Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-27 / 227. szám
Kanizsa végvár történetéből Képek a Szovjetunióból Zöldítsétek egek hamar az erdőket Hogy próbálhassuk már nyugodt tégy. /vérünkét/ Ellenségeinkre egyszer, hogy kikeljünk Török pókanyókkal vígan megütközzünk. Dell Kortván béget kezünkbe kerítsük, Délceg Mellemetet lovárut ökleljük, «» >1* ezer ötszázban és az negyven [nyolcban Éneklé Thury György vérszomjuzásában. Ahogy a török 1541 ben. Budát elfoglalta, évről-óvre fokozatosan tér. jesz'ette ki hatalmát újabb területekre. Hamarosan meghódította a Dunántúl felét s a Balatontól délre eső terület is a portyázó rabló török hordák szabad prédája lett. A földhozkötött szegény jobbágyság' nyomorúsága egyre nőtt. Fal vart. felperzselték, állatait elhajtották, gyermekeit rabszolgasorba hurcolták. Sanyarú sorsában csak a végvári vitézektől várhatott segítséget. Ezekben az 'évtizedekben egyre nagyobb szerepet töltött be Kanizsa vára is a vidék védelmezésében, a törökkel vívott harcokban. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, kanizsai kapitány korában kétizben verte szét Ulema pasa seregeit a vár falai alatt. Az őt követő kapitányok vezetésével is bátran megállotta helyét a vár őrsége. De Kanizsa történetének legdicsőbb korszaka Thurv György kapitányságának idejére esetit. Thury GyÖTgv nevét ma a városban kevesen ismerik, legfeljebb azt itudják, hogy a nagykanizsai muzeum ta7, ő nevét viseli. Pedig ez a talpig katona a maga korában Európa legyőzhetetlen bajvívója, a törökök legfélelmetesebb ellenfele volt, kinek tetteit szájról-szájra adták a végvári katonák Én nem vagyok elég, hogy megmondhassam, Vitézségét, hogy elöszámlálhassam, Csak a harmadrészére is megírhassam. Az hallgatóknak eleibe adhassam — énekelte íródeákja „Az vitéz Thury György haláláról' ‘ szerzett versében. Családja régi katonafamilia. Nagyapja Mátyás király harcosa, apj-a is vitéz katona, mindkét fivére színt oly hires várkapitány volt, akár ő maga. Kora ifjúságában hatalmas erejével, vakmerőségével tűnt ki. Személyes bátorságához az évek során a sok harc tapasztalatai járultak s kiváló hadvezérré tették. Fiatalkorában a Drégely körüli várakban katonáskodott, majd közel egy év'-izedig, 1558—1567 között Palota várának volt kapitánya. Nevét ekkor már ismerték nemcsak az országban, de messze külföldön is. A *török lovagok még Ázsiából is eljöttek. hogy megvívjanak vele, s a német újságok haditetteiről beszámolva Hunyadi Jánossal hasonlítottálr össze. Maga Miksa császár is felismerte kiválóságát és amikor a koronázáskor tartott, ünnepségen minden nemzet' bajvívóit legyőzte, aranysarkantyús vitézzé ütötte. Az egyetlen Thury Györgyöt ábrázoló hiteles metszeten is Miksa társaságában látjuk. Érthető tehát, miért fogadta nagy örömmel minden magyar hazafi annak hírét, hogy Thuryt 1567 őszén Kanizsa vára, a Balaton, a Mura és a Dráva közötti végek főkapitányává tették meg. Hymódon az egész Dunántúl, sőt amire a császár elsősorban számított, az osztrák tartományok védelme jó kezekbe került.Thury György kanizsai kapitánykodása azonban nemcsak a főurak, nemcsak a császár számára volt hasznos. Áldotta nevét a környék jobbágysága is. Működését azzal kezdte, hogy megparancsolta a szigetvári, pécsi bégeknek: ne merjék a hódola'-lan jobbágyokat háborgatni. Amikor pedig a szigetvári bég mégis vakmeTŐen végigdulta seregével a környéket, büntetése nem soká késett. Kiki mind a török után indula. Vitéz Thury György is oda el juta, Szakadozott zászlója vele vala, Az törököt megrettenteite vala. Mindjárt ö magokat futni adók, Mert az béget elevenen megfogák .. . így mondja el a hegedős a szigetvári bég foglyulejtésének, a török sereg szétverésének történetét. Biztonságosabbá vált sokezer paraszt élete. Meg is látszott, az eredmény: sok-sok leégett teljesen elhagyott falu lakói ismét visszatértek ’ helyükre, felépítették házaikat művelték földjeiket. Nyugodtan élhettek, hiszen a törökök, amint a Thuryról irt ének mondja: Az Kanizsa vizén át nem jöttek, Vitéz Thury Györgytől oly igen féltek, De még sőt a nevétől is rettegtek. Katonái rajongtak étté. Szigorú, de igazságos vol-. Nem tüi-te, hogy a német zsoldoskatonák, akik feleannyit sem értek, mint a magyarok, kétszerannyi zsoldot kapjanak. Amikor a német csapatok kapitánya nem engedelmeskedett parancsainak, be- csukatta. De Thury nemcsak kemény katona volt, hanem szerető férj, családapa is. Korának egyik történetírója irta TÓla, hogy ,ynemosak katonai erényei, de páratlan erlcölcsei s egész életénefc lefolyása d legkiválóbb férfiúvá Veszik őt.“ Négy évig volt Kanizsa főkapitánya. A császárnak tanácsadói azt .ajánlották hogy legye meg az ösz- szes magyarországi hadak fővezérévé. De ez a Habsburg uralkodónak nem tetszett. Thury Kanizsán maradt, de egyre nehezebb körülmények között. Hiába sürget'-e, hogy fordítsanak nagyobb összeget a vár falainak javítására, nem kapott pénzt, még katonái zsoldjára sem. Egyik levelében azt írja, hogy Kanizsán már csak három napi élelem van s katonái nélkülöznek. Majd 1570-ben a kiküldött biztosok jelentették a császárnak, hogy a kanizsai katonák fák héjából sütött kenyéren tengődnek, többen éhen is haltak közülük. Megtudta ezt a török is. A szigetvári, koppányi bégek és a székesfehérvári basa titokban összevonták seregeiket és elhatározták, hogy tőrbecsalják Thuryt, legyengült vitézeivel. 1571 április 2-án a kanizsai vár őrei Kelet felől felgyújtott falvak füstjét látták. Az őrség Thury Györgygyel az élen, azonnal megindult a támadók kive. résére. Oroszitonynál azonban sokszoros túlerő kerítette őket körül. A basa felszólította Thuryt, adja meg magát, amire az, az énekmondó szavai szerint igy felelt: ,,Ebek, engem pórázon nem hordoztok. Egyik helyről másikra nem hurcoltok.” Ottan ő véres pallosát ragadd, Egynéhányat csak gyorsan lecsapdosa, Valameddig önnönmagát bírható, Mind halálig vitéz módra vitt vala. A huszárok egyre kevesebben maradtak kapitányuk körül, akit a török szemmelláthatólag élve akart kézrekeriteni. Erre Thury, amint kortársa, Forgách Simon írja „az sisalcot kiveti fejéből avégre, hogy elevenen ne foghassák meg, hanemy hogy az fején halálos sebek essenek. Végre egynéhány kopjával ál- talöklelték. az fején is sok sebek estek és úgy esett az földref‘ így halt hősi Halált. Fejét a diadalittas törökök Konstantinápolyba vitték a szultán elé. Halálának hírére gyászbaborult az egész ország. Végvári vitézek és szegény jobbágyok egyaránt keservesen megsiraFák. Minden ember Thury Györgyöt kiáltja, Kicsiny, öreg, mind egyaránt óhajtja — olvassuk a haláláról irt énekben. Jól tudta a vidék, mit veszített halálával. Kár lön vitéz most itt neked meghalnod, Mert Szalaság azt bizonnyal megbánod. Tudta azonban azt is mindenki, ki a felelős ezért a veszteségér'-. Az énekmondó nyilán hirdette ország-világ füle hallatára: Ennek oka lön király ö fölsége, És az ö nagy fizetetlensége, Az vitézeknek meg nem fizetése. Kiért rajtunk hatalmas ellensége. Lehet, hogy a császár is sajnálta birodalma védelmezőjének elestél, de bánatában sem feledkezett meg arról, hogy Thury hírneves pallosát az özvegytől el ne követelje. Felvitel! e Bécsbe ezt a drága, sok harcot látott fegyvert s ott. őrizték azt sok más magyarföldről származó ér. lékkel együtt a Habsburgok kincstárában. Alig két évtizede került- vissza hazánkba a Nemzeti Múzeumba, s mögt a Thury György Muzeum megnyitó kiállításának egyik éke lesz. A „Szalaság", Zala megye jobbágynépe sínylette meg legjobban a vitéz kapitány halálát. Alig egy hónappal eleste után, 1571. május 13-án már azt itták: ,}Immár Thury György halála után több harminckét falunál hódolt meg“ (a töröknek). Akármilyen keserves idők is következtek a népre, Thury György nevét nem felejtette el. S nem szabad elfelejtenünk ma sem, sőt, emlékét népünk nagy katona-hazafiai, a Hunyadiak, Zrínyiek, Szondyak, Dobók emlékével együtt kell ápolnunk. Legyen ő is a hazáját védő néphadsereg katonáinak egyik esz. ményképe! Három kanizsai üzem kulturmunkájáról Mindössze két éve áll fenn Nagykanizsán a Finommechanikai Javító Vállalat. A megalakulás pillanatától kezdve működik a kulturcsoport — még hozzá elég jól —- és a megalakulás után félévre már szerepelt is. — A lelkesedés meglátszott a tagokon már kezdettől fogva — mondja Donánth István kulturfelelős —. A vállalattól mindent megkaptak, amire egy kulturcsoportnak szüksége van, de a helyiség kérdése sokáig függőben volt. A vállalat igazgatója, Moldován István nagyon lelkes ember. Megoldódott a helyiség ügye is. Csak azzal még baj van, két kisebb szobából áll, egy közfalat kell kibontani. A bebútorozás és a téli fűtés is el van már intézve. Sakk, ping-pong lesz, ezt már előre beleszámítottuk a költségekbe. — Tervbe vesszük a kulturcsoport kibővítését azzal, hogy megalakítjuk a tánccsoportot. A pengetős zenekarunk mellett a táncszámokkal na1953. szept.27. Vasárnap. gyón szépen és hatásosan tudnánk fellépni. Nagyobb kulturcsoporttal több helyre el tudnánk menni vendégszereplésre, bár eddig is sokszor szerepeltünk az ünnepi megmozdulásokon. Mint mondom, eddig is dolgoztunk, de most, hogy van saját helyiségünk, nagy fejlődésen megy it a kulturgárdánk. Donánth István lelkesen beszélt a kulturmunkáról, látszik, hogy szívesen végzi. Eljövendő terveibe még az énekkar megalakítását is vegye bele. Egy hónapja választották meg Molnár Lászlónét kulturfelelősnek a nagykanizsai Fémárugyárban, Molnár Lászlóné jól ismeri munkatársait, tudja, melyikük fog jó kulturmunkát végezni. Magában már el is határozta, kik lesznek az első kulturmunkások. Csakhogy nincs kulturhelyiségük. Pedig szívesen rendeznének már egy- egy műsoros előadást! — Ha csak egy kis szobánk lenne, hol a könyvtárat el tudnánk helyezni, mindjárt könnyebb lenne 1— mondja Molnár Lászlóné és ezt az állítását Németh Jánosné üb. elnök is megerősíti. — Meg aztán se mosdónk, se öltözőnk nincs — mondja —. így, ahogy mi abbahagyjuk a munkát, először haza kell mennünk, hogy megmosakodjunk és átöltözzünk. Mennyivel jobb lenne, ha ezt itt is megtehetnénk, A Fémárugyár dolgozóinak panasza jogos. Az illetékesek tegyék meg a szükséges intézkedéseket! ★ Ócskái Ferenc aktiv tagja a vasöntöde kulturcsoportjának. A színjátszó gárdában dolgozik, amely műkedvelő előadásokat szokott rendezni. A kulturaktivák mind idősebb, 40— 45 eves dolgozók. Az üzemben 20—25 fiatal dolgozik, ezek közül mindössze hárman végeznek kulturmunkát. Hát a többi fiatal hol van? A moszkvai Állami Egyetem épülete a Lenin-hegyen. Látkép a déli oldalról. Az Ukrán SzSzK-ban számos uj élelmiszeripari üzemet építenek. Vinnyicában épül az Ukrán SzSzK legnagyobb olaj- és zsir- feldolgozó kombinátja. A képen: a kombinát építkezése. (Fotó J. Kopit) _A Volgán, a kujbisevi vizierőmű építkezésén befejezéshez közelednek az erőműépület alapgödrének munkálatai. Az exkavátorkezelők élenjáró brigádjai már elérték a tervelőirányzatot. A gépkezelők 25 méterrel a Volga szintje alatt dolgoznak. Az alapárokból 6 millió köbméter földet emeltek ki. Jelenleg éjjel-nappal vil- lódznak a villamos-hegesztők lángjai az alapárok területén. Készülnek az első fémszerkezetek, a vizierőmű épületének vázai. A képen: Fémszerkezetek hegesztése a kujbisevi vizierőmű építkezésén. (Fotó F. Finyikov.) A Szovjetunió butorkészitö üzemei növelik az ebédlő-, dolgozószoba és hálószoba-berendezések, valamint egyes berendezési tárgyak gyártását a kulturális intézmények és lakások számára. Moszkvában állandó butorkiáliitás nyílt. A kiállításon néhányszáz asztalt, széket, szekrényt és más bútordarabot, nagymennyiségű különböző tapétamintát mutatnak be. A képen: a kiállítás égjük terme. (Foto A. Nyevezsin) 1
