Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-18 / 193. szám

P ÄR I É Alkotmányi munkaversennyel a terv sikeréért Javítsuk meg a tag- és fagielölifelvételi munkát A kormányprogrammjából adó­dó nagyfeladatok mielőbbi vég­rehajtása elsősorban pártszerve­zeteink irányító-, szervező- és ne­vel őmunkáj ától függenek. Párt- szervezeteinknek kell az élére állni annak az uj, lendületes munkának, amellyel dolgozó né­pünk harcba indul a nagyobb jólétért, magasabb életszínvona­lért, a boldogabb jövőért. A kommunistáknak kell a legered­ményesebben termelni, a legszi- vósabban harcolni az ellenség el­len, türelmes következetességgel újból és újból megmagyarázni a kormány programmjából adódó tennivalókat. Mindezekre csak erős és ütő­képes pártszervezetek képesek. Egy-egy pártszervezet pedig ak­kor erős, ha állandóan mélyíti a dolgozó tömegekhez való kapcso­latait, ha sorait állandóan fel­frissíti a dolgozók legjobbjaival, mindenekelőtt, azokkal, akik ki­magasló eredményeket érnek el a szocializmus építésében, akik tetteikkel, kiállásukal tesznek tanúságot arról, hogy szeretik és sziwel-lélekkel követik a pártot. Erre különösen most, hogy pár­tunk felismerte az elkövetett sú­lyos hibákat és őszinte segiteni- akarással máris hozzáfogott azok gyors kijavításához, mindenütt, mindén pártszervezet területén megvan a lehetőség. Üzemeink­ben, termelőcsoportjainkban, gép­állomásainkon, az egyénileg dol­gozó parasztság körében mind nagyobb a párt politikáját magá­évá tevő, lelkes és eredményes munkát végző dolgozók száma. Az elmúlt napokban két élüze­met avattunk, ennek eredménye­képpen meggyorsult a cséplés, a begyűjtés és az ellenség sokolda­lú erőfeszítése ellenére rohamo­san csökken azoknak a tszcs-ta- goknak a száma, akik korábban ki akartak lépni a közös gazda­ságból. Mindez nemcsak pártszerveze­teink tömegbefolyásának javulá­sát, párttagjaink helytállását bi­zonyítja, hanem egyben újabb követelményeket is állít eléjük. A mostani forró napokban, kemény munkában kitűnt uj, fiatal erőket a párt felé kell irányitaniok, rendszeresebbé kell tenniük a tag- és tagje­löltfelvételt, a legjobb mun­kások, tszcs-ben és egyénileg gazdálkodó parasztok, értel­miségiek felvételével bizlosi- taniok kell azt a friss, eleven lendületet, amely nélkülöz­hetetlen előfeltétele a további győzelmeknek. Nem mindegy, hogy honnan és kiket veszünk fel pártunk sorai közé. Elsősorban a legdöntőbb területeken kell biztosítanunk a párt utánpótlását. Az olajüze­mekben, az építőipari vállala­tokban, téglagyárakban, falun pe­dig a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, az egyéni­leg dolgozó parasztok között párt- bizottságaink -elvileg“ szavak­ban sokszor el is mondják ezt, de sajnos a gyakorlat már mást mutat. Annak ellenére, hogy a tag- és tagjelölfelvételi munká­nak legjobban az üzemekben kellene folynia, az a tapasztalat, hogy egyre kevesebb az uj üzemi tagjelölt, különösen a magasépí­tési vállalatoknál. Nagykanizsán és Zalaegerszegen előszeretettel hivatkoznak arra, hogy szétszórt a munkaterület, változnak a munkások stb., de ugyanakkor ezek mellett a valóban fennálló nehézségek mellett nem látják meg azt a sok-sok lehetőséget, amely előttük áll. A nagykani­zsai Magasépítő Vállalatnál pél­dául a sztahánovisták 80 száza­léka még mindig pártonkivüll, pedig ha valahol, hát közöttük valóban sok olyan becsületes, tisztamultu elvtárs van, aki öröm­mel jönne közénk — ha a párt- szervezet foglalkozna vele. Most az alkotmányi munkaver­seny különösen megkönnyíti az üzemi pártszervezetek tag- és tagjelöltfelvételi munká­ját, hisz nap, mint nap újabb, eddig ismeretlen dolgozó emelkedik ki a többi közül felajánlásának, tervének túl­teljesítésével. Üzemi pártszervezeteinken a sor, hogy közülük a legjobbakat meg­nyerjék a párt számára. Ha va­lamikor volt, most igazán meg­van rá a lehetőség. Falusi pártszervezeteink ezirá- nyu munkája szintén sok kíván­nivalót hagy maga után. A jú­lius havi tag- és tagjelöltfelvétel is bizonyítja, hogy még mindig kevés az uj tag- és tagjelölt a termelőcsoportokban. Különösen a nagykanizsai és letenyei pártbi­zottság maradt el ebben a tekin­tetben, de a többi sem dicseked­het, mert a tszcs-k csaknem fe­lében egyáltalán nem volt tag- és tagjelöltfelvétel, sőt nem egy olyan csoport van, ahol ebben az évben egyáltalán nem vettek fel uj tagot, mint például Boncod- földén. Pedig az elmúlt he­tek eseményei, a kormány pro­gramra megjelenése után egyes csoportokban tapasztalt megren­dülés mindennél jobban figyel­meztet bennünket arra, hogy a tszcs-pártszervezetek megerősíté­se pártbizottságaink elsőrendű feladata. Tapasztalati tény, hogy az erős, szilárd pártszervezetek­kel rendelkező csoportokban hiá­ba próbált az ellenség zavart kel­teni. Zalabéren, Szentpéteruron és másutt is megkísérelték a cso­port egységének megbontását, de a kommunisták ébersége, harcos kiállása meghiúsította mesterke­désüket. Ugyanakkor Tófejen, ahol Monok István szervezte a csoport szétbomlasztását, ered­ményeket ért el az ellenség, Az élet bizonyítja, hogy ahol elhanyagolták a párt ál­landó erősítését, uj tagokkal való felfrissítését, ott nincs elég ütőerő á pártszervezet­ben, nem tudja eredményesen visszaverni a kulákok roha­mát, nincs aki meggyőzze a kétkedőket, harcra lelkesítse a csoport tagságát. Mindebből le kell vonnunk a tanulságot. Pártbizottságainknak most nagyon gyorsan, de alapo­san javítani kell a termelőcso­portok pártszervezetei felé vég­zett munkájukon. Segítsék a tszcs párttitkárokat, vezetőségeket, hogy a csoport megszilárdításáért folyó harcban kitűnt pártonkívülie- ket, mielőbb, ha kell soronkivül is felvegyék a párt tagjául, hogy mielőbb megerősödjenek, a harc élére állhassanak tszcs pártszer­vezeteink. Ugyanilyen sürgős fel­adat az is, hogy azokban a cso­portokban is létrehozzuk a párt- szervezetet, ahol jelenleg még nincs. Minél előbb alakul meg a pártszervezet, minél több friss, becsületes tagot vonunk be a már meglévő pártszervezetekbe, annál előbb megszilárdul, annál biztosabban verhetjük szét a tszcs-k ellen acsarkodó ellenség sorait. A zalaszentgróti járási pártbizottság példája, ahol az év folyamán felvett tagjelöltek 70 százaléka tszcs-íag — bizonyítja, hogy ez reális és megoldható feladat. Természetes, hogy az egyéni­leg dolgozó parasztokkal tovább­ra is, sőt még jobban kell fog­lalkoznunk. Pártunk és kormány­zatunk segítsége a dolgozó pa­rasztság érdekében hozott intéz­kedései most ezen a téren is megkönnyítik munkánkat. Dolgo­zó parasztjaink ismételten meg­győződhettek pártunk gondos szeretetéről, őszinte segíteni aka­rásáról. Nyilvánvaló, hogy ez a párt tekintélyét egyre inkább nö­veli, egyre többen ismerik fel, hogy az élcsapatban van a he­lyük. Máris tapasztalható, hogy a begyűjtésben, a nyári munkák­ban élenjáró egyénileg dolgozó parasztok sokkai nagyobb szám­ban kérik felvételüket a pártba, mint eddig. Persze nem lehet azért ölhetett kézzel ülni, hanem a kormány programmjának türel­mes megmagyarázása, a törvé­nyesség biztosítása, a kötelezett­ségek következetes végrehajtása utján nekünk kell őket a párt fe­lé irányítanunk. A programm az életünket egyre szebbé változta­tó terveinek végrehajtásához, a mezőgazdasági termelés szüntelen emeléséhez erős, egységes falusi pártszervezetekre van szüksé­günk. Ennek pedig a tervszerű, folyamatos tag- és tagjelöltfelvé­teli munka nélkülözhetetlen elő­feltétele. A® egész párt ügyévé kell te­hát tennünk a tag- és tagje­lölt felvételt. Nem elég az, ha csak a párttit-, kár elvtársak törődnek vele. Ahol igy van, ott nem lehet ered­ményes ez a fontos munka. Nem véletlen az például, hogy Bak- tüttősön már több mint félév óta nincs uj tagjelölt, mert ott a párttitkár maga akart mindent intézni, nem vonta be a vezető­ség' tagjait, a falu összes kom­munistáit a pártonkivüliekkel való foglalkozásba. Viszont Zala- lövőn, ahol minden hónapban, két-hárcm tagjelölt kerül felvé­telre, azért eredményes a mun­ka, mert az egész párttagság szívügyének tekinti a pártonki­vüliekkel való foglalkozást, tag­jelöltfelvételt. Nagyon fontos az is, hogy a tömegszervezetek se­gítségét ezen a téren is felhasz­náljuk. Különösen a szakszerve­zetekre és. az MNDSz-re vár nagy feladat ezen a téren, hisz felnőtt lakosságunk, különösen ipari munkásaink többsége ezek­ben a szervezetekben készül fel arra, hogy elérhesse a párttag­ság megtisztelő kitüntetését. Tö­megszervezeti vezetőink kövessék a tótszerdahelyi MNDSz példáját, ahol áprilisban két élenjáró MNDSz-asszonyt vettek fel a párt sorai közé. Különösen fontos a tömegszervezetek értelmiségi tag­jai, mérnökök, pedagógusok kö­zött végzett nevelőmunka. A párt örömmel veszi fel sorai közé azo­kat a legjobb értelmiségieket, akik munkájukkal, őszinte segí­teni akarásukkal bebizonyítják, hogy méltóak a párttagságra, mint Farkas Béla olajmérnök, aki jó munkája jutalmául már több kitüntetésben részesült. Ahol pártszervezeteink jól foglal­koznak a pártonkivüli értelmi­séggel, ott meggyorsul a munka, javul a versenyszellem, hisz ér­telmi ságiéi nk tudása, szervező- munkája egyik fontos előfeltétele a folyamatos termelésnek. Nem elég azonban csupán felvenni az uj tagjelölteket, hanem biztosítani kell neve­lésüket, foglalkoztatásukat. A tagjelölt csak a feladatok el­végzésén keresztül edződhet iga­zi kommunistává, csak akkor vál­hat öntudatos harcosává pártunk­nak, ha a pártszervezet gondos­kodik ideológiai neveléséről, ok­tatásba való bevonásáról. Idetar­tozó fontos feladat tehát, hogy tagjelöltjeinket, a párthoz közel­álló, arra érdemes és arra alkal­mas pártonkivülieket, a most fo­lyó oktatási előkészületek folya­mán lelkiismeretesen kiválogas­suk és bevonjuk a pártoktatásba, mint azt Zalaegerszegen, Zalaist- vándon teszik. Természetes soha nem szabad megfeledkeznünk ar­ról, hogy az ellenség ezen a té­ren is igyekszik ártani nekünk. Kulákokat, volt csendőröket igyekszik becsempészni, mint azt Zalalövőn tette. Amikor tehát a tag- és tagjelöltf el vételről beszé­lünk, különösen fel kell hívnunk a figyelmet a kommunista éber­ségre. Javítsuk tehát a tag- és tag­jelöltfelvételi munkát, fokozot­tabb mértékben tartsuk szem- előtt a párt szocialista összetéte­le megjavításának ügyét. Hozzuk be a pártba a jó, uj erőket, de védjük a pártot a pártba nem való elemektől. Tartsuk szem- előtt Sztálin elvtárs tanítását: «a párt erőd, melynek kapui csak az arra méltóak előtt nyilnak meg". Javították a miuőséget, csökkentették a selejtet az Üveggyárban „ ... mindenki előtt világos, h-og y nem emelhetjük az életszínvonalat akkor, ha a termelés — és mindjárt hozzátehet em, a termelékenység — nem emelkedik, ha az- önköltség nem csökken...“ (Rákosi elvtárs be­szédéből.) Az olvasztókemencék többszáz- fokos melegétől élénk vörösen izzik az üveg. A nap melege, amely kint az udvaron tűz, egyesül a kemence hőségével. Az üvegfúvók erőset fuj nak a pipába s közben-közben egy- egy „szippantásnál“ zsebkendőjükkel vagy a karjukkal simítják végig izzadt arcukat. A tervért és a felaj ánlások teljesítésűéi'. folyó küzde­lemben minden percet felhasználnak , hogy túlszárnyalják az eddig elért eredményeiket. Jól dolgoztak az elm ült. negyedévben. Ha nem is lettek az elsők, az elsők között voltaik. Országos viszonylatban a harmadik he. lyet érték el. Júliusban is kitűntek a havi terv teljesítésében, előirány­zatukat 98.1 százalékos tervszerűség mellett 126.5 százalékra teljesítet­ték. Az elmúlt hónapban a selejt 1.7 százalékkal csökkent az előző hó­naphoz viszonyítva. Mede elv'-árs, a gyár igazgatója az üzem dolgozóinak munkájáról ezeket mondja: — Rákosi elvtársnak a budapesti n agyak*iva értekezleten elmondott be­széde dolgozóink szivében mély nyo mot hagyott. Ez meglátszik a julius havi tervteljesités’inknél is. amikor jobb minőséggel túlteljesítettük a termelési (tervünket s ugyanakkor lényegesen csökkentettük a selejtet és az önköltséget. Javult az üveg minősége is. Az olvasztó brigádok a ma­gas termelési eredmények elérése mellett mind nagyobb gondot fordítot­tak a minőségi munkára. Az elmúlt hónapban, a selejt es ökkenfésénél különösen jó eredmé­nyeket ériek el a Stadler- és a Pén tek-brigád. A két brigád 9.8 száza­lékról 6.4 százalékra csökkentette a selejtet, ezért a vállalat vezetősége prémiumként fizetésükön felül a fiz etésük 25 százalékát ad-a. a brigá­dok közöitt a minőségi munkáért és a selejt legalacsonyabbra való csök­kentéséért folyó versenyben kitűnt, még a Jamnicky- és a Lázár bri- gád is, ahol szintén jelentősen csők keníették a selejtet. Az üzemben kivivott eredménye k elérésében nagy szerepe van az üzemi pártszervezetnek. Wild Zsigm ondné elvtársnő, a pártszervezet tit­kára segíti a dolgozókat problémáik megoldásában. A pártszervezet a műszakiakkal megbeszélte a kormány programm utáni legfontosabb teen­dőket és közösen fogtak hozzá a fel adatok megoldásához. Az eredmenj nem maradt el, mert a kormánypro gramm utáni hónapiján már túl* el jesi* ették az üzem dolgozói a tervet^ Nemcsak a termelési, az önköltségi, hanem a selejtesükként ési tervnél is jobb eredményeket értek el. Alkotmányunk tiszteletére vers enyre hívtak három nagyobb üveg­gyárat: a budapesti fjvegszigetelő Anyagok Gyárát az ajkai Üveggyá­rait és ä budapesti Műszaki Üveggy árat — versenyfelhívásukhoz azon­ban csak a Műszaki Üveggyár csat lakozott. Ketten vagyunk versenytársak — mondja Mede elvtárs, — de úgy dolgozunk, hogy a harmadik negye dérben nemcsak versenytársunkat győzzük le, hanem az ország vala mennyi üveggyárát. Hogy hogyan harcolnak az elsőségért, arról az al kötmányi munkaversenyben elért eredményeink beszólnék. (N. E.) Az alkotmányi munkaversenyben_ országosan harmadik helyen áll a Zalamegyei Téglagyári Egyesülés Az elmúlt hónapokban a tégla és a cserépgyártó iparban országosan a harmadik helyre küzdöttük fel magunkat, A nyerstéglából 121.3, az égetett téglából pedig 104.7 szá­zalékra teljesítettük a havi tervün­ket. Ez az eredmény serkentette -üze­meink valamennyi dolgozóját s még az eddiginél is nagyobb lelkesedéssel vették ki a részüket a tervek és a felajánlások valóra váltásáért folyó harcból. Az alkotmányunk tiszteleté­re folyó versenyben augusztus 6-án a nagykanizsai 1. számú téglagyár nyolc óra alatt 45 ezer darab nyers­téglát gyártott, az egy órára eső teljesítmény 5640 darab volt a 4411 darabos présnormával szemben. A brigádok között is élénk a verseny. Az I. műszak koesikázó brigádja versenyre hívta a másik műszak hasonló brigádját. A gyár vezető­sége célprémiumban részesíti a leg- jobbakat. Az első brigád 300, a má­sodik 200, a harmadik brigád pedig 100 forint jutalomban részesül. Az alkotmányi munkaverseny sikeréért a nagykanizsai III. számú gyár dolgozói versenyre hívták a II. szá­mú gyárat, a tervteljesités, a selejt- esökkentés és a minőségi munka fi­gyelembevételével. Honfi Géza Ipari levelezőink írják Császár Józsefné nagykanizsai levelezőnk méltatja levelében al­kotmányunk ünnepét, majd a kö­vetkezőket írja: „Az olajmezők dolgozói erejüket megfeszítve a legnagyobb odaadással dolgoznak a terv sikeréért, a több olajért. A fúrási dolgozók jó munkáját mu­tatja, hogy mennyiségi tervüket 100.4, az értéktervüket pedig 104.2 százalékra teljesítették. A na­gyobb eredmények elérésére ser­kenti őket az élüzem másodszori elnyerése/' ★ Dani Sándor elytárs, a zalaeger­szegi tejüzem munkájával foglal­kozva a következőket írja: A ha­vi 88.6 százalékos begyűjtési ered­mény mellett havi tervünket 92.9 százalékra teljesítettük. A hely­beli fogyasztásra termelt pasztő­rözött tej tervét 125 százalékra va­lósítottuk meg. A budapesti dol- gazók ellátására előirányzott tej- mennyiséget 142 százalékra telje­sítettük. A segédművezetők, pasz- tőrösök és vajmunkások brigádjai alkotmányunk tiszteletére tett fel­ajánlásaikban fogadták, hogy 98 százalékos első osztályú minőségi vajat gyártanak. Az elmúlt hó­napban csakis elsőosztályu minő­ségű áru készült üzemünkben. Az alkotmányunk ünnepére tett vál­lalásaink értéke 17.833 forint, amelyet a julius 31-én tartott ér-* tékelés szerint már 15.365 forint-1 ra teljesítünk. ★ Szalai Piroska ruhagyári leve-1 lezőnk a MÁV-al kapcsolatos proj- blémákról ír: „A Zalalövőről in-? dúló vonat — írja levelében —> Zalaegerszeg—Óla külvárosánál megállva nem sokat időzik, mert a kalauznő „siet“, gyorsan indít és nem várja meg, mig a dolgo­zók leszállnak a vonatról. Emiatt az utasok egyrésze kénytelen le-1 ugrani a már mozgó vonatról. A népi demokráciánk elve „legfőbb érték az ember1'. Harcolni kell a vonatok pontos közlekedtetéséért, de nem igy és nem is úgy, hogy kiabálására, nyílt pályán kell le­állítani a vonatot, hogy időben ér­kezhessenek a dolgozók munka­helyeikre. És ez csak a kalauzon múlik, hogy ne igy történjen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom