Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-04 / 233. szám
Kanizsa végvár történetéből Kanizsa vitéz kapitányának, thury Györgynek hősi halála után a császár Zrínyi Györgyöt, a szigetvári Zrínyi Miklós fiát nevezte ki a vár kapitányává. Még Thury halála évében, 1571- ben hozzáláttak a falak megjavításához. Ekkoriban járt itt Giulio Túrco olasz hadimérnök iA, aki pontos alaprajzot készíteti Kanizsáról. E rajz fotókópiája, mely a várnak első hiteles ábrázolása, a kanizsai múzeum megnyíló kiállításán látható. "A XVI. század utolsó negyedében is változatlan hevességgel folytak a. harcok Kanizsa vára körül. Bár ú végvári vitézek ön. feláldozó harcai sok győzelmet hozlak, még sem tudták megkímélni a környék szegény job* bágyságát a pusztulástól Ebben áz időszakbein számos falu pusztult él úgy, hogy legfeljebb neve máradt, fenn á környékbeliek emlékezetében mind a mai napig, többnyire dűlőnév formájában. Így például csuk a kis Oltáré község határában több elpusztult faluról vannak adataink: Biki, Horváti, Kútfej, Márki és Peteháza, melyek helyén ma erdő és szántóföld vem, csak nevük ismerős a falubeliek előtt. De még a ma meglévő falvak közül is számos hosszú évekre teljesen elnéptelenedett! Egy 1597-ben kelt adóösszéitásban olvashatjuk, hogy Ujnép és Palin falvakat a török nemrég felégette, lakosai most épkik fel újból házaikat. Zala korosról meg azt írják, hogy a törökök teljesen kifosztották, 108 embert elhurcoltak S ha tovább forgatjuk népünk történetének e szomorú korszakát bemutató iratokat, megláthatjuk, hogy ,,két tűz közölik szeri- védett áz ország. Mert az egyre nagyobb számban hazánkba özönlő kálandvágyó nyugati, főleg német zsotdos katonák gyakran még kegyéílenebbül viselkedtek a törököknél is! Az 1570-és évekből száfrriázó irat széf int Kanizsa városát a német zsoldosok teljesén felégették, összesen 28 család maradt meg, azok is a várba menekültek. _ S ez természetesén azért történhetett meg, mert a Habsburg- uralkodók cs’ák aZ osztrák tartományok megvédését viselték szivükön s szemükben hazánk teru- léte volt az á csatatér, ahol a támadó törököket fel kelleti tar- íórtútfii. Természetesen számos magyar hazafi felismerte a császár szándékát s egyre elkeseredettebb lett a hangulat A magyar végvári vitézek között. Nem is tartotta őket a császár elég „hűnek" s helyettük egyre nagyobb számban küldött a magyar várakba idegen zsoldosokat, akiknek igazán nem az ország védelme volt az érdekük, hanem csak az, hogy minél nagyobb zsákmányra tehessenek szert! Ezek a hírhedt zsoldosok, bár vitézségben liz sem ért fel egy magyar katonával, hétszerte nagyobb zsoldot kaptak, mint a mieink, akik között ekkortájt terjedt el a „se pénz, se posztó’1 szólás, mivel gyakran sem a fizetésüket, sem a posztójárandóságukat nem adták ki nekikEgyre több idegen zsoldos katona került Kanizsa várába is, sőt nemsokára parancsnoka is német lett. A törökök sem Paradeiser kapitány, sem katonái vitézségéről nem tarthatták sokat. Haditanácsukon, melyén Kanizsa ostromát elhatározták, Hasszán pasa főérve éppen az bolt. hogy a vár őrsége nem megfelelő s így köny- nyű dolguk lesz. Ezért 1600 szeptemberében erős török sereg fogta körül Kanizsát és megkezdte az ostromot. Kanizsa falai ezidáig már nem egy ostromot álltak ki győzelmesen. Az ellenség támadásainak meghiúsulását nemcsak a védők vitézsége, hanem á vár fekvése is elcsegitelte. Az ostromlók néhol még annyira sem tudták megközelíteni a feneketlen mocsár miatt a várat, hogy ágyúikkal lőhessek a falakat. Hosszú Hetekig azzal kellett íöheniök az időt, hogy a járhatatlan mocsáron egy-két utat készítsenek, amelyen keresztül a falakhoz hatolhattak. Ilyen körülménysk között akár féléves ostromot is kibírhatott volna az őrség. Amikor aXonbán egyhónapi ostromzár után \a Fér dinánd főherceg vezette felmentő sereget, mely egészen Sormásig előrehatolt, a törökök szétverték, a védők szégyenlétes módon feladták Kanizsát, szabad elvonulásuk fejében. Az áruló őrség dicstelen elvonulásáról az egykorú török történetiró, Kjáiib Cselebi ezt írja: „Reggel a Kitétiének' a vár kulcsait kihozták és a nagyhatalmú szerd&rnak átadták, amely után a maguk szokása szerint sorakoztak s vagyonukkal és családjaik■ hal csapatonként kijöttek s még a tyúkokat, ludakat, teknőket és bölcsőket is felrakták a tevékre és biztos helyre tették." így került 1600 októberében Kanizsa török kézre. Nagy volt áz öröm az ozmán biródalorti- ban, hiszen a Dunántúl legeiö. sebb vára került a kézükbe. A török történetíró szerint, amikor „az örömhír megérkezett, elrendelték, hogy Konstantinápolyban három nap és három éjjel kiviiá■ gitás és örömünnepély legyen. Rendeleteket küldöttek szét, hogy a többi vidékeken is ünnepélyek tegyenek .. .” Bécsben Pedig úgy próbálták a veszett fejsze nyelét menteni, hogy Paradeiser kapitányt és tiszttársait hadbíróság elé állították s 1601-ben vala mennyiüket kivégezték. Még ugyanebben az évben, 1601 szeptemberében a balsikerü felmentési kísérlet vezére, Ferdi. nánd főherceg vezetésével hatal más, szinte teljesen kizárólag nyugati zsoldoskatonákból álló sereg kísérelte meg Kanizsa visz■ szafoglalását. A várat a törökök alaposan előkészítették az ostrom ra. A háromhónapos ostrom alaH nem a védők, hanem a íiámadók seregei őrlődtek fel olyannyira hogy az egész ostromló felszerelést, ágyukat, sátrakat, poggyászt hátrahagyva futottak el Kanizsa falai alól, nyomukban á várból kitört török csapatokkal. Az idegen, elnyomó török seregek kényelmesen berendezked,hettek Kanizsa várában és környékén. Vjabb száz és száz jobbágyfalu kapott eddigi földesüránóÁ is kegyetlenebb, kíméletlenebb török gazdát. A törökök ugyanis a meghódított területek falvait katonáik között osztották ki, kiknek a magyar jobbágyoktól kizsarolt pénz, gabona volt az egyetlen jövedelmük. Pétsze a távolabbi környékek lakosai is megérezték, •mit jelent számukra Kanizsa eleste. Most már semmi sem állott útjában a kalandozó török seregeknek s nyomukban messze földön a pusztulás jeléi maradtak. 1627. és 1641. között egy korabeli asz* szénás szerint a kanizsai törökök csak a Muraközből 1477 marhát hajlottak el. 685 embert öltek meg, vagy vittek rabszolgaságba s hat falut égettek fel. Azonban Kanizsa várának visz- s'Zafoglalására á dicstelenvégű ostrom után tí császár tábornokai gondolni sem merlek. Több mint félévszázad telt el, amiig Zrínyi Miklós, a költő és a hadvezér harcbahivia katonáit Kanizsa visz. szav ételére, mivel felismerté, hogy a török Dunántúlról való kiverésének egyik első feltétele éppen ennek a várnak a vissza foglalása. cA ^Balat&n patlfíw Délig állt a nap a púpos hegy fölött, aztán meggondolta s megbukott lefele. Sima, nyiigodt ma a délutáni tó, nehéz rhézízű mustűláttal tele. Onnan jön ez is, a hegyeink félöl, ezerjó, rizling szaga ez, szüret van ott. Szelíd szellőn száll le a szőlő íze s a nádban vadászok fegyvere ropog. Oly nyugodt a sétány és a móló. S hdjó úszik bodrozva a somogyi part előtt. Szemben egy barna nagybajszú férfi jón. Láttam már arcát. Nem most. Előbb. Előbb. Azét a lányét is ott s a legényét, belém vésődött már millió vonással és egyetlen kemény arccá mosódott bennem szerető meleg mozdulással, Külön valamelyik marósét látom, kanászét, űzött uradalmi cselédét, amint fölmerülnek múltamból — s most itt járnak és pihennek tengerünk szélén. Itt varrnak ők e kéklö nyugodt parton, — légy csak az ezerjó mézízével tele, hisz elmondhatjuk, végre már a miénk, a miénk lettél Magyarok-tengeré, Pál József Az „Amerikai tragédia“ bemutató előadása Zalaapátiban Megyénkben első’ízben Zalaapátiban játszotta az Állami Faluszínház Th. Dreiser regénye nyomán az ,,Amerikai tragédia” című drámát. Zalaapátiban csak úgy, mint minden zalai községben jól ismerik már az Állami Faluszínházat, hisz még két hete sincs, hogy utoljára meglátogatták a zalaapátiakat. Soha falun még nem volt színház, mely ennyire igazán a népnek játszott volna. A művészek játéka, a gazdag díszlet ékes bizonyítéka annak, hogy álla* műnk messzemenően gondoskodik a faluról. Az „Amerikai tragédia'“ megismer- teti a nézővel a mái Amerikát. A néző önkényfelénül is összehasonlítást tesz a mi életünk és a darábban megelevenített élét között. Clyde, aki előzőleg mint lakáj dolgozott, találkozik nagybátyjával, aki őt gyárába fogadja. Nemsokára egy üzemrész vezetője lesz és a gyári tilalmak ellenére is szerelmes egy munkásnőbe, Roberta Aldenbe. Sondra Finchley, Stuart Finchley buga érdeklődik Clyde felől, äki ä villamos- müvek igazgatójának húgában karrierjének további felemelkedését látja.,, Szerelmét, Robertáf, aki teherbe esett,‘ meggyilkolja, hogy megszabaduljon tőle. Clydet áz ügyész letartóztatja, dé á gazdag rokonok és Söndrá Firtchléy, akik a republikánus párt fo támogatói, az ugyancsak republikánus ügyésszel Clyde helyett egy régi barátját — ő és Roberta közös ismerősét —, -a munkanélküli Arthur Konsellát ítéltetik halálra, Külön kell szólni a művészek játékáról. A legjobbak között kell nieg- említeni Bogáti Mihályt (Clyde), aki végig kiválóan oldotta meg nehéz feladatát. Rév Erzsi elragadóan játssza Roberta szerepét. Igen érdekes és jellemző alakja a drámának Arthur Kon- sella szerepében Sugár László. Természetes játékával élethűen mutatja be a nincstelen munkanélküli mégha- sonlott lelki világát. — A boldogsághoz csak mások boldogtalanságán keresztül juthat az ember — mondja a darab egyik jelenetében. S erre az egy jellemző mondatra megelevenedik a néző előtt a kapitalista társadalom, egész rothadtságában. Vajda Dezső az ellenszenves Gil- bertet, Tóth Ila Sondra Finchley szerepében a gazdag hisztériás nőt kifejezően alakították, Lénárd Béla, Egyed László és a többiek valamény- nyien hozzájárultak ahhoz, hogy a darabnak ilyen nagy sikere volt. Az Állami Faluszínház komoly művészi feladatot oldott meg, amikor műsorra tűzte az „Amerikai tra- gédíá”-t. Előadásukkal igazi szórakozást nyújtanak a falu dolgozói számára s méltán kíséri az Állami .Faluszínházat megyeszérte a dolgozók megbecsülése. (r) Háborgó nézőtér Bizonyára ismerik Azt állítják, hogy még sohasem találkoztak Arkagyij Ahoy- val? Gondolkozzanak csak, biztosan emlékezni fognak rá! Arkagyij mozgása határozott, nagyokat lép, mint a tengerészek. Szinte béront a szobába. Kigombolt felöltőjének szárnya repül utána a levegőben. Amint belép, már is rákezdi: — Hogy mennek a dolgok, öreg harcos — s nem törődik ve. le, hogy el vagy-e foglalva, vagy mással beszélsz. Nem hajlandó még szünetet sem tartani. — Mi újság, hogy érzi magát? Az ok mindig ugyanaz, látogatóba jött. Ami a látogatás célját illeti, ez sokféle lehet. Szeretné szorosabbra fűzni a barátságot, vagy báhrhit meg akar tudni.. De valójában senki sem tudja, mit akar ez a „kedves”, egy kissé mindig izgatott és ügybuzgó Arkagyij Ahov. Leül, aztán feltétlen elmond néhány újságot. Megjósolja, hogy a legközelebbi napákban nagy zivataruk Lsznék. Vagy arról értesít. hogy a fed dal aki vas üt kék- színű vonalait rózsaszínűre festik, kimond néhány viccef is (cÖV aprít, f oszladozó jegyzetfüzetben tartja raktáron.). Bizalmasan elárulja. hogy a hires karnagy felesége férjét a tulajdon karma gyi 1955. okt. 4. Vasárnap, pálcával náspángolla el, még hozzá a hangversenyen! Arról is tud, hogy valaki közvetlenül az esküvő előtt otthagyta monya, sz- szonyát és hogy valakit eltávolítanák állásából... Arkagyij csak úgy mellesleg, feltétlenül tud valami rágalmai a főnökségre. Valamilyen mulatságos történetei, amely csorbítja ismert emberek tekintélyét. Vi- 1 szőni, ha a főnökséggel beszél, képes az összes beosztottakat befeketíteni. csak úgy a beszélgetés kedvéért. De ez még mind semmi! A nagyobb baj oH van, ha Arkagyij Ahov megjelenik, az órák elkezdenék síelni. Igen, igen, ezt. a leg. komolyabb an állítom, nem tréfálok. Az órák szinté megbolondulnak, megvesznek! Még végig sem hallgattad az összes újságokat, vicceket és egyszerre csak arra eszmélsz, hogy vége a munkaidőnek. Azt hiszed, hogy 10— 15 percig beszélgettél Ahóvvai és amikor az órára nézel, hüledezve látod, másfél-két óra telt el. Ezt a veszedelmes embert semmiféle módon nem tudod lerázni. Ásítasz vagy felállsz azzal, hogy értekezletre kell menned: — „elkésem. várnak/“ De Ahov kérlelhetetlen, öt mindez nem érdekli! Megfogja ü kezed, hezzádhajol és beszél, beszél... Ahovnak egész gyűjteménye van előtégyár- tott mondátokból, s elborít, el. áraszt velük. Ajkai cv.prjoyv.ak, állkapcsa szüntelenül csattog, orra kitágul, szemöldöke a homlokára ugrik. Minden tagja beszél, beszél feltartóztathatatlanul. Elnézzük és csodálkozunk. Milyen pompásan tud lopni ez az ember. Nem tárgyakat, hanem időt. Visszahozhatatlan, drága perceket, órákat rabol. Akarják-e tudni, hogyan szabaduljanak meg Ahovtól? Ajánlhatok egy jó módszert. Személyesen próbáltam ki. Mondják egyenesen a szemébe, hegy nincs idejük, hogy nem tudják- és nem. is akarják meghallgatni. Nem törődnek vele, ha Arkagyij Ahcv megsértődik, vagy talán meg is haragszik. Ilyenkor lekicsinylőén mosolyog, „vonzó" arca eltorzul, haügja kelletlen, érdes lesz. — Ah — úgy! — mondja kévéin hangon és elfordul.— Micsoda száraz ember!.. . Két-három ilyen jelenet — és utána megszűnik az ismeretség. Elérték céljukat!.. • Azt mondják, hogy látták már ői? Vagy ha nem is ők de ismernek hasonló embert, csak az illetőt nem Arkngyijnak és Ahov- nak hívják. Ez nagyon könnyen meglehet. Hiszen mindenütt akad ilyen beszélőma sima, aki mosolyogva rabolja meg munkatársait topja azt. ami a legértékesebb, az időnket (V. TJVAROV) Napjainkban sok panasz hangzott el a zalaegerszegi filmszínházzal kapcsolatosan. A filmszínház vézetői és dolgozói magukévá tették a bírálatot, javítottak s javítanak munkájukon. Hogy minden még sem megy úgy, ahogy a mozilátogató közönség szeretné — arról szeretnék itt néhány észrevételt közölni. Szemetesnek találod a nézőtér padlózatát. Minden lépésed alatt ropog a tökmag, napraforgómag. Lásd be, te elégedetlenkedő rtiözilátógatő — ezt nem a jegykezelők s a mozi vezetősége szórta a székek alá, hanem a hozzád hasonló elégedetlenkedők az előző előadáson. Söpörjék ki — mondod erre. Rendben van, szívesen kisöprik a két előadás között a padlót, csak hogy akkor várnod kell az előadás kezdésére s kétszeresén türelmetlenkedel. Ellenben van egy jó megoldás: ne szemetelj s másokat se engedj szémetélni! Az előadások pontos kezdése — ez kétoldali fájdalom szerinted. — Egyik oldalad, hogy az első előadást pontosan kezdik s te elkésel. Erre (viszonzásul) végig gázolsz 15 pár lábon. Másik oldalad, hogy a második előadást késve kezdik s neked várnod kell. Disznóság! — felháborodsz. Ismerd hát meg, te elégedetlenkedő hogy a műsoron lévő filmhez ozámos kisérőfilmet is vetítenek, pontosan kell hát kézdeni az előadást, hogy érré is jusson idő. S most, hogy ezt tudod, tudom, te lennél ismét az első elégedetlenkedő, ha a kisérőnlűsórt élhagy nák. Vasárnap délelőtti matiné. Ez aztán a mozi erőpróbája. Vagy kétszáz általános iskolás tanuló gyűl egybe a nézőtéren. Pedagógus? Áz nincs köztük egy sem. Ném ártana, ha a városi tanács oktatási osztálya gondolkodóba esne s a nevelés szolgálatába állítaná a vasárnap délelőtti filmlátogatást. A film az jó, de a gye- rékek. . . tessék meggyőződni róla! Elválaszthatatlan jóbarátokat minden előadáson felfedezhétsz a nézőtéren. Oszkár, bár a jegye a 6. sorba szól. feltétlen Kázmér szaktárs mellé ül le a 4. sorba, mert délelőtt félbeszakadt egy fontos megbeszélésük. Próbáljon a jegykezelő rendet teremteni. Oszkár eddig minden esetben kikérte magának a .minősíthetetlen“ hangot. Amikor már a mozi dolgozói úgy ahogy lecsillapították a háborgó nézőteret, megérkezik a közrend erre hivatott őre s tennivaló hiányában nyugodta n elfoglalja hivatalos székét s végignézi az előadást. (Tessék csak egyszer előtte is végignézni!) A sok lúd disznót győz elvét meg kell változtatni végre. A mozi dolgozói igyekeznek s mindent megtesznek a közönség szórakozása érdekében. Jobban s nyugodtabban akarsz szórakozni? Segítsd hát őket munkájukban: tarts rendet, tisztaságót! S ha te igy teszel, mindenki igy fog cselekedni,
