Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-16 / 217. szám

Beszélgetés a petriventei Népköztársaság tsz-ben Ä petriventei Népköztársaság termelőszövetkezet asszonyainak, leányainak vig dala messze száll az esős délutánban. Napraforgó- magot rostálnak és a rosta zaka­tolásának hangja belevegyül da­lukba. Az ismeretlen vendégek láttán nem szakad félbe a nóta, csak igy fordulnak felénk moso­lyogva. Egyik megmutatja, merre Van a tsz irodája. Az irodában szürke a levegő a cigarettafüsttől. Padokon, széke­ken tsz-tagok ülnek, beszélgetnek. A fiatal könyvelőlányt egy másik csoport veszi körül, számolnak, vitáznak. A rövid ismerkedés után Kocsmáros István elvtárs, a tsz elnöke elmondja a csoporto­sulás okát. — Valaki azt kezdte hiresztelni, hogy „nem kaptok ám annyi ga­bonát, mint amennyit a vezetőség .mondott, ámitás az egész““. Hát mi most bebizonyítjuk, hogy ige­nis 5 kiló 60 deka kenyérgabona és 3 kiló takarmánygabona jut egy munkaegységre. — És voltak olyan tagok, akik elhitték, hogy félrevezeti őket a vezetőség? — kérdezzük. — Akadtak. Egyesek még azt is kezdték- kiabálni, hogy „kilépünk a szövetkezeiből, mert csak ha­zudnak nekünk, hogy ennyit, meg annyit kapunk“. Most újra bebi­zonyítottuk, hogy nem mi íiazud- tunk, hanem azok, akik ezt a me­sét kitalálták. — Hát ez már megtörtént, de egy-két tagnak a fülében maradt a darázs... el akar menni. Itt akarja hagyni a szövetkezetét... Kérdőn tekint ránk, választ, se­gítséget vár, —• Ki akar elmenni? — Ez a fiatalember is, — mutat egy mellette álló legényre. — Gyere csak, mondd meg az elvtárs­nak, miért akarod itt hagyni a szövetkezetei. — A fiatalember szót fogad, leül velünk szembe egy székre. Komolyan néz ránk, hall­gat. — El akar menni ? És miért? — Csak azért, mert nem talá- 'lom meg a szövetkezetben a szá­mításomat — válaszol röviden, de erélyes hangon. Térdére könyö­köl, összekulcsolja kezét és to­vább élesen figyel, ugyan mit ■mondanak neki. —• Nem találja meg a számítá­sát? Aztán miért nem? —• Mert nem! — mondja most már még élesebben, majd tovább folytatji».. — Hát idefigyeljenek, el kell tartanom az anyámat és jés nem keresek annyit, hegy ket- ‘ten megéljünk. Nem kapok egész éven keresztül pénzt és gabonát jis alig kapok... nem kapok sem- !mit... hát miből éljek meg? |f —• Igaza van, a semmiből nem (lehet megélni. Mennyi munkaegy­sége van? — 140 munkaegységem van. — Ez bizony kevés. Miért nincs ■magának is annyi munkaegysége, mint Vránics Györgynek? ö 407 munkaegységet szerzett. — Mindenkinek nem lehet eny- nyi munkaegysége, — válaszol a fiatalember, de máris félbeszakít­ja egy másik társa.-— Azt miért nem mondod meg hogy az állami gazdaságban dol­goztál és nem a szövetkezetben. Aki nem dolgozik a szövetkezetben annak nem is lehet sok munka­egysége. Te is kereshettél volna ennyit. — No lássa, ezzel kellett volna kezdeni. A saját hibáját miért ke­ni a szövetkezetre? Számoljunk csak egy kicsit. A 140 munkaegy­ségre kap 7 mázsa 84 kiló ke­nyérgabonát és- 4 mázsa 20 kiló takarmánygabonát, összesen 12 mázsa 4 kiló gabonát. Ha becsü­letesen dolgozik a tsz-ben, 300 munkaegységet biztos elért volna, így van? — Nem kell az én munkámat lenézni. Hát hogyne értem volna el 300 munkaegységet, még töb­bet is, nem vagyok én munkakerü­lő. — Erről van szó. Ha van 300 munkaegysége, akkor most kapna 25 mázsa 80 kiló gabonát. A nyáron kapott volna 16.50 kiló marhahúst, 7.80 kiló disz íóhust, 6 kiló zsírt és pénzelőleget is, 1042 forintot. — Igen, ezt kaptad volna, ha a szövetkezetben dolgozol — mondja az elnök elvtárs. — Tényleg ezt kaptam volna, csak ezt akkor nekem nem mond­ta senki. Meg aztán most már én is láttam, hogy jobb a szövetke­zetben, de fiatal vagyok és úgy szeretnék gyárban, vagy üzemben dolgozni... gépekkel bánni, nem tehenekkel. Tanulni szeretnék. — 20—21 éves fiatal, igaza van, de akkor ne azt mondja, hogy a szövetkezetben nem tud megélni. Mondja meg az igazat, a fejlődés nincs elzárva. — Nem mondta nekem senki, hogy melyik lenne jobb .. Köszö­nöm, hogy segítettek dönteni... még gondolkozók — A fiatal arcról eltűnnek a harag redői, hálá­san és mosolyogva nyújt kezet és elindul a daloló asszonyokhoz zsákba merni a kitisztított napra­forgómagot. A beszélgetés közben egészen megtelt a kis szoba. Fiatalok, öre­gek. asszonyok, leányok vettek körül. Az elnök elvtárs egy 40—45 év körüli embert húz elő az em­berek csoportjából. — Vele is beszélgessenek, tőle is kérdezzék meg, miért akar el­menni. Kovács József mosolyogva foglal helyet a pádon, már tudja, miről beszélgettünk és kérdezés nélkül is beszélni kezd. Szinte követeli, hogy neki is vegyünk elő papirt és ceruzát, számoljunk, vi­tatkozzunk. — Én ezelőtt egy évvel elmen­tem a szövetkezetből a gépállo­másra dolgozni. Azóta több helyen jártam, állami gazdaságban, még a postához is el akartam menni dolgozni... de visszajöttem... Most újra elmegyek, a postánál akarok dolgozni. Nekem hiába mondják, nincs jövedelem a szövetkezetben. A könyvelő és a többi tag ezalatt izgatottan olvasgatja a Zalát, papirt vesznek elő és szá­molgatnak. Most adtak be 11 holdról 183 mázsa rostlent. A minisztertanács határozata uj, ma­gasabb árat szabott meg és lé­nyegesen nagyobb prémiumot. Ezt számolják most a tagok. Csak a rostlenkóróért 14.640 forintot kap a szövetkezet, ezen kívül több mint 12 ezer forint prémiumot. — Hogy a szövetkezetben nincs jövedelem, hát akkor hol van? — szól haragosan az elnök elvtárs Kovács Józsefhez. — Nézd, milyen hatalmas a segítség és jövedelem csak a rostlennél... 12 ezer forint prémium... Ha nem 130 munka­egységed lenne, jó kis összeget kapnál ebből, de igy sajnos, nem sokat adhatunk. — Hát én azért mégis... — kez­di újra Kovács. — Menj!... nem tartunk vissza, — szól erélyesen Vránics György — Aki nem akar közt>ik maradni, az menjen... majd te is megbánod, amit tettél. — Persze 130 munkaegységre nem annyit adnak, mint 407-re, az Állami faluszinhäz A KŐVETKEZŐ NAPOKON TART ELŐADÁST 1953. szeptember 17-én Szent- péterur -Két kapitány“. 1953. szeptember 19-én Nagy­kapornak -Két kapitány". 1953. szeptember 20-án Zala- csány -Két kapitány“. 1953. szeptember 21-én Pacsa, -Két kapitány". 1953. szeptember 22-én Pölös- ke -Két kapitánv“ 1953. szeptember 23-án Kehida, -Két kapitány“. 1953. szeptember 24-én Puszta- szentlászló, -Két kapitány*. 1953. szeptember 25-én Zala- szentmíhály, -Két kapitány“. 1953. szeptember 26-án Tűrje, -Két kapitány*. 1953. szeptember 27-én Zala- szentgrót -Két kapitány“. 1953. szeptember 28-án Zalabér. -Két kapitány“. 1953. szeptember 29-én Eger- aracsa, -Két kapitány". de miért nem dolgpztál te is úgy, mint én. Én nem kívánkozom ki a szövetkezetből, mert megvan a nyugodt és jómódú megélhetésem. A lányommal együtt 32 mázsa 14 kiló kenyérgabonát és 17 mázsa 22 kiló takarmánygabonát keres­tünk, összesen 49 mázsa 36 kiló gabonát viszünk haza. — Kovács elvtársnak miért van csak 130 munkaegysége? ^—Hót azért, — mondja most már csendesebben Kovács — mert csak két hónanja dolgozom a szövetkezetben. Junius elsején jöt­tem el a gépállomásról, mert lát­tam, hogy ezeknek itthon azért mégis jobb... hogy ezek sokkal többet keresnek, mint én. — Szóval meggyőződött arról, hogy mégiscsak meg lehet élni, sőt jól lehet élni a szövetkezet­ben. — Igen, azt látom, hogy most jobb... de... mit tudom én, hogy jövőre is ilyen jó jövedelem lesz, vagy nem... biztos, ami biztos. — Hát az biztos, ha ezután és jövőre mindenki úgy dolgozik a szövetkezetben, mint te, akkor tényleg nem lesz jövedelem, — mondja szemrehányóan, moso­lyogva Vránics György. — De ez a szerencse, hogy olyan ember kevés van, aki csak két hónapot dolgozik egy évben a szövetkezet­ben és igy biztosítva vagyunk, hogy jövőre még több lesz a jö­vedelmünk, mint ezen az éven. Újra paoir és ceruza kerül elő, egymásután rajzoljuk a szá­mokat, szorzunk, osztunk és köz­ben magyarázunk. Kovács József nagy figyelemmel hallgatja beszé­dünket, de még nagyobb figye­lemmel kíséri a ceruza nyomát, mig végre kijön, hogy ha a szö­vetkezetben dolgozik, elért volna 400 munkaegységet. Természetesen elért volna, hiszen ő mondta, „sőt még többet is elértem volna“1, no de most csak négyszázzal szoroz­tunk és kijött, hogy Kovács József 34 mázsa 40 kiló' gabonát vihetett volna haza. — Harmincnégy mázsa?... ez igazán szép. — Mélyen elgondol­kodva nézi a számokat... a számok élő valósággá változnak előtte, aranyszínű, kövérszemü gaboná­vá. Különös, boldog érzés fogja el. — Érdemes ezen komolyan gon­dolkodni, — mondja halkan és tovább nézi a papirost, melyen mint a katonák úgy sorakoznak a számok. — Jöjjenek el többször is — mondja Kocsmáros István elvtárs, a tsz elnöke, — messze lakunk a falutól, a központi helytől és ezért keveset járnak nálunk elvtársak. Beszélgessenek el a tagokkal, meg aztán rám is és a többi vezetősé­gi tagra is elfér egy kis beszél­getés. biztatás. ígéretet teszünk, hogy máskor is meglátogatjuk őket és meleg kézszoritásokkal búcsúzunk. A tsz épülete előtt még mindig za­katol a rosta és zeng a vig asz- szonyok, leányok dala. A tsz épü­leteitől távolabb a réten tehene­ket őriz a tsz tehenésze, szoro­sabbra huzza magán a kabátot, mert a hűvös szél most nagyobb cseppekben csapkodja az esőt. — Hát már elmennek az elv­társak?... — kiált felénk valaki. — Aztán sikerült meggyőzni a Ko­vács Jóskát?... Most még lehet, hogy gondolkozik, de én tudom, hogy visszajön... visszajön még négyszer is... — fejezi be nevetve. Tudja, hogy előbb-utóbb meggyő­ződik mindenki, hogy itt jó, itt a legjobb, a szövetkezetben. Gaál Piroska KÉZI. ÉS VILLANY-számológépeket, íróasztalokat és irodaszekrényeket, va­lamint 20 kg-os gyorsmérleget meg­vételre keresünk. Ajánlatokat zala­egerszegi Ruhagyár beruházási cso­portja cimre kérünk. (136) 'KÖNYVELŐT felvesz a zalaegerszegi Belsped Vállalat. Jelentkezni lehet Za­laegerszeg, Kossuth Lajos-u. 21 szám alatt. (137) FELNŐTT, erőteljes férfi segédmunkáso­kat felveszünk. Munkakönyvvsl együtt jelentkezzenek az É. M. 72/5. sz. Építőipari Vállalat munkaerőgazdálko­dójánál, Nagykanizsa, Vár-rjt 6 (134) 'ÜTRAGYA az őszi vetésekhez minden mennyiségben kapható a zalaegerszegi íöldmüvesszövetkezet piaci boltjában (135) GondozénőEfépző iskola nyílik Nagykanizsán Egészségügyi kormányzatunk különös súlyt helyez a csecsemők és kisgyermekek egészségi és szo­ciális gondozásának biztosítására. Ez a szempont vezette kormány­zatunkat akkor is, amikor elhatá­rozta. hogy Nagykanizsán csecse­mő- és gyermekgondozónőképző iskolát létesít. Az iskola októberben nyílik meg, egy éves, bejárásos, egészna­pos elfoglaltsággal. A hallgatók havi 116 forint tanulmányi se­gélyt, gyakorlati használatra 2 gondozónői ruhát és napi három­szori étkezést kapnak. A környék­ről . bejáró hallgatók vasúti és au­tóbuszközlekedési költségét az ia* kola megtéríti. Felvételi feltételek: lehetőleg 8 általános, de legalább 6 elemi Is­kolai végzettség, 18—30 éves kor, A felvételi kérelmet a tanács egészségügyi osztályához (Ady E.- u. 1. I. emelet 112. sz.) kell be­adni a kivetkező mellékletekkel felszerelve: részletes, kézzel írott életrajz, születési, iskolai, orvosi, vagyoni bizonyítvány és ha mái dolgozott a jelentkező, működési bizonyítványa. A felvételi kérelmek beadási határideje: szeptember 20. Javítsa meg, munkáját a zalaszentgróti Járási Testnevelési és Sportbizottság Sportmozgalmunk az elmúlt években komoly fejlődésen ment keresztül A Szovjetunió tapasztalatai alapján olyan eredményeket értünk el, amelyre a múlt rendszerben még csak gondolni sem le hetett volna. A magyar sportolók meg­mutatták a világ dolgozói előtt a hel­sinki olimpián, a IV. világifjusági ta­lálkozón és számos nemzetközi verse­nyen, hogy népi demokráciánk minden lehetőséget megad a magyar sportolók­nak a sportoláshoz, a nyugodt, szakszerű felkészüléshez. Ugyanakkor megmutat­ták, hogy pártunk, népi demokráciánk biztosította lehetőségekkel élni tudnak és dolgozó népünk érdekében jobbnál, jobb sportteljesítményükkel harcolnak a bé­kéért. ..................... Ezekhez az eredményekhez nagyban hozzájárult megyénk sportolóinak, sport, vezetőinek munkája is. Megyénkben ma már több mint 100 azoknak a sportkö­röknek a száma, amelyek 4—5, vagy en­nél több szakosztállyal működnek. Ezek. ben a szakosztályokban, illetve sportkö­rökben napról-napru több azoknak a sportolóknak a száma, akik tervszerű felkészülésükkel országos viszonylatban is számottevő eredményeket érnek el. A tömegsport - kiszélesítésével az MHK- testnevelési rendszeren keresztül a tömegek ezreit vontuk be a rendszeres testnevelésbe és sportolásba. Pártunk és kormányunk minden lehetőséget meg­ad, hogy a dolgozó tömegek sportol­hassanak. Ma már megszüntettük a falu és a város sportolói közötti különb, séget, a falu sportolói szorosan felzár­kóztak a város sportolói köré, sőt sok­esetben túlhaladják egyes városi sport­körök munkáját. Meg kell említeni a zalaszentgróti já­rás 1951—52-ben végbement rohamos fejlődését a testnevelés és sport terüle­tén. Ez a járás volt az, amelyben leg­gyorsabb volt a fejlődés A járás sportjának rohamos fejlődése elsősorban a járási TSB jó munkájának a gyü­mölcse volt. K,ovács Zoltán elvtárs, a TSB elnöke az elmúlt két évben jó munkát végzett. Ebben az évben azonban komoly visz- szaesés mutatkozik a járás sportmunká­jában. A fejlesztési terv teljesítésében az utolsók között van, az MHK-terv telje­sítésében utolsó helyen, pl. az ismétlő­próbára augusztus 30-ig 24.5 százaléka jelentkezett évi tervének és mindössze 143 százaléka tett teljes próbát. Szám- szerint a járás területéről összesen 41 fő tett teljes próbát Nem tudjuk, Ko­vács elvtárs hogy gondolja megoldani a terv teljesítését, vagy elfelejtette-e. hogy a terv teljesítése törvény és a tör. vény végrehajtásáért személyileg felelős. Ugyanezt a nemtörődömséget látjuk a sportkörök szervezeti életében is. Nem tartják meg a vezetőségi és tag­gyűléseket, a szakosztályok tervszerüt- lenül dolgoznak, MHK-bizottságok nin­csenek és ennek tudható be, hogy az MHK-munka a soortkörökben teljesen kö­zömbössé vált. A sportkör vezetői nem érzik felelősségüket. Például jelentései­ket nem küldik be határidőre, vagy a szentember 5-én megtartott sportkör elnöki és MHK-bizottság elnöki értekez­leten mindössze 3 sportkörből négyen vettek részt Kovács elvtárs véleménye szerint a többi sportköri elnököt nem lehetett le­váltani munkájukból, mert nem tudják helyettesíteni. Kérdezzük Kovács elv­társtól és azoktól a sportköri elnökök­től, akik nem jelentek meg, ha betegek lennének, akkor megállna-e a munka munkaterületükön? — Mi azt hisszük, hogy nem! Vagy nézzük meg a zalaszentgróti Vörös. Meteor ' sportkörének, vezetőit, nem hajtják végre az MTSB utasításait, például a pályán való bormérést, amely különben is szabálytalanul folyik, nem szüntették be az MTSB utasítására sem. Vagy, sportolóik nem tették le az MHK- próbákat, pedig az MTSB utasítása alapján csak szabályos MHK-p.róbával szerepelhetnének a bajnokságban. A fegyelem területén a közönség és a sportolók szemoontjából komoly hiá­nyosság mutatkozik. Kovács elvtárs, az MTSB utasításait csak részben hajtja végre, illetve haj­totta végre ahelyett, ő maga a zala­szentgróti Vörös Meteor intézői és egyéb munkáját végzi. Ezekből a hiányossá­gokból láthatjuk azt. hogy van javítani­valója a járási TSB-nek munkáján Az M.TSB már több esetben foglalkozott a járás sportmunkájával és megszabta a feladatokat. A járási tanács végrehajtóbizottsága azonban nem ellenőrizte, nem kérte szá­mon, hogy milyen munkát végzett, nem tűzte napirendre a járási TSB munká­ját. Ugyanakkor a járási pártbizottság sem ellenőrizte a TSB munkáját. A hiányosságok mellett természetesen vannak eredmények is. Azonban ezek az eredmények csak akkor lesznek való­ban eredmények, ha Kovács elvtárs, a pártbizottság és a tanács végrehajtóbi­zottságának segítségével ezeket- a hiá­nyosságokat megszünteti. Ehhez azonban az szükséges, hogy Kovács elvtárs vál­toztasson munkamódszerén, sokkal har- ciasabb, odaadőbb, tervszerűbb és körül­tekintőbb munkát végezzen Számolja fel a munkájában megmutatkozó lazaságo­kat és vetkőzze le az eddig megmutat­kozó nemtörődömséget. Esténkint és munkaszünnapokon foglalkozzon egy-egy sportkör falusi fiataljaival és ott beszél­je meg velük problémájukat és a sport területén lévő feladatokat. A sportköri vezetőket nevelje önállóságra és tegye felelőssé egy-egy feladat végrehajtásá­ért. Nagyobb gondot fordítson a társadal­mi szövetségek és az MHK-ellenőrző- bizottság szervezésére, bizza meg őket konkrét feladattal. Bátran támaszkodjon a DISz segítségére és követelje meg a községi tanácsoktól, hogy a falusi sportköröket támogassák munkájukban. Az MTSB pedig adjon több segítsé­get Kovács elvtárs munkájához, és rendszeresen ellenőrizze egyes feladatok végrehajtását Így a zalaszentgróti já­rás a testnevelés és a sport területéi. rnutatkozott lemaradását behozhatja és a járási, városi TSB k között folvó szo­cialista versenyből nem az utolsók, ha­nem az elsők között kerülhet ki. GALAMBOS LÁSZLÓ. M & Z I Zalaegerszeg, szeptember 17—20: MÁJUSI ÉJSZAKA 20-án matiné: SZEMBESÍTÉS ★ Nagykanizsa, szeptember 17—23: Róma, ii óra 20.án matiné: TELL VILMOS ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megy®! Bizottságának lapja. — Felelős saer* kesztő és kiadó: Darabos Iván. — Szer* kesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos., utca 22. Telelőn: 25a — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyl-tér 4. Teleterr: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda­ipari Vállalatnál Szombathely. Kossuth lajos_utca 8. Telefon: 75. — Felelőd vezető: Hofmann Miklós. A CSEPELI SPORTCSARNOKBAN 1953 szept. 17. csütörtök 16—-19 óráig kultúrműsor és sorsolás 1953 szept. 18. péntek 16—19 óráig sorsolás. 1953 szept. 19. szombat 16—19 óráig sorsolás 1953 szept. 20. vasárnap 10—13 óráig sorsolás A SORSOLÁS NYILVÁNOS! SZABAD BELÉPÉS!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom