Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-27 / 252. szám
A terv túlteljesítésével ünnepük november 7«et a lovászi olajbányászok A murakereszíuri tanács a járás felhívására rendszeresen megküldi a begyűjtésről és az őszi munkákról szóló jelentését. Mégis, ha valaki bepillant Szekeres Katalin nyilvántartó fiókjába, azt látja, hogy a legfontosabb iratok mint a szélhordta széna- kazal szanaszét hevernek. Váradi Zoltán, a tanács elnöke ügyet sem vet az ilyen dologra. A tanács dolgozói elmondják, olykor-olykor nem is igen látják a tanácsházban. A község alaposan elmaradt a munkákban a rossz és rendszertelen ellenőrzés hiánya miatt. Azaz, hogy megvan az ellenőrzés, de rendszertelenül. Amikor a tanácsot meglátogattuk, éppen a járási begyűjtési osztálytól voit jelen egy elvtárs. Amikor a község begyűjtési eredményei után érdeklődtünk, lázas volt a kapkodás a fiókokban, mert szőrén-szálán elveszett a járáshoz beküldött kimutatás. A járás részéről megjelent elvtárs a fejét rázta, s miközben ezeket mondotta: — Jó, jó, hiszen ez nem is olyan hiba, ha az elvtársaknak szüksége van rá, sétáljanak be Nagykanizsára a járási tanácshoz. — Az „ellenőr", akinek az lett volna a feladata, hogy valóban ellenőrizze a tanács munkáját, ugylátszik opportunistává vált és belenyugodott helyzetébe. Azaz, hogy mégsem nyugodott bele, mert őt is bántotta, hogy már egy napja az irodában vár Váradi Zoltán tanácselnökre. A murakereszturi tanács vezetőinek, dolgozóinak nagyobb felelősséget kell érezni muhkájuk iránt. A járási tanács, amelynek feladata a községi tanácsok segítése és ellenőrzése, még nagyobb gonddal és felelősséggel végezze munkáját. Bizonyos, hogy akkor nem kell órákig keresgélni az irathalmaz között, hogy beszélni tudjanak saját munkájukról. A lovászi Gazolintelep dolgozói tervük túlteljesítésével és anyagtakarékossággal készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának méltó megünneplésére, éppen ezért vállalják, hogy terven felül 60 tonna nyersgazolint adnak népgazdaságunknak s az aktivszén észszerű felhasználásával 24.548 forintot takarítanak meg. A kompresszortelep dolgozói magasnyomású gáztervüket 500 ezer köbméterrel túlteljesítik. A gépszerelő csoport dolgozói az októberben elvégzendő 3 darab Thomassen-Kompresszor főrevi- ziójának munkálatait gépenként 8 órával hamarabb fejezik be. Ezzel a magasnyomású gázterv teljesítéséhez 25—30.000 köbméterrel járulnak hozzá. A kőolajtermelő brigádok az anyaggal való takarékosság révén 25.000 forint megtakarítást érnek el, az önköltséget pedig 7.300 i'o~ rintial csökkentik. A gépműhely 4300 forint értékű anyagot takarít meg és 37.500 forinttal csökkenti az önköltséget. Az építkezés 13.000 forintos anyagtakarékossággal és 7000 forintos önköltségcsökkentéssel, a szállítás pedig 8250 forintos anyagtakarékossággal és 1350 forintos önköltségcsökkentéssel készül november 7. megünneplésére. PÁRT ÉLET* A szemléltető agitáció fegyverével A csesztregi gépállomás jó eredményeket ér el az őszí szántás-vetés végzésében, a megyénk gépállomásai között folyó versenyben a második helyet foglalja el a lenti gépállomás mögött. Az első hely kérdése azonban még nyílt. A cseszi- regiek jó munkájukkal egyre inkább előre törnek és most már csupán néhány tizedszázalék választja el őket a len*i gépállomástól. A gépállomás pártszervezete és szakszervezete a verseny jó szervezésével biztosítja, hogy minél nagyobb eredményeket érjenek el a gépállomás dolgozói. November 7. tiszteletére valamennyien lettek felajánlást, hogy ások teljesítésével, túlteljesítésével feladataikat maradéktalanul valóraváltsák. Különösen jól harcolnak az Előre-brigád tagjai, Lő- vines Gyula brigádvezető vezetésével. De a többi brigád is munkája jobbét ét elével igyekszik ígéretét teljesíteni. A verseny szélesítése érdekében a pártszervezet felhasználja a szemléltető agitáció módszereit. A gépállomások megyei alközpontja segítségükre van abban, hogy a versenyhiradókon és a villámokon keresztül állandóan tájékoztatja a gépállomást a többi gépállomás eredményeiről. A pártszervezet és a szakszervezet most azon igyekszik, hogy saját versenyhiradót és villámot, adjon ki, amelyekkel lelkesíteni akarják a gépállomás dolgozóit. A baj ott van, hogy ezt csak akarják ős a megvalósítása nemigen akar előrehaladni. Csági Lajos elvtárs, a politikai helyettes azt mondja: — A nyáron már alkalmaztuk ezt a módszert, de amig nem voltam itihon, elmulasztották tovább ai kalmazni Most első feladatnak tekintem hogy továbbra is eredménye sen alkalmazzuk a feladataink megoldása érdekében. Sok probléma van azonban még ezen kivül is a gépállomáson a ver- senyagitáció szempontjából. A gépállomás udvarán lévő versenytáblán a brigádok eredményei fel vannak tüntetve, de kint a brigádszállásokon bizony nincs. Pedig az lenne helyes, hogy a dolgozók között biztosítanák a verseny értékelését nyilvánosságát. Ezenkívül baj van a faliújságokkal is. A gépállomás udvarán lévő faliújságon nyoma sincs az életnek. Mindössze az alközpont ver. senylriradója van rajta, amit hamarjában leüt rá Csögi elvtávs, hogy mégse legyen üres. Ha igy néz ki ez a gépállomáson, akkor milyen lehet a brigádszállásokon? Hasonlóan rossz. Tehát a gépállomás pártszervezetének cs szakszervezetének feladata, hogy a verseny jobb nyilvánosságával még eredményesebb munkára serkentsék a gépállomás dolgozói1. Nem kell várni arra, hogy az alközpont. biztosítson szá'mukra klisét a versenyhiradójukhoz. A lehetőséghez mérten oldják meg minél hama rabb, hogy a verseny még jobb szélesítésével a gépállomások közö li versenyben az első helyre kerüljenekA BASA Tanácsaink feladata, hogy a do ügyes-bajos dolgaikat pedig gondos zalakarosi tanácsnak is a feladata, a Csordás Lajos, a községi tanács el Koma Istvánná dolgozó paraszt egy házban. E kulák igen hangosk házvegében lévő földdarabról Koma rakta el a kukoricaszári. A kulák m szú'szórta, a.kévéket, amit a dolgozó munkával gyűjtött össze. Koma 1st dás Lajos elment, hogy elintézi az ii Még a dolgozó parasztasszony torka olvasta, hogy azért nem intézi el a d Ez aztán tanácselnök. Nem tud sók érdekeihez. Móniikat jak, semmi. 'Az ügynek azonban folytatása i annyiban az ügyet. Neki több fájó munkája miatt. A tanács különféle Töl, amely nincs Koma Istvánná in a tanácsnál., amikor Koma Istvánná os éjt ért igazságtalanságot orvosolj mint egy fadarab. Mereven elzárkózi kém a kataszter a lényeg — hangs fold, ha nincs föld, én behajtom raj Erre van esze Csordásnak, de a vak nyújtott kedvezményeket ismerte nem tudnak a dolgozó parasztok q ve nyújtott 400 forintos kedvezmény ez a tanács, ha, torkot szorongat, be nem a dolgozó? Igozó nép érdekeiért harcoljanak, munkával orvosolják. Ez lenne a zonb.an nem ezt i eszi, különösen nölce. asszony Nagy István kutakkal lakik odó, hiszen Csordás segíti ebben. A Istvánná leliqztiiotta a gazt és oda it sem tör Samt ezzel. Egyszerűen parasztasszony nehéz, fáradságos vánné, panaszt tett a tanácsnál Csergyet. Mondhatjuk, alaposan elintézte, t is akarta fogdosni, amiért fejére olgát, mert a hutákkal együtt iszik, juh ezekután, mi köze van a dolgo. s volt. Koma Istvánná nem hagyta pontja is van a tanács hanyag beadást követel tőle olyan terület lajdonában. Éppen ott tartózkodtunk igen helyesen, verte az asztalt, hogy ah A tanácselnök azonban olyan k az igazság felderítésétől, — Ne- ulyozta számtalanszorm — Ea van tad — mondta. rra nincs, hogy a dolgozó parasztság- sse a dolgozó parasztokkal. Példáid két éven aluli üsz&tehenek neveléséről sem. Vájjon mit csinál akkor hajt, akinek a kataszter a lényeg cs Nagyobb rendet! AZ UJ A dolgozókról való fokozott gondoskodást tükrözi az, hogy Bázakerettyén a bányásznap alkalmával a két pontház után ismét egy sor házat adtak át tizenkét családnak, hogy egészséges otthonban, a telep szivében lakjanak. A tizenkét család boldog örömmel költözött be az uj lakásba s ma már piros muskátlik virítanak a ház erkélyein. Am tekintsük meg belülről is ezt az épületet, amelyben a dolgozók kölcsönadott forintjainak egy része is benne van. Kezdjük az alagsorban. Többek között itt vannak az elrekesztett pincék és itt van a mosókonyha is. Itt bizonyára mosni kellene, — ha lehetne. Hogy miért nem lehet? Csupán azért mert a mosókonyhában nincs se katlan, se tűzhely. Asz- szonyaink kénytelenek a fürdőszobában mosni, ami ugyancsak körülményes. Ha már a fürdőszobánál tartunk, hát nézzük meg most azt. Négy fal, oldalt csempézve, beépített WC, fürdőhenger, zománcozott kád, vízvezeték és az egyik faion fajenc mosdó. Az ember azt hinné, hogy rendben is van. Hát mit akarunk még? Először is furcsának találom azt, hogy a fürdőszobának — amely jelenleg a mosókonyhát helyettesíti — nincs szellőzője, ahol az ott keletkező gőz, stb. eltávozzon. Azután fucsa az is, hogy a fürdőkád leeresztője nem az erre a célra készített nyílás fölött van, hogy a víz ott távozhasson, hanem mellette. így a kádból kiengedett viz a fürdőszoba padozatára folyik. Furcsa az is, hogy a tervezők nem ismerik a szabványt, a méretre készült fürdőkádak hosz- szát. Ezt abból gondolom, hogy a fajenclapokat ki kellett vésni, mert másképpen nem fért volna el a fürdőkád. Baj van a csapokkal is. Ugyanis valamennyi átenged. Oka csupán az, hogy sem fiber, sem bőr, vagy gumipakolás nincs az üléseken. Hiba az is, hogy műanyagot (Pvc) használtak a fürdőhenger szerelésénél. Ez a műanyag nem tapad a fémhez s igy állandó a szivárgás. Meg kell hogy említsem azt is, hogy a fürdőkályhához még ma sem kaptam gázégőt. Hiányzik a konyhából is a gázégő. Kénytelen voltam kölcsönkérni egy égőt, hogy a feleségem főzhessen. így aztán pótoltuk a fürdőszoba melegvizhiányát is. Ugyanis a vízvezeték a tűzhely mögött húzódik és forró viz folyik belőle. A konyhában található egy falraerősitett öntöttvas kiöntő. Ez csak azért méltó említésre, mert a lefolyónyilás pereme a fenék fölött helyezkedik el s a kagylóban állandóan 1—2 ujjnyi víz marad. (Lehet, hogy azért folyik is a csap, hogy állandóan tiszta viz legyen a kagylóban.) Tekintsünk be a szobába is. Szépek a frissen fényezett parkettok. Szép tarkák. Hogy nem sikerült a beeresztés? Ä, dehogy. Más-más iából készítették és a pác másképpen színezi a tölgyfát, mint a bükköt. De miért nem rakták egy- sorba az azonos parketteket? A meszet nem oldották tökéletesen, lepattogott. Tessék elképzelni: az ember nyugodtan alszik s álmában fejére hull egy tenyérnyi vakolat. Ez kellemetlen. Hogy csúnya a fal? Nem tehetünk róla. Ennél sokkal csúnyább a szomszéd lakás, ahol a lalbavakolt vezetéket kellett kiszedni, mert szakadt voit. Ugyanis megtakarították a „Bergman“ csövet és PVC huzalt használtak. A szakadást csak arról állapította meg a lakó, hogy nem égett a villany. Ki kellett cserélni a vezetéket, nem egy, hanem több lakásban is. Ha már a falbontásról van szó, megemlítem azt is, hogy egyes konyhákban a kamra és a kémény között a falikiöntő és a tűzhely nem fért el. Ezt úgy oldották meg, hogy a kémény falából ki- véstek 10—20 centimétert és már rendbe is volt. Ilyesmin a Magasépítési Vállalat nem akad meg. A véséssel orvosolták a helyszűkét. Mennyivel okosabb megoldás lett volna — és még 12 méter füstcsövet is megtakarítottak volna —, ha a tűzhelyek oldalsó füstnyilásából egyetlen könyökcsövet vezettek volna a kéménybe. így legalább a megtakarított csöveket felhasználhatták volna a fürdőszobánál. Ugyanis elfeledték, hogy a fürdőhengertől a kéményig füstcsőre i^an szükség. Most persze azt gondolják sokan, hogy mindez csak szőrszálhasogatás. Sokan még a hiányosságok ellenére is szívesen elfogadnák ezeket a lakásokat. Hát, ami igaz, az igaz. Én magam is örültem neki, sőt a hiányosságokat — a magam munkájával — meg is szüntettem, de nem ártana, ha a nagykanizsai Magasépítési V. dolgozói olyan munkát végeznének, amilyent a dolgozók joggal elvárnak tőlük. Egy-egy befejezett munka után ne kelljen napokig a hibák kijavításán dolgozni. A velünk szemben lévő épületen — amelyet az építkezés befejezte után anyagraktár céljára hagytak meg — az egyik ajtón ez olvasható: „Épszer gyöngyei“. Igen találó felirat ez. Úgy gondolom a fentebb felsorolt „gyöngyszemek" nemcsak a szerelők díszei, hanem az egész nagykanizsai Magasépítési Vállalaté. Badacsonyi Lajos Bázakerettye rr V r r r Szebb és torfosabb cipőt a lakosság számára irta: Sz. Nagnyickij, q „Párizsi K©mműn"-gyár főmérnöke A kommunista párt és a szovjet kormány minden eddiginél nagyobb figyelmet fordít a könnyűipar és az élelmiszeripar gyors fejlesztésére, a ncp anyagi és kulturális szükségleteinek maximális 'kielégítésére. Gyárunkban — mint mindenütt — a dolgozók arra törekednek hogy növeljék a termelés^ szümfelenüi javítsák a minőséget. Kollektívánk is közszükségleti cik. keket — cipőt — gyárt. ^ „Párizsi Kommün“ cipőgyár több mint 50 különféle formájú és fajtájú lábbelit készít felnőttek, gyermekek és serdülők részére. Az év eleje óta a gyár terven felül több mint 148.500 pár cipőt gyártott. Emellett jelentősen megnövekedőit az elsőrendű minőségű cipők készítése. A ■érv szerint 80.5 százalék helyett 83.7 százalékban gyártottunk elsőrendű minőséget. Uj feladat áll most a cipőkészitö- ipar munkásai előtt. Tudjuk, hogy az ötéves terv a cipőgyártás 55 százalékos növelését irányozza elő a választék kibővítése, a kidolgozás és minőség további javítása mellett. A mi kötelességünk, hogy ezt a feladatot határidő előtt teljesítsük, A következő néhány adat megvilágítja országunk cipőiparának ezévi fejlődését. 1950-liez viszonyítva a eipőtermelés 36 millió párral emelkedik és a legjobb modellek gyártása megnégyszereződik. Az ez évben gyártott cipők 85 százaléka börfelsőrésszel készül. A lakosság a múl- évhez viszonyítva kétszer több prém. szegélyes cipőt kap. Ezek. a cipők, — mint ismeretes — igen nagy keresletnek örvendenek. A „Párizsi Ko,mimin' ‘ -gyár több műhelyét nemrégen újjáépítették. A régi gépeke: újakkal cserélték fel. Ez lehetővé tette, hogy jóval szebb és íartósabb cipőket gyártsunk. Az uj felszereléssel nemcsak a cipők minőségét javítottuk, de a munka termelékenysége is emelkedett 10—- 15 százalékkal. Az ezévi terv szerint az ország cipőgyáraiban hétmillió párral több varrott-talpú cipőt készítünk, mint a háboruelőtli 1940-es évben. Érezzük, hogy a szovjet emberek Ízlése évről-évre növekedik. Nemcsak a tartós hanem a csinos, jókidolgozásu cipők iránti kereslet is állandóan emelkedik. A minisztérium művészeti tanácsa minden idény előtt a kereskedelmi vállalatok képviselői jelenlétében megszemléli az uj modelleket és formákat. Kollektívánk a gyárban előzetesen kiválasztja és megvitatja a szemlére küldendő 150 uj mintadarabot. Az őszi-téli idényre ebben az évben a szokottnál korábban készültünk fel. A napokban 1500 félcipő készül el különféle színben a nagyobb iskolások számára. Az elmúlt félévben 35 teljesen uj modell készítettünk, A közeljövőben jelentősmértékben felfrissítjük a meglevő modellekéit és számukat 75—SO-ra emeljük. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemrégen befejeződött ülésszaka óla a „Párizsi Kommün“-gyár munkásai még nagyobb lendülettel fokozzák a termelést, bővifik a választékot, javítják a minőséget és egyre jobb és szebb cipőket bocsá;a. nak a lakosság rendelkezéséreA PÄRTOKTATÄS HÁZA PROGRAMMJA ZALAEGERSZEGEN: Október 29., este 6 óra: „A kollektiv vezetés kérdései". Alapszervi titkárok és vezetőségi tagok részére. Előadó: Szigeti István. Október 30., este 6 óra: Gorkij: „Életem“ cimü könyvankét. Párttörténet I. évfolyam előadói és hallgatói, valamint népnevelők részére. Előadó: Piros Sándor dr. Filmvetítés: Emberek között. NAGYKANIZSÁN: Október 29., este 6 óra: „A kollektiv vezetés kérdései,“ Állami és tömegszervezeti vezetők, alapszervi titkárok, vezetőségi ta^ gok részére. Előadó: Kele István, 1953 október 27. Kedd
