Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-27 / 252. szám

A terv túlteljesítésével ünnepük november 7«et a lovászi olajbányászok A murakereszíuri tanács a já­rás felhívására rendszeresen megküldi a begyűjtésről és az őszi munkákról szóló jelentését. Mé­gis, ha valaki bepillant Szekeres Katalin nyilvántartó fiókjába, azt látja, hogy a legfontosabb iratok mint a szélhordta széna- kazal szanaszét hevernek. Váradi Zoltán, a tanács elnöke ügyet sem vet az ilyen dologra. A tanács dolgozói elmondják, olykor-oly­kor nem is igen látják a tanács­házban. A község alaposan elma­radt a munkákban a rossz és rendszertelen ellenőrzés hiánya miatt. Azaz, hogy megvan az el­lenőrzés, de rendszertelenül. Amikor a tanácsot meglátogat­tuk, éppen a járási begyűjtési osztálytól voit jelen egy elvtárs. Amikor a község begyűjtési ered­ményei után érdeklődtünk, lázas volt a kapkodás a fiókokban, mert szőrén-szálán elveszett a járáshoz beküldött kimutatás. A járás részéről megjelent elvtárs a fejét rázta, s miközben ezeket mondotta: — Jó, jó, hiszen ez nem is olyan hiba, ha az elvtársak­nak szüksége van rá, sétáljanak be Nagykanizsára a járási ta­nácshoz. — Az „ellenőr", akinek az lett volna a feladata, hogy való­ban ellenőrizze a tanács munká­ját, ugylátszik opportunistává vált és belenyugodott helyzetébe. Azaz, hogy mégsem nyugodott bele, mert őt is bántotta, hogy már egy napja az irodában vár Váradi Zoltán tanácselnökre. A murakereszturi tanács veze­tőinek, dolgozóinak nagyobb fe­lelősséget kell érezni muhkájuk iránt. A járási tanács, amelynek feladata a községi tanácsok segí­tése és ellenőrzése, még nagyobb gonddal és felelősséggel végezze munkáját. Bizonyos, hogy akkor nem kell órákig keresgélni az irathalmaz között, hogy beszélni tudjanak saját munkájukról. A lovászi Gazolintelep dolgozói tervük túlteljesítésével és anyag­takarékossággal készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának méltó meg­ünneplésére, éppen ezért vállal­ják, hogy terven felül 60 tonna nyersgazolint adnak népgazdasá­gunknak s az aktivszén észszerű felhasználásával 24.548 forintot takarítanak meg. A kompresszortelep dolgozói magasnyomású gáztervüket 500 ezer köbméterrel túlteljesítik. A gépszerelő csoport dolgozói az ok­tóberben elvégzendő 3 darab Thomassen-Kompresszor főrevi- ziójának munkálatait gépenként 8 órával hamarabb fejezik be. Ez­zel a magasnyomású gázterv tel­jesítéséhez 25—30.000 köbméter­rel járulnak hozzá. A kőolajtermelő brigádok az anyaggal való takarékosság révén 25.000 forint megtakarítást érnek el, az önköltséget pedig 7.300 i'o~ rintial csökkentik. A gépműhely 4300 forint érté­kű anyagot takarít meg és 37.500 forinttal csökkenti az önköltsé­get. Az építkezés 13.000 forintos anyagtakarékossággal és 7000 fo­rintos önköltségcsökkentéssel, a szállítás pedig 8250 forintos anyagtakarékossággal és 1350 fo­rintos önköltségcsökkentéssel ké­szül november 7. megünneplésére. PÁRT ÉLET* A szemléltető agitáció fegyverével A csesztregi gépállomás jó ered­ményeket ér el az őszí szántás-vetés végzésében, a megyénk gépállomá­sai között folyó versenyben a má­sodik helyet foglalja el a lenti gépállomás mögött. Az első hely kérdése azonban még nyílt. A cseszi- regiek jó munkájukkal egyre in­kább előre törnek és most már csu­pán néhány tizedszázalék választja el őket a len*i gépállomástól. A gépállomás pártszervezete és szakszervezete a verseny jó szervezé­sével biztosítja, hogy minél nagyobb eredményeket érjenek el a gépállo­más dolgozói. November 7. tisztele­tére valamennyien lettek felajánlást, hogy ások teljesítésével, túlteljesíté­sével feladataikat maradéktalanul valóraváltsák. Különösen jól har­colnak az Előre-brigád tagjai, Lő- vines Gyula brigádvezető vezetésével. De a többi brigád is munkája jobbét ét elével igyekszik ígéretét teljesíteni. A verseny szélesítése ér­dekében a pártszervezet felhasználja a szemléltető agitáció módszereit. A gépállomások megyei alközpontja segítségükre van abban, hogy a versenyhiradókon és a villámokon keresztül állandóan tájékoztatja a gépállomást a többi gépállomás eredményeiről. A pártszervezet és a szakszervezet most azon igyekszik, hogy saját versenyhiradót és villá­mot, adjon ki, amelyekkel lelkesíteni akarják a gépállomás dolgozóit. A baj ott van, hogy ezt csak akarják ős a megvalósítása nemigen akar előrehaladni. Csági Lajos elv­társ, a politikai helyettes azt mond­ja: — A nyáron már alkalmaztuk ezt a módszert, de amig nem voltam itihon, elmulasztották tovább ai kalmazni Most első feladatnak te­kintem hogy továbbra is eredménye sen alkalmazzuk a feladataink meg­oldása érdekében. Sok probléma van azonban még ezen kivül is a gépállomáson a ver- senyagitáció szempontjából. A gép­állomás udvarán lévő versenytáblán a brigádok eredményei fel vannak tüntetve, de kint a brigádszállásokon bizony nincs. Pedig az lenne helyes, hogy a dolgozók között biztosítanák a verseny értékelését nyilvánossá­gát. Ezenkívül baj van a faliújsá­gokkal is. A gépállomás udvarán lévő faliújságon nyoma sincs az életnek. Mindössze az alközpont ver. senylriradója van rajta, amit ha­marjában leüt rá Csögi elvtávs, hogy mégse legyen üres. Ha igy néz ki ez a gépállomáson, akkor milyen lehet a brigádszállásokon? Hason­lóan rossz. Tehát a gépállomás pártszerveze­tének cs szakszervezetének feladata, hogy a verseny jobb nyilvánosságá­val még eredményesebb munkára serkentsék a gépállomás dolgozói1. Nem kell várni arra, hogy az al­központ. biztosítson szá'mukra klisét a versenyhiradójukhoz. A lehetőség­hez mérten oldják meg minél hama rabb, hogy a verseny még jobb szé­lesítésével a gépállomások közö li versenyben az első helyre kerüljenek­A BASA Tanácsaink feladata, hogy a do ügyes-bajos dolgaikat pedig gondos zalakarosi tanácsnak is a feladata, a Csordás Lajos, a községi tanács el Koma Istvánná dolgozó paraszt egy házban. E kulák igen hangosk házvegében lévő földdarabról Koma rakta el a kukoricaszári. A kulák m szú'szórta, a.kévéket, amit a dolgozó munkával gyűjtött össze. Koma 1st dás Lajos elment, hogy elintézi az ii Még a dolgozó parasztasszony torka olvasta, hogy azért nem intézi el a d Ez aztán tanácselnök. Nem tud sók érdekeihez. Móniikat jak, semmi. 'Az ügynek azonban folytatása i annyiban az ügyet. Neki több fájó munkája miatt. A tanács különféle Töl, amely nincs Koma Istvánná in a tanácsnál., amikor Koma Istvánná os éjt ért igazságtalanságot orvosolj mint egy fadarab. Mereven elzárkózi kém a kataszter a lényeg — hangs fold, ha nincs föld, én behajtom raj Erre van esze Csordásnak, de a vak nyújtott kedvezményeket ismerte nem tudnak a dolgozó parasztok q ve nyújtott 400 forintos kedvezmény ez a tanács, ha, torkot szorongat, be nem a dolgozó? Igozó nép érdekeiért harcoljanak, munkával orvosolják. Ez lenne a zonb.an nem ezt i eszi, különösen nölce. asszony Nagy István kutakkal lakik odó, hiszen Csordás segíti ebben. A Istvánná leliqztiiotta a gazt és oda it sem tör Samt ezzel. Egyszerűen parasztasszony nehéz, fáradságos vánné, panaszt tett a tanácsnál Cser­gyet. Mondhatjuk, alaposan elintézte, t is akarta fogdosni, amiért fejére olgát, mert a hutákkal együtt iszik, juh ezekután, mi köze van a dolgo. s volt. Koma Istvánná nem hagyta pontja is van a tanács hanyag beadást követel tőle olyan terület lajdonában. Éppen ott tartózkodtunk igen helyesen, verte az asztalt, hogy ah A tanácselnök azonban olyan k az igazság felderítésétől, — Ne- ulyozta számtalanszorm — Ea van tad — mondta. rra nincs, hogy a dolgozó parasztság- sse a dolgozó parasztokkal. Példáid két éven aluli üsz&tehenek nevelésé­ről sem. Vájjon mit csinál akkor hajt, akinek a kataszter a lényeg cs Nagyobb rendet! AZ UJ A dolgozókról való fokozott gondoskodást tükrözi az, hogy Bázakerettyén a bányásznap al­kalmával a két pontház után ismét egy sor házat adtak át tizenkét családnak, hogy egészséges ott­honban, a telep szivében lakjanak. A tizenkét család boldog örömmel költözött be az uj lakásba s ma már piros muskátlik virítanak a ház er­kélyein. Am tekintsük meg belülről is ezt az épületet, amelyben a dolgozók kölcsönadott forintjainak egy része is benne van. Kezdjük az alagsorban. Többek között itt vannak az elrekesztett pincék és itt van a mosókonyha is. Itt bizonyára mosni kellene, — ha lehetne. Hogy miért nem lehet? Csupán azért mert a mosókonyhában nincs se katlan, se tűzhely. Asz- szonyaink kénytelenek a fürdőszobában mosni, ami ugyancsak körülményes. Ha már a fürdő­szobánál tartunk, hát nézzük meg most azt. Négy fal, oldalt csempézve, beépített WC, fürdőhenger, zománcozott kád, vízvezeték és az egyik faion fajenc mosdó. Az ember azt hinné, hogy rendben is van. Hát mit akarunk még? Először is furcsá­nak találom azt, hogy a fürdőszobának — amely jelenleg a mosókonyhát helyettesíti — nincs szel­lőzője, ahol az ott keletkező gőz, stb. eltávozzon. Azután fucsa az is, hogy a fürdőkád leeresztője nem az erre a célra készített nyílás fölött van, hogy a víz ott távozhasson, hanem mellette. így a kádból kiengedett viz a fürdőszoba padozatára folyik. Furcsa az is, hogy a tervezők nem ismerik a szabványt, a méretre készült fürdőkádak hosz- szát. Ezt abból gondolom, hogy a fajenclapokat ki kellett vésni, mert másképpen nem fért volna el a fürdőkád. Baj van a csapokkal is. Ugyanis valamennyi átenged. Oka csupán az, hogy sem fiber, sem bőr, vagy gumipakolás nincs az ülése­ken. Hiba az is, hogy műanyagot (Pvc) használtak a fürdőhenger szerelésénél. Ez a műanyag nem tapad a fémhez s igy állandó a szivárgás. Meg kell hogy említsem azt is, hogy a fürdőkályhához még ma sem kaptam gázégőt. Hiányzik a kony­hából is a gázégő. Kénytelen voltam kölcsönkérni egy égőt, hogy a feleségem főzhessen. így aztán pótoltuk a fürdőszoba melegvizhiányát is. Ugyanis a vízvezeték a tűzhely mögött húzódik és forró viz folyik belőle. A konyhában található egy falraerősitett öntöttvas kiöntő. Ez csak azért méltó említésre, mert a lefolyónyilás pereme a fenék fölött helyezkedik el s a kagylóban állan­dóan 1—2 ujjnyi víz marad. (Lehet, hogy azért folyik is a csap, hogy állandóan tiszta viz legyen a kagylóban.) Tekintsünk be a szobába is. Szépek a frissen fényezett parkettok. Szép tarkák. Hogy nem si­került a beeresztés? Ä, dehogy. Más-más iából készítették és a pác másképpen színezi a tölgy­fát, mint a bükköt. De miért nem rakták egy- sorba az azonos parketteket? A meszet nem ol­dották tökéletesen, lepattogott. Tessék elképzelni: az ember nyugodtan alszik s álmában fejére hull egy tenyérnyi vakolat. Ez kellemetlen. Hogy csú­nya a fal? Nem tehetünk róla. Ennél sokkal csú­nyább a szomszéd lakás, ahol a lalbavakolt ve­zetéket kellett kiszedni, mert szakadt voit. Ugyanis megtakarították a „Bergman“ csövet és PVC huzalt használtak. A szakadást csak arról állapította meg a lakó, hogy nem égett a villany. Ki kellett cserélni a vezetéket, nem egy, hanem több lakásban is. Ha már a falbontásról van szó, megemlítem azt is, hogy egyes konyhákban a kamra és a ké­mény között a falikiöntő és a tűzhely nem fért el. Ezt úgy oldották meg, hogy a kémény falából ki- véstek 10—20 centimétert és már rendbe is volt. Ilyesmin a Magasépítési Vállalat nem akad meg. A véséssel orvosolták a helyszűkét. Mennyivel okosabb megoldás lett volna — és még 12 méter füstcsövet is megtakarítottak volna —, ha a tűzhe­lyek oldalsó füstnyilásából egyetlen könyökcsövet vezettek volna a kéménybe. így legalább a meg­takarított csöveket felhasználhatták volna a für­dőszobánál. Ugyanis elfeledték, hogy a fürdőhen­gertől a kéményig füstcsőre i^an szükség. Most persze azt gondolják sokan, hogy mindez csak szőrszálhasogatás. Sokan még a hiá­nyosságok ellenére is szívesen elfogadnák ezeket a lakásokat. Hát, ami igaz, az igaz. Én magam is örültem neki, sőt a hiányosságokat — a magam munkájával — meg is szüntettem, de nem ár­tana, ha a nagykanizsai Magasépítési V. dolgozói olyan munkát végeznének, amilyent a dolgozók joggal elvárnak tőlük. Egy-egy befejezett munka után ne kelljen napokig a hibák kijavításán dol­gozni. A velünk szemben lévő épületen — amelyet az építkezés befejezte után anyagraktár céljára hagytak meg — az egyik ajtón ez olvasható: „Épszer gyöngyei“. Igen találó felirat ez. Úgy gondolom a fentebb felsorolt „gyöngyszemek" nemcsak a szerelők díszei, hanem az egész nagy­kanizsai Magasépítési Vállalaté. Badacsonyi Lajos Bázakerettye rr V r r r Szebb és torfosabb cipőt a lakosság számára irta: Sz. Nagnyickij, q „Párizsi K©mműn"-gyár főmérnöke A kommunista párt és a szovjet kormány minden eddiginél nagyobb figyelmet fordít a könnyűipar és az élelmiszeripar gyors fejlesztésére, a ncp anyagi és kulturális szükség­leteinek maximális 'kielégítésére. Gyárunkban — mint mindenütt — a dolgozók arra törekednek hogy növeljék a termelés^ szümfelenüi javítsák a minőséget. Kollektívánk is közszükségleti cik. keket — cipőt — gyárt. ^ „Párizsi Kommün“ cipőgyár több mint 50 különféle formájú és fajtájú lábbe­lit készít felnőttek, gyermekek és serdülők részére. Az év eleje óta a gyár terven felül több mint 148.500 pár cipőt gyártott. Emellett jelentősen megnövekedőit az első­rendű minőségű cipők készítése. A ■érv szerint 80.5 százalék helyett 83.7 százalékban gyártottunk első­rendű minőséget. Uj feladat áll most a cipőkészitö- ipar munkásai előtt. Tudjuk, hogy az ötéves terv a cipőgyártás 55 szá­zalékos növelését irányozza elő a választék kibővítése, a kidolgozás és minőség további javítása mellett. A mi kötelességünk, hogy ezt a fel­adatot határidő előtt teljesítsük, A következő néhány adat megvilá­gítja országunk cipőiparának ezévi fejlődését. 1950-liez viszonyítva a eipőtermelés 36 millió párral emel­kedik és a legjobb modellek gyártása megnégyszereződik. Az ez évben gyár­tott cipők 85 százaléka börfelső­résszel készül. A lakosság a múl- évhez viszonyítva kétszer több prém. szegélyes cipőt kap. Ezek. a cipők, — mint ismeretes — igen nagy ke­resletnek örvendenek. A „Párizsi Ko,mimin' ‘ -gyár több műhelyét nemrégen újjáépítették. A régi gépeke: újakkal cserélték fel. Ez lehetővé tette, hogy jóval szebb és íartósabb cipőket gyártsunk. Az uj felszereléssel nemcsak a cipők minőségét javítottuk, de a munka termelékenysége is emelkedett 10—- 15 százalékkal. Az ezévi terv szerint az ország cipőgyáraiban hétmillió párral több varrott-talpú cipőt készítünk, mint a háboruelőtli 1940-es évben. Érez­zük, hogy a szovjet emberek Ízlése évről-évre növekedik. Nemcsak a tartós hanem a csinos, jókidolgozásu cipők iránti kereslet is állandóan emelkedik. A minisztérium művészeti tanácsa minden idény előtt a kereskedelmi vállalatok képviselői jelenlétében megszemléli az uj modelleket és for­mákat. Kollektívánk a gyárban elő­zetesen kiválasztja és megvitatja a szemlére küldendő 150 uj mintada­rabot. Az őszi-téli idényre ebben az év­ben a szokottnál korábban készül­tünk fel. A napokban 1500 félcipő készül el különféle színben a na­gyobb iskolások számára. Az el­múlt félévben 35 teljesen uj modell készítettünk, A közeljövőben jelentős­mértékben felfrissítjük a meglevő modellekéit és számukat 75—SO-ra emeljük. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemrégen befejeződött ülésszaka óla a „Párizsi Kommün“-gyár munkásai még nagyobb lendülettel fokozzák a termelést, bővifik a vá­lasztékot, javítják a minőséget és egyre jobb és szebb cipőket bocsá;a. nak a lakosság rendelkezésére­A PÄRTOKTATÄS HÁZA PROGRAMMJA ZALAEGERSZEGEN: Október 29., este 6 óra: „A kollektiv vezetés kérdései". Alap­szervi titkárok és vezetőségi ta­gok részére. Előadó: Szigeti Ist­ván. Október 30., este 6 óra: Gorkij: „Életem“ cimü könyvankét. Párt­történet I. évfolyam előadói és hallgatói, valamint népnevelők részére. Előadó: Piros Sándor dr. Filmvetítés: Emberek között. NAGYKANIZSÁN: Október 29., este 6 óra: „A kollektiv vezetés kérdései,“ Ál­lami és tömegszervezeti vezetők, alapszervi titkárok, vezetőségi ta^ gok részére. Előadó: Kele István, 1953 október 27. Kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom