Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

PÁR í£ L £ T a Javítsuk meg a tag• és tag felöítf elvét eh a lermelőesoportokban Páirfulik Központi Vezetősége fon­tos feladatként jelölte meg femelő- szövéfkezéti pártszervezeteink meg­erősítését' és ezen keres:1 ül fermelő- sz ö v t<t fe e z etei nk naégs z i Iá r dif ásá t. Pártszervezeteink jeleni ős része azonban még mindig űeín vagy csak igen keveset foglalkozik a 1ag_ és ‘agjélöltf elvét öllel. A zalaegerszegi járás íermelöskövertkezeieinek párt­szervezetei az utóbbi időkben sokat foglalkoznak a tormelőszövetkezetí-'k megerősítésévé! és erre való hivatko­zással elhanyagolják a ‘ag. és tagje. iölt felvételt. Pedig a termelöszövett- kezetek megszilárditósá-t néni lehet, a pártszervezetek megerősítésétől független feladatként) végezni. Már többizben bebizortyöso'öot't hogy ab­ban. a feriüelőszövettkezetben, ahol jól működő, erős pántfezevvezte* tan, ott.' jól megy a munka. össZe+arhó és ■dolgos a tagság. Nem mindenütt van azonban ez így. A rédicsi Szabad Nép ternlelöszö'- vetkezet, párttitkára több párttaggal- együtt aláírta a kilépési nyilatkoza­tot. ÍJgy gondolták, ha ők kilépnek,, megszűnik a termelőszövetkezeti cső. port. és akkor már nincs szükség pártszervezetre sem. Ezért nem is fordítottak gondots arra, hogy a pártszervezetet megerősítsék. Ebben a termelőszövetkezeti csoportban le­becsülték a páitsarrvezet jelen'ősé­gét és maga a páiiíszérVózet tagsé- ­! ga is megingott Ha a pártszervezet már elejétől fogva harcolt volna a pártszervezet, és egyben a csoport megerősödéséért, akkor nem követ­kezhettek volna be a megtörténtek. Vaun ab azonban olyan pártszerve­zetek is, ahol felismerték a tag- é8 tagjélöltfelvé'tel jelentőségét és a, legutóbbi taggyűlésen már vettek fel élenjáró dolgozókat tag jelölt ség nélkül a párttagság soraiba, mán* például a zalalövői Vörös Zászló termelőszövetkezetben. A tapaszsta- íaf azonban az, hogy ezt a nagy le­hetőséget nágyou kevés párt Szer veze.- tünk használja fel. Még nagyon sok az olyan párt- szervezet, mint a puszjtaszenflászlói, ahol már több mint, féléve nem vet­tek fel tagjelöltet, de nem foglal­kozóidé a meglévő tagok nevelésével sem. Ezekben a csoportokban néni is folynak úgy a munkák, ahogy kellene. Lassú a Szántás .vetés, főb­ben ki akarnak lépni, hiányzik a kommunisták példamutatása. Ezért' páríszeíveze+eink a jövő­ben — okulva az eddigi hibákból — sokkal gondosabban foglalkozzanak a tag. és fagjefölffelvéteTlel és ne feledjék, hogy a ferinelŐszövertkeze- tek megszilárdítása, a mezőgazdaság további gyors fellendülése elsősorban jól működő, erős, a döígozék érde­keiért küzdő pártszervtize'teken múlik. , i f A íiéiméveíők rovatát indít" jUk ezen a dinen, amelynek feladata az, hogy népnevelő­inket tájékoztassa feladataik­ról és segítséget nyújtson munkájukhoz. Célunk az, hogy népnevelőink kérdéseire választ adva segítsük egy-egy vitás kérdés tisztázását, hogy időben kielégítő választ ad­hassanak a dolgozók kérdései­re. Kérjük a népnevelőket, hogy az elkövetkező napok­ban, hetekben minél több kérdéssel keressék fel lapun­kat. Ez a kapcsolat kölcsönö­sen alapja lesz jó munkánk­nak, Sole népnevelő fordult hozzánk az­zal a kéréssel, hogyan magyarázzák meg aztt hogy a negyedik lékek öl. esönjegyzés alkalmával a jegyzett összeg 20 százaléka, visszamarad és azt mire lehet fordítani. VÁLASZ: Pártunk és kormá­nyunk szerető gondoskodása a dolgozó nép felé megnyilvánul a békekölcsön jegyzések során is. Ál­lamunk azért bocsátja ki a béke- köles önköívényeket, hogy ezzel is hazánk javára., a magunk haszná­ra legyünk. A jegyzett összeg nyereményben és névértékben kerül visszafizetésre. A legfonto­sabb, amit látni kell minden dol­gozónak, hogy a hazának adott forint százsgóTosari vísszatérül, közvetve vagy közvetlenül. Közvetve úgy kerül visszafize­tésre, hogy államunk a dolgozók kölcsönadott forintjait a dolgozók érdekében használja fel. A ne­hézipar és a könnyűipar fejleszté­sére, a minőségi termelés megja­vítására, a mezőgazdasági terme­lés növelésére fordított összegek mind azt a célt szolgálják, hogy a termelés állandó növelésével szakadatlanul biztosítsuk a dol­gozók anyagi és kulturális javai­nak maximális kielégítését. Isko­lák, napközi-otthonok, szülőottho­nok, óvodák, lakások, utak, mozik építéséhez péhz kell és ezt a célt szolgálják a dolgozók kölcsön­adott forintjai. Az eddigiektől eltérően pártunk és kormányunk sokoldalú gon­doskodása a* dolgozó népről meg­mutatkozik abban a rendeletben is, amely kimondja, hogy a jegy­zett összegnek 20 százaléka a községben marad, amit a község fejlesztésére kell fordítani: szo­ciális és kulturális beruházásokra és a meglévő intézmények fej­lesztéséin. Szociális célok: szülő­otthon, óvoda, napköziotthon, iskola fejlesztésére. Kulturális cé­lok: kultúrotthon fejlesztése, könyvtár bővítése, a fiatalok ré­szére sportfelszerelések, rádió és más kulturális cikkek beszerzésére. A Megyei Tanács Téglagyárai ES negyedéves tervét már szep­tember 15-én befejezte. Ezt az Eredményt Úgy sikerült elérniök, hogy az ES telepein élénk mun­kaverseny folyt, a telepek dolgo­zói lelkes harcot vívtak az első­ség megszerzéséért. Voltak ■azonban olyan telepek is, ahol a ' kormányprogramm után nem fel­lendülés, inkább a munka lany­hulása és a munkafegyelem la­zulása mutatkozott. Ilyenek vol­tak a tófeji és a pórszombati te­lepek. A hibák gyökere a politikai munka hiányosságában keresen­dő. A dolgozók között csak két párttag van, a telep vezetője és a gépész, azonban a politikai képzettség híján ezek sem har­coltak eléggé azért, hogy a dol­gozók tisztán lássák pártunk po­litikáját. A kényelmesebb megol­dást^ választották: ahelyett, hogy a dolgozókat felvilágositották vol­na, tétlenül nézték az ellenséges agitáció érvényesülését. Persze, ebben hibás volt az ES is, amely ugyancsak nem fordított elég gondot erre a télepre. Az üzemi bizottság elnöke, Se­bők Mária nem látta el feladatát. Sem a munkaversenyek szervezé­sénél, sem pedig a politikai ne­velőmunkánál nem fejtett ki semmi erőfeszítést. A HVDSz nem adott segítséget az üb-el- nöknek, mégcsak meg se látogai­ta a téglagyárat. Nem törődött azzal, folyik-e a munkaverseny, nem kérdezte,, szükségük volna-e a telep dolgozóinak valamilyen segítségre. így aztán a dolgozók még arról sem tudtak, hogy a szakszervezet feladata a munka- versenyek szervezésén kívül a dolgozók érdekvédelme. Az a tudat volt elterjedve ezen a te­lepen, hogy a szakszervezet arra való, hogy befizessék neki a tag­dijakat. Az egyesülés pártszervezete és vezetősége felismerve a hiányos­ságokat, rendszeresen foglalkozni kezdett a telep dolgozóival. Az eredmény nem maradt el, mert a telep nemcsak elmaradását hoz­ta be, hanem a második dekád­ban a nyerstéglagyártásnál 132, az égetésnél pedig 119.3 százalé­kos tervteljesitést ért el. Éves tervüket szeptember 30-ra befe­jezték. A pórszombati telepen ugyan­azok a hiányosságok hátráltatták a tervteljesitést, mint Tófejen. Annak ellenére, hogy itt jóval többen vannak a párttagok, el­hanyagolták a népnevelőmunkát, de megfeledkeztek a kommunista példamutatásról is. Csupán egy területen értek el eredményeket: a kulturmunkánál. Természetesen a kulturmunka nagyon fontos, de a -pórszombati téglagyár kommu­nista dolgozói megfeledkeztek ar­ról j hogy a kulturmunkát, mi­ként a sportot is, össze kell kap­csolni a termeléssel. A telep ugyan befejezte évi tervét, ennek ellenére nem mond­hatjuk el róluk, hogy kimagasló teljesítményeket értek el. A hely­zet ugyanis az volt, hogy a ter­vet, amelyet kézivetésre kaptak, az időközben megérkező gép se­gítségével fejezték be. A telep dolgozóit a felelőtlen­ség jellemzi. Ez olyan hiányos­ság, amin könnyen lehetne vál­toztatni, ha a telep vezetője, az üzemi bizottság elnöke s a párt­tagok jobban törődnének a pár- tonkivüli dolgozók politikai ne­velésével. Jövőre Pórszombaton komoly üzem épül. Pártunk, kormányunk gondoskodását hálálják meg az­zal, hogy megszilárdítják a mun­kafegyelmet és nagyobb lelkese­déssel harcolnak a kormánypro­gramul megvalósulásáért. Az ár- leszállítást a pórszombati telep dolgozói is örömmel vették tu­domásul. Vájjon gondoltak-e ar­ra, hogy ez csak úgy vált meg­valósíthatóvá, hogy az öntuda­tos dolgozók harcoltak érte s a terv túlteljesítésével egyengették az árleszállítás útját? Az éves terv teljesítése nerc. volt nagy feladat a pórszombati telepen. Mutassák meg a dolgo­zók, hogy nagyóDb feladatok megoldására is képesek. „Nemcsak forintjainkkal — tervenfeliili munkánkkal is támogatjuk a kormány programmját44 Jegyeinek a zalaegerszegi dolgozók Zalaegerszegén tegnap á reggeli órákban valamennyi üz-emben röp- gyülést tartotak, ahol ismertették a dolgozókkal, a békekölcsön jegy­zés jelentőségét. Az üzemekben, igy többek között a Ruhagyárban, a Magasépítési Vállalatnál a kom­munisták, a DISz- és az MNDSz- tagök jártak az élen a jegyzésben, ugyanakkor politikai felvilágosító munkát is végeztek. A Magasépítési Vállalat gondos­kodott arról, hogy a külső mun­kahelyeken dolgozók jegyzését is biztosíthassák. így érték el, hogy a jegyzést reggel 3 órára befejez­ték. A vállalat szekórtelepi mű­helyében szerdán reggel közvet­len a munkakezdés előtt rövid föpgyülést tartottak s ismertették a Negyedik Békekölcsön kibocsá­tását. A röpgyülés után a dolgo­zók hozzászólásaikban elmondot­ták, hogy eddig is szívesen je­gyeztek békekölcsönt, mert tud­ták, hogy az ő érdekeiket szol­gálja, de most, a kormánypro- gramm megjelenése után, mikor nap, mint nap jobban élnek, még nagyobb lelkesedéssel, még na­gyobb bizalommal adják foriritjai- ísat, hiszen nem évek múlva, ha­nem már fitost ' érzik a hatását magukon, hogy jó helyre adták kölcsön pénzüket. A műhelyben Uszkay Antal jegyzett elsőnek, aki mint eszter­gályos már évek óta itt dolgozik. Jegyzés közben elmondotta, hogy eddig is jegyzett, hogyne jegyez­ne most, amikor nap-nap után jobban érzi a párt- és a kormány szerető gondoskodását. Két gyer­meke van. egyik a Megyei Ta­nácsnál, másik pedig a pedagógus szakszervezetben dolgozik. Bizto­sítva van az egész család gondta­lan és nyugodt megélhetése. Vas Sándor mint lakatos dol­gozik a műhelyben. Négy gyer­meke van és ő tartja el egy öreg «énjét is. — Én mindig azt nézem —■ mondotta többek között —, hogy nemrégen ebben az ország­ban niég minden csupa rom volt. Meg kell nézni ma. Uj gyárak, uj üzemek, kórházak, iskolák épül­tek. Szebb most ez az ország, mint bármikor. Ezenkívül a köl­csönt, amit adok, még pénzben is visszakapom. A régi rendszerben egy ilyen sokgyermekes család el­tartója mindig amiatt rettegett, hogy munkanélküli lesz. Én ezt az érzést nem ismerem. Ezért jegyzek szivesuft békekölcsönt A röpgyülés után a dolgozók megfogadták, hogy nemcsak köl­csönadott forintjaikkal, de jobb munkájukkal is hozzájárulnak to­vábbi sikereink eléréséhez. ★ Lelkes hangulatban folyt a jegyzés a vas-utón is. Azok a dol­gozók, akik nem voltak utón, 9 órára lejegyeztek. Á téglagyár dolgozói, amikor a jegyzés befe­jeződött, felajánlást tettek, hogy IV. negyedéves tervüket 132 szá­zalékra teljesitik, az Ásványolaj- ipari Vállalat dolgozói pedig ar­ra tettek vállalást, hogy határidő előtt üzem behelyezik a desztillá­ciós üzemrészt. Ugyancsak fel­ajánlást tettek a villanytelepi dolgozók is. Éves tervüket októ­ber 15-ig teljesítik s terven felül beépítenek egy 250 lóerős transz­formátort s ezenkívül kibővítik a Ruhagyár transzformátorát. Az első óráktól kezdve lelkes hangulat kíséri a jegyzést, amit az is mutat, hogy a dolgozók a hazának kölcsönadott pénzen felül még tervenfelüli munkával is igyekeznek erősíteni a békét. n-mi'é'Ov: Ugyan kinek nem jutott volna eszébe, ha elmegy egy-egy újon­nan épült gyár, lakóház, gyer­mekotthon, kórház, iskola, hid, vagy egyéb létesítmény mellett, hogy ebben benne van az én mun­kám, . az én pénzem is. Nézzük a füstölgő gyárkéményeket, a földeken pöfögő traktorokat s jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogyan gazdagszunk, hogyan szé­pül a mi hazánk. Boldogító éz a tudat, hiszen a miénknek érez­zük mindazt, ami hazánkban, megyénkben épül. Ezért adtuk olyan szívesen forintjainkat a tervkölesön jegyzés, majd a bé­kekölcsönjegyzések idején. Tud­tuk, hogy magunknak adjuk, tudtuk, hogy a mi életünk lesz szebb, jobb, boldogabb, mert az államkölcsönök minden forintját a dolgozó nép érdekében hász- hálja fél pártunk, kormányza­tunk. Az eddigi államkölcsönökkel közéi 80 millió forintot adott Za­la megye dolgozó népe életének szebbétételére. Nyolcvanmillió forint. Hatalmas ez az összeg és igy, a szám hallatára, nem is tudjuk felmérni annak nagysá­gát. Ezt csak úgy lehet és úgy tudjuk érzékelni, ha kimegyünk a megyébe, végigjárjuk a váro­sokat, községeket, falvakat, s lát­juk, hogy mi mindent építettünk belőle. Jó helyre tette pártunk, államunk a kölcsön minden fil­lérét. Százhuszonnyolc községben gyűlt ki a villany Zala megyé­ben az elmúlt néhány év alatt. Ennyi községből tüht el a pet­róleumlámpa, elűztük ezzel a fa­lusi utcák sötétjét, s ennyi köz­ségbe vonulhatott be a rádió s mindaz, amit a villany jelent. De nem álltunk meg a villamosí­tással. Még ebben az évben 18 községben történik meg a villa­moshálózat kibővítése. Ezekben a villanyfényben ragyogó fal­vakban is béhne van a mi pén­zünk, amit adtunk. De menjünk tovább. Uj iskola épült Gutorföl- dén, Zalaszentmihályon, Zebec- kén, Kútfejen, Zajkon, Csörnye- földén, Kálócfán, Bázakerettyén, Kisszigeten és még egy jónéhány községben. Tágas, világos, egész­séges tantermekben tanulhatnak gyermekeink. Ezért jegyeztünk államkölcsönt. Be jegyeztünk azért is, hogy felépülhessen a novai, a letenyei tüdőgondozó, hogy orvosi rende­lőt létesíthessünk Muraszeme- nyén, Csonkahegyháton, Nagyka- pornakon, Kehidán, Pacsán, Nagylengyelben, Gutorföldén és Rédicseh. És még mindig nem állhatunk meg a felsorolásban. Nemcsak er­re költötte pártunk, kormányza­tunk a Zala megyei dolgozók nyolcvanmillió forintját. Tanács­házat építettünk Pózván, bekötő­út készült Nova, Letenye, Ró­zsásszeg, Szenterzsébethegy, Pet- rívente, Kustányszeg, Zalakop- pány és még egy jónéhány köz­ség részére. Telett a nyolcvan­millióból arra is, hogy tizenhat mozit létesítsünk csupán a nagy­kanizsai járás területén. Ebből a pénzből készül á bázakerettyei kenyérgyár. De benne van pén­zünk a nyárón felavatott zala- egerszeg-neszelei Zala-hidban. Repülőteret is építettünk belőle. Nem kell félnapokat vonaton töl- tenünk, hanem majd egy óra alatt a fővárosba érhetünk. Csupán a 100.000 forintosnál nagyobb megyei beruházásokat számítva 60 millió forintot ka­pott Vissza Zala megye dolgozó népe az államkölcsönökbe befize­tett forintokból. De ha hozzá­számítjuk a többmilliós gyár- 1 építkezéseket, a 100.000 forintos­nál kisebb beruházásokat, akkor azt látjuk, hogy nem nyolcvan­milliót, de ennél sokkalta többet kaptunk. Építkezéseink üteme pedig to­vább gyorsul. A pártunk javasla­tára kidolgozott kormánypro- gramm céljául tűzte ki a dolgozó nép életszínvonalának további gyors emelését. Az újabb beruhá­zások nyomán egyre jobban ja­vulnak életkörülményeink, szo­ciális viszonyaink. Október hó­nap elején kezdik meg Zalaeger­szegén tíz darab kétszer-kétszo- bás, fürdőszobás, komfortos ker­tes családiház építését. Még eb­ben az évben megkezdődik a Kosztolánvi-utcában egy húsz la­kásos, üzlethelyiséges bérház épí­tése, a Marx-tér 3 alatt 3 eme­letes kilenclakásos bérház épü'. Csupán ezeknek az újabb zala­egerszegi építkezési beruházások­nak összege meghaladja az ötmil­lió forintot. Felsorolni is sok lenne teljes részletességgel, összegszerűleg, amit eddig építettünk, és amit a közeljövőben építeni fogunk. Ál­lamunk azonban nemcsak igy adja vissza pénzünket. A sorso­lások alkalmával minden esetben többezret tes2 ki azoknak a dol­gozóknak száma, akik visszakap­ják a jegyzett összeget, sőt, sok­szor alaposan megtetézve azt. Ed­dig 9 és félmillió forintot kaptak vissza sorsolás utján megyénk dolgozói. Közöttük Benkő István, a letertyei föídmüvesszövetkezet dolgozója és ifj. Szanatai István becsvölgyi tszcs-tag 25—25.000 forintot nyert. Kiss József MÁV dolgozó 10.000 forintot, Horváth József lovászi MASZOL A J-man- kás 5000 forintot. A felsorolást itt is hosszan lehetne folytatni. A lényeg azonban egy: bármi­lyen oldalról is nézzük, hogyan adja vissza államunk kölcsön- jegyzett forintjainkat: erdemes adnunk, hiszen saját életünket tesszük szebbé azzal, békénket \ édjük vele. Amit adtunk és amit kaptunk Több lelkesedéssel harcoljanak a tervért a tófeji és a pórszombati téglagyárak dolgozói Kérdezz — felelek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom