több dolgozót igényelnek. Ezeknek a dolgozóknak ■többsége faluról jön, akiknek lakásáról fokozatosan gondoskodni kell. Már eddig is építettek több lakóházat, de most kezdték meg húsz városi, kislakás építését a Pálét- dombon. Tiz ikerház épül, mindegyikben két kétszobás ósszkomíor. tos lakással. A kertes családi házak 2 millió 200 ezer forintos beruházással épülnek, mely költséget megyénk terven felül kapta, a családi házaknak 1954 júniusára kell elkészülniük. Ezenkívül terven f elül ■ ^thegy&nk 800 ezer forintot kapóit jelenleg nyggt ^.-lakhatatlan épületek helyre, hozatalára■ Ebből az összegből Zalaegerszegen huszonhat. Lentiben pedig tizennégy lakást tesznek lakhatóvá. A-lakhatatlan épületek helyreállítását a jövőben tovább folytatják. Megyénkben tovább fokozzák az egészségvédelmi beruházásokat is. Zalaegerszegen most kezdjék meg egy aj halvanágyas szülészeti pavilon építésétm Nagykanizsán egy huszágyas orr-, .fül- és gégeosztályt létesítettek. Az uj osztály á'alaki ássál épül 125 ezer forintos beruházással. Ugyancsak Nagykanizsán egy anyatejgyűjtő-állomást álli a- nak fel a kórházon belül, melynek felszerelése 25 ezer forintba kerül. Legnagyobb kincsünkről, a gyermekről való gondoskodás a létesítmények egész sorát hozza létre. Zalaegerszegen elkészült már egy uj 75 személyes óvoda, rövidé- sen átadják rendeltetésének. Az óvoda- 750 ezer forintos beruházással épült. Zalaszentgróton eddig idény- napközi volt csak- Ettől az évtől kezdve állandó napköziotthon lesz. Szó van jelenleg a lenti napközi idényjellegének .a megszűnt eléséről is. Pár unk és kormányunk nagy súlyt fektet„ arra, hogy a jövő orvosai, mérnökei is dolgozói megfelelő iskolákban tanulhassanak. Söjtörön most építettek a volt kastélyból egy 8 tantermes iskolát 230 ezer forintos beruházással. A munkálatokból kivette részét a község lakossága is és társadalmi munkával jelentős mennyiségű pénzt takarítottak meg népgazdaságunknak. A régi iskola helyén óvodát létesítenek. Zalalövőn szintén egy két- tantermes iskolát építenek. Népköztársaságunk egyenlő jogokat biztosit az ország területén lakó nemzetiségieknek. A terv 'és a kormányprogramra áldásaiból is ugyanúgy részesülnek- Semjénházán iskolái építenek 200 ezer forintos beruházással. Valamikor nagy útra szánta el magát az, aki Zala megyén ment keresztül. Ma már megjavult a megye közlekedése is. Kisebb munkák kivételével., elkészült ., o ' ■ budapesl— nagykanizsai betonút. Nagykanizsától Zalaegerszegig pedig rövidesen elkészül az aszfaltút. A. Zalaeger. szegtől. Nagylengyelig húzódó aszfaltút szinten befejezés' előtt áll. Ezek az u'tak rövidesen elkészülnek, ami azt jelenti, hogy megyénk egy részén már beton- vagy aszfalt újon fog lebonyolódni a közlekedés. Nem beszéltünk még a villanyról, a gyárak és üzemek korszerűsít éséről és sokszáz apróbb tervtel- jesitmcnyröl. Megyénkben uz építkezés olyan nagy méretben folyik, hogy lehetet, len kisebb utat is megtenni anél kül, hogy változást ne fedezzen fel az ember. Zala megye az országnak csak egy megyéje. Milyen óriási építkezések folynak országszerte. Uj gyárak, uj üzemek, iskolák, kórházak, tudományos intézmények, modern lakóházak- Ez mind hozzátartozik országunk életéhez. A tőkés országok rágalmait megcáfolja nagyszerű fejlődésünk. Eddigi eredményeink és a jövő ragyogó kilátásai beszélnek magukért. De vájjon hol van az a megye bármely tőkés országban, amely akárcsak feleannyival is dicsekedhetne, mint nálunk bármely megye? Sehol. A Lityerahu'naja Gazolt egy cikkében megmutatja, mi jellemző például egy francia megyére. .,Cha- leauroux városka Indre megyében van. a városka lakói még alig felejtették el a német megszállás nyomasztó légkörét, most uj megszállók fojtogatják: öket;_ A városban ötezer amerikai van. Az asz- szonyok és lányok állandó zaklatásban élnek. A züllött ,it'-as amerikai katonák mindent kisajátítanak. A megyei tanács jobboldali szocialista elnöke, Max Gaimans jellemző „rendszabályokat“ hozoü: 175 ezer frankos hitelt szerzett a , ,n e mib of egellá t ó - intézet. munkájának megjavítására“, Cháteauro:ux polgármes'ere, Ramonet nemrégiben kijelentette a városi tanácsban, hogy az adófizetőknek 500 millió frankot kell befektetniük a megszállóknak szánt villákba. Egyedül Indre megyében már 7 milliárd frankba került az amerikai megszállás. Mibe kerül ez Franciaországnak, mikor hatvan megyét tartanak az amerikaiak megszállva?“ íme igy néz ki ,.a megyék fejlődése nálunk és igy néz ki a tőkés Franciaországban, Hiába a rágalom és hazugság-gyártó urak minden mes'erkedése, a zalai falvakban égő villany fénye messze világit és fényt dérit nevetséges hazudozá- saikra. INGÓ JANOS Az SzKP Központi Bizottsága teljes ülésének határozatai újabb nagy feladatokat tűztek ki a kolhozok elé. E feladatok megoldásában komoly segítséget kaphatnak és kell kapniok az üzemek dolgozóitól. Jó példát mutatott ezen a téren az obuhovi „Lenin" finomposztógyár szakszervezeti bizottsága. A napokban a gyár dolgozói és a patronált kolhoz tagjai ' közös gyűlést tartottak, amelyen megbeszélték a segítség konkrét formáit. A „Lenin"-gyár tágas, feldíszített klubjában az ülés megnyitása után elsőnek a Sztálin-kolhoz elnöke, Sesz. terrov elvtárs szólalt fel. Ismertette a kolhoz eddig elért eredményeit, a gazdaság egyes ágainak fejlesztésében még meglévő fogyatékosságokat és kérte a gyár szakembereit, hogy nyújtsanak segítséget. a konyhakertészet továbbfejlesztéséhez, a takarmányelőkészítő műhelyek berendezésének felszereléséhez. Befejezésül javasolta: havonta egyszer a kolhozklubban, illetve a gyár kultúrpalotájában tartsanak a mostanihoz hasonló gyűléseket, amelyeken megbeszélik a legközelebbi feladatokat. Utána felszólalt az állattenyésztő- telep vezetője és a konyhakerti brigád vezetője. Ök szintén a gyár dolgozóinak segítségét kérték a munka eredményesebbé tétele érdekében, azonkívül javasolták, hogy a „Lenin- - gyár kulturális téren js támogassa a kolhozt. A kolhozbeliek felszólalására első. nek Csadin, a gépműhely vezetője válaszolt: — Az egész ország lelkesen íogott hozzá, hogy végrehajtsa az SzKP Központi Bizottságának teljes ülésén hozott határozatokat.. Gyáriunk kollektívája is kiveszi részét .ebből a munkából. A patronált kolhoznak rohamosan fejlesztenie kell a zöldségfélék termesztését, növelnie kell az állatállományt és á baromfiállományt, A kolhoz elnöke segítséget kert tőlünk a feladatok teljesítéséhez. Biztosíthatjuk, hogy szívvel-lélekkel támogatjuk őket. Tudjuk, hogy a munkaigényes folyamatokat gépesíteni kell a kolhozban. A magamfajta mechanikus számára is bőven akad ott munka. Műhelybeli társaimmal úgy döntöttünk, hogy segítünk a kolhozparasztoknak a takarmánygépeinek felszerelésében, a gépesítésében. Dolgozóink nagy segítséget nyújthatnak a gépiberendezés jobb kihasználásának megszervezésében is. — Sokféle lehetőségünk van ahhoz, hogy konkrét, hatásos támogatást nyújtsunk a kolhoznak — mondta Knyazev, a kultúrház vezetőségének tagja. — így például előadásokat tarthatunk, színmüveket mutathatunk be, segíthetünk a kultúrcsopcrtok megszervezésében. Módunk van arra is, hogy szépirodalmi újdonságokból mozgókönyvtárt létesítsünk. ígérjük, hogy mindezt meg is fogjuk tenni. Utána a gyár párttitkára emelkedett szólásra. — Nagy és halaszthatatlan feladatunk, hogy gyakorlati segítséget nyújtsunk a patronált kolhoznak. A párt megköveteli, , hogy emeljük a falusi kulturális és felvilágosító intézmények munkájának színvonalát. Milyen sokat tehetntk a kolhozban kultúrmunkásaink, aktivistáink! A pártszervezet biztos abban, hogy a gyár kollektívája támogatja a kolhozt az új feladatok teljesítésében. A felszólalások elhangzása után a gyűlés részvevői egyhangúan elfogadták az alábbi határozatot: A patronált ,,Sztálin"-kolhoz gazdasága minden ágának gyors fejlesztése céljából a kolhoz anyagi eszközeinek terhére a gyár dolgozói szabadidejükben a következő munkákat végzik el: körülbelül 1000 négyzet- méter alapterületű melegházat építenek, 1400 melegágyi keretet Készítenek, felszerelik a gépeket az új ta- karmányműhelybem Az igazgatóságot meg kell kérni, hogy a szükséges . szakemberekből .álló brigádot bocsássa ebből a célból a kolhoz, rendelkezésére. Havonta legalább egyszer a gyár kultúrcsoportjai hangversenyt és színelőadást rendeznek a kolhozklubban. A gyári klub aktivistái ‘ segítséget nyújtanak a kolhoznak egy színjátszókor és egy énekkar szervezéséhez, mozgókönyvtárat rendeznek be a kolhoz számára a szépirodalmi újdonságokból. Ugyancsak a klub aktivistái egy hónapban legalább egyszer politikai vagy tudományos technikai tár. gyú előadást tartanak a kolhozklubban. konyha szállítás VASÖNTŐK Az Újonnan épült, hatalmas formázócsarnok, ahogy az ember belép, azt a látszatot kelti, mintha itt nem történne semmi .más, csak a formázás. Egy-egy formaszekrény fölé komoly ábrázatú emberek hajol- nak. Tömik a homokot, aztán hosz- szú, hegyes tűvel lyukakat böködnek rá Ha valaki szól hozzájuk, nem néznek fel, hanem folytatják nagy figyelmet igénylő munkájukat és csak úgy látatlanban adják meg a választ. Válaszolni anélkül is tudnak, hogy a kérdezőre néznének. A formázás fontosabb, mert ettől függ, hogy jó lesz-e az öntvény. Persze a jó minőséget nemcsak a formázás jelenti. Valójában csak itt kezdődik, de nem itt végződik a minőségi munka. Hogy a kupoló izzó, "olyékony vasából minőségi áru legyen, annak ugyancsak alapvető tényezője az öntők, sőt az adagolók ó munkája is. Fent, a kupolóadagoló erkélyénél pontos méréssel történik az adagolás. Ha csak kis eltérés van is a mészkő-, koksz- és a vasnál, nagymértékben romlik az öntvény minősége, A csarnokot, az olvasztókályha egyenletesen zúgó zaja tölti meg s ez a 2aj. eljut a legtávolabbi részekre s. mintegy figyelmeztetve a dolgo- :ókat, hogy siessenek a formázással, mert olvad a vas és rövidesen szükség lesz az elkészített formákra. A :ö!dszínű kémlelő üvegen látható is, imlnt folyik a vas a gyüjtőtér felé. \ gyüjtőtér a kupoló alján van s mintegy 8—9 métermázsa vasat rejt magában. Az olvasztáshoz 3 és fél óra szükséges. Az öntőfazekak elő vannak készítve, de az öntők most még más munkát végeznek. A kupoló mellett Tar János csapoló áll s figyeli, mikor következik be a csapolás ideje. Tar János nem régi csapoló. Tulajdonképpen csak most tanul, Úgy mondják, jó csapoló lesz belőle, mert nyugodt ember. Itt pedig fontos a nyugodtság. Az ideges, kapkodó ember ennél a munkánál komoly bajokat okozhatna. A főcsapoló. Munkácsi elvtárs ugyancsak a kupoló közelében tartózkodik, s amikor szükséges, szakmai tanácsokkal látja el Tar Jánost. Itt jár Stendli József is, a másik csapoló, de ő most nem dolgozik. Betegállományban van — mégpedig a saját hibájából. Tar János, a fiatal csapoló sokat tanult a gyakorlottabb szaktárs, Stendli példájából Tanult szakmailag is, mert Stendli jó szakember, de megtanulta azt is, hogyan nem szabad cselekedni. Ugyanis Stendli azért került betegállományba, mert gondatlanságból nem engedte le a salakot s az a leégett koksszá! együtt, ömlött ki a kályhából s jó! összeégette a lábát. Tóth Gábor művezető irányítja az öntők és a formázok munkáját. Most Parti József fortnázóval beszél. Ugy- látszik a formázóhomokkal kapcsolatban van valami hiba, mert az alacsony, zömök termetű Parti egy marék homokot emel fel a földről s azt ujjai közi morzsolva magyaráz valamit. Persze ez nem rendkívüli eset. A formázok nyomban figyelmeztetik a művezetőt,, ha valami hiá. nyosságot tapasztalnak. Ez azért van, mert a minőségi munka alapfeltételeinek megteremtése a vasöntödében kollektív ügy s ebből minden dolgozó kiveszi a részét. A művezető helyesli Parti észrevételét, mert fejével biccent, ami nyilván azt , jelenti, hogy majd elintézik a dolgot. Aztán a kupoló irányába siet. Először , .Munkácsival, majd Tarral . beszél. Mindhárman megnézik a kémlelőnyíláson át a kupoló belsejét, ahol úgy folyik a vas, mint a sűrű olaj. Kis ideig még vizsgálódnak, aztán Tar János egy rövid vasdarabbal megveregeti a kupo- lóra akasztott rövid csövet. A csengés a csapolás kezdetét jelentf. Az öntők máris olt vannak az 55 kg vasat befogadó öntőfazekaikkal a kupoló mellett Tar János egy hosszú vassal átszúrjr a leeresztőcsatorna fe. lett lévő kieresztő nyílást, aztán szi. porkázva ömleni kezd. a folyékony vas. Ahogy az egyik fazék megtelt, máris ott van a másik. Egy-egy fazekat két ember visz a .fazékra erősített vasrúd segítségével. . Nincs egy pillanatra sem fennakadás, nem gátolja munkájukat a tűzijátékhoz hasonló, felröppenő szikraáradat. Dolmányos Boldizsár és Bogár Károly máris öntik a vasat a csigával felszerelt háromlábú állvány alatt lévő: 8 métermázsás űrtartalom edénybe. Utánuk mindjárt Gödinek József és Szépfalusi József öntők következnek, majd Tischler József és Kiss József kerülnek sorra. Csupa Józsefből áll ez a csoport s mintha csak a József névnek akarnának dicsőséget szerezni, olyan zökkenőmentesen megy náluk a munka, hogy szinte élvezet nézni. Amikor az edény megtelik, a munka legfontosabb része következik: a vasnak a formába történő beöntése. Néhányan az edényt a csigasor segítségével a forma fölé emelik, Tóth Gábor művezető is segítségükre siet. Egy vasrudat tart - a kezében, hogy azzal piszkálja le az edény felső részén összegyülemlett salakot. Ez is nagyon fontos munka. Ha a salak az öntvénybe kerül, rontja annak a minőségét. Az edény már a levegőben lóg ... már billentik is, • de csak óvatosan, hogy a forma lyukja pontosan elnyelhesse a kiömlő vasat. Időnként szökőkútszerüen csap fel a szikra. Ha ez a szikra a ruhára esik, kiégeti azt. De mintha az öntőket kikerülné, csupán a művezető nadrágján őrzi egy inggombnagyságú lyuk ar, öntés emlékét. Gödinek József és Szépfalusi József a csiga kötelét tartják, a többiek az edény elhajlását szabályozzák. Az összhang nagyszerű... de mégse... Valami hiba történt. A formát felemeli a vas. Oldalt kiömlik és gőzölve, sisteregve, szúrós gázokat lehelve terjed a formázótér földjén. Tóth Gábor művezető nyomban a kitöréshez ugrik és egy lapáttal homokot szór az izzó vasra » ezzel meg is fékezi az áradatot. Az öntők körülnéznek. Nem tetszik nekik, hogy ez a dolog is épp most történt, amikor a legjobbat akarták mutatni, A művezető mindjárt meg is magyarázza a kiömlés okát. — Nem volt egyenletes az öntés. Kissé erősebben megbillentették az edényt, de azért nincs nagyobb hiba. A forma megteli s a kiömlött vas pedig ismét olvasztásra kerül. Ilyesmi persze ritkán fordul elő az öntőknél. Most is megvolt a nagy igyekezet — talán éppen ez okozta, hogy nem egészen úgy történt minden, mint ahogy akarták. Az Öntés fél 5 órakor fejeződött be. Jó munkát végeztek, Napi Öntési tervüket 5 mázsával túlteljesítet, ték. Ezekután a munka könnyebbik része, az úgynevezett rámolás következik. A formákból egymásután kerülnek elő az olajbányászathoz szükséges mélyszivattyúalkatrészek, billenő csapágyak — ugyancsak a MASZOLAJ részére—-, aztán a kályhagyári és téglagyári dolgok. Ezenkívül azonban kisebb tárgyak, például diódarálók is készültek, amelyek a háztartásokhoz szükségesek. Most, amikor az öntvény hibáit nem takarja el a forma, derül csak ki, hogy milyen munkát végeztek. Amikor a rámolás megtörtént, nem is kell kérdezni, mennyi a selejt. A művezető, de a dolgozók arca elégedett mosolya arról tanúskodik, hogy seiejtmentesen dolgozlak. Takács Elemér.
