Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-18 / 193. szám
?8 Me 9fo!oto¥9 a Szovjetunió külügyminisztere meghívta Moszkvába a Mémet Demokratikus Köztársaság' kormányküldöttségét Á minisztertanács határozata az őszi minőségi vefőmagakcióróí és az ezzel kapcscHatos kedvezményekről Moszkva (TASzSz). V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere augusztus 15-én fogadta Rudolf Appeltot, a Német Demokratikus Köztársaság Szovjetunióbeli diplomáciai képviseletének vezetőjét és a következőket jelentette ki előtte: A szovjet kormány elhatározta, hogy augusztus 20-ra meghívja Moszkvába a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségét. A szovjet kormánynak az a véleménye, hogy jelenleg célszerű a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti viszonyok fejlesztését érintő néhány fontos kérdés, valamint az egész német kérdésre vonatkozó néhány megérlelődött probléma megvitatása. A szovjet kormánynak szándékában áll, hogy még a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségnek Moszkvába érkezése előtt jegyzéket intézzen az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország kormányához, amelyben kifejti a Szovjetunió állásfoglalását a német kérdésben és ismerteti a szovjet kormány megfelelő javaslatait. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének látogatása lehetővé teszi a német kérdés részletekbemenő megvitatását és — amint a szovjet kormány reméli —- újabb fontos szakaszt jelent a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti baráti viszony további fejlődése terén. R. Appelt kijelentette, hogy a meghívást a Német Demokratikus Köztársaság kormányának tudomására hozza, fl Szovjetunió kormányának jegyzéke Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához a német kérdésről Moszkva (TASzSz). A Szovjetunió kormánya jegyzéket juttatott el Franciaország, Nagy-Britannia és .az Egyesült Államok kormányához a német kérdés ügyében, A jegyzék hangsúlyozza: A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy ismét felhívja Franciaország, valamint Nagy- Britannia és az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a rendellenes helyzetre, hogy nyolc évvel az európai háború befejezése után Németországnak nincs békeszerződése, továbbra is nyugati és keleti részre van szétdarabolva és más államokhoz viszonyítva egyenlőtlen helyzetben van. A jegyzék ezután rámutat arra, hogy a szovjet kormány már 1952 március 10-én Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya elé terjesztette megvizsgálás céljából a német békeszerződés alapjaira vonatkozó tervezetét, amellyel kapcsolatban Franciaorságr :Anglia és...az. Egyesült Államok kormánya mindezideig nem fejtette ki állásfoglalását, Franciaország, Nagy-Britannia es az Egyesült Államok kormánya —• elutasítva a német béke- szerződés kérdésének megvizsgálását —- más útra tért. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya 1952 május 26-án aláírta Adenauer bonni kormányával „a három hatalom és a német szövetségi köztársaság közötti viszonyról szóló szerződést“, amelyet úgy ismernek, mint „bonni egyezmény“. Ugyanezévi május 27-én pedig Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormánya a bonni kormánnyal együtt aláírta az „európai védelmi közösségről“ szójó szerződést, amelyet „párizsi egyezmény" néven ismernek. Emellett mind a „bonni egyezmény“, mind pedig a „párizsi egyezmény" ötven évre előre el- srak:thataliánul összekapcsolódik a nyugati hatalmak támadó eszakatlanti tömbjével. A bonni és a párizsi egyezmény a német militarízmus újjászületéséhez, továbbá odavezet, hogy Nyugat-Németország a világuralomra igényt tartó más hatalmak támadó terveinek eszköze lesz. Az az ut, amelyre Francia- ország, az Egyesült Államok és Anglia kormánya a német kérdésben lépett, a német militariz- mus feltámasztásához, egy új európai háború veszélyének minél nagyobb fokozódásához vezet. Más ut az, amely megfelel azoknak a békeszerető célkitűzéseknek és kötelezettségeknek, amelyeket a négy hatalom közvetlenül a háború befejezése után vállalt magára Németországgal kapcsolatban, az az ut, amely megfelel az európai béke megszilárdítása érdekeinek. Ezzel kapcsolatban természetesen nem szabad számításon kívül hagyni azt, hogy a potsdami értekezlet óta nyolc év telt el és hogy azóta nem csekély változások tör1953. aug. 18. Kedd. téntek, amelyeket a német kérdés végérvényes rendezésénél figyelembe kell venni. A potsdami megegyezés alapvető célkitűzései azonban — előmozdítani a béke- szerető és demokratikus Németország megteremtését — továbbra is kifejezik valamennyi európai nép, közöttük a német nép érdekeit és ezeket a német béke- szerződés megkötése utján kell biztosítani. Nem kétséges, hogy a német békeszerződés megkötésének elsőrendű jelentősége van a német probléma rendezése szempontjából. Ismertetve az okokat, amelyek szükségessé teszik a német béke- szerződés megkötését, a jegyzék leszögezi, hogy az szilárd békefeltételeket állapít meg a német nép számára, elő fogja segíteni Németországnak, mint egységes, független, demokratikus és békeszerető államnak a fejlődését, biztosítja a német nép számára a más népekkel való békés együttműködés lehetőségét az egyenjogúság elvei alapján, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya azzal indokolja a német békeszerződés megvizsgálásának elutasítását, hogy még nincs össz- német kormány, amely résztve- hetne a szerződés előkészítésében. A békeszerződés megvizsgálása elutasításának ilyen indokolása azonban nem felel meg a dolog valódi állásának. Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia politikája valójában nemcsak oda vezet, hogy mindinkább elhúzódik a békeszerződés kérdésének megtárgyalása, hanem oda is, hogy ugyanekkor elhúzódik az összné- met kormány megalakítása kérdésének megoldása is, mivel e politika Németország szétszaki- tottságának lerögzitésére, Németország egysége helyreállításának megakadályozására irányul. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya az össznémet demokratikus kormány megalakítása kérdésének megoldása helyett javasolják az össznémet választások kérdésének megvitatását, de ezt az ügyet arra szűkítik le, hogy a nég> hatalom vizsgálja meg külföldi államok képviselőiből álló és e választások megtartásához szükséges „feltételek megteremtése céljából vizsgálaton folytatott**, úgynevezett semleges bizottság kijelölésére vonatkozó javaslataikat. Ezt nem lehet másként értékelni, mint kísérletként arra, hogy a németországi választások megtartását külföldi hatalmak kezébe adják át, s ebből a célból mindenféle külföldi „vizsgálókat1“ ültessenek a német nép nyakába, mintha nem is Németországról vcdna szó, amelynek sokéves demokratikus hagyományai vannak, hanem valamiféle jogfosztott gyarmatról. Ez a javaslat odavezet, hogy a német népet kirekesztik belső kérdéseinek megoldásából. A jegyzék rámutat, hogy ez a javaslat alapjában eltér a potsdami határozatokban kifejezésre jutott demokratikus elvektől. A demokratikus Németország nemzeti egysége helyreállításának kérdése a német nép számára alapvető kérdés volt és marad. Semmiféle kifogással nem igazolható ebben az ügyben a további halogatás. A Szovjetunió kormánya Franciaország kormányához, úgyszintén Anglia és az Egyesült Államok kormányához azzal a javaslattal fordul, hogy már most tegyék meg a német kérdés rendezésére irányuló gyakorlati intézkedéseket. A kifejtettek értelmében a szovjet kormány Németországra vonatkozóan halaszthatatlannak tartja a következő alapvető kérdések megoldását: 1. Békeértekezlet összehívása a Németországgal való békeszerződés kérdésének megtárgyalása érdekében. A szovjet kormány feltételezi, hogy ilyen értekezlet az összes érdekelt államok részvételével a legközelebbi hat hónapon belül összehívható és nem látja indokoltnak a békeértékeziét összehívásának további halogatását. Az említett határidőn belül a német békeszerződés előkészítésével kapcsolatos egész előzetes munkát' be lehetne fejezni. Emellett fontos biztosítani a Németország képviselőinek megfelelő részvételét a békeszerződés előkészítésének minden stádiumában és a békeértekezleten. A békeszerződés előkészítésében az ideiglenes össznémet kormány megalakulásáig részvehetnének a Kelet- és Nyu- gat-Németországban fennálló kormány képviselői. 2. Ideiglenes össznémet kormány alakítása és szabad össznémet választások megtartása. A szovjet kormány Németország nemzeti egységének békeszerető és demokratikus elvek alapján való helyreállítása céljából indítványozza, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a német szövetségi köztársaság parlamentje a demokratikus szervezetek széleskörű részvételével ideiglenes össznémet kormányt alakítsanak. Ilyen kormány, amely helyettesítené a Német Demokratikus Köztársaság és a német szövetségi köztársaság mostani kormányát, a Kelet- és Nyugat- Nómetország közötti közyetlen megegyezés utján megalakítható. Amennyiben ez most körülményesnek bizonyul, akkor az ideiglenes össznémet kormány a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a német szövetségi köztársaság kormányának bizonyos időre való fenntartásával is megalakítható. Ebben az esetben az ideiglenes össznémet kormány nyilvánvalóan az első stádiumban csupán korlátozott funkciókkal rendelkezik majd. Az ideiglenes össznémet kormány megalakítása azonban még ebben a helyzetben is reális, előrehaladást jelent Németország egyesítése irányában, aminek össznémet kormány valóban szabad, össznémet választások alapján történő megalakításában kell teljes befejezést nyernie. Az ideiglenes össznémet kormány feladatai: a) A.z ideiglenes össznémet kor múuy megoldlia'fli az olyan halaszt. A minisztertanács szabályozta az őszibuza, rozs és ősziárpa minőségi veőmag cseréjét. Az ezévi ve- tőmagcsere az elmúlt éviektől eltérően önkéntes jelentkezés alapján történik. A határozat azt a jelentős kedvezményt biztosítja a cserében részvevők számára, hogy a magas belső értékű, tisztított és fémzárolt nemesitelt vetőmagért csupán azcAos súlyú és fajú szokványcsereterményt kell átadniok. Azzal, hogy az állam a minőségi vetőmag előállításáért, szállításáért és kiosztásáért felárat vagy többletvetőmagot nem kér, mintegy 31.5 millió forint összegű anyagi támogatást nyújt a mező- gazdasági lakosságnak. A minőségi vetőmagellátás keretében II. és III. fokú szaporítási minőségi vetőmag igényelhető, mégpedig katasztrális holdanként búzából 100 kiló, rozsból és ősziárpából 90 kiló. A másodfokú szaporítása minőségi vetőmagot azok a rngyobb szántóterületen gazdálkodó önálló és III. tipusu termelőszövetkezetek, illetve csoportok igényelhetik, amelyek 1952. év őszén nem részesültek II. fokú szaporitásu minőségi ve- tömagellátásban és saját vetőmag- termelő parcellát tudnak létesíteni. II. fokú szaporitásu vetőmagellátást a termelőszövetkezet egész vetésterületének egylia-od részéig igényelhet. III. fokú szaporitásu minőségi vetömagellátásban a földművelés-, ügyi minisztérium által kijelölt általános csereterületen belül a saját vetőmagtermelő parcellával nem rendelkező termelőszövetkezetek és az- egyénileg termelők részesülhetnek az 1953—54. évi vetéstervük telje- sitéséhez szükséges teljes vetőmagmennyiség erejéig. Az általános cse- re-erületeu belül lévő tennelőszöveÁ kezetek és egyéni termelők vetőmag- igényüket a községi tanácsnál augusztus 31-ig jelenthetik be. a mi- nőségi vetőmagot a megyei terményforgalmi vállalat a termelőszövetkezeteknek közvetlenül, az egyénileg termelő^, részére pedig a föld- müvesszövetkezetekhez szállítja. Mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg termelők a szokvány cserei erményt a minőségi vetőmag átvételével egyidöben, vagy azt meg. előzőén adhatják át a legközelebbi í er ménygyü jt önek. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók érdeke, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a vetőmagcserében, mert a vetőmag- tervszerű felújításával biztosítják terméshozamuk növelését és ezen keresztül bevételeik fokozását. (MTI) IDÖJARASJELENTÉS Várható időjárás: felhőátvonulások. néhány helyen, főként az ország északi felében záporesővel, zivatarral. Kissé élánkebb, északnyugati, északi szél. A hőmérséklet elsősorban a Dunántúlon csökken. Várható hőmérsékleti értékek: reggel 12—15, délben 2i—P.7 fok között. hatatlan össznémet jelentőségű kérdéseket, mint: Németország képviselete a békeszerződés előkészítésében, valamint Németország képviselete a nemze-közi szervezetekben; Német, ország beTonásárÜk megakadályozása olyan koalíciókba vagy katonai szövetségeikbe, amelyek a hitlerista Németország ellen vivőit háborúban fegyveres erőikkel részvett bármelyik hatalom ellen irányulnak; német. állampolgársági kérdések; demokratikus pár'-ok és szervezetek szabad működésének biztosítása, valamint fasiszta, militarista éB a demokráciával, s a béke fenntartásának ügyével szemben ellenséges, egyéb szervezetek létezésének megakadályozása, a Kelet- és Ny ugat- Németország közötti kereskedelmi kapcsolatok kibővítése; közlekedési-, posta- és iávixóforgalmi kérdések; a megállapított övezetha'-ároktól független, szabad személyi és áruforgalom kérdései; a Kelet- és Nyu- gat-Németország közötti keresi ©delin i és kuKurális kapcsolatok fejlesztésének kérdései, valamint az egész német nép érdekeit érintő egyéb kérdések. b) Az ideiglenes össznémet kormánynak mindemellett főfeladaíá- nak kell lennie az össznémet szabad választások előkészítése és megtartása. E választások eredményeként maga a német nép idegen hatalmak beavatkozása nélkül oldja meg a demokratikus Németország társadalmi és állami rendjének kérdését. Az ideiglenes össznémet kormánynak ki kell dolgoznia az össznémet választójogi törvénytervezetet, amely biztosítja az össznémet választások valóban demokratikus jellegét, minden demokratikus szervezet részvételét a választásokon és megakadályozza azt, hogy a nagy monopóliumok részéről nyomást gyakoroljanak a választókra. Az ideiglenes össznémet kormánynak szabadon kell döntenie abban a kérdésben, vájjon elismerhető-e annak okszerűsége, hogy megvizsgálják, megvannak-e egész Németországban a demokratikus választások megtartásához szükséges feltételek, ugyancsak ennek az ideiglenes kormánynak kell megtennie azokat az intézkedéseket, amelyek ezeket a feltételeket biztosítják. Ezzel egyidejűleg a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kormánya intézkedéseket- tegyen annak érdekében, hogy az össznémet választásokat az igazi szabadság feltételei között tartsák meg, amelyek kizárják, hogy a választások során külföldi hatalmak részéről bármilyen nyomást gyako rolhassanak 3. A háború következményeivel kapcsolatban Németországra háruló pénzügyi, gazdasági kötelezettségek enyhítése. Németország már teljesítette a Szovjetunióval, Franciaországgal, Nagy-Éritanniával és az Egyesült Államokkal szemben fennálló és a háború következményeivel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kötelezettségeinek jelentős részét. A Szovjetunió kormánya, tekintettel erre és minthogy szükségesnek tartja Németország gazdasági helyzetének megkönnyítését, úgy véli, halaszthatatlan. hogy ezzel kapcsolatosan megfelelő határozalókat, hozzanak. a) A szovjet kormány szükségesnek '-art-ja, hogy Németországot- 1954 január 1-től kezdve teljesen felmentsék a jóvátételi fizetések alól és ugyanilyen módon a négy hatalommal szemben fennálló háboruutáni állami tartozásainak fizetésétől, kivéve a kereskedelmi kötelezettségekből eredő tartozását. b) A szovjet kormány szükséges nek tartja azoknak a kiadásoknak korlátozását is, amelyek a négy hatalom csapatainak Németország területén való tartózkodásával kapcsolatosak. Ebből a célból javasolja, liDgy az említett csapatok eltartásának évi kiadásai ne szárnyalják túl a Német Demokratikus Köztársaság és a német szöveségi köztársaság állami költségvetése bevételeinek 5 százalékát, de mindenesetre ne múlják felül az 1949 évi megszállási költségek összegét, amikor ugyanis a megszállási költségek méretein még nem mutatkozo'-t az ólakat lanti tömb megalakításának hatása. A szovjet- kormány ezzel egyii/tt javasolja, hogy Németországot teljesen mentesítsék a négy hatalom külső megszállási költségeivel kapcsolatban 1945 óta felgyülemlett adósságának megfizetése alól. A szovjet kormány azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió, Franciaország, az Egyesül1 Állam ok cs Nagy-Éri'-annia közöt t a német kérdéssel kapcsolatos megegyezés és a fent kifejtett javaslatokkal kapcsolatban már a közeljövőben hozandó határozatok a nemzetközi feszültség enyhülésót szolgálják és ezzel elősegítik a béke valamint a nemzetközi biztonság megszilárdulását. A szovjet kormány hasonló jegyzéket küldött Nagy-Britannia és az Egyesült- Államok kormányának. A jegyzékhez mollékelték a német békeszerződés alapjainak a szovjet- kormány által 1952 március 10-én benyújtott tervezetét. A tervezet leszögezi, hogy a nérnot békeszerződés megkötésének igen nagy jelentősége van az európai béke megszilárdítása szempontjából, majd ismerteti, milyen alapokon kell a német békeszerződést- felépíteni. Ismerteti a politikai, területi, gazdasági, katonai rendelkezéseket, amelyeknek alapján a német békeszerződés fel kell épiteni.
