Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-04 / 181. szám

PTLJg PRÖLÉT ÍRJAJ EGYESÜLJETEK i A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 181. szám. Ára 50 fillér 1953. augusztus 4. Kedd. Fokozzuk a gabonabegyiijtés ütemét! /— “----------------------------------------------------­----^ MA I SZAMUNKBÓL: Ünnepélyesen megnyitották a IV. 312 tonna olaj a júliusi terven Világifjusági Találkozót. (2. oldal) felül. (3. oldal) — A párt és a — Pártélet: A népnevelők felada­kormány programmjának sikeres tai a cséplés és a begyűjtés si­megvalósítására széleskörű ver­keféért. (3. oldal) — Élüzem a senymozgalom indult a lenti já­Zalai Aszfaltgyár. (3. oldal) — rásban. (4. oldal) fl cséplés és begyűjtés meggyorsításával készüljünk augusztus 20-ra! Szentinargitfalva és Zajk befejezte a cséplést és kenyérg-abonabegfylijtést Zajk dolgozó parasztjai minden ért, hogy időben végezzenek a beta tos helyen tudják az idei kenyeret, gestek a cscpléssel s ugyanezen nap gyűjtési kötelezettségüknek. A közsé lelt dicséret illeti Benkö János tan titkárt a munkák jó megszervezéséé Egy nappal később, július 31-é jai is befejezték az idei cséplést s jesitei'ték kenyérgabonabegyüjtési t és Gáspár Imre tanácstitkár itt •is di munkájáért. Megyénk dolgozó parasztjai! K példáját! erejüket, megfeszítve küzdöttek az- karfással, cscpléssel s mielőbb biz- Julius SO.án a községben már vé­ig 102 százalékra tettek eleget be. g valamennyi dolgozó parasztja mel- ácsclnököt és Horváth János tanács, rt. n Szentmargitfalva dolgozó paraszt, ezzel egy időben 105. százalékra 1 el­emüket, . Miksó József tanácselnök cséretet érdemel kiváló szervező övessétek Zajk és Szentmargi\ falva 7 kiló árpát osztanak munkaegységenként a molnári Uj Alkotmány tszcs-ben Megyénk országos viszonylatban elsőnek fejezte be az aratást-. Párt­szervezeteink és tanácsaink az ara­tás idején jól mozgósították a dol­gozó parasztokat. Községek verse­nyeztek egymással és a községeken belül a dolgozó parasztok igyekeztek elkerülni társaikat. Egyszóval a jó mozgósítás és a versenyszellem fo­kozása volt az alapja az aratás gyors befejezésének. Most ugyan­csak a mozgósítás hiánya és a verseny csökkenése miatt a begyűj­tési minisztérium legutolsó ériékele- ee szerint a gabonabegyüjtűsben me­gyénk a 12. helyre került. A községi pártszervezetek és ta­nácsok megpihentek a babérokon. Kiengedtek kezükből a versenyt, nem irányították és nem szerveztek az-1- -tovább. Azt gondolták: a győ­zelemből elég volt ennyi is. Nem kis szégyen megyénkre nézve, hogy az első helyről a tizenkettedik hely­re kerül-ünk. Az aratás elsőként való befejezése azt jelentette, hogy Zala megyének kell a kenyércsata befejeztéig az elsőnek lenni. Ehhez minden lehetőségünk megvolt, csak ezek a lehetőségek kihasználatlanul maradtak. Községi pártszervezé'eink nem mozgósítóit ak kellőképpen. Soha -nem volt-ennyi kézzelfogható érv a dolgozó parasztság felvilágosítása, xa, mint most a kormányprogramul megjelenése u-tán. Párt szervezetink megfeledkeztek arról, hogy állandó­ján tudatosítsák a dolgozó parasztok, 'kai azokat a segítségeket és ked­vezményeket, melyeket pártunkról és kormányzatunktól kapták. Pár.iszer. jvezeteink tanácsaink, megfeledkez­tek az államunktól kapott beadási les adókedvezményről, a' prémiumok, íjról, az árleszállításról’, a kártéríté­sek elengedéséről, nem agitáltak ezekkel, s nem serkentettek velük még jobb munkára. Csak a nagykanizsai járásban 'o00.76S forint kártérítést töröltek. Sormás dolgózó parasztjainak 4G.790 •forint, a bcleznai dolgozóknak pedig 28,267 forint kártérítést engedett el -államunk. Ez a hatalmas segítség államunk­tól kötelességet jelent dolgozó pa­rasztjainknak. Az első és egyik leg­nagyobb kötelesség pedig az, hogy teljesítsék az állammal szembeni adósságukat. Az államunktól kapott segítség és kedvezmény azt jelenti, hogy a dolgozó parasztok maradékba, lanul adják meg az államnak, ami megjár. Az állammal szembeni kö­telezettség 'teljesítése pedig- biztosí­téka annak, hogy dolgozóink még több segítséget kapjanak -államunk­tól. Megyénkben ne,m mondhatjuk el, hogy mindent megadtunk az attain- nak, hogy tovább emelkedjen a dol­gozók clot szín vonala. Egyes közsí. gekben a dolgozó parasztok hálátla­nul nem teljesítik gabonabeadást;, kát. Például Petöhenyén és Botfán 50—50 mázsa gabonaliátralék van. Kus'.ánszeg, Csácsbozsok és Nagyka­pornak községekben szintén több hátralékos gazda van. A lebenyei já­rásban 36, a lenti járásban 53, a zalaszentgróti járásban 65, a nagy. kanizsai járásban 107, a zalaeger. szegi járásban pedig 430 gazda nem teljesítette gabonabcadási kötele­zettségét-. Ne járjanak járásaink és küiö. nősen a zalaegerszegi járás, de a községek sem szemellenzövel. Ez az elmaradás a járási pártbizottságok, járási tanácsok, községi pártszerve­zetek cs tanácsok felületes munka, ját bizonyítja. Itt bizonyosodik be a felvilágosit ó munka és a verseny hiánya. Ahol elhanyagolták az agi- tációs munkát és a verseny szerve­zését, ott mutatkoznak az elmara­dások is. Szentmargitfalván a pár-szervezet és a tanács jó felvilágosító munkát végzett. A dolgozók között tuda'o. sitolták az államunktól kapott ked­vezményeket. Minden dolgozó pa­raszt tudatában van ebben a község­ben annak, hogy a kormány pro. grammjának megvalósításához neki is hozzá kell járulni, ez a hozzájá­rulás pedig most elsősorban a gabo_ nabeadás teljesítését jelenti. A szent, margitfalvi dolgozók teljesítették gfc.bonabeadási köt élességüket. Ugyancsak teljesítették gabonából beadásukat a zajki dolgozó parasz. tok, a zalavégi Uj Élet tsz, a gel- sei Zöld Mező tszcs tagjai és igy tovább sorolhatnánk számos közsé­get és termelőszövetkezetet, ahol a cséplés után eleget tettek beadásuk­nak. Ezekhez hasonlóan kell dolgozni a gabonabeadásban elmaradt községek­nek. Hátrált alt ja megyénket a be­gyűjtésben az is, hogy a községi tanácsok az elmaradókkal szemben nem alkalmazzák a törvényes el­járásokat. Elmulasztják az elszá­moltatást és a 10 százalékos feleme­lést. A kártérítések egy részének elengedése és az egyéb kedvezmé­nyek nem jelentik azt, hogy ne jár­junk el a törvény szigorával azzal a dolgozó paraszttal szemben, aki nem teljesiti beadását. Községi ta­nácsainknak kötelességük a hátralé­kosokkal szemben a törvényes eljá­rásokat végrehajtani. . Hátráltatja megyénket az is, hogy egyes községekben még mindig nem fejezték be a behordást, ez akadá­lyozza a cséplést. Vannak községek, ahol a cséplést maga a községi ta­nács akadályozza azzal, hogy nem szervezték meg a cséplőgép menet­iránytervét. Ahol készítettek is me. netiránytervet, nem tartják be. Nem tartják be a 'menetiránytervet a be- hordás elkésése, vagy egyéb hibák miatt. Ezek mind kiesést jelentenek a cséplés ütemében és méginkább kiesést megyénk beadási tervének teljesítésében. A cséplés lassúságánál nem sza. bad, hogy megfeledkezzünk a gép­állomások munkájáról. Gépállomá­saink nem szervezték meg kellőkép­pen munkájukat, sök a gépkiesés, géptörés. Például a lenti járásban Bödeházán napokon keresztül állt a gép törés és különböző üzemzavarok miatt. Megállapíthatjuk azt, hogy sok esetben gépállomásaink is hát. rakatják a dolgozó parasztokat a csépiéiben. Az üzemzavarok miatt több órás és napos állással a gépál­lomások megakadályozzák a dolgozó parasztokat abban, hogy minél előbb teljesítsék beadásukat, hogy minél előbb uj kenyér kerüljön az asztal­ra, hogy pénz kerüljön a házhoz a felesleges gabona szabadpiacon való eladásával. A gépállomásokon, községi taná­csok vezetőin, dolgozóin és a dől. gozó parasztokon múlik, hogy me­gyénk a szégyenteljes tizenkettedik helyről ismét az élre kerüljön. Hogy újra. mint az aratás idején, az első helyen említsék megyénket. Minden községben kapjon uj len. dülelet a munkaverseny. Verse­nyezzen minden gépállomás, minden traktoros, minden község és dol­gozó paraszt. Legyenek a munka és a verseny élharcosai a párttagok. A kommunista traktorosok csépeljék el a legtöbb gabonát, a kommunista dolgozó parasztok mutassanak pél­dát a srabonabeadás géptől való tel­jesítésében. A gabonabcgvüjtés győzelmes, első helyen való befejezésére minden adottságunk megvan. De egy pilla, nat-ra sem szabad megfeledkezni ebben a harcban pár 'szervezete ink. nek, tanácsainknak, dolgozó pa­rasztjainknak és a mezőgazdaság minden dolgozójának a kormány programmjáről. Arról, hogy e&nék c. proaranimnak. felemelkedésünk Programmjánsk minél előbbi, meg­valósításához megyénk dolgozó pa­rasztjainak is hozzá kel! járulni. A molnári Uj Alkotmány ter­melőszövetkezeti csoportban még vidámabban folyik a munka a gazdag termés láttán. Bőven fi­zetett a föld és a tagok alig győ­zik számolni hatalmas gazdagsá­gukat. Természetesen azok a leg- megelégedettebbek, akik az egész év folyamán szorgalmasan kivet­ték részüket a munkából. Az egyes terményféleségekből annyit kapnak, hogy nemcsak családjuk szükségletét elégítik ki bőven az­zal, hanem a szabadpiacra is igen tetemes mennyiséget vihetnek. Proszenyák József sertésgondo­zónak 520 körül van eddig a munkaegységeinek száma. Az ár­pa cséplése már befejeződött, igy pontosan tudják, mennyi termett és. a beadáson, valamint vetőma­gon és a tszcs saját szükségletén felül 7 kiló árpát adnak egy-egy munkaegységre. Négy kiló előleget már ki is osztottak munkaegységenként. Proszenyák József igy több mint 20 mázsát kapott csupán árpából előlegként. Meg is illeti, mert nemcsak szorgalmas, hanem lel­kiismeretes munkát is végzett. Malacozási tervét 200 százalékra teljesítette, igy a terményen felül Tótszerdahely nemcsak a lete- nyei járás, de megyénk, sőt orszá­gunk legjobb, legpéldamutatóbb községei közé tartozik. Itt, ebben a határmenti községben élő embe­rek kiváló munkájukkal állnak most helyt azért, hogy kormá­nyunk programmja mielőbb teljes egészében megvalósulhasson. Tud­ják, hogy ehhez az ország minden becsületes dolgozójának munkájá­ra, helytállására szükség van, s az ország számít ebben reájuk is. Julius 31-én az árpa begyűjtésé­nek már 100 százalékban eleget tettek. Búzából és rozsból pedig 75—75 százaléknál tartottak ezen a napon. Nagy a község, sok a csépelnivaló, de nincs fennaka­dás, mert a pártszervezet és a ta­nár." jól szervezte meg a munkát. Tizenhat közös szérűt állítottak fel. ahol a község gabonatermésé- nek mintegy 30 százalékát csépelik I el. Igen sok értékes időt takaríta­most malacokat is kapott pré­miumként. A legszorgalmasabb tagok közé tartozik Ribarics Balázs is, az ál­lattenyésztési csoport vezetője. Munkaegységeinek száma 480. Csupán árpából 33 mázsa és 60 kiló lesz a keresete. Ribarics Balázs sommásmunkás volt a múltban, majd a felszaba­duláskor kapott 2 hold földjével lépett be a csoportba. Bizony, ha egyénileg folytatja tovább a gaz­dálkodást, 10 év alatt sem jutott volna annyi árpához, mint itt a tszcs-ben egyetlen év alatt.. Bőven jut kenyérgabonából is egy-egy munkaegységre. Úgy szá­molnak, hogy három és fél kiló körül jut ebből egységenként. Ezek az eredmények ösztönzik most a tszcs tagjait még jobb munkára s nem kétséges, hegy ebben az évben lerakják a még gyorsabb fejlődés alapja't, cíe eh­hez az is szükséges, nagy a tszcs vezetősége, különösen az elnök és párttitkár még jobban érvényesít­sék a kollektív vezetést. így tud­I I ják tovább vinni a termelőszövet­kezeti csoport tagságát a kor- mányprogrammban megjelölt utón a jólét, a felemelkedés felé. nak így meg. De nemcsak a sok közös szérű miatt megy jól a cséplés. Két gép van a községben. Az egyiknek Horváth István, a másiknak pedig Jankovics József a vezetője. A két gép kezdettől versenyben van egymással. Mind­egyik azon igyekszik, hogy minél jobban túlteljesítse tervét. Hátralékos egy sincs a község­ben. A népnevelők, a tanács és az állandóbizottságok tagjai rendsze­resen kijárnak a két géphez, el­beszélgetnek a dolgozókkal a be­gyűjtésről, a kormányprogramm- ról. A népnevelők elmondják a dol­gozóknak, hogy már eddig is mennyi minden megvalósult a kormány programmjából. Adó- kedvezményt kaptak, töröltek egy csomó hátralékot a begyűjtésben ingyenes az állatorvosi kezelés öt évre bérelhetnek ősztől a tar^ Letenye a* első a gépállomások versenyében A gépállomások megyei igaz­gatóságának augusztus 1-én adott jelentése alapján a gépállomások sorrendje a cséplési .versenyben az alábbi (tervteljesítés százalék­ban): 1. Letenye 57.0 2. Szentliszló 53.8 3. Pölöske 53.2 4. Tűrje 47.0 5. Felsőbagod 42.8 6. Zalatárnok 40.9 7. Palin 36.5 8. Orosztony 34.0 9. Csesztreg 30.0 10. Lenti 28.1 Gépállomásaink munkája elmúlt napokban javult, de közel sem érték el azt az eredményt, amit dolgozó parasztságunk elvár tőlük. Letenye a harmadik hely­ről az első helyre került. Szent- liszló is szép eredményt ért el. A lenti gépállomásnak sürgősen javítania kell, mert egész me­gyénket hátráltatják. Csesztreg- nek és Orosztonynak is van tenni­valója a munka megjavítása ér­dekében. Gépállomásaink ne elé­gedjenek meg elért eredményeik­kel, fokozzák a munka lendüle­tét, hogy minél előbb be tudjuk fejezni sikeresen a cséplést és ez­zel együtt a begyűjtést is. Háns István már a túlteljesítésen dolgozik A gépállomások megyei igazga­tóságának jelentése szerint Háns István, a letenyei gépállomás fe­lelős cséplőgépvezetője befejezte cséplési tervét. 23 nap csépelt napi 128 mázsás átlaggal. Erre az időre keresete: 1632 forint. A cséplőgépjénél dolgozó munka­csapat ezidáig 33.73 vagon gabo­nát csépelt el. Eddigi keresetük személyenkint 9 mázsa 90 kiló. talékföldekből, évekre előre kidol­gozott begyűjtési rendelet lesz. A dolgozók életszínvonalának emel­kedését jelenti az is, hogy rövide­sen megkezdik a községben a ve­zetékes rádió beszerelését. Ennek a jól folytatott népneve­lőmunkának az eredménye, hogy büszkén mondhatják a községben: nincsen egyetlen hátralékosunk sem. A dolgozók világosan látják maguk előtt a kormány programm- ját és részt is kérnek annak meg­valósításából. Ezt mutatja az is, hogy 100 százalékra teljesítették másodvetési tervüket és egyre ja­vul az adófizetés. A dolgozók tud­ják, hogy erre is igen nagy szük­ség van a programra megvalósí­tásához, ők pedig nemcsak a ja­vait akarják élvezni ennek a pro- grammnak, hanem becsülettel harcolnak is a végrehajtásáért* Gyors csépléssel, begyűjtéssel harcolnak a kormányprogramra megvalósításáért Tótszerdahely dolgozói

Next

/
Oldalképek
Tartalom