Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-07 / 235. szám

P Ä R I É L E l * gazdag agitáciős lehetőségeket használják fel termeld szövetkezeteink pártszervezetei lyi egyénkben az elmúlt aszá­lyos évben a jó és becsü­letes munkát végző tsz-tagok jö­vedelme —a nehézségek ellenére is —1 magasabb volt, mint az egyé­nileg dolgozó parasztoké, de nem érte el a kívánt mértéket. A tavalyi gyenge termés s en­nélfogva a gyenge részesedés, a vetés hiányosságai, a szövetkezeti demokrácia megsértése következ­tében az utóbbi hetekben megla­zult a tagok szövetkezethez való viszonya. Az ellenség felhasznál­ja, felnagyítja a tavalyi aszályos esztendő nehézségét és igyekszik ennek anyagi kihatásaiért a szö­vetkezeti gazdálkodást felelőssé lenni. Az ellenség munkáját meg­könnyíti, hogy tsz-pártszervezete- ink még több helyen tétlenked­nek, ahelyett, hogy időben lelep­leznék s szétzúznák az ellenséges rágalmakat. Többéves tapasztalatok bizo­nyítják hogy aki idejében vet — többet arat, hogy az időben, jó mi­nőségben végzett munka mindig több ' termést ad, mint a késői. Ezt a megállapítást megyénkben is elismerik. Ennek ellenére ter­melőszövetkezeteinkben nem ha­lad megfelelő ütemben az őszi kalászosok vetése. A tsz-pártszer- vezetek nem tartják egyik legfon­tosabb feladatuknak, hogy az őszi kalászosok elvetésére mozgósítsák a tagokat. A vetési munka külö­nösen azokban, a tsz-ekben nem megy, amelyekből a tagok egy része ki akar lépni. Az alibáníai tsz tagjai húzódoznak a közös ve­téstől, mert attól félnek, hogy ha közösen vetnek, akkor bent kell maradniok a csoportban. A párt- szervezet nem neveli a tagokat, nem magyarázza meg nekik, hogy most a legfontosabb feladatuk: időben elvetni, földbe tenni a ma­got. Ez a jövőévi termés alapja, s ezt kívánja a tagok egyéni és közös érdeke is. Azok a tagok, akik igy döntenek, hogy jövőre egyénileg fognak gazdálkodni, e gazdasági év végén kiléphetnek és a betakarításig ideiglenesen megkapják a bevetett terület rá­juk eső részét. A zalaszentgróti Uj Barázda tsz pártszervezete jól foglalkozik a tagokkal, felvilágo­sítja az ingadozókat, leleplezte az ellenséges mesterkedéseket. En­nek eredménye, hogy jól halad a vetés, s a kilépni szándékozók kö­zül többen meggondolták magu­kat —■ visszamaradnak s azóta is jól dolgoznak. p ártunk és kormányunk gaz­daságpolitikába nagy lehe­tőségeket nyújt termelőszövetke­zeti tagjaink számára ahhoz, hogy jómóduakká váljanak és élvez­zék szorgalmas munkájuk gyü­mölcsét. Dolgozó parasztságunk jólétének, boldogulásának, kultu­rális színvonaluk emelésének egyetlen helyes és biztonságos út­ja — a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás. Tehát aki kilép a cso­portból, az saját egyéni érdekei ellen cselekszik. Számolni kell azzal, hogy ha újra egyéni gaz­dálkodáshoz kezd, sok nehézség gél és gonddaLkell megküzdenie. Rosszabb helyzetbe kerül, mert megfosztja magát azoktól az elő­nyöktől, amelyeket az állam a termelőszövetkezetnek nyújt. Ezek az előnyök jóval nagyobbak, mint az egyéni gazdaságoknak nyújtott, igen tekintélyes állami segítség. A kormány intézkedései máris nagy gazdasági előnyöket jelen­tenek termelőszövetkezeteinknek. Kormányunk 15—25 százalékkal csökkentette a tsz-ek terménybe­adási kötelezettségét, meghosszab­bította az esedékes hitelek visz- szafizetését, lehetővé tette, hogy a tsz-tagok háztáji gazdaságukat egy holdra növeljék. Elengedte adósságaik jelentős részét, és továbbra is könnyíti terheiket. Csupán a rövidlej áratu hitel elengedése a zalaszentgróti Uj Barázda tsz-nél 16 és fél ezer forintot jelent, amit munkaegy­ségre osztanak ki. Segiti az eddi­gieknél fokozottabban azt is pár­tunk és államunk, hogy a terme­lőszövetkezeti gazdaságok egyre jövedelmezőbbekké váljanak. A kilépett tagok elesnek attól a kedvezménytől is, mint a tsz-ta- gcknrk járó családi pótlék, ked­vezményes orvosi és kórházi ke­zelés, szülőnőknek az alapsza­bály szerint járó támogatás, stb. Termelőszövetkezeteink követ­tek el súlyos hibákat, de ezeket a tagság a szövetkezetben marad­va, közös erével, eredményesen és gyorsan ki tudja és ki is fog­ja javitani. A párt és a kormány feltárta ezeket a hibákat, minden erejével harcol ellenük, és meg1 szüntetésükhöz minden segítséget megad. Ezt eddigi intézkedései is igazolják ártszervezeteink nagy része nem használja még ki eze­ket a gazdag agitációs lehetősége­ket az ingadozók meggyőzésére a tsz-ek megszilárdítása érdeké­ben. Hiányzik pártszervezeteink részéről az önálló kezdeményezés. A kormányprogramra elhangzása után, de a hozott intézkedések után sem hívták össze több he­lyen a népnevelőket, agitátorokat. Nem magyarázták meg tsz-tagja- Vnknak a programm jelentőségét, a határozatok hatását egyes tsz- tagok életében. Nem egy esetben könnyen lemondanak a becsüle­tes, de ingadozó szövetkezeti tag­ról, vagy elvtelen udvarlást foly­tattak velük szemben. A helyi adottságokat figyelem- bevéve sokoldalú, hatásos, sze­mélyhez szóló agitációs érvekkel kell megszerettetni a tagokkal a közös gazdálkodást. Meg kell mutatni, mit jelent egyes tsz-tagok életében a jövedelemadó csökken­tése, adóhátralékuk elengedése, a rövidlej áratu hitel s a lejárt hitelek egy részének elengedése, a beadási hátralék eltörlése, stb. Bemutatva, hogy egy-egy tsz-tag- nak ezeken a határozatokon ke­resztül hogy emelkedett az élet­színvonala s mit jelentett az ár­leszállítás. Pi.: a nemesnépi Vörös Hajnal tsz-ben Tóth Józsefnek és feleségének 3 mázsa gabonával jutott több a 10 százalékos be­adás csökkentése nyomán, vagy 60 dekával oszthattak többet munkaegységenkint. Harcos, támadó agitációval lep­lezzük le a termelőszövetkezetbe furakodott ellenséges elemeket, lógósokat, akik a tsz vagyonának elherdálásából akarnak maguknak jövedelmet szerezni. A dióskáli Ságvári tsz pártszervezete a ter­melőszövetkezetet bomlasztó ta­gok kizárása után politikai neve­lőmunkával elérte, hogy a tagok hozzáfogtak az őszi munkák el­végzéséhez, javult a munkafegye­lem s 2 uj tag lépett be a tsz-be. rT ennelöszövetkezeteink párt- szervezetei — a közös tu­lajdon védelmének szilárd bás­tyái. Ezért — a kommunistákra és a termelőszövetkezeti gazdál­kodás mellett szilárdan kitartó szövetkezeti tagokra támaszkodva — verjék vissza az ellenség akna­munkáját. Az ellenség most min­den erejét a tsz-ek ellen összpon­tosítja. Meg akarja semmisíteni a közös vagyont, amely alapja a tagok jóléte Tokozásának és igyekszik lerombolni mindazt, amit a tagok szorgalmas munká­val eddig felépítettek. Minden területen minden jól dolgozó, de kilépni szándékozó termelőszövetkezeti tag meggyő­zéséért harcolni kell, szigorúan betartva az önkéntesség elvét. Számtalan tapasztalat bizonyltja, hogy a termelőszövetkezetek szer­vezésében elkövetett minden túl­kapás káros, lazítja a tsz mun­kafegyelmét és akadályozza a har­cos szövetkezeti kollektíva kiala­kítását. A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításához olyan termelőszövetkezetekre van szükség, amelyekben a tagok ma­gukénak vallják a csoportot, s nem nyomás, vagy erőszak hatá­rára, hanem meggyőződésből lép­tek a közös gazdálkodás útjára. A termelőszövetkezetek megszi­lárdításának fontos feltétele, hogy biztosítva legyen az alapszabály- szerű, demokratikus vezetés. A pártszervezetek legyenek a tsz demokrácia őrei, őrködjenek a tagok jogainak tiszteletbentartá- sán. Ne tűrjék, hogy a tsz vezetői megsértsék a tagok jogait, mert ez csökkenti a tagok felelősségét és lazítja a tsz-hez való viszonyu­kat is. Tsz-pártszervezeteink munká­jától függ sokban az is, hogy a termelőszövetkezetek tagjai helye­sen lássák a jövőt, s ne kíván­kozzanak el a csoportból, hanem érezzék ott jól magukat. Szívós politikai felvilágosító munkával tegyük példamutatókká és von­zóbbá termelőszövetkezeteinket a termelőszövetkezeti mozgalom uj fellendülése, a szövetkezeti pa­rasztság életszínvonalának hatha­tós emelése érdekében. Takács János II0^7/an Javult meg a inmika, a 13—16-os szalagtiál Mii munkával november 7. tiszteletére A nagykanizsai Fűtőház dolgo­zói a harmadik negyedévre tett vállalásukat teljesítették. Most harcot indítottak a negyedik ne­gyedév sikeres teljesítéséért. A különböző munkahelyeken dolgo­zók a terv sikeres teljesítése ér­dekében november 7. tiszteletére munkafelajánlásokat tettek. Vál­lalták, hogy szénmegtakaritási tervüket 3 százalékkal túlteljesítik. A mozdonyjavitó-íiókmühely dol­gozói eddig 125 százalékra teljesí­tették tervüket. November 7-re_ el akarják érni a 130 százalékos teljesítményt. Ugyancsak a termelés növelé­sére tettek felaiánlást a vonta­tás fizikai dolgozói is. Eddigi tel­jesítésük 112 százalékos volt, most úgy dolgoznak, hogy november 7-ef 114 százalékos teljesitmény- nyel ünnepelhessék. Kövesi Károly mozdonyvezető, kétszeres sztahánovista, ..kiváló vasutas", a szénmegtakaritósnál 10 százalékos eredményt ért el, a mosástól-mosásig mozgalomban pedig 26 ezer kilométert tett meg mozdonyával. Mikó Sándor kazánkovács no­vember 7 tiszteletére vállalta, hogy terven felül egy cementálló kemencét készít el egy újítási javaslat nyomán. A fűtőház az elmúlt negyedév­ben két uj sztahánovistával gaz­dagodott. Magyar Lajos és Pliha József mozdonylakatosok jó mun­kájuk elismeréseképpen egy hete vették át a sztahánovista okleve­let. A zalaegerszegi Ruhagyárban pár hónappal ezelőtt még komoly hibák voltak a terv teljesítése te­rén. A hibák fennálltak még a harmadik negyedév első hónap­jában is. A juiius havi tervet csak 82.7 százalékra teljesítették. Nagymértékben hátráltatja a gyár munkáját a kétlakiak fegyel­mezetlensége, akik a mezőgazda- sági munkák idején távolmarad­tak. A munkafegyelem lazitói a kormányprogramm félremagya­rázásával hátráltatták a terme­lést. A pártszervezet és a szak- szervezet politikai felvilágosító munkája nyomán javult csak meg a helyzet. A munka megjavítása érdeké­ben az üzemben brigádok alakul­tak, melyek azt tűzték ki célul, hogy naponta bizonyos mennyisé­gű kifogásolt árut javítsanak meg. Amikor a dolgozók látták, hogy a jó munka eredményekép­pen fogy a termekben felhalmo­zódott, javitásraváró áru és a minőségileg megfelelő munka nem a teremben marad, hanem mindjárt a raktárba kerül, meg­jött a munkakedvük. Egyesek ugyan hangoztatták, hogy nem le­het teljesíteni a tervet, de a dol­gozók többsége nem hallgatott a meghátrálókra, jól dolgozott és augusztus hónap közepén már lényegesen növekedett a terme­lés. A hónap végéig a gyár már elérte a 111.6 százalékos teljesít­ményt. A 13—16-os szalag egyike volt a gyár legrosszabb szalagjának. Ju­lius hónapban a tervét csak 50— 60 százalékra teljesítette. Ma el­érik a 116 százalékos teljesítményt. Süket Ferenc a szalag vezető­je. Két hónappal ezelőtt került a szalag élére. Első dolga volt, hogy megismerje a hozzája tartozó dol­gozókat. Tanulmányozta azok képességeit és ennek alapján, le­hetőség szerint, mindenkit a ké­pességeihez mérten foglalkozta­tott. A szalag dolgozói, ha nem ment jól a munka, bizalommal fordultak hozzá. Süket elvtárs azt tartotta, hogy nincs oiyan munka, amit akarattal nem lehet­ne elsajátítani. Jó nevelőmunká­val elérte, hogy a szalag dolgozói­ban megnőtt az akarat. Ma már olyanok is jól végzik a munkát, akik más munkahelyen hanyagul dolgoztak. Eleinte bizony voltak olyanok, akik nem látták értelmét az ipar- kodásnak. „Minek törjük magun­kat, úgysem tudunk keresni“ — mondották. Süket, elvtárs meg­magyarázta nekik, hogy a kereset rajtuk múlik. Ha jól dolgoznak, azt elsősorban is az ő zsebük érzi meg. A szót tett követte: megja­vult a munka és a dolgozók ma már két-háromszáz forinttal töb­bet keresnek Ha a berakóaszta!- nál lassan indul el a munka és várni kell, a dolgozók inkább odamennek és segítenek. Azelőtt csak akkor jöttek rá a hibára, amikor a selejt felhalmo­zódott. Ma a dolgozók szorosan együttműködnek a szalagvezető- vel és ha hibát tapasztalnak, azon­nal intézkednek. A szalag dolgozói, amellett, hogy a jobb munkával többet kei ás­nék, jutalomban is részesültek. A 13—16-os szalag dolgozói legutóbb is háromezer forint pénzjutalmat kaptak. A tervek teljesítéséért vívott harcból jól kivették részüket a műszaki dolgozók is. A műszaki igazgató, Szántó György eivtárs naponta foglalkozott a műszaki­akkal, figyelemmel kisérve a ter­melést, állandó segítséget nyúj­tott munkájukhoz. Méhes József műszaki diszpécser 2—2 órára bontotta fel a műszakiak terv- feladatait. Ezzel elérte, hogy azonnal megtudták, ha valahol hiba volt és idejében megadhatta a szükséges segítséget. A gyár harmadik negyedévi tervét 101.1 százalékra teljesí­tette. A Ruhagyár dolgozóin múlik,, hogy a tervet teljesítve, tovább javítsák a minőségi termelést és a negyedik negyedévi terv teljesí­tésével méltóan kivegyék részü­ket a dolgozók jólétének további emeléséből. Hiányosságaikból okulhattak s most már tapasztalataik is van­nak ahhoz, hogyan lehet megjaví­tani a munkát. Ne tűrjék, hogy a hibák ismét elharapódzanak. A pártszervezet, a szakszervezet, a vezetőség szoros együttműködése, a hibák gyors és hatásos kikü­szöbölése jellemezze a Ruhagyár munkáját. Ehhez a lehetőség megvan — éljenek vele. Rigó János A tsz-pártszervezefek hiradóia A nagyialcónaki ,,Zalagyöngye‘ ‘ termelőszövetkezet pártszervezete is nagy feladatok előtt állott, amik or az ellenségnek sikerült megté­vesztene egy-kéttermedőhzövdNceseti tagol és rábírni arra, hogy otthagy. ja a közös vagyont. A kulákság és a hasonszőrűek igyekeztek mindjob­ban duzzasztani, a kilépők táborát. A becsületesebbek, a dolgosok nem hagyták a csoportot, bármennyire is , érvelt“ a% ellenség, jj pártszerve­zet kommunistái a sarkukra állottak cs felvilágosító munkával magya­rázták meg a dolgozóknak, hogy a kilépő elveszti azokat a kedvezmé­nyeket, amelyeket az állóra a termel őssövetkezel tagjainak biztosit. Kiss László elvtárs hosszasan elbeszélget élt a kilépni szándékozókkal. J po. litikai munka nyomán a tsz tagjai egyhangúlag fogtak hozzá a szán­táshoz és a vetéshez. .Nem hagyjuk el a közöst, a mi vagyonúnkat“ —- vált szállóigévé a tsz-ben. A nagyrécsei ..Vörös Október“ termelőszövetkezet kommunistái taggyűlésen szabták meg a tenni­valókat. Az alapszervezet minden kommunistája meglátogatott egy pártonkivüli dolgozót és beszél­gettek velük az idei bő termés­ről. — Nagyrécsén az idén is kombájn aratott — mondották — mennyi dolgos kéz munkáját ta­karította meg a nagyüzemi gaz­dálkodás. — A pártszervezet nép­nevelői jó politikai munkájának eredménye, hogy a nagyrécsei ■■Vörös Október“ tagjai még szi­lárdabban kiállnak a termelőszö­vetkezet mellett. A gelsei ..Zöld Mező" termelőszövetkezetben is az ellenség igyekezett félrevezetni az addig becsületesen dolgozó tagokat. A pártszervezet a dolgozók segítségével leleplezte az ellenség szócsö­vét, aki bomlasztotta, szét akarta zülleszteni a termelőszövetkeze­tet. Egy bomlasztó elemet már kizártak a csoportból, ennek nyo­mán megszilárdult a csoport fegyelme. A pártszervezet tagjainak felvilágosító munkája eredményeként nincsen olyan tag, aki ki akarna lépni a gelsei ..Zöld Mező“ temelőszövetkezetből. Mindezek indokolttá teszik, hogy propagandistáink személy szerint rendeljék meg ezt a folyó­iratot, amelynek hivatása, hogy segítse őket megtisztelő feladatuk jó végzésében. Pártszervezeteink és pártbizottságaink fordítsanak gondot arra, hogy minél több pro­pagandista használja munkájában pártunk ezen segítségét is az 1953 54, évi oktatás sikere érdeké^ ben. Propagandisták figyelmébe vagy gyakorlati útmutatáson ke­resztül, A -Propagandista“ egyes írásaiban elméleti kérdéseket dol­goz fel, nemzetközi és magyar megvilágításban. Segít abban, hogy az elméleti és politikai kérdésekben helyesen tájékozódjanak propagandistáink A legjobb propagandisták mun- j kaja tapasztalatainak ismer- j tetősével módszereket ad propa } gandistáink munkájához. ' A Magyar Dolgozók Pártja Köz- onti Vezetősége agitációs és pro- agandaosztályának folyóirata, a Propagandista' szeptember hó- aptól kezdődően nagyobb szám­ban kerül kiadásra. Ez a folyó- rat azt a célt szolgálja, bogy a ropagamlisták munkáját segítse, linden oktatási formában lévő ropagandista részére Írásokat kő­ül egy-cgy fontos elméleti cikk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom