Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-30 / 229. szám
vtlIg pröletIrjat Egyesüljétek / A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 229. szám. Ára 50 fillér 1953. szept. 30. Szerda. MAI SZÁMUNKBÓL: Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének beszéde Bács- Kiskun megye termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozóinak értekezletén (2. oldal) — Szovjet mezőgazdasági küldöttség érkezett hazánkba (3. oldal) — A Népköz- társaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a borbeadásra kötelezett termelők részére nyújtott kedvezményekről (3. oldal) — A termelőszövetkezetek es gépállomások dolgozói megyei tanácskozásán elhangzott felszólalásokból (3. oldal) A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt! Ma kezdődik a minisztertanács felhívása alapján a IV. Békekölcsön jegyzése. Dolgozó népünk ezekben a napokban újabb hozzájárulását adja megtakarított forintjainak lejegyzésével 5 éves j tervünk mielőbbi befejezéséhez lés ezzel együtt jólétének, életszínvonalának egyre gyorsabb ütemü emeléséhez is. A hazángk adott összegek millióiból uj üzemek, iskolák, szülőotthonok, színházak, munkásla- tkások, termelőszövetkezeti bölcsődék épülnek. A írugyar nép ország-világ előtt ismét tanúbizonyságát adja öntudatának, mélységes hazaszeretetének, rendíthetetlen békeakaratának. A külső és belső ellenség, mely az utóbbi hetekben fokozódó tevékenységgel tör szocialista épi- ttésünk eredményei ellen, ezekében a napokban újabb csattanós Választ kap azzal, hogy a dolgozó magyar nép egységesen és lelkesen jegyzi le a kibocsátott kötvényeket. Népünk tudja, hogy a szocialista államnak adott kölcsön százszorosán megtérül. Ezt mutatják az eddig kibocsátott kölcsönök, melyeket a kitűzött határidő előtt lelkesen jegyzett le a magyar nép, de mutatja az a sok-sok nyeremény is, melyek az evenként rendszeresen megismétlődő sorsolásokon számtalan dolgozónak többszörösen visszatérítették a jegyzett összeget. A legutóbbi húzáson például a 100.000 cforintos főnyereményt két társéival együtt két zalai dolgozó cnyerte. Gerencsér Jenő zalaegerszegi segédmunkás, Horváth Elek fletenyei gépállomási körzeti fe- Uelős személyében, akik pár száz tforintos jegyzésükkel fejenként [több mint 20 ezer forintot kapjak vissza államunktól. Ezenkívül csupán a legutóbbi Sorsoláson több 10.000, 5000 forintos nyeremény jutott a zalai dolgozóknak, nem is beszélve áriról a sek-sok kisebb nyeremény- jről, melynek utján szinte kivétel [nélkül valamennyi zalai dolgozó [-Visszakapta a lejegyzett összeget, {Vagy annak egy részét. A nyeremények azonban csak te kisebb részét képviselik azok- ;nak a juttatásoknak, amelyeket éppen a kölcsönjegyzések adta lehetőségek révén 5 eves tervünk megvalósítása során államunk biztosit számunkra. A kölcsönjegyzések is hozzájárultak ahhoz, hogy megyénkben uj gyárak egész sora épüljön fel. Köztük olyan országos jelentőségűek, mint a zalaegerszegi ruhagyár, aszfaltgyár, a nagylengyeli olajüzem. A.z egyéb kulturális és szociális beruházások egyre fokozódó mértéké, különösen azok a kedvezmények, melleket a kormányprogramm alapján nap, mint nap biztosit pártunk és kormányunk számunkra', szintén azt bizonyítják, hogy a kölcsönjegyzések idején az államnak adott sek-sok millió forint mil- liárdok formájában térül vissza. Gondoljunk csak arra, hogy a kormányprogramm megvalósítása óta juttatott kedvezmények több mint 3 milliárd forint megtakarítást jelentenek a dolgozó magyar nép számára. S ebből mintegy másfél milliárd jut dolgozó parasztságunk, elsősorban termelőszövetkezeteink számára. Csupán a Zala megyei termelőszövetkezetek 30 millió forint értékű kedvezményt kaptak par hét alatt államunktól különböző kedvezmények formájában, ami azt jelenti, hogy egy munkaegységre mintegy 26 forinttal több ^ut, mint eddig, egy zalai terme lőszövetkezeti tag 3—3.5 ezer forinttal nagyobb jövedelemre tesz szert átlagosan, mint tavaly. Természetes, hogy ez csak a segítség egyik formája, hisz az árleszállítás következtében szintén sok-sok millió forinttal csökkennek a megélhetés terhei. Olcsóbb a kenyér, a liszt, a cipő, a ruha és emellett egyre bőségesebb mennyiségben áll dolgozóink rendelkezésére. Joggal állapíthatjuk meg, hogy ha valamikor érdemes volt, úgy most, amikor pártunk és kormányunk felismerve az eddigi hibákat, gyorsan és hathatós intézkedésekkel sietett dolgozó népünk segítségére, igazán érdemes kölcsönr jegyezni. Munkásnak-parasztnak, értelmiséginek egyaránt érdeke az, hogy a kibocsátott kötvényen gyors lejegyzésével újabb lehetőségeket biztosítson államunk számára, anyagi és kulturális jólétünk további méggyorsabb emeléséért. Dolgozó értelmiségünk is ezt tartja szem előtt, amikor megtakarított forintjait a hazának adja. Bízik abban, hogy a IV. Békekölcsön jegyzése is, épp úgy, mint az előzőek, meggyorsítja az uj iskolák, óvodák, kulturottho- nok építését, s hozzájárul ahhoz, hogy ■ . értelmiségi tudományos munkásaink életkörülményei minél gyorsabb ütemben megjavuljanak. A kormány felhívása leszögezi: ■A népgazdaság anyagi erőforrásainak jelentős megnövekedése lehetővé tette azt is, hogy eöoen az esztendőben a kormány csökkentse a kibocsátásra kerülő államkölcsön összegét, az uj államkölcsön összegét pedig elsősorban olyan beruházásokra fordítsa, amelyek az életszínvonal közvetlen emelését szolgálják. ..“ Ezzel kapcsolatban közli a pénzügyminisztérium: -A munkások és alkalmazottak körében a jegyzés félhavi keresetük alapján történik. A kölcsönjegyeztetőknek, vállalatoknak, intézményeknek és pénzügyi szerveknek nem szabad félhavi keresetnél magasabb ösz- szegü jegyzést elfogadni. Az uj államkölcsön az előbbi kölcsönökhöz hasonlóan nyereménykötvények formájában kerül kibocsátásra. A jegyzett kölcsön összeget a munkások és alkalmazottak a múlt éviekhez hasonlóan 10 hónap alatt törleszthetik. A kötvény összegét 20 év alatt fizeti vissza az állam. Minden harmadik kötvény nyereménnyel kerül kisorsolásra. A falusi lakosság körében a kölcsönjegyzéseket — szigorú önkéntesség elve alapján — a helyi tanácsok fogadják el. A tanácsok által gyűjtött és kifizetett jegyzések után 20 százalék illeti meg a tarácsokat. Ezt az összeget minden helyi tanács szabadon felhasználhatja szociális és kulturális beruházásokra“. Még nyilvánvalóbb mindenki előtt az az összefüggés, amely közvetlenül fennáll a kölcsönjegyzők és az életszinvonal-emelkedés között. Nagyszerű érv ez a jegyez - tetőknek, a népnevelőknek! Látnunk kell azonban, hogy a békekclcsönjégyzés sikeres lebonyolítása még nem minden. Azzal tesszük igazán eredményessé a békekölcsönjegyzés napjait, ha ezzel egy.időben fokozottabb fegyelemmel harcolunk ipari és mezőgazdasági terveink teljesítéséért, ha népünk minden dolgos fia eredményesebben, becsületesebben és fegyelmezettebben dolgozik ezután. fi Magyar Képköztársaság Minisztertanácsának felhívása a Negyedik Békekölcsön jegyzésére Magyarország dolgozó népéhez! Felszabadult népünk alkotó ereje gyökeresen megváltoztatta országunk arculatát. A termelésben elért nagy eredményeink gazdagabbá tették hazánkat, megerősítették népi demokratikus államunkat. Hazánk nem elmaradt ország többé, hanem fejlett ipari ország. Eredményeinket a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, egész népünk odaadó munkájának köszönhetjük. A szocializmus építésének pro- grammja nemcsak a jövő ragyogó távlatait nyitotta meg népünk előtt, eredményeink lehetővé teszik, hogy népünk jólétét emeljük, a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit egyre inkább kielégíthessük. A kormány programmjának megvalósítása egész népünk osztatlan elismerését váltja ki és fokozza népünk munkalendületéi. Azok az intézkedések, amelyek több mint tízezer fogyasztási cikk árának leszállításában, az áruk minőségének javításában jelentkeznek. amelyek jelentős kedvezményeket nyújtanak a mezőgazdasági lakosságnak, amelyek a lakásépítés programmját valósítják meg, népünk mindennapi életét szebbé és boldogabbá teszik. Eredményeink eléréséhez jelentősen hozzájárult az a többezer- millió forint, amelyet dolgozó népünk népgazdaságunk fejlesztésére kölcsönjegyzéssel bocsátott eddig az állam rendelkezésére. A kormány programmja is bizonyítéka annak, hogy az államkölcsö- nök dolgozóink gyümölcsöző befektetései, amelyeknek minden forintja bőségesen térül vissza az egész ország és valamennyi dolgozója javára. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa ezért elhatározta, hogy ebben az évben is államköl- csönt bocsát ki. Az uj államkölcsön, a Negyedik Békekölcsön, 1953. október 1-én 1000 millió forint összegben kerül kibocsátásra, A népgazdaság anyagi erőforrásainak jelentős megnövekedése lehetővé tette azt is, hogy ebben az esztendőben a kormány csökkentse a kibocsátásra kerülő államkölcsön összegét, az uj államkölcsönt pedig elsősorban olyan beruházásokra fordítsa, amelyek az életszínvonal közvetlen emelését szolgálják: a könnyűipar s az élelmiszeripar fejlesztésére és főként a mezőgazdasági termelés növelésére. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meg van győződve arról, hogy fölhívása az egész magyar nép körében, városban és falun egyaránt, lelkes visszhangra talál, A Negyedik Békekölcsön népünk anyagi és kulturális fel- emelkedését szolgálja, még szorosabb egységbe kovácsolja, uj nagy győzelmekre lelkesíti népünket. A Negyedik Békekölcsön forintjai hozzájárulnak a kormány célkitűzéseinek megvalósításához, elősegítik, hogy több és jobb fa* gyasztási cikk álljon a lakosság rendelkezésére, szebb és egészségesebb lakások nyújtsanak boldog otthont dolgozóinknak, uj mezőgazdasági gépek, több műtrágya, korszerű agrotechnika dusabb terméssel tegye gazdagabbá népünk életét. Magyar dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! Budapest, 1953. szeptember 30. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA. A pénxíi#y Uözíeniénye a Aeg-yeclSk Békekölcsön kibocsátási feltételeiről 5. A nyeremények összege évi 5 százalékos kamatozásnak felel meg. A nyereményekből 20 százalék nyereményilleték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei: a 100.000 forintos főnyeremény, az 50.000, 25.000, 10.000, 5ooo, looo, 500, 200 forintos nyeremények, melyek a 100 forintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény névértékét is. 1. A Negyedik Békekölcsön 1953. október 1-én kerül kibocsátásra. A visszafizetés időtartama 20 év, azaz 1973. október 1-ig minden kötvény visszafizetésre kerül. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegvzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön 100 millió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály 20.000 sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek ..sorozatszáma“ 20.000- től 40.000-ig, egy-egy sorozaton belül a kötvények ..száma“ 01-től 50-ig terjed. 4. A kölcsön 100 forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont kötvények 200 és 500 forintos névértékben, amelyek kettő, illetve 5 darab 100 forintos kötvénynek felelnek meg. Az ösz- szevont kötvényeknek 5, illetőleg 2 ..száma" van. Az összevont kötvények az azon feltüntetett ..szá- mok“-nak megfelelő 5, illetőleg 2 nyereményre jogosítanak. Az 50 forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a 100 forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. 6. A nyeremények kifizetése 1954. október 1-től minden éV április és október első napján esedékes. A kölcsön 20 éves időtartama ala't minden esedékesség előtt kell nyereménysorsolást tartani. 7. Az egyes nyereménysorsolások alkalmával minden 100 millió forint névértékű osztályra a következő nyereményeket kell kisorsolni: 100 Ft névértékű köt- Egy sorsolás Kisorsolásra kerülc vényre eső nyeremény, alkalmával nyeremények menybeleértve a névértéket is db. nyisége az összes sorsolás alkalmával db 50.000 Ft. 1 39 25.000 .. 2 78 0.000 .. 10 390 5.000 .. 30 1.170 1.000 .. 300 11.700 500 .. 1.100 42.900 200 .. 6.4Q7 ___________249.873 A nyeremények száma összesen: 7,850 rlb, 306.150 db. A nyeremények forint összege: 2,481.400 Ft. 96,774.600 Ft. Ezenkívül minden sorsoláson van még egy db. 100.000 forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1958. október 1- től 1973. október 1-ig terjedő 15 év alatt névértékben kerülnek kisorsolá^ra. 9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névértékben vissza- váltásra kerülő kötvényeket 1976. október 1-ig lehet beváltani. E határidő után a még be nem váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra sem a névértéke t, sem a nyereményt nem lehet már kifizetni.
