Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-08 / 210. szám

A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA !X. évfolyam, 210. szám, ^ra 50 fillér 1953. szeptember 8. Kedd. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJELEK ! Fontos intézkedések az árleszálii- tási határozat végrehajtásával Kapcsolatban (2. oldal) — Part­éiét: A népnevelőmunkát az uj feladatoknak megfelelő színvo­nalra kell emelni (3. oldal) — A pókaszepetki pártszervezet (3. oldal) — Julius Fucsik élete és UNKBÖL: műve (3. oldal) — Lelkesen ün­nepelték a bányásznapot az olaj­munkások (3. oldal) — A be­gyűjtés tapasztalatai a zalaeger­szegi járásban (4. oldal) — Déry­né — némafilmen (4. oldal)—Egy téves kapcsolás nyomán (4. oldal) Még szebb, boldogabb lett életünk Még jobban öltöztethetem gyermek címet Az árleszállítás első napja Az árleszállítás hirére röpgyil­lésre gyűltek össze az Asztalos­ipari Vállalat dolgozói. Minden reggel tartanak megbeszéléseket, ahc-l megtárgyalják az előző napi eredményeket és hiányosságokat. Most azonban másról is szó van. Pártunk és kormányunk pro­gramijának megfelelően határo­zat jelent meg az árak leszállítá­sáról. A brigádtagok kezükben lo­bogtatva az újságot, mondják el a hirt: olcsóbb lett a ruha, a ci­pő, a közszükségleti cikkek. Min­denki őrük köztük Müller Rudolf elvtárs is. Számtalan esetben se­gítette öt kormányunk és megad­ta a lehetőséget, hogy kilenc gyermekét nevelhesse, iskoláztas­sa. A február elsejei párt- és kor­mányhatározat óta havi fizetésén felül 600 forint körüli családi se- gékyt kap. Fizetése is megközelíti a 900—1000 forintot. Van hát mit mondania, alig várja, hogy a több mint 30 fel­szólaló után neki is megadják a szót. —- Elvtársak! Soha nem volt olyan megbecsülése a sok gyer­mekes családapáknak, mint most, a szocializmus építésének idején. Hét gyermekem jár isko­lába, akiket ingyen taníttat álla­munk. Kilenc gyermek felruházá­sa, ellátása a múlt rendszerben nyomorral járt, mert akkor ilyen családnál az egyik, vagy a má­sik gyereknek otthon kellett ma­radnia, hogy a másik, az iskolás, az egy cipőt felvehesse. Most min­den gyermekemnek van cipője, ruhája. Két héttel ezelőtt az egyik iskolás fiamnak vettem ru­hát. . — Rádióból hallgattuk az ár- leszállítást bejelentő közleményt — folytatja tovább. _ Kezdtünk az asszonnyal számolgatni, hogy mit jelent számunkra az árleszállítás. Az eddig hat gyermeknek vásá­rolt ruhából még a másik hármat is teljesen felöltöztethetjük. Vagy a feleségemnek vehetünk ebből a pénzből télikabátot s még ruhát is. Az üzem dolgozói feszült fi­gyelemmel hallgatták Müller elv­társ szavait. Ismerik életét, csa­ládját. gyermekeit, akiknek most még több ruhát, cipőt, élelmet vásárolhat. Ezt biztosítja pár­tunk és kormányunk programmja, amely az árleszállítással ismét újabb lépéssel halad előre a meg­valósulás utján. Ö olgozó népünk 7 rTLiM.Q fáradságos, lelkiismeretes ’munkájának újabb gyümölcse ereit meg. A Magyar Népköztársaság Miniszter* tanácsánál; és a Magyar Dolgozók Várija Központi Vezetőségének határozata■ nagyarányú árleszállí­tást hajtott, régre. Az árleszállí­tás azt jelenti, hogy dolgozó ■né­pünk jó munkája nyomán pártunk politikája maradéktalanul érvé­nyesül hogy pártunk minden cse. lek ed étével azt a célt szolgálja, hogy népi demokráciánk dolgozói­nak életszínvonalát mind maga­sabbra emelje. Ehhez járult hoz­zá elsősorban munkásosztályunk terveinek túlteljesítésével és pa­rasztságunk a gondos mezőgazda. sági munkával' a beadás teljesíté­sével. Fúrtunk Központi Vezet ős ég énele június havi határozata a lakosság életszínvonalának emeléséről és as e határozaton alapuló kormány- programm szavai most gyakorlat- ban igazolódnak be. Ellenségeink fogukat csikorgatva kénytelenek hátrálni, ami azonban nem jelen­ti azt, hogy most már nem igye. kéznek ártani. Éppen ezért dol­gozó népünknek további lelkes ■munkával szaporítani kell ered- ményeinkel, hiszen az életszínvo­nal növekedése elsősorban rajtunk múlik. Előre, még jobb munkával a kormány programm megvalósítá­sáért ! Nagyobb lelkesedéssel dolgozom A nagykanizsai üzemekben szombat este röpgyüléseken is­mertették a kormányprogramm megvalósulásának újabb örven­detes megnyilvánulását, a hatal­mas arányú árleszállitást. Krisz­tina György, a III. számú tégla­gyár dolgozója, örömtől sugárzó arccal jelentette Id hozzászólásá­ban, hogy ezentúl még nagyobb lelkesedéssel dolgozik. — Nem olyan régen hangzott el pártunk, kormányunk ígérete — mondotta — s az ígéretből máris olyan dol­gok valósultak meg, amelyek min­den becsületes dolgozót még jobb munkára buzdítanak. A nagykanizsai üzletekben egész éjjel leltároztak. 10 óra táj« ban a kivilágított kirakatokban megjelentek mar az uj árak. A késő esti órákban is szokatlanul forgalmas volt az utca. A cipő- bolt, a textil-, a bútor- és a konfek­cióüzletek előtt vidámarcu dől« gőzök, férfiak és nők tolongtak, Boldogan beszéltek az uj, a le« szállított árakról, A Ruhagyár minőségi munkával válaszol A Ruhagyár 1. számú géptermében ütemesen dolgoznak a vil­lanygépek. A Béke-őre műszak dolgozói szorgalmasan végzik mun­kájukat. Tegnap úgy határoztak, hogy egyetlen selejt ruha sem hagyja el a műszakot. A szalagról gyors egymásutánban kerülnek le a fiú télikabá­tok, siöltönyök, leányka lóaenkabátok és bunda huzatok. A minő­ségi ellenőrök egymásután adják le a készáruraktárba a ruhákat 20 óráig egyetlen javításra szoruló ruha nem volt. A gépek mora­jában hangzik fel a rádió hangja, amely bejelenti a párt- és a kormány határozatát az árleszállításról. Feszülten hallgatja min­denki. Tuboly Teréz, a 7-es szalag sz tahánovistája azt számolja, hogy egy gyönyörű santung ruhát 54 forint helyett 38 forintért tud megvásárolni. A rádióközvetités után minőségileg és mennyiségileg is túl­teljesítette a terem a tervét. A diszpécserszolgálat jelenti, hogy az I-es gépterem 107.6 százalékot ért el a vállaláshoz híven, egyet­len hiányosan elkészített ruhadarabot nem adtak vissza a minőség’ elienői'ok. Megnőtt a bútorok utáni érdeklődés Már a korareggeli órákban el­adtak egy konyhagarniturát és egy dupla rekamiét. A konyha- garnitúrát azelőtt 2 ezer 749 fo­rintért adták. Ma 2 ezer 473 fo­rintért vehették meg. Kardos Endre elvtárs, a járási tanács dolgozója, rekamiét vett. A régi ára 3 ezer 995 forint volt, uj ára pedig 3 ezer 396 forint. Egymást érik az érdeklődők a bútorüzletben. Egy asszony már most megrendeli bútorát. — Azt kérem, ami azelőtt 6 ezer 869 fo­rintba került — mondja. Megné­zik az uj árjegyzéket és kiszámít­ják, hogy közel ezer forinttal lett olcsóbb a szóbanlévő szoba-garni­túra. Az egész ország, az egész megye feszül: figyelemmel hallgatta szom. 'baton este nyolc órakor a Magyar Rádió adását amikor ismertették a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ha- tároza át. az árleszállításról. Ott ül­tek a rádió mellett az olajbányák liŐsei, a vasasok, az épitőmunkások, ott szorongtak a rádió mellett, min­den szót agyukba vésve a zalai föl­dek dolgozói. Szólt a rádió a mér­nök, a tani-ó és minden más dolgozó lakásában. Egyetlen, hatalmas jóleső érzés feszitette a melleket: érdemes volt! Érdemes volt jól dolgozni, helytállni a nehézségekben, harcolni? küzdeni. Érdemes volt átvirrasztani éjszakákat egy-egy újítás kidolgo­zásáért, érdemes volt tanulni, alkal­mazni a Koleszov-módszert az eszter- gályozásban, érdemes volt megküz­deni a földdel, ■ időben elvetni a ma­got, negyedszer is megkapálni a burgonyát, érdemes volt a cséplőgép. • öl beadni az államnak járó gabo­nát. A hősi munkának, helytállásnak ime itt van az eredménye. Egyszerre, igy egészében nem is lehet felfogni, hogy mit jelent több mint tízezer élelmi- és iparcikk árá­nak leszállítása. Halljuk, olvassuk, hogy egy évre számítva 1500 millió forint megtakarítást jelent népünk­nek ez a határozat. Mondogatjuk a számot és érezzük, hogy ez valami ha­talmas, ez valami rendkívüli, de szá­molgatni kell, hogy a maga egészé­ben felfogjuk, mit is jelen: ez: tíz­ezer árucikk, 1500 millió forint meg­takarítás. Induljunk ki a kicsiből. Negyven fillérrel le -1 olcsóbb a kenyér. Egy­szer negyven fillér az persze nem sok, de ha meggondoljuk, hogy ké­nyéi- minden nap kell az asztalunk­ra hogy ez az, amit leggyakrabban vásárolunk, mindjárt másképpen lát­juk. Egy nem is népes családban —- különösen ahol gyerek is van — elfogy a kenyérből két kiló naponta. Néz­zük csak: a szerény negyven fiilé. rck egy hónap alatt. 24 forintra gya­rapodnak,. Ne számoljunk előre egy évre, folytassuk csak ott, hogy egy hónapra mit jelent ez a csupán ke­nyérből megtakarított 24 forint. Az anya, amikor elmegy kenyeret vásá rolni, mindennap egy-egy kiflit vi­lié* haza két gyermekének, vagy ennyivel több gyümölcsöt, édességet vásárolhat nekik. Ez a 24 forint azt is jelenti, hogy többet mehetnek moziba, vendéglőbe, többet szórakoz­hatnak. És a. kenyéren kivül még mennyi más élelmicikk ára szállt le igen je­lentősen. Ugyanazért a pénzért ma jóval tömörebb szatyorral mehet ha­za a háziasszony bevásárlása után. Olcsóbban, jobbat, többet, izlefeseb. bet tud készíteni. Ezt a gondolatsort, ezt a számí­tást- végigcsinálhatjuk a többi áru­cikke! is. Mindegy, hogy melyikkel tesszük, az' élelmiszerrel, a ruhával, cipővel, bútorral, a szolgáltatási di­jakkal az eredmény mindig az: szebben, boldogabban élünk. Köny. nyebben telik bőrkabátra, rádióra, bútorra, jelentősen rövidebb idő alatt félretehetjük a hozzá szüksé­ges összeget. A kormányprogramm ismertetése óta egymásután jelentek meg a ren­deletek, a határozatok, amelyek egy­től egyig dolgozó népünk szebb, jobb, boldogabb életét-, éle-lszinvona. Iának emelkedését segítették elő. Az ingyenes állatorvosi kezelés, a be­gyűjtés 10 százalékos csökkentése, a gépállomások munkadijának leszállí­tása. az adók csökkentése, a muU évi hátralékok törlése mind-mind egész dolgozó népünk legnagyobb megelégedésével találkozó*Minden egyes határozat és rendelkezés meg­szilárdította dolgozó népünknek pártjába, kormányába vetett hitét, bizalmá . Valamennyi rendelkezés után még nagyobb lendülettel indult meg a munka, mert látták dolgozó­ink, hogy érdemes ezt tenni, hiszen ha valamikor állt, akkor most kü­lönösen áll az, hogy ha többet terme­lünk, jobban élünk. A Központi Ve­zetőség junius 27—28-i határozata, s az ennek nyomán kidolgozott kor­mányprogramm végrehajtására, meg­valósítására hozott határozatok közül azonban különösen kiemelkedik ez a mostani, az árleszállításról hozott határozat. Kiemelkedik azért, mert ez nemcsak dolgozó népünknek egy- egy rétegé, érinti közvetlenül, ha­nem egyaránt mindenkit. Boldogan számolgatnak, tervezgetnek ezekben a napokban minden családnál. Uj tervek születnek a régiek helyett. Kiderül, hogy nem kell várni a rá­dióra decemberig, meg lehet, venni még ebben vagy a jövő hónapban. Néhány egyszerű Összeadás, kivonás és máris megállapodhat a család, hogy uj függönyöket vehe-nek, vagy már az idén megkapja az asszony a télikabálot. A boldog öröm perceiben meg kell vizsgálni azt is, vájjon mi tette le­hetővé azt, hogy egy ilyen határo­zattal egyszerre és igen jelentősen megemeljük egész dolg-ozó népünk életszínvonalát. A mi hazánkban a szocializmus épitése folyik. Sztálin elvtárs láng­eszű munkájában rámutatott arra, hogy a szocializmus építésének alap­törvénye. a nép teremtő munkájá­nak célja a társadalom állandóan növekvő, anyagi és kulturális szük­ségleteinek maximális kielégítése. Ez a nálunk most bekövetkezett árle­szállítás a szocializmus építésének alaptörvényéből folyik. De tudnunk kell azt, mert mindannyiunkat érint, hogy a-z árleszállítást az egész dolgozó nép munkája, ereje, helytál­lása tette lehetővé. Iía egész né­pünk: a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség nem vé­gezte volna munkáját olyan áldo­zatta1, olyan - helytállássá1. olyan megfeszített erővel, hazafias oda­adással, akkor ma nem lehetne ná­lunk olcsóbb a kenyér, a ruha, a rádió, a bútor, a kerékpár és a többi tízezer árucikk. Benne van eb­ben az árleszállításban, minden dol­gozó kezemunkája. Benne van a bu­dai ai Kőolaj termelő Vállalat bri­gádjainak 1150 tonnás terviül* el- jesitése, a lovászi Kőolaj termelő Vállalat Szabadság.brigádjának jó munkája. Itt van az árleszállításban a MASZÓBAJ Gépgyár esztergályo­sainak a Koleszovmódszer alkalma, zásában elért eredménye. Benne van a 40 fillérrel olcsóbb kenyérben a vöcköndi Béke termelőszövetkezet tagjainak hőst küzdőimé a földdel, a több mint IS máznás búzatermése. Itt van az olcsóbb árucikkekben ge­ológusaink olajmémökeink, pedagó­gusaink jobb mUnkája. Eredményeink alapja a mi mun­kánkban, a nvi helytállásunkban, erő. f eszit és cinkben van. . De hiába küzd, dolgozik, verejté­kezik a nép, ha nem magának, ha­nem idegen érdekekért dolgozik. Ilyen eredményt nem tud felmutat­ni egyetlen kapitalista kormány sem. Nem is lehet, nem is tudhatnak, hi­szen a kapitalizmus alaptörvénye nem a dolgozók maximális kielégité. sét, hanem a maximális profitot cc lozza. A tőkésnek éppen az a ha­szon, úgy érheti el a maximális profitot, ha emeli az árakat, csök­kenti a munkabéreket. A Szabad Nép vasárnapi számá­ban képet közöl a londoni Daily Worker-bői. A képen abercleeni liá ziasszonyok hosszú tüntető sora. Va­lamennyien táblát visznek, amelye­ken követelik, hogy vessenek véget az élelmiszerárak szakadatlan eme­lésének. Még vannak nálunk is néhányan, akik hajlamosak arra, hogy úgy gondoljanak Angliára, mint a bőség hazájára. Nos, nézzük meg közelebb­ről ezt az úgynevezett ,,bőséget“. Az elmúlt év folyamán 25 -százalék­kal emelkedett Angliában a kenyér ára, a liszté több. mint« 50 ssá-za­Iákkal, a szalonna ára G3, a vajé 20 százalékkal emelkedett, de ugyan, igy sorolhatnánk a többi ára-t. Vagy nézzük meg az Egyesült- Államokat. Vájjon ez a. legnagyobb kapitalista hatalom hogyan ..gondos­kodik" dolgozóiról? Az élet itt is egyre drágább lesz, az élelmiszer- és iparcikkárak növekednek, de ugyan, akkor a General Motors acéltröszt bejelentette, hogy több mint három, százezer dolgozójának ' órabérét egy centtel leszállítja. A francia dol­gozók az elmúlt he'-ekben vívták legelkeseredet-iebb sztrájkjukat 10— 15 százalékos béremelésért. Növekvő árak. sztrájk, nyomor, éhség, munkanélküliség. Ez van a kapitalizmus országaiban. Felesleges lenne -tovább sorakoztatni » rette­netes példákat a tőkés országok dol­gozóinak nyomoráról. Náluk nem is lehet másképp. O-tí a maximális pro­fit a cél. Ahol pedig a ‘-őke az ur, ott szó sem lehet a dolgozók jólé­téről, megelégedettségéről. A mi életünket, a kommunizmus. építő Szovjetunióét, a szocializmust épi-to népi demokráciákét más törvény irá­nyítja: a dolgozók növekvő szükség­leteinek maximális kielégítése. Éz a törvény irányítja a mi életünket, c-nnek a törvénynek következtében született meg a mostani árleszállüás- ról szóló határozat. Ez a határozat újólag meggyőz­hetett valamennyiünket arról, hogy a szooializnms nem egy távoli táv. lat előttünkhanem már az odave­zető itt is a jóiét állandó növekedé­sével jár. Az pedig, hogy ez a jó­lét milyen gyorsan, milyen ütemben növekszik tovább — egyedül és ki­zárólag rajtunk áll. Termeljünk többet — jobban élünkI Harcoljunk még odaadóbban, még fegyelmezettebben a harmadik ne­gyedévi tervek teljesítéséért., te­gyünk meg mindent azért, hogy idő­ben felszán-suk a- földet, elvessük a magot. Érdemes ezt tennünk, mert saját életünket, családunkét tesszük ezzel még szebbé és boldogabbá. Érdemes, mert csakis igy haladha­tunk még gyorsabban a megkezdett utón, igy érhetjük el azt, hogy sa­ját életünk boldogabbá tétele mel­lett hozzájáruljunk egész dolgozd népünk életszínvonalának további, szakadatlan. emeiéeSiez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom