Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-27 / 252. szám

Fiatal anyák között a zalaszentgróti szülőotthonban Egy éve múlt, hogy megépítet­ték a zalaszentgróti szülőotthont. Uj vonalú, csinos épület, előtte rá­csos kertecske a tovatűnő ősz utolsó virágaival. Esős, lucskos őszi idő van, de ez a kis épület a tavaszt jelenti a benne születő uj, fiatal életek­kel. Belül is éppen ilyen bizalom- gerjesztő. Hosszú, keskeny folyo­só szeli át. A tiszta kőpadló, a hó­fehér ajtók, ablakok a kicsi füg­gönyökkel olyan otthonossá te­szik. Nemhiába otthon a neve. A felszerelés nem különben tiszta. A személyzet — amely a két szülésznőből, szakácsnőből, mosogatólányokból, takarítónők­ből áll — valamennyi tagja hófe­hér tiszta köpenyt hord. Magyar Irén szülésznő is fehér köpenyben jön elő valamelyik szobából, ahol éppen dolga volt. További utunkon ő lesz a veze­tőnk, ő mutat meg mindent, ami­re csak büszke ez a szépen fel­szerelt szülőotthon. Mert SOR MINDENRE BÜSZKE LEHET. Először is arra a példás rendre és tisztaságra, ami az első lá­tásra megtetszett nekünk. No meg arra, hogy ,az otthon jó hi­re már messze elment. Hogy ezt miből gondoljuk? Bizony nem másból, mint a szülések számának növekedéséből. Ma már alig van olyan anya, aki ne az otthonban szülné gyermekét. Most is és mindig ..telt ház“' van. Sokszor alig tudnak férőhe­lyet biztosítani. Szükség is volna a bővítésre, amit meg is Ígértek. — Mi azt szeretnénk, ha mi­nél több lenne, pedig ugyancsak sokat kell vesződni az ilyen csöppségekkel. Reggel fürösztés, aztán etetés, ezer és ezer apró dolog. Szülésznőnek csak az menjen, AKI SZERETI A GYERMEKEKET. A gyermekek szobájába ide­geneknek belépni nem szabad. Be kellett hát érnem azzal, hogy az üvegajtón át szemléljem az apróságokat. Ott feküdtek csip­kés fehér pólyájukban. Amint néz­tem ezt a kedves képet, arra gondoltam, milyen jó is, hogy államunk igy gondoskodik a mi gyermekeinkről. A gyermekek szobáját elhagy­va az anyákat látogattuk meg. Az egyik teremben három fiatal anya pihent. ‘Közülük az egyik különösen megragadta az érdek­lődésünket. DERŰS ARCCAL MOSOLYOG FELÉNK. amikor beléptünk. Ó már bol­dog. Túl van a veszélyen. Né­hány napja született kislánya ott gőgicsél a szomszéd szobában. Gondoskodnak róla, hogy ő is fejlődjék, erősödjék a többi kis honpolgárral együtt. Az édesanyának nincs gond­ja. Jól tudja, hogy vigyáznak az ő gyermekére is. Nyugodtan ol­vas. Gorkij egyik regényét tart­ja a kezében. Elbeszélgettünk velük. Hogy- mint folyik az élet az otthonban? Milyen a „koszt*“, az ellátás? — Hiszen, ha tudtuk volna, hogy nem jó, nem is jöttünk vol­na ide, — emelkedik fel az egyik ágyról valaki. — Hogy a „koszt‘‘-ról is beszél­jünk, az is jó, — veszi át a szót egy másik fiatal anya. — Még a diétások sem panaszkodhatnak. Lassan búcsút veszünk az anyáktól is. A folyosón Szebeni János gondnok jön velünk szem­be. — NEKEM IS VAN MIVEL DICSEKEDNEM — mondja és kinyit egy ajtót. Bi­zony érdemes megnézni, mi van ott. Ez az otthon „gazdasági ré- sze.‘‘ — Ez a mi „spejzünk“ — mondja. — Csupa gyönyörűség, öröm nézni — folytatja áradozva. — Látja ezeket az üvegeket? Baracklekvár van bennük. Saját el tevésünk. Ott a polcok tetején- főzelékfélék vannak, emítt a be­főttek. Mind a saját művünk. Sugárzó arccal szemlélgeti vé­gig valamennyi üveget. Büszke volt rájuk nagyon. Annál is in­kább, mert látta, hogy nekünk is tetszik. Nem csoda, szépek vol­tak biz azok. És szép volt min­den. A konyha, a mosókonyha, a vízszolgáltató motor, amire Szebeni elvtárs ugyancsak na­gyon büszke. Élénken magyarázza, hogyan működik. —■ Az egész épületbe ez szívatja a vizet. Jó szülőotthon enélkül nem létezhet. Ha megtelt min­den tartály, önműködően kikap­csolódik. Önműködően — ismé­telte a nagyobb nyomaték ked­véért. — El ne feledje! Nem, nem felejtjük el, Szebeni elvtárs. És nem feledjük el azt a rendet, tisztaságot, derűt sem, amit a szülőotthonban láttunk. Szilvás Lenke Nagykanizsa, Vár-uti sporttelep, 2300 néző. Játékvezető: Budán Ferenc. Nagykanizsai Bányász: Zalán, — Tálosi, Németh, Kisgál — Kemény, Hor­váth, — Sztraka, Kovács, Téli, Orbán, Voinovits. Edző: Németh István. Tatabányai Építők: Bartucz — Dick, Valcz, Oszoli — Csermák, Mészáros — Rónaszéki, Batke, Galkó, Gaál, Szabó. Edző: Vágó Zollán. Az első rohamokat Tatabánya vezeti, de az 5. perc után a Bányász vesz; át a játék irányítását Az első komoly Bányász-támadás végén Sztraka 20 mé­teres erős lövése alig kerüli el a bal felső sarkot. A 10 peipben Sztraka, Kovács adogatás után á jobbösszekötő az alapvonalról begurit, de Téli elől az utolsó- pillanatban Valcz kivágja a lab­dát. A következő 10 perc hullámzó já­tékkal telik a két tizenhatos között. A 22. percben megszerezhetné a Bányász a vezetést. Vojnovits beadását Téli jól fe­jeli kapura, a kapus már verve van, de a gólvonalon álló Oszoli fejjel ment. A 25. percben Sztraka a 16-osról ereszt meg nagy lövést, de a labda centiméte­rekkel elkerüli a bal alsó sarkot. Erős az iram, szinte állandóan a hazai csa­pat támad. Tatabánya 8 emberrel vé­dekezik Csupán a két szélső és a ko- zőpcsatár lartózkodik elől Orbán és Horváth helyet cserél. A 32. percben újabb nagy helyzetet hagy ki a Bá­nyász, Kovács szépen megy el a jobb oldalon, beadása tisztán találja Télit az ötösön, de a labda leperdül a közép­csatár lábáról. A 34. percben Téli la­pos lövését csak az utolsó pillanatban tudja Bartucz kiütni a jobb alsó sarok­ból. Ha erősebb a lövés, feltétlenül há­lóba ^került volna a labda. Feltűnő, hogy mindkét csapat játékosai igen ide­gesek, igy a játékvezetőnek gyakran kell beleavatkozni a játékba. Bányász támadásokkal ér vé»et a félidő, de a jól harcoló tatabányai védők mindent mentenek. A második félidőben teljesen megvál­tozik a játék képe Mindjárt az elején a vendégcsapat vezet veszélyes táma­dásokat és Zalánnak merész belevető- déssel sikerül csak megszereznie a lab­dát a gyors Batke elől A 2. percben Szabónak van .ordító gólhelyzete a kapu torkában, de a balszélső botladozik, igy Zalánnak alkalma nyílik a labda meg­szerzésére. Az 5. percben Galkó megug rik, Németh csak kisérni tudja, Zalán kétségbeesélíen kiszalad a kapuból, de a középcsatár hajszállal a kapu mellé perditi a labdát. Nagy szerencse! A 12. percben Szabó Gaál átadását a ka­punak háttal állva a hálóba lövi, de Galkó lesen vol1, igy a játékvezető nem adja meg a gólt. Erősen szorongat a Tatabánya! Zalán hálóját ezekben a percekben csak a szerencse menti meg a góloktól. A 15. percben Vojnovits megugrik a balszélen, de a 16-osról elsi­etve rnellélő A következő negyedóra változatos játékot ' hoz, megszűnik a vendégcsapat erős nyomása. A 30 perc­ben Szabó közeli lövését védi szépen Zalán. A 32. percben az előrehuzódott Kisgál ritkán látott szép. erős lövését nagy bravúrral öklözi ki Bartucz a jobb felső sarokból. Az utolsó negyedóra igen izgalmas, változatos játékot hoz. Mind­két csapat nagy akarással küzd a győz les gólért. A Bánvász támad többet, de a jól tömörülő tatabányai védelem min­dent tisztáz. Az utolsó percben mindkét kapu előtt nyílik alkalom a gólszerzés­re, de Galkó lövése elkerüli a bal felső sarkot, Horváth erős fejesét pedig ismét a gólvonalon álló Oszoli menti. Két teljesen ellentétes félidőt láthat­unk Az első félidőt szinte teljesen a hazai csapat támadta végig, de a csa­tárok sokat tologattak, kevés lövésüket pedig nem kísérte szerencse A gólhely­zetek alapján 2:0 as Bányász-vezetés lel’ volna megérdemelt. A második fél­időben teljesen megváltozott a játék képe. Tatabánya erősíteni tudta az ira­mot és a visszaeső Bányász kapuját cs.ak Zalán jó védése és a szerencse mente-te meg a góloktól. Végeredmény­ben a . döntetlen eredmény igazságosnak mondható. A hazai csapa.t az első fél­időben frissen, lendületesen i átszőtt, a védelem biztosan állt a lábán, a fede­zetek tömi ék jó labdákkal a csatársort, de Téli és Kovács kivártak a lövésekkel, vagv gólhelyzetben elpattant tőlük a labda. Sztraka lövései pedig hajszállal elkerülték a kaput. Zalán jó formában, hibátlanul_ védett . de a szerencsével sem állt hadilábon. Tálosi gyors volt, lelke sen, jól rombolt, hibája, hogy a meg­szerzett labdát nem igyekezett minden esetben^ emberhez továbbítani. Németh az első_ félidőben jól harcolt, de a má­sodik féiidöhen napvon visszaesett. Kis­fiái egvre jobban formábajön. de saj­nos ő is inkább előrcvágla céltalanul a labdát, ahelyett, hogv ió átadással tá madást indítana el A két fedezet közül Orbánnak ment jobban most a játék, VÁSÁROLJON NŐI KOSZTÜ­MÖT! KÉSZRUHÁT! MEL­LÉNYT! ALJAT! BLÚZT! LESZÁLLÍTOTT ÁRON a Zalamegyei Népbolt V. boltjaiban. Régi ár Uj ár Sportknsztüm 930.— 710.— Sportkosztüm 980.— 730.— Kasha-kosztüm 700.— 550.— Düftin-ujjas női mellény 268.20 198.— mindketten visszaestek azonban a máso­dik félidőben Sztraka kevés labdát ka­pott, azokat jól játszotta meg. Kovács nagy akarással, lendületesen küzdött, de technikáját javítania kell. Sokszor pattant tőle el a labda. Téli is küzdött az első félidőben, de a sikertelenség kedvét szegte. Kis szerencsével több gólt is rúghatott volna. Horváth mint fedeze* jobban érvényesült, a kemény tatabányai védők ellen nem ment neki a játék. Vojnovitsnak semmi sem sike­rült. Bartucz néha bravúrosan védett. Jó- szemü, biztoskezü kapus Dick, Valcz és Oszoli keményen, bátran harcoltak, Valcz volt közlük a legjobb, de Oszoli is két biztos góltól mentette meg csa patát. A két fedezet egymást múlta felül. Az első félidőben Afészárcs, a másodikban Csermák volt a jobbik. A csatársor csak a második félidőben csil­logtatta erényeit. Ekkor gyorsan, kevés húzással építették fel támadásaikat. A két szélső gyors és kemény volt. Az összekötők közül Balke volt a jobbik, de a második félidőre Gaál is szépen feljavult. Galkónak volt egy pár szép kitörése. Budán játékvezető mindent észrevett és lefújt Erélyes, jószemü játékvezető­nek bizonyult NB. II. NYUGATI CSOPORTJÁNAK EREDMÉNYEI: Szombathelyi Vörös Lobogó—Pécsi Vörös Lobogó 5:0 Szombathelyi Honvéd—Pécsbányatelepi Bányász 2:2 Győri Lokomotiv—Csillaghegyi Vörös Lobogó 0.1 (félbeszakadt) Pécsi Lokomotiv—Komlói Bányász 3:0 Pécsujhegyi Bányász—Várpalotai Bá­nyász 1:1 Pápai Vörös Lobogó—Pécsi Dózsa 2:1. MEGYEI LABDARUGOBAJNOKSAG EREDMÉNYEI: Nagykanizsai Dózsa—Bázakerettyei Bányász 2:1 Zalalövői Mintasportkör—Lenti Traktor 2:1 (félbeszakadt) Lovászi Bányász—Zalaegerszegi Épitők 7:2 Nagykanizsai Építők—Zalaegerszegi Vörös Meteor II. 7:0 Zalaszentgróti Vörös Meteor—Zalae^i - szegi Lokomotiv 2:1 Napvkamzsai Lokomotiv—Nagykanizsai Bányász II. 6:1. ★ NINCS TELITALÁLAT To‘oeredmények: 12 találatos nincs, 11 találatos 8 darab, egyenként 14.355 forint. 10 találatos 91 darab, egyenként 1260 forint. 9 találatos 795 darab, egyen ként 190 forint nyereménnyel A 12 találatos TOTO-szelvény: x, x, törölve, 2, x, x, törölve, 1; 1; 1: 1; 1; x; X. SZÖLŐTÖRKÖLYT minden mennyiség­ben átvesz, s érte q-ként 16 del 50 fokos pálinkát ad a nagykanizsai Gyümöicsszeszipari Vállalat, Nagyka­nizsa, Szabadság-tér 12. sz. (154) SÍRKÖVET gránit, márvány és mű­kőből nagy választékban raktáron fart. lcvélfelhivásra helybe uta­zik: Blázovics János kőfaragó, Vasvár - (147) KŐMŰVES, ács, bádogos szakmunkáso­kat, férfi és női segédmunkásoka* bu­dapesti és pestkörnyéki munkahelye inkre felveszünk Útiköltséget térí­tünk. Ingyen szállásról, csekély térítés j ellenében étkezésről gondoskodunk, I Komoly munkaterideiet és jó kereseti ! lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés: KCM Építőipari Vállalat munkaügyi I osztály. Budapest, V. Váci ut 50. (1172) HIVATALSEGÉDET (férfi vagy nő) no vember 1-re felvesz a Diákotthon. Zala­egerszeg, Rákóczi-u. 30. Jelentkezés ugyanott. (163) A ZALAAPATI állami "gazdaság 7 kh-as kertészetébe szakképzett kertészt ke- j rés, aki virágkertészetben is jártas. Jelentkezni lehet a gazdaság igazgató­jánál. (164) MOZI Zalaegerszeg, október 22—2S-ig: KIRÁLYLÁNY A FELESÉGEM ★ Nagykanizsa, október 22—2S.ig: KIRÁLYLÁNY A FELESÉGEM ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei ■ B zottságámjk lapja Felelős szerkesztő: Vasvár! Ferenc, lelelös kiadó: Söjtör Janos. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuih Laios-u 22. Telelőn 230. 17S. 130. — Kiaaóhtvaiai: Zalaegerszeg, Szé- ehenyi-tér 4. Telefon: 102 — Készül: a Vasmegyei Nyomdaipari Vállalatnál. Szombathely. Kossuth Lajos u. 6. Telefon 75 — Felelős vezető: Hofmann Miklós. fi közös mellett a háztáji is jó jövedelmei biztosit Rózsa Jánosnak A zalaszentgró-i Uj Barázda termelő- szövetkezet egyik 'fag ja­vai; Rózsa Jánossal be szélgetünk arról, hogyan folyt, az' élete azelőtt és hogyan most. Beszédes ember, nem is kell nagyon kérdezge-ni, mondja ő magától is. An­nál az időnél kezdi, amelyhez a legkeserübb emlékei fűződnek, a cse- lédsorsnál. Majd egy bol­dogabb időről kezd beszél, ni, amikor abból a föld­ből, melyen. azelőtt huzúa' az igát, az ő számára is kihasítottak egy darabot. Uj gazda let*, a maga em­bere- így érkezet el 1919, amikor megalakult az Uj Barázda. Úgy lá/Wa. az ő helye is ott van. Belépet*, tagja lett a szövetkezed­nek. Ettől az időtől kezd­ve szépül igazán az éleit e. — Mióta szövetkezeti tag vagyok, nincs szük­sége semmiből a család­nak. D — Nekem 445 munka­egységem voT-, erre több mint 20 mázsa gabonát kaptam. Jó részesedés van kilátásban burgonyából, kukoricából, répából is, pénzben eddig 4000 forin- ’ot kaptam, tehát minden okom megvan arra, hogy büszke legyek a jövedel memre — mondja. ez még nem minden, mert nagy jövedelmet- hozott a háztáji gazdaság is. 700 ölön kukoricát ültettem, ebből 14 mázsát takarítót, tani be, s a konyhakerti vet edényeken kivüi még 6 mázsa krumplim is le**. Ilyen jól fizetett a 800 öl házitáji. Igaz, a fáradsá­got nem sajnál-am, mer* gondosan műveltem a föl­det és ápoltam a nővé nyékét- A kukoricát négy­szer kapáltam, a burgo­nyát- meg egyszer kapál­tam és kó'szer töKöge*- tení. Nem is maradt hálát lan a föld. Megfizetett a N* jó munkácri Jövőre még jobb lesz, mert nagyobb lesz a ház-áji. ’em kell azért az* gondolni, hogy Rózsa János a közös ro­vására gazdálkodott a háztájin. Dehogyis, hiszen a szerzett munkaegysége és a jó munkájáért eddig kapott 4 oklevél is bizo­nyltja, hogy szorgalmai ember. Csak amikor az idő engedte, akkor dolg.o- zo-it a háztájin, de úgy ügyeskedem, hogy azért minden munka időben le­gyen elvégezve. —- Kukoricából adtunk el, — folytatja — de az ért hagytunk annyit, hogy az állatoknak bőségesen legyen, mert az idei hí­zón kívül a jövőévi hizó nakvaló is megvan már. Jöjjön, nézze meg az elv társnő is őket. Valóban igy van. Egy 140—150 kiló körüli hizó jóllakatván fekszik az ól­ban, a mellettelévöben pe­dig o“t van a következő - évinek való- Olyan szépek és jól gondozottak, hogy öröm nézege-ni őket. Ez még nem minden, mert a Rózsa családnak van háztáji tehene is. Igaz még fiatal, egy borja volt, nem is lehet nagy te­jelő, de azért a napi 6 litert igy is elfeji tőle az asszony. Ez nem kell mind a konyhára, jut belőle bő­ven eladásra is. Havon a legalább 300 forintot kap­nak az eladott tejért, \ z udvaron kacsák, tyúkok, a kacsák­ból hizlalnak is. Látszik, hogy Rózsáik nem nélkü löznek semmiből. — Mindenünk megvan, — mondja Rózsa János, — csak még saját házunk nincs. De jövőre már az is lesz. Úgy tervezzük, hogy az állam*ól kérünk kölcsönt, hiszen már erre is van lehetőség- Jövőre már a saját házunkban la­kunk, H. K. TOLLHEGYEN Bolobás elvtárs, a letenyei járás mezőgazdasági osztályvezetője Mi a fontosabb: a munka, vagy | a tanulás? Már ennek a kérdésnek « feltevése is épp oly helytelen, mint tegyük fel3 aziránt érdeklődni hogy tyuk volt előbb, vagy tojás? Hogy mégis felmerülhetett ez a kérdés, ez cmnan ered, hogy Bolobás János elv- társ, a letenyei járási tanács mező­gazdasági osztályvezetője szilárdan azon a hely leien véleményen van: márpedig a munka a fontosabb- Mert nézzük csak, mi történik a fentemlitett osztályon, A munkatársak érzik a tanulás fontosságáig fejlődni, művelődni sze­retnének, éppen ezért jelentkeztek különböző iskolákra egyéni tanulók­nak, levelező oktatásra, stb. De mi történik akkor, ha azt ké­rik osztályvezetőjüktől: ossza be munkaidejüket úgy, hogy esténként sort keríthessenek a tanulásra is. A válasz Bolobás elvtárs'ól a követke­ző: „Nem számit ha nem is megy a tanulás, az sem számit, ha meg- | buknak, a tanulásnál előbbrevaló a munka“. Szeretnénk megkérdezni Bolobás elvi ársiói: vájjon hogyan várhat, sőt, hogyan követelhet meg jó mun­kát mwnkatársa-i'-ól, ha nem biztosít­ja számukra a tanuláshoz való fel­tételeket. Sőt, ilyen válaszokkal nem­csak megakadályozza tanulásukat, hanem egyáltalában kedvüket szegi annak is, hogy ha még „véletlenül“ akad is idejük, leüljenek egy-egy könyv mellé­A munka és a tanulás egymásnak szoros kiegészítői, Egyik a másik nélkül nem sokat ér, Ezeku-tán nem lehet véletlen az sem, hogy a lete­nyei járás a negyedik helyen van az 'szí mezőgazdasági munkák verse­nyében. Az osztályvezető felelős munkatársainak fejlődéséért-, s nem­hogy a tanuláshoz való feltételek biztosításáról kellene gondoskodnia, hanem ellenőriznie is kellene, hogyan tanulnak politikailag, szakmailag a hozzá tartozó elvtársak. Persze az őszi munka dandárjában vagyunk, amikor minden perc számit. Megfe­lelő beosztással azonban még igy is biztosíthat a tanulásra időt Bolobás elvtárs. Ehhez mindjárt egy tanácsot is tudunk adni, — $ ezenkívül biz­tosan több kiaknázatlan lehetőség is van. Ne Bolobás elvtárs használja az állattenyésztési csoport részére a közelmúlt ban kiadott uj motorkerék­párt, hanem adja azt azoknak, akik kapták. Ha az állattenyésztési cso­port munkatársainak nem kei'ékpá- ron, cs gyalog kell járniok, mind­járt lesz idejük a tanulásra is. Ez csak egy lehetőség a sok kö­zül ős csak egy csoport részére. Tes­sék kutatni a további megoldások ’dán- Egész biztosan van még ilyen. ■>' ha megy a tanulás, meglátja Bolo­bás elvtárs, a munka is jobban megy majd a letenyei járásban. \agykanizsai Bányász—Tatabányai Építők Ofl

Next

/
Oldalképek
Tartalom