Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-06 / 209. szám

Kanizsa végvár történetéből Felszabadult népünk egyre job­ban érdeklődne kazánle s benne a saját küzdelmes de egyben dicsősc. ges történelme iránt. Tudja, hogy csak az építheti tudatosan a jö­vőt , aki a múltból is erőt merít hoz zá. A hősi múlt felidézése cikksoroza. tunk célja is, amikor a török hódí­tás korában nagy fontosságú Ka. nissa várának történetét ismertet­jük. 'Ár A hegy-völgy es vidékről jött idegen méltán csodálkozik, amikor a> regi Kanizsa várát keresve nem. ta­lál dombtetőn égnekmeredö romokat, hanem egy lapályos, gyárakkal, üze­mekkel beépült területhez vezetik, s azt mondják neki, hogy i-me, itt ál. lőtt valaha a vár, mely kora hadve­zérei szemében Európa egyik legerő­sebb várának számitoift. Joggal kér­dezi: miért építettek ide, ebbe a vizenyős hajtásba várat, s ha már építettek, miből emelték falait, hi­szen a környéken alig akad kő! Kanizsa valóban különös helyre épült s falai is furcsa módon ké. szültek_ megérdemlik, hogy bőveb­ben foglalkozzunk velük. Alig kétszáz éve, hogy a mai Principális csatorna mocsaras völgyé­nek kiszárítását elkezdték. A XY— XVI. században még hatalmasabb voll ez a mocsár s ennek közepén eánelkedet.t Kanizsa vára. Körös-lcörül 800—1000 méteres járhatatlan mo­csáröv vette körül, ostromló sereg lÓtávolba is alig közelíthette meg. Ez a megközelíthetetlen hely már régóta lakott vott, a honfoglalás után is nemsokára; erődöt építettek ide, ami a későbbi nagy vár magja lett. Kanizsa fekvése miatt nemcsak biztonságos hely volt, hanem a Nyu. gat-Dunómtul, az osztrák tartomá­nyok, sőt még Pécs kulcsa is! Hiszen az ellenséges seregek nyugat felé vo­nulását, a török hódítók terjeszke­dését elsősorban a kanizsai vár őrsé­ge iudla megakadályozni. Érthető, tehát, hogy a török ter­jeszkedés első évtizedeiben -a, kör nyékbeli jobbágyok ezreit dolgoztat­ták a falak építésén. A munka meg­gyorsítására 1558—59 telén, amint az akkori kanizsai udvarbiró levele, bői kitűnik, még ennivalóval is el­látták a munkásokat, „...az sze­génységnek enniök és inniok kell A Somogyi Béla-utcai, állami kezelésbe vett 41. számú épület­be csak akkor nem folyik be az eső, ha süt a nap, vagy ha a hold és a csillagok fénylenek a felhőt­len égen. Amikor a ház lakói az egyik éjszakát esernyővel a ke­zükben szenderegték végig, más­nap elmentek a KIK-hez. A KIK azonban nem azért KIK, hogy ve­le' egykönnyen zöldágra vergőd­hessen az ember. Most is azzal fo­gadta az esőkárosultak, hogy hoz­zanak tanukat. A KIK-nek ugya­nis nem elég a tárgyi bizonyiték. Célravezetőbbnek tartja a „tanú beszél, KIK hallgat“ elvet. Szerencsére, a ház lakójára születésekor nagyon vigyáztuk s nem éjtették a feje lágyára, le­adnunk, kivel szaporább és istenesb leszen (a munka). Az iavvali mű­nek szaporasága is attól vala, hogy ebéden, vacsorán ket-két iát őtlcet ad. iunk az szegénységnek ...“ — írja Szele Jakab udvarbiró uram. A vár alapjaiban olyan maradi másfél évszázadig, ahogyan ezek a jobbágyok 1558—59-ben megépítet­ték. A . nagykanizsai Thury György Muzeum készülő kiállításán egész sor korabeli rajzot állítanák ki, me­lyeken jól látható, hogy a vár öt. szögletü volt, a sarkain egy-egy ha­talmas bástya mereüezétt, 'két ka­puja közül az egyik keletre, a má­sik nyugatra nézett s e két kapustól, mivel a mocsár másként járhatatlan volt, cölöpökre fektetett gerendasor vezetett át az mgoványon a száraz, ra.. Mivel építkeztek erre az ingová­nyos talajra? Igen egyszerű építő­anyagokkal: fával és földdel. Olyan módszerrel készítették a falakat, amely azelőtt is, azután is a paraszt­ság szinte egyedüli építkezésmódja volt. Egy hires török utazó, Evlia Cselebi, aki 1664.ben járt Kanizsán, részletesen le is irta, hogyan készi. tették a várfalakait. „A vár egy tó­ban fekszik.... a falainak szélessé­ge 40—50 láb (12—15 méter) s erős tömésfalak. Két oldalról, ai falakon belül és kívül az ember derekának megfelelő vastagságú tölgy és cser­fák vannak, melyeknek magassága 15 építészeti röfre feljön (kb 12 méter), a mesteremberek ezeket a fákat furfangosan egymáshoz kötöt­ték s azok belsejét tüskésborz bőre gyanánt» tömésfölddel kitöltötték, úgy, hogy ha néhány százezer ágyú. golyót belelőnek is, a golyók a fa­gerendában bemenőén a földbe süly- lyednek és olt maradnak.1 ‘ Majd a továbbiakban még ezeket olvashat­juk: „A vár kicsiny és mivel igém tele van emberrel, azért szűk és cö­löpökön álló házai vannak. Közútjai deszkával vannak fedve, mivel a vá. ros alja süppedékes mgovámy. Ka­nizsa várának kijavítására és kita- tarozására 12.000 rája (így nevezték a -törökök léig ázott magyar jobbá­gyaikat) van kötelezve... Mikor a tó befagy, az ellenségtől nagyon fél. nek (ekkor már törökök kezén volt hát az egyik esős éjszakán elsie­tett a rendőrségre és tanukat hí­vott. Másnap első útja a KIK-hez vezetett. Azonban tanú ide, tanú oda, a KIK nem adta be a dere­kát, hanem lakonikus rövidséggel ennyit válaszolt: — Hja, ez nem­csak maguknál van igy. A történelmi hűség kedvéért megjegyezzük, hogy mindez a kormányprogramom előtt történt. Eső azonban a kormányprogramm óta is esett, de a lakással kap­csolatban még semmi sem tör­tént. A 37-es ház lakóinak panaszát most nem mondjuk el — majd legközelebb, ha aejdigra a KIK nem intézkedik. a vár, az „ellenség“ a magyarok vol­tak) mert az ellenség hirtelen tá­madást intézve a jégen jön. Olyan­kor Kanizsa egész lakossága a vár környékén lévő jeget napnyugta előtt felvágja s a várat nagyon őr­zik.1 ‘ íme, a török utazó leírása alapján már a várbeliek életét, kö. rülmcnycit is megismerhettük. De nézzük meg jobban, kik védték meg Kanizsát s a környéket a török -táma­dásoktól, míg a vár magyar kézen volt. A magyar végvári vitéz élete nem volt könnyű. Nemeseik az ellenség szüntelen támadásai tették nap-mint nap próbára őket, hazaszeretetüknek nemcsak határtalan bátorságukkal adhattak kifejezést. Viselniük kel­lett az örökös életveszély mellett az éhség, a hideg támadásait is. Mert a magyar végvári vitéz, Balassi Bá. Unt szavaival élve válóban csak „az jó hírért névért, az szép tisztesség­ért‘ ‘ harcolt, zsoldo-t, élelmezést, fel­szerelést sem a császár, sem a föurak nem adtak nekik. Aki panaszos le­veleiket olvassa, nem akar hinni a szemének. A magyar nép legjobb katonái tclviz idején mezitláb, ron­gyos ruhában harcoltak, néha he. tekszám nem láttak kenyeret sem. Egyik kapitányuk írja saját kato­náiról az alábbi sorokat: „...olya!: vannak bennök, hogy éhen is meghal­nak, oly szegények vannak bennök. Sírnak az nyavalyások, de azért he­lyüket megállják.‘ ‘ Megállották helyüket a kanizsai vitézek is. Pedig szolgálatuk elég nehéz volt. Éjjel-nappal őrködniük kellett nemcsak a vár, hanem a kör. nyesi5 dombon elhelyezett kisebb erődök f igy élőhely ein is, portyázniok kellett a környéken, hogy idejében megakadályozhassák, ha rabló török csapatok törnének a szegény jobbá­gyok falvaira. A várban nemcsak gyalogosok, hanem huszárok is szép- számmal voltak, hiszen a védekezés legjobb módszere a gyors ellentáma­dás volt. Ha az ellenség hatalmas sereggel támadott, úgy, hogy rvyilt harcban nem birkózhattak meg vele, az őrség bezárkózott a falak mögé, felszedte a mocsáron át vezető ut gs. rondáit s várta az ostromot. Kami. zsa végvár másfél évszázados törté­nete folyamán jónéhány, hosszú hó­napokig tartó ostromot élt át. Ilj Dlca épül Nagykanizsán Az üveggyári dolgozók részére rövidesen megkezdik a munkásla­kások építését. Egyelőre hat dol­gozó részére épül 2 szobakonyhás, fürdőszobás, verandás lakás. Hogy melyik utcában épülnek, név sze­rint bajos volna megmondani, mert az utcának még nincs neve. Egyelőre utca sincs — de egész rövid időn belül lesz. Az uj utca az Arany János- és Rákóczi-utcát fogja összekötni. Az üveggyári munkáslakásokon kívül több ház is épül majd itt. így valósul meg a kormányprogramm, így válik valóra pártunk ígérete. A Terv-utcán végesteien végig ... Node azért mégsem folytatjuk dal­ban, mert a Terv-utca — ahogy je­lenleg kinéz — nem illeti meg a dalt. a nagykanizsai városi tanács ezt az utcát nagyon elhanyagolta. A gyermekek játszótérnek használ, ják. Ez igy még rendben volna, de őserdőnek is használják s a szélére hulladék kövekből és téglából föld- b evájt gúny hót építenek. ~ Ha a szomszédos ,,törzs“ a gúnyból le­rombolja, másnapra már elkészül az uj építmény. Még ez is rendben van, de az már nincs rendben, hogy egyes felelőtlen és lelkiismeretlen egyének a kutya., macska- és egyéb állati maradványokat egyszerűen be­dobják a bozótba. Érdekes, ezzel az elhanyagolt hely­ig el a járási tanács sem törődik, pedig amikor észak felől lengedez a szellő, akkor igazán felfigyelhetné, nek rá. Edzett orr tik lehet. MOZI Zalaegerszeg, szeptember 3.t,51 9ig: KÓMA, 11 ÓBA ★ Nagykanizsa, szeptember 3-tól 6-ig: VIHAR 6 án. matiné: DÉRYNÉ Tanévnyitás az általános gimnáziumban A zalaegerszegi általános gimnázium tornaterme feldíszítve várta az intézet növendékeit szeptember elsején, a tanév kez­detén. Az elsősök elfogódottan lépték át az iskola küszöbét, de a szeretetteljes fogadtatás feloldotta tartózkodásukat. Már nem néznek körül riadtan, már nem állnak szótlanul. Vidáman cse­vegnek. a régi ismerősök üdvözlik egymást, csakhamar össze­barátkoznak. Boldog zsibongás tölti meg az egész termet, A tavalyi növendékek örömmel üdvözlik a szeretett iskolát, minden zugát bejárják, amelyhez annyi emlék fűzi őket. Az újonnan jöttek is csakhamar megismerik az öreg iskolát és ők is meg­szeretik, mint ahogy mi megszerettük annak idején. Hirtelen elült a zaj. Kezdődik az ünnepély. Felhangzik a magyar Himnusz. Utána Kovács József igazgató tart ünnepi beszédet. Köszönti az elsősöket. Megérteti velük, hogy rajtuk is múlik, milyen lesz az iskola átlageredménye ebben az évben, lesz-e olyan, vagy jobb, mint tavaly volt, Példaképül állítja eléjük az intézet volt növendékeit, akik az egyetemen és a ter­melő munkában is megállják helyüket. Jótanulásuk nem marad érdemtelen. A tankönyvsegély, ösztöndíj, utazási segély, menza mind azért van, hogy az arra érdemeseket megjutalmazzák. F.el- hivja figyelmüket az iskola tisztaságának megőrzésére. Beszél arról, milyen hibák voltak az elmúlt évben és hogyan küszöbölik ki majd azokat ebben az évben. Kéri a szülőket és a DISz- szervezetet, legyenek mindenben az iskola segítségére. Végül újra a növendékekhez szól. Lankadatlan tanulásra buzdítja őket és sok sikert kíván az uj tanévhez. A szülői munkaközösség nevében Ferenczné köszöntötte a diákokat és szülőket, utána Lőrincz Zsuzsa Kónya Lajos ,,Két iskola” cimü versét szavalta el. Az iskola zenekara vidám zene­számmal köszöntötte az iskola tanárait és növendékeit. 1 nagykanizsai KIK és a — tanuk »pOrt A sportfegyelem fontossága A sport nem képzelhető et fegyelem nélkül, a fegyelem hozzátartozik a sport igazi lényegéhez. Nem hiába nevezik a fegyelmezetlen sportembert sportszerűt­lennek. Ahogyan a szocializmust építő társadalmunkat mindjobban áthatja az öntudatos Fegyelem, ennek egyre erőtel­jesebben kell megmutatkozni a testne­velési . és sportmozgalmunk területén is. Különösen vonatkozik ez azokra a spor­tolókra. akik megyei, járási, vagy vá­rosi bajnokságban szerepelnek, hiszen nekik példát kell mutatni, a dolgozók figyelik^ jó, vagy rossz példá jukat Ép- pen ezért mivel sok szem figyeli őket és különösen nagy hatásuk van az if­júságra, nevelőerejü jó példát kell mu­latniuk. Legtöbb sportoló meg is felel ennek á követelménynek. Hiba lenne azonban azt állítani, hogy minden spor­toló tisztába van a fegyelem fontossá­gával és nem . vét ellene. Például az idei labdarugóbajnokságban sok olyan példát említhetünk meg. amelyekből hiányzik a sportfegyelem. Többek kö­zött a Bázakerettyei és a Lovászi Bá­nyásznál, Zalaszenlgróíi Vörös Meteor­nál. ZalalöfaSi Sportkörnél már több esetben nem jelent meg az ellenfél ál­tal megszabott időben a mérkőzésre, ké. sőbb jelenti-még Vagy például a ko- sárlabdájátékösök, akik sportszerűtlenül viselkedtek; jfcémrég iben Nagykanizsán. Egyre több' csapatnál fordult elő, hogy a mérkőzés végén sportszerűtlenül le­vonulnak, nem üdvözlik a sportszerető közönséget. Hétről-hétre fordulnak elő a mérkőzéseken különböző durvaságok, amelyek az ellenfél játékosainak testi épségét veszélyeztetik. Akarva lerúgják egymást, 'nem látják azt, hogy a meg­sérült játékos másnap nem tud részt- venni a termelő munkában, ezzel aka­dályozza üzemének a szocialista munka- versenyben folyó tervének teljesítését, mivel esetleg több napon keresztül nem tud résztvenni a termelő munkában. Ezen a téren komoly politikai felvilá­gosító munkát kell végezni az edzőknek, akiknek elsősorban feladatuk, hogy meg­magyarázzák a játékosoknak, bogy a durvaságokkal milyen károkat okoznak terveink teljesítésében Fordulnak elő türelmetlen véleménynyilvánítások a já. tékvezető ítéletével szemben is. Még mindig látható a pályán a leállított labdának a másik játékos elől való e'- rugása, vagy pedig olvan magatartás, amely alkalmas arra, hogy a közönség hangulatát a játékvezető és az ellenfél ellen fordítsa. Gyakran fordul elő sza­bálytalan vagy durva játékért játékos- kiállítás. A kiállított játékos hiányzik a csapatból, ezáltal a csapat jelentősen meggyengül. Nem egyszer a mérkőzés elvesztésével fizet a kiállítás sorsára ju­tott szabálytalankodó játékos és nem­csak maga bűnhődött, hanem a csapatát is megbüntette A fegyelmezetlenség a pályán nem­csak egyes játékosok ügve, hanem az egész csapaté, minden játékosé, a ve­zetőké-. Meglepő, hogy ennek ellenére mégis egyes sportkörökben nem lépnek olyan mértékben fel a fegyelmezetlensé­gek ellen, amilyen mértékben szükséges volna. Hogy a fegyelmezetlenségek el­tűnjenek és a csapat minden alkalommal a legleljesebb és legerősebb együttessel allhasson ki a küzdőtérre, igénybe ke.I venni a nevelés sokrétű politikai, szak­mai formáját a sportköri vezetőknek é3 edzőknek. Ezt azonban a sportkörökben a legtöbb helyen elmulasztják A ne­velés egyik legjelentősebb eszköze $ meggyőzés és a példamutatás, másik pe­dig a fegyelmezés, mivel a kiállítás so* rán elsősorban a sportkör érzi meg el csapat létszámhátrányát. Elsősorban » sportköri vezetőnek, edzőnek, intézőnek; vagy az egész csapatnak kellene na­gyobb figyelmet fordítani a fegyelmezet. len játékqgok nevelésére. Ugyanakkor af sportkörnek igénybe kell venni a nevelés másik formáját, módszerét, amely a já­tékból bizonyos időre való eltiltásból állhat. Ezzel szemben a leggyakonbb eset, hogy a kiállított játékos edzője, vagy intézője a játékossal együtt, vagy ■ talán még nála is jobban azon szurkol, hogy az MTSB ítélete ne legyen súlyos, sok esetben órák hosszat képesek a TSB munkáját akadályozni, az Ítélet miatt. Nem veszik figyelembe, hogy sok eset. ben a felesleges bizonyitgatásalkkal több dolgozó munkáját akadályozzák meg az Ítélet miatt, hogy a kiállított játékos a következő mérkőzésen már játsszon. így persze a nevelő hatás elmarad, sőt egyre inkább talajra talál a fegyelme­zetlenség. Az egész csapatban nem tartozik a játékosok példamutató ne­veléséhez az sem, amikor az edző, vagv az intéző maga jár elől a játékvezető becsmérlésében. Kiabál a játéktérre, megjegyzést tesz az ellenfélre, vagy tiltakozik valamilyen ítélet ellen Természetesen az ilyen példamutatás mellett nem várhat mást a játékostól sem és nem csodálkozhat azon, hogy egyre_ többször állítják ki egy.egy já­tékosát. A fegyelmezetlenseg terén ma. tatkozó hiányosságok egyik oka az egyes edzők és intézők rossz nevelő munka ján kívül még az is, hogy a fegyelmi szervek sok asetben gyenge Ítéletekkel felbátorítják a játékosokat a szabályta­lanságra. Az ítéleteknek példamutatók, nak, a sportszerűségnek megfelelően szigo­rúaknak kell _ lenni. Elsősorban ma­guknak a játékosoknak kell harcot in­dítani a mérkőzés korszerű lefolyásáért De ugyanakkor meg kell javítani a jál tékvezetőknek és partjelzőknek a játék- vezetés terén lévő egyre több esetben előforduló rossz játékvezetést, téves íté­leteket, mert nem egy esetben a játék rossz vezetésétől durvulnak el a rnérkö. zések A partjelzőknek pedig sakkal na­gyobb segítséget kell adni a játékve­zetőnek a mérkőzés vezetéséhez, mert több esetben előfordult olyan eset is, hogy a partjelző nem segítette a játék­vezetőt munkájában. K. Nagy László Lovászi—Z Bástya mérkőzésen. Számoljuk fel a sport terén eddig megmutatkozó fegyelmezetlenségeket és vegyünk példát, azokról a játékosokról, edzőkről, akik élenjárnak és kitűnnek á nevelés sokféle eszközével, meggyőzéssel, a szakadatlan felvilágosító munkájukkal á sportolók nevelése terén Kellő helyen al­kalmazott szigorral helyre lehet és hely­re is kell állítani a sportfegyelmet, va­lamennyi sportkörben. SZABÓ JÓZSEF MAI SPORTMŰSOR LABDARÚGÁS: NB II. Nyugati csoport: Zalaegerszegi- Vörös Meteor—Pápai Vö­rös Lobogó. Zalaegerszeg, Vörös Meteor, sporttelep. 16 óra Nagykanizsai Bányász—Szombathelyi Vörös Lobogó, Nagykanizsa, Vár-uti sporttelep, 16 óra. Megyei felnőtt bajnokság: Zalaegerszegi Lokomotiv—Zalaegersze. gi Bástya, Zalaegerszeg, Dózsa-sport- telep, 11 óra. Zalaegerszegi Dózsa—Zalaegerszegi Lo. komotiv a Vörös Meteor-pályán, 14 óra. Nagykanizsai Bányász—Lenti Traktor, Nagykanizsa, Vár.úti sporttelep, 13.45 óra. Nagykanizsai Bástya—Lovászi Bá­nyász, Nagykanizsa, Lokomotiv-sportte. lep, 16.30 óra Lovászi , Bástya—Nagykanizsai Loko­motiv, Lovászi, 16.30 óra. Nagykanizsai Építők—Zalalövői Min- tesDortkör, Nagykanizsa, Épitők-pálya, 10.30 óra Zalaszentgróti Vörös Meteor—Zalaeger. szegi Építők, Zalaszentgrót, 16 óra. Megyei ifjúsági bajnokság: Zalaegerszegi Dózsa—Zalaegerszegi Lokomotív, 12 órakor, a Vörös Me­teor-pályán. Nagvkanizsai Bányász—Lenti Traktor. Nagykanizsa, Bányász-sporttelep, 12 óra. APRÓHIRDETÉS A ZALAEGERSZEGI Magasépítő Válla, lat a helybeli tatarozásai és egyéb niun. kaira segédmunkásokat vesz fel. Je. fentkezni lehet Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-u. 11 szám alatt. (129) 43-AS Épitöioari Ti őszt. felvesz buda­pesti munkahelyeire kőműveseket é- segédmunkásokat. Tiszta szállás, napi háromszori étkezés biztosítva. Jelent­kezni lehet: XIII Jászai Mari.tér 6., V. em , lift dijtalan. (998) A 44/4 sz. Építőipari Vállalat kizárólag budapesti építkezésekhez keres viz. közpoiitifütés, villanyszerelő, épület- bádogos, szobafestő és mázoló szak­munkásokat Jelentkezés: XIV. Hun­gária krt. 177. Szakipari telepén. Ugyancsak keresünk kőműves és se­gédmunkásokat budapesti építkezések­re, jelentkezés Vili. Koszoru-u 26. Munkaügyi csoportnál. Napi három­szori étkezés 7.40 forintért, szállás, vidéki dolgozóknak dijtalan és havi egyszeri hazautazás díjtalanul bizto­sítva. (986) I Nagykanizsai Bástya—Lovászi. ■ Bá­nyász, Nagykanizsa, . Lokomativ-.pálva»- 14 30 óra. Nagykanizsai Építők—Zalalövői Minta. sportkör, Nagykanizsa, Építők pálya, 9 óra Zalaszentgróti Vörös Meteor—Zala­egerszegi Építők, Zalaszentgrót, 14 óra. ★ ATLÉTIKA: Városi ifjúsági ■■pálvabaj- nokságok, Zalaegerszeg, Vörös Meteor­sporttelep, 9 óra. Megyei meghívásos minősítő pályaverseny, Zalaegerszeg, Vörös Meteor-sporttelep, 9 óra KERÉKPÁR: Megyei falusi sportolók szpártákiád.döntője, Zalaegerszeg—baki útvonalon, 10 óra. KÉZILABDA: Zalaegerszegi Bástya- Szentgotthárdi Vasas, férfi. Zalaeger­szeg, Ruhagyári-pálya, 9 óra. ★ A zalaegerszegi városi TSB szeptem­ber hó 15-én atlétikában és labdarúgás, ban társadalmi edzőképző és verseny­bírói tanfolyamot indít, A tanfolyamon résztvenni szándékozók sportköreiken ke­resztül a VTSB elnökénél jelentkezze­nek. — Mozibérletek meghosszabbL íása. A nyári mozibérletet szép-* tember 30-ig meghosszabbitottákj A bérletszelvények szeptember 30-ig bármely mozinál beváltha-i tők. — Ügyeletes orvos ma, vasár* nap Zalaegerszegen, dr. Albert Sándor, Pontház. JÖKARBAN lévő 100 köbcentis motorke. rckpár eladó. Zalaegerszeg, Mártírok u. 20. (130) ÚTÉPÍTÉSHEZ fizikai mun­kásokat állandóan felve­szünk. önkényes és elbo­csátottakat a Munkaerő­tartalékok Hivatala a vál­lalathoz kiközvetít. Aszfaltutéoitő Vállalat Zalaegerszeg, Vörösmarty-u. 2. ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer­kesztő és kiadó: Darabos Iván. — Szer­kesztőség: Zalaegei'zeg. Kossuth Lajos, utca 22. Telelőn: 250. — Kiadóhivatal; Zalaegerszeg. Széchenyttér 4. Telelőn: 132. — Készült a Vasmegyei Nyomda­ipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca 6. Telelőn: 71. — Felelői vezető: Holmann Miklós.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom