Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

PÍR TÉ ET* A pölöskei Béke (sz kommunistái a tsz megszilárdításáért A pölöskei Béke termelőszövetke­zet kommunistái szeptember 30-án este tartották taggyűlésüket. A párt­iszervezet vezetősége nagy gondot for­dított arra, hogy a vezetőség tagjai iés a pártcsoportbizalmiak tájékoztas­sák a tagságot a taggyűlés időpontjá- iról, napirendi pontjairól. Valameny- ínyien megértették a taggyűlés fontos­ságát. Ezt bizonyítja az, hogy a tag­ság teljes számmal résztvett a tag­gyűlésen. A vezetőség és a pártcso­portbizalmiak jó munkájának eredmé- pye, hogy a termelőszövetkezet min­iden kommunista dolgozója az elsők .között jegyzett kölcsönt. A pártszervezet taggvülésén meg­beszélték az előttük álló feladatok végrehajtásának módját. A taggyűlé­sen egyhangúlag határozatot hoztak, hogy az őszi munkákat, a szántást- vetést, kukoricatörést, a szüretet a kommunisták példamutatásával idő­ben és jól elvégzik. Már eddig is a párttagok példamutatása ragadta ma­gával a tsz tagjait. A tsz elvetette az őszieket a búza kivételével, de van még tennivalójuk a kukorica törésé­ben és a szüreti munkákban. A taggyűlésen Berta János elvtárs, a pártszerveze' titkára ismertette a tagsággal, hogy az elbeszélgető bi­zottság munkája nyomán u kommu­nistákat és a legjobb pártonkívüli dolgozókat milyen oktatási formába osztották be Az elbeszélgető bizott­ság eredményes munkáját bizonyítja az, hogy a párttagság egyöntetűen he­lyeselte a beosztást és ígéretet tett, hogy ebben az okatási évben is ko­molyan veszik ki részüket politikai tudásuk növelésében, A taggyűlésen a pártszervezet tag­sága megfogadta, hogy az ellenséges, lógós elemek leleplezésével, eredmé­nyeik és a kapott kedvezmények is­mertetésével, példamutató munkájuk­kal harcolnak a termelőszövetkezet további megerősítéséért, megszilárdí­tásáért. Ennek szellemében hozta a párt- szervezet taggyűlése azt a határozatot hogy kizárják a tsz-ből a dologkerü lő, haszontalan, lógós elemeket, akik a tsz egységét akarták megbontani. A taggyűlést követő napon közgyűlést tartott a tsz, melyen határozatot hoz­tak négy dologkerülő kizárására. A pölöskei Béke termelőszövetke­zet kommunistáinak taggyűlésén ho­zott határozatok a termelőszövetkezet további megszilárdulását segítik elő. A taggyűlés egyik lényegesebb hatá rozata arra irányult, hogy a pártszer­vezet vezetősége munkája megjavítá­sával további eredményes irányító és nevelő munkát végezzen, hogy a ter­melőszövetkezet tagságának érdekeit a legme* szebbmenőkig támogassa, hogy harcoljanak a tagság jogainak betartásáért. Javítsa meg* a tag-- és tagjelöltfelvételt a kehidai pártszervezet „A pártbizottságok, pártszerve­zetek taggyűlésieken, népnevelő­kön, sajtón stb- kérésziül t~uda~ tositsák a párttagság, a pártba való belépés megtisztelő jelentő­ségéi. A tag- és tag jelölt felvét el, a, párt egészséges növekedésének biztosítása pán szervezeteinknek állandó, rendszeres munkája kell, hegy legyen. A pártszervezetek a tagjelöltfelvételt a jövőben ve külön feladatként, a folyó párt. munkától elvonatkoztatva, ha­nem azzal szorosan összekap­csolva végezzék és a tagok, tag­jelöltek felvétele a pár‘szerveze- tek előtt álló feladatok végre­hajtása során, annak eredménye­képpen történjék.“ így szól többek között a Politi­kai Bizottság 1952 április 10-i ha­tározata a tág- és tagjelöltfelvé­teli munkáról. Pártszervezeteink túlnyomó többsége a határozat megjelenése óta szép eredménye­ket ért el a tag- és tagjelöltfel­vételi munka megjavítása terén, azonban vannak pártszervezetek. ahol még semmit, vagy csak na­gyon keveset tettek a Politikai Bizottság határozatának végre­hajtásáért. Kehidán például a pártszervezet már több mint egy éve nem vett fel egyetlenegy tag­jelöltet sem. Huber János elvtárs. a pártszervezet titkára e hiá­nyosság okát abban látja, liogy a község dolgozói előtt nincs a pártszervezetnek tekintélye. Váj­jon miért nincs? Huber elvtárs szerint a község vezetői nem ké­rik a pártszervezet véleményét egy-egy kérdésben. De nemcsak ezért, hanem azért is, mert a pártszervezet nem ellenőrizte a ta­nács tevékenységét és tűrte, hogy javaslatait a község vezetői sem­mibe vegyék. Volt idő, amikor a pártszerve­zet ügyeit a tanácstitkár végezte Elősegítette ezt a járási pártbi­zottság is, mert munkatársai sok esetben csak a tanácstitkárral be­széltek. így a tanács előbb érte­sült egyes dolgokról, mint a párt- szervezet és mivel ők voltak ál­landó összeköttetésben a pártbi­zottsággal semmibevették a párt- szervezet javaslatait. A tagjelöltfelvételi munka eredménytelensége onnan is ered. hogy a pártszervezet hosszú ideig elhanyagolta a pártonkivüli dol­gozókat és nem foglalkozott ve­lük. Nem bízták meg a vezető­ség egy-egy tagját a pártonkivüli- ekkel való foglalkozással. A K. V. junius 27—28-i határo­zata óta azonban javult a hely­zet. A vezetőség tagjai munkához láttak és elvégzett munkájukról a párttagságnak is beszámolnak. Azonban, ahogy a hiányosságo­kat nem lehet máról-holnapra megszüntetni, ugyanúgy nem le­het .máról-holnapra tagjelölteket felvenni. Ez csak a pártszervezet vezetőségének szívós és kitartó munkája nyomán fog megvalósul­ni. Kérdezz — felelek Válasz népnevelőink kérdéseire 1. Melyek a pártvezetőségi tagok és pártcsoportbizalmiak feladatai a pártoktatási év előkészítésében? Rövidesen megkezdődnek a politi­kai iskolákon és a konferenciákon a foglalkozások. Azokban a pártszerve­zetekben, ahol a párttagság alacsony létszáma miatt nincsenek pártcsoport­bizalmiak, ott a pártvezetőségi tagok osszák be egymás között a párttagsá­got és beszéljék meg velük, hogy a pártoktatásbán résztvenni minden párttagnak megtisztelő kötelessége. Beszéljék meg azt. hogy a kormány- programra végrehajtása nagymét fék­ben azon is múlik, milyen felvilágo­sító és példamutató módon dolgoz­nak a párttagok. Ahhoz hogy a párt­tagok élenjárók lehessenek, alapvető feltétel, hogy megismerjék a marxiz- mus-leninizmus alapfogalmait. Megis­merjék és erőt merítsenek a Szovjet­unió Kommunista Pártja és pártunk harcos hagyományaiból, népköztársa­ságunk alapvető sajátosságaiból. A politikai oktatásban való részvétel fel­vértezi az elvtársakat, hogy a dolgo­zók kérdéseire helyes választ tudja­nak adni. Ezen túlmenően ismertessék a poli­Köztudomásu. hogy az ipari és a mezőgazdasági termékek árának ará­nya mindig nagymértékben befolyá­solta a dolgozók vásárlási lehetőségét. Amikor a szükségleti cikkek vásár­lása nehézségekbe ütközött akár áru­hiány vagy spekuláció miatt, az áruk ára magasra szökkent. Amikor növe­kedtek az adóterhek és az egyéb ál lami szolgáltatások, a termékek ára újra emelkedett. A vásárló munkás tikai foglalkozások tématervét, ame­lyet most már minden alapszervezet megkapott. Ennek alapján tudnak rá­mutatni arra, hogy a megbeszélésre kerülő témák többsége a szocializmus építésének elvi és gyakorlati kérdé­seivel foglalkozik. Ennek tanulmá­nyozása lehetővé teszi, hogy mind tu­datosabban felismerjék feladataikat pártunk és kormányunk programmjá- nak megvalósításában, a szocializmus építésének nagyszerű gyakorlati mun­kájában. A nemzetközi kérdésekkel foglalkozó témák kiszélesítik majd a politikai iskolák hallgatóinak látókö­rét, segítséget adnak számukra a nem­zetközi helyzetben való önálló tájéko­zódáshoz. Megismerik a népek hatal­mas békeharcát, s erőt merítenek be­lőle. Azokban a pártszervezetekben, ahol pártcsoportbizalmiak vannak ezt a munkát a párlcsoportbizalmiakkal karöltve végezzék el a vezetőségi ta­gok. Ezzel biztosítsák, hogy a rövide­sen meginduló politikai oktatásban mindenegyes párttag résztvegyen. ★ ugyanannyi pénzért kevesebb termé­ket vásárolhatott. Hazánkban megszűnt a munkanél­küliség és az eddig mezőgazdaságban dolgozó emberek tömegei helyezked­tek el az iparban, felemelkedtek a munkásosztályhoz Tehát megnőtt a mezőgazdasági termékeket fogyasztók száma, ugyanakkor csökkent a terme- 'ők száma. A tényleges jövedelem csökkenése a mezőgazdaságban odavezetett, hogy az árutermelés, azaz a piacra való ter­melés csökkent. E tényezők miatt ke­vés volt az áru, de az ára magas volt, A kormányintézkedések eredmé­nyeképpen a tsz-tagok és a dolgozó parasztság termelési kedve megnőtt, nert látják, hogy érdemes többet, jobban termelni. Ennek következté­ben az áruk ára csökkenni fog, az áruk mennyisége több lesz, mert a dolgozó parasztság a csökkenő árak mellett is meg tudja vásárolni a szük­ségleti cikkeit. A munkásosztály ugyanazért a fizetésért több és jobb minőségű árut vásárolhat. Ezt bizo­nyítja a zalaegerszegi és a kanizsai piac, ahova a kormányprogramm óta a tsz-ek és dolgozó parasztok lénye­gesen több árut szállítottak és az áruk ára is csökkent. Tehát a munkásosztály vásárlóké­pessége megnőtt. A másik feltétele viszont munkás- osztályunk kezében van. mert ha több. jórn'nőségü árut termelnek, az •pari termékek ára tovább csökken­het. tehát a dolgozó parasztság szá­mára szükséges javak olcsóbbak lesz­nek és mée olcsóbban tudják ellátni - melvénveikkel a munkásosztályt. Tgv hat vissza a kormánvprogramm végrehajtása a munkásosztály életszín­vonalának emelésére. Az eredménye­sebb, jóminőségű termelőmunka az rietszínvonri további emelését teszi lehetővé. Ez olyan feltétel, amely nélkül az életszínvonalat tovább ja­vítani nem lehet. A kormánvprngramm rendelkezései kezdeti lénések melyeket tovább le­het és tovább is kell vinni, és ez a munkásosztályon és a dolgozó pa­rasztságon egyaránt múlik. 2. Hogyan magyarázzák meg a népnevelők, liogy a kormány- Programm ban a falunak adott kedvezmények a munkásosztály életszínvonalát is emelik? A Kelet és Nyugat közölli kereskedelem legújabb fejleményei ^4^ KERESKEDELEM nem mindig egyszerű adás-vé­tel. A kereskedelem kapcsolatot ! jelenthet egész népek között is. A Kelet és Nyugat közötti áru­csereforgalomhoz a tőkés orszá­gok népeinek is egyben nagy anyagi érdekei fűződnek. Ezért van különös jelentősége a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem­nek az általános világhelyzet szempontjából. Az utóbbi másfél év során — azóta, hogy Moszk­vában lezajlott a nemzetközi gaz­dasági értekezlet — gyakran esik szó a Kelet és Nyugat közötti ke­reskedelemről. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a nyugati kapi­talista országok torkára egyre fojtogatóbban szorul az amerikai gazda vasmarka, s a halálos öle­lésből szabadulást kell keresni. Egyetlen szám is megmutatja, mi­lyen elképesztő terhekkel jár együtt az amerikai ,,gyámkodás‘‘. 1946 és 1952 között az Egyesült Államok 34 milliárd dollár érté­kű áruval szállított többet Nyu- gat-Európa államaiba, mint amennyit azoktól vásárolt. Mit jelent ez? Talán az ameri­kai monopolisták ajándékba ad­ták ezt az összeget nyugateurópai „barátaiknak'1? Ellenkezőleg: a nyugateurópai országok súlyosan eladósodtak, s az Egyesült Álla­mok nagytőkései felhasználva a kitűnő alkalmat, tömegével vá­sárolták fel a „szövetséges" or­szágok ipari és bankrészvényeit, hogy ezzel méginkább megerősít­sék gazdasági hatalmukat és be­folyásukat. Mindaz, ami Nyugat-Euróoára vonatkozik, még fokozottabban érvényes a latinamerikai kapita­lista országokra, valamint a Kö­zel- és Távol-Kelet gyarmati és függő országaira. S a fojtogató jenki-kereskedelempolitika nem­csak a dolgozók életkörülményeit rontja, hanem a nemzeti ipari és kereskedelmi burzsoáziának is kárára van. Ez az oka annak, hogy egyre szélesebb rétegek ke­resik a kiutat, s találják meg a szocialista tábor országaival foly­tatott kereskedelemben. ^ Z UTÓBBI HÓNAPOKBAN különösen elősegítette e törekvést az egész nemzetközi helyzetben bekövetkezett enyhü­lés. Éles hangok bírálják az ame­rikai kormányt, amely változatla­nul ragaszkodik ahhoz, hogy ka­pitalista államok ne folytassanak kereskedelmet a békefábor orszá­gaival. A „Western Mail'1 című angol konzervatív lap például igy kel ki a blokádpolitika ellen: ,,A koreai fegyverszünet _ után az an­gol kereskedők remélik és a leg­erélyesebben fogják követelni a Kina ellen elrendelt kereskedel­mi tilalmak megszüntetését1'. Egy másik angol lap, a „Statist" igy kiált fel: ..Anglia elveszti gépipari árui értékesítési piacának egy részét olyan versenytársak javá­ra, mint Nyugat-Németország és az Egyesült Államok. Régen meg­érett annak szükségessége, hogy teljesen módosítsák az angol po­litikáit a Nyugat és Kelet közötti kereskedelem kérdésében“. A .Tribune'1 című hetilap ugyan­csak meghúzza a vészharangot: Az egész nyugati világ értékesí­tési válság veszélye előtt áll Ezért a Nyugat és Kelet között fokozni kell a kereskedelmet, amely a gazdasági előnyök mel- 1 ett a legbiztosabb és talán az egyetlen távlatot nyújtja a tartós béke felé". Érthető, hogy az an­gol sajtó hangja harsogja a leg- keménvebb követeléseket, hiszen Anglia politikai és gazdasági helyzetére — s tekintélyére — mérték a legnagyobb csapásokat az amerikai világuralmi törekvé­sek. Hivatalos adatok szerint Angba tavaly, egyetlen év alatt több mint 40 millió fontsterlin­get veszített a Kelettel való ke­reskedelem bojkottálása miatt. Persze más országok sem hunv nak szemet az amerikai mester­kedések felett. A ,,24 Ore‘‘ című olasz tőkés lap oéldául határo­zottan leszögezi: ..Európának min­dent meg kell kísérelnie, hogy megtaláljuk az utat Kelet felé, mivel a kereskedelem életszük­séglet minden nép számára''. Ausztriában a gyáriparosok szö­vetsége memorandumot intézett a kereskedelemügyi miniszterhez. A memorandumban leszögezik: ,.A Kelet államaival folytatott ke­reskedelem fejlesztésének egyet­len akadálya az amerikai tilalom, amelynek következtében Ausztria nem vihet ki sok árut Keletre. Minden lehető intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy ez az állapot megszűnjék''. De hall-' gassunk meg egy hangot az ázsiai függő országokból is. A „Karachi Commerc1' cimű pakisztáni újság például igy fakad ki: „A nyugati országok egyoldalú kereskedelme következtében romlik az ázsiai országok gazdasági helyzete, zu­han az export, az Ipari vállalatok csökkentik a munkát. Ezért Ázsia gyengén fejlett országai részére különösen fontos a Szovjetunió­val és a népi demokratikus or­szágokkal folytatott szabad és korlátlan kereskedelem..‘‘ A széles rétegek követelései meghozták első eredményeiket, amelyek természetesen elválaszt­hatatlanok az általános enyhü­léstől, I UL1US ELSEJÉN többszáz angol céget képviselő ke­reskedelmi küldöttség irt alá 30 millió fontsterling értékű keres­kedelmi szerződést a népi Kína állami export-import társaságá­val. Julius 15-én szovjet-francia kereskedelmi egyezmény szüle­tett három éves időtartamra, 16- án Dániával kötött kereskedelmi szerződést a Szovjetunió. Görög­országgal julius 28-án írtak alá i árucsereegyezményt a szovjet kül- 1 kereskedelmi szervek képviselői, augusztus 1-én pedig szovjet-iz­landi kereskedelmi szerződés hí­rét sugározták a rádiók. Augusz­tus 6-án Argentínával irt aiá széleskörű árukere-kedelmi egyez­ményt a Szovjetunió. Közben a Nyugat-Németországgal való ke­reskedelemre is módot nyújtott a szocializmus országa, amikor 50 millió márka értékű megrende­lést ajánlott fel a kiéli Howaldt hajógyárnak. Szeptember elején Egyiptommal is kereskedelmi szer­ződést kötött a Szovjetunió, Irán­nal pedig ugyancsak tárgyalások folytak, amelynek eredményeként a soronkövetkező egyéves idő­szakban jelentősen kibővítik a két ország közötti kereskedelmet. Külkereskedelmi megegyezésre került sor nyugati államok és keleteurópai népi demokráciák között is. Julius közepén például, egy évre szóló bolgár-osztrák árucsereegyezményt írtak alá, ju­lius 17-én pedig a Román Nép- köztársaság kötött kereskedelmi szerződést Finnországgal. Hazánk ugyancsak igyekszik a Nyugattal is elmélyíteni kereskedelmi' kap­csolatait. S/emelőtt tartjuk Ma­lenkov elvtárs legutóbbi beszédé­nek egyik fontos megállapítását: ■Régóta megérett a szükségesség, hogy helyreáll] anak a normális kereskedelmi kapcsolatok az olyan országok között, amelyek számára az árucsere szilárd ha­gyomány“. Junius közepén Fran­ciaországgal irtunk alá egyéves árucsereforgalmi szerződést. Au­gusztus 24-én három évi időtar­tamra szóló kereskedelmi egyez­ményt kötöttünk Argentínával, szeptember elején pedig Ausz­triával született további egy évre szóló kereskedelmi megállapodás. \ FELSOROLT kereskedelmi szerződések nem egyszerű ügyletek csupán. Jóval többet jelentenek annál. Azt mutatják, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békésen él­hetnek egymás mellett. Mindez fényesen igazolja a lenini-sztálini tanításokat, s egy igen fontos te­rületen húzzák keresztül az ame­rikai imperialisták számításait. 1953. okt. i. Vasárnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom