Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1

A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

IX. évfolyam 180. szám. Ára 50 fillér 1953. aug. 2. Vasárnap.

MAI SZÁMUNKBÓL:

Pártélet: a nagykanizsai Vasöntöde kommunistáinak taggyűléséről. (3. cldai) — A minisztertanács határozata a dolgozó parasztság javára módosította a kötelező tűz- és jégbiztositási rendeletet. (5. oldal) — Többezer forint jövedelemtöbbletet jelent a pótbeporzás

a zalalövői tsz-nek. (5. oldal) — Jénai tanulmányul. (6. oldal) — A bírálatot megfogadták — teljesítik a tervet a zalaszentgróti téglagyárban, (6. oldal) — Egy versenykihívás és ami mögötte van. (8. oldal).

A pénzbüntetés eltörlése szilárdítsa a munkafegyelmet!

,,Mindenki képessége szerint, min. denkinsk munkája szerint.“ Elihez az szükséges, hogy napról.napra, óráról-órára mindenegyes munkahelyen teljesítsék dolgozóink, ipari üzemeink terveiket. 1953. második negyedében Zala megye ipara 107.7 százalékra teljesítette negyedéves tervet. Ezen belül a minisztériumi ipar 107.8, a helyiipar 108.0, a kis. ipari termelőszövetkezetek pedig 104.9 százalékra teljesítették tervei, két. A fenn számok azt mutatják, hogy Zala megye ipari vállalatai, munkásai, mérnökei, műszaki veze ői nagy többségükben jól dolgoztak a tervek teljesítéséért, de a fenti számok azt is mutatják, hogy terveink reálisak — nemcsak teljesíthetők, de túl is teljesíthetők.

A kormányprogramm megjelenése Után az ellenség rádióhirverései nyomán belső és külső ellenségeink azt hiresztelték, hogy a terv megbukott hogy most már nem kell betartani a normákat, a munkafegyelem sem szükséges, egyesek úgy gondolták, mindenki azt fehet az üzemekben, ami neki éppen jól esik. a budapesti aktivaértekezlct érthető és világos választ adott azokra a problémákra, kérdésekre, amely a kormány- programmal kapcsolatban dolgozóinkban felmerült,

A második negyedéves terv teljesítésénél jó eredményeket érlek el a budafai Kőolajtermelő Vállalat, a lovászi Kőolajtermelő Vállalat, az Ásványolajkutató és Mélyfúró Vállalat, a zalai Aszfaltigyár, a zalaegerszegi Ruhagyár, a nagykanizsai Üveggyár, és még sokan mások. De vannak olyan vállalatok is, amelyek lemaradtak a terv teljesítésében. Ilyenek: a Zala megyei Téglagyári Egyesülés, a Dunántúli Fűrészek, a zalaegerszegi és a nagykanizsai magasépítő vállalatok. A fő hiányosság ezeknél a vállalatoknál a bennük rejlő, tőlük függő okokban keresendő. Elsősorban is a fegyelemben, a munkához való viszonyban.

ötéves tervünknek egyik fő célkitűzése a munka termelékenységének jelentős emelése. E cél elérésének számos technikai előfeltétele mellett döntő feltétel a munkafegyelem megszilárdítása. Nem véletlen, hogy a zalaegerszegi Magasépítő Vállalat huzamosabb időn keresztül lemaradt tervének teljesítésében. A lemaradás oka, hogy a második negyedév folyamán 183 nap igazolatlan mulasztás volt és az, hogy 217 fizikai dolgozó elhagyta a vállalatot. A Ruhagyárban a legutóbbijukén a 13-as és 15-ös Ezámu szalagban Zalka Etel és Rép Ilona fegyelmezetlen magatartást ftanusitottak, mellyel gátolták a dolgozók munkáját és az egész szalag termelését. A tanács téglagyári egyesülés hónapról-liónapra túlteljesíti a termelési tervét, de az a komoly fegyelemsértés, amely a tófeji téglagyárban volt, kihatott a téglagyár dolgozóinak munkájára.

A politikai nevelőmunka elsősorban üzemi pártszervezeteink, szak- szervezeteink vezetőinek és aktíváinak a feladata. Rákosi elvtárs a, •budapesti párt aktivaértekezleten erről ezeket mondotta: ,,Nekünk élesen szembe kell szállni és vissza kell verni az ellenségnek azt a demagóg kísérletét, amellyel dolgozó népünk, cs ipari munkásságunk élei. színvonalának, jólétének emelését akarja meggátolni. Minden öntudatos munkás és értelmiségi előtt világos hogy életszínvonalunkat nem lehet emelni akkor, ha termelésünk csökken. Mi át fogjuk állítani és át. fogjuk szervezni iparunkét úgy, hogy belőle szocialista építésünk tovább, folytatása mellett a dolgozók élet- seinvo-ndlának emelésére <7. lehető legtöbb jusson. De mindenekelőtt ,világos, hogy nem emelhetjük az életszínvonalat akkor, h-a a termelés — is mindjárt koszétehetem: a termelékenység — nem emelkedik, ha az önköltség nem csökken.“

Pártszervezeteinknek, mindenegyes kommunistának feladata, hogy Rákosi elvtárs ezen szavait állandóan tartsák szem előtt, nevelőmunkájuk során. Ahol a nevelőinunka okt;vó, felvilágosító módszere nem használ, ott a munkafegyelem megszilárdítására, a munkafegyelem jogi formája, ra, a Fegyelmi Szabályzatra kell támaszkodni, mely szinte a szocialista munkafegyelem megvalósításának nevelő eszköze. Ahol a nevelő szó már hatástalannak Ígérkezik, csak ott kell előtérbe lépnie a megtorlásnak. A munkafegyelem biztosi, tása a vállalat összes dolgozóinak kötelessége és becsületbeli ügye, aki szembeszáll a közös üggyel, büntetésben részesül. A munkafegyelem biztosításáért elsősorban a vállalat igazgatója felelős. Fegyelmi vétséget követ, el az a dolgozó, aki munkájával összefüggő, vagyr egyéb súlyos bűncselekményt: követ el, aki olyan magatartást tanúsít amelyből kitűnik, hogy szemben áll a népi demokrácia állami és társadalmi rendjével, aki a munkafegyelme1, a tervfegyelmet, vagy a szocialista munkaerkölcs szabályait megsér'i, aki botrányos, vagy erkölcstelen életmódot folytat, vagy egyébként olyan magatarlást- ianusit. amely munkakörének ellátására méltatlanná teszi, aki fegyelmezetlenül dolgozik, aki a fervfegyelmet megsérti, mint ahogy azt a tófeji téglagyárban tették.

A pénzbírság olás helytelen módszerének eltörlése nem jelenti azt, hogy nem lehet egy dolgozót szóbeli feddésben, Írásbeli megrovásban, kedvezmények megvonásában részesíteni. áthelyezni alacsonyabb munka, körbe, vagy végső esetben azonnali hatállyal elbocsátani a vállalattól. A notórius mulasztókkal szemben a bíróság .hozhat olyan Ítéletet., hogy javító, nevelő munkára csökkente'1 fizetéssel küldi vissza a vállalathoz dolgozni. A fegyelmi határozatok ellen a dolgozónak kollektiv szerződés alapján fellebbezési joga van az üzemi egyeztető bizottsághoz. A fellebbezéseket 30 nap alatt véglegesen el kell intézni. A jogerős fegyelmi határozatokat az indoklással együtt a vállalat dolgozói előtt ismertetni kell. Ez nevelő hatással v»n a dolgozókra.

A munkafegyelem, a tervfegyelem ott jó, ahol a vállalat vezetősége, a párt és a szakszervezet biztosítja ■a kollektiv szerződés maradéktalan betartását, ahol állandóan szem előtt tartják a terv megvalósítóinak, a dolgozó embernek érdekeit, ahol a dolgozók anyagi, kulturális, szociális helyzete megfelelően biztosítva van. Ha a Magasépítő Vállalat vezetősége nagyobb gondot fordítana ezekre. akkor nem fordulna elő, bogy három hónap alatt 3.17 dolgozó otthagyja a vállalatot. Ha a Zala megyei Téglagyári Egyesülés mind a nagykanizsai, mind pedig a zalaegerszegi telepein biztosítaná aszociális, kulturális berendezéseket, nagyobb gondot fordítana a dolgozók ellátására, bizonyára nem volna tervlemaradás. A téglagyár dolgozói is ép olyan becsületes tagjai a magyar munkásosztálynak, mint bármely másik dolgozó. Miért nem részesülnek a megérdemelt megbecsülésben?

Vállalataink vezetőinek fokozottabb gondot kell fordiianiok a dolgozók anyao-i, kulturális, szociális kérdésének megoldására, mert csak így tudjuk megvalósítani pártunk célkitűzéseit, a kormány programraját.

A kormányprogramm megvalósitása érdekében az augusztus 20-i felaján. lások túlteljesítésével, a szocialista verseny továbbszélesitésével, a mun. fcafegyelem megszilárdításával, maradéktalan betartásával, előre harmadik negyedéves terveink teljesítéséért. Palkó József

fi szemveszteség nélküli betakarításért minden eret mozgósítsunk a bebordásra, a csépiéire!

Zalabesenyö és Botfa dolgozó parasztjai párosversenyben teljesítik gabonabeadásukat

Hatalmas asztagokban van már a, gabona Zalabesenyö és Botfa községek dolgozó parasztjai nak szérűin A gabonaföldjeik egyrészén már zöldet a másod vetés. Az aratást mindjárt a tar lóhántás követte. Alig van már olyan gabonaföld> ahol az eke után ne bámulná a bö termést adó rögA két községet az állatni yu. zdaság öntözéses kertészete választja el egymástól. A községek 'parasztjai között már hagyományossá vált a párosverseny, a ve rseny értékelése annál is köny- nyebb, mert a botfái dolgozó pa rasztok a szőlőbe vezető útról, a zalabesenyőiek pedig házaik elöl lá'hatják a versenytárs fele határát. A cséplési mind két községben egyidöben kezdték. Zala- besenyőn . 57, Botfán 61 dolgozó paraszt gabonáját csépelte el a zalatárnoki gépállomás cséplőgép je. Ebben a munkában még inkább élénk verseny alakult ki a két község közölt. A versenyszerződés pontjai szerint az lesz a győztes, amelyik előbb megszerzi a szabadpiaci értékesítés jogát. Ez a legfontosabb — mondják a dolgozó parasztok, mert a bő termésből nemcsak a hombár lelik meg. hanem súlyos zsákokkal jut eladásra is. Ezért teljesítik a cséplőgéptől azonnal beadási kötelezettségüket<• Zalabesenyen Botfán 38 dolgozó par ászt versenyez ezért. A versenyzőket a lobbi dolgozó paraszt is követi. így büszkén hirdeti mindkét község tanácsának versenytá blája, hogy eddig minden dolgozó paraszt a cséplőgéptől telt eleget beadásának.

Akik legjobban harcolnak a cséplés gyors befejezéséért

Az ÁMG igazgatósága politikai osztályának jelentése szerint a megye 10 legjobb felelős cséplőgépvezetőjé- nek sorrendje az alábbi:

1. Háns István, a letenyei,

2. Mátyás István, a letenyei,

3. Dómok Ferenc, a letenyei,

4. Kollár József, a palini,

5. Márfi János, a palini,

6. Gerencsér János, a pölöskei,

7. Horváth Géza, az orosztonyi,

8. Tuholy János, a szentliszlói,

9. Péter József, a felsőbagodi,

10. Takács Ferenc, a zalatárnoki

gépállomás felelős cséplőgépvezetője. A cséplés befejeztével a megye öt legjobb felelős vezetője jelentős juta lomban részesül. Ebben a versenyben még nincsenek biztos helyek. A gyakorlat is azt mutatja, hogy a sorrendben szinte napróhnapra jelentős változások történnek. Az első öt közé még bármelyik felelős vezető bejuthat szorgalmas, törekvő, körültekintő és alapos munkájával.

GELSE KÖZSÉG A PÉIDSMÜISÍOK KÖZÖIT

A gelsei tanács előtt lévő versenytábla élenjáró gazdák neveitől díszük. Az élenjárók között találjuk elsősorban a Zöldmező termelőcsoportot és Sabján György dolgozó paraszt nevét.

A Zöldmező tszcs teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. A 30 hold ősziárpaföldről holdan- kint 15 mázsát takarítottak be. Úgy számítják, hogy egy munkaegységre.2.10 kiló árpa jut. Kling József né 157 munkaegységére tehát csak árpából 329.70 kilót kap. Ezenkívül 188 mázsa kenyérgabonaelőleget osztottak ki már a tagok között.

Az egyénileg dolgozó parasztok követik a tszcs példáját. Sabján György elsőként aratott le, elsőnek csépelte el a gabonát és a géptől teljesítette gabonabeadását.

Gelse község julius 31-ig 70 százalékra teljesítette gabonabeadási tervét. A dolgozó parasztok úgy. igyekeznek, hogy minél előbb teljesítsék gabonabeadásukat.

(F. Gy.)

Kenden nap teljesítsék túl csáplesi terveiket gépállomásaink!

A gépállomások igazgatóságának jelentése szerint a julius 29-i, napi cséplési tervteljesités alapján gépállomásaink sorrendje az alábbi:

1. Pölöskc,

2. Felsőbagod,

3. Letenye,

4. Zalatárnok,

5. Palin,

6. Tűrje,

7. Szentliszló,

8. Lenti,

9- Csesztreg,

10. Orosztony.

Gépállomásaink — a némi javulás ellenére — még mindig nem érték el, hogy rendszeresen teljesítsék napi terveiket. A három utolsó: Lenti, Csesztreg és Orosztony pedig csupán 64.8, 60.8, illetve 53.7 százalékra teljesítette a fenti napon tervét Ahhoz, hogy a cséplést időben befejezzük, s ezzel együtt az adott határidőre teljesítsük begyűjtési terveinket, sokkal alaposabb, szervezettebb munkára van szükség gépállomásainknál. Céltudatosan törekedjenek azoknak a hibáknak kijavítására, amelyek akadályozzák a tervek teljesítését. De még ezzel sem elégedhetünk meg. Hogy a vállalt határt időre végezzünk a csépléssel, ahhoz a napi tervek jelentős túlteljesítésére van szükség.

___________

Bő

ven jut a szabadpiacra

Németh János (Hermán) tófeji 8 holdas dolgozó paraszt 1 holdon 15 mázsa 65 kiló rozsot és két holdon 30 mázsa 21 kiló búzát termelt. A kedvező időjáráson felül a jó terméshez hozzájárult Németh János jó munkája. Még az elmúlt ősszel jól megművelte földjét és minden esetben megadja a földnek, ami megjár, mert tudja, hogy ekkor várhat nagyobb termést.

Az elsők között csépelt el és a géptől teljesítette gabonabeadását. Beadása összesen 738 kiló volt. 38 mázsa 52 kiló gabonája maradt meg. Ebből a vetőmagon és saját ellátásukon kívül bőven jut szabadpiacra is.

Keresetünk túlhaladja egy kezépparaszt jövedelmét — állapítják meg ürömmel a becsvölgyi Göcseji Partizán tagjai

Gyorsan halad a cséplés a „Göcseji Partizán"-nál, hiszen a jó termés láttán megkétszereződött az emberek öröme és munkakedve. A környéken az ő gabonájuk volt a legszebb. Lesz is mit osztani munkaegységekre a kötelezettségek teljesítése után. A, cséplés eddigi eredményeinek figyelembevételével, Mileji István elnök elvtárssal rövid számítást csinálunk. Jó a termés, nem nehéz a számítás. A termelőszövetkezeti csoport beadási, gépállomási, kölcsön' vetőmag kötelezettségeinek teljesítése, a vetőmag és öregek, betegek részére szóló tartalék leszámítása után munkaegységenként búzából 6, rozsból 1.5, árpából 1.2, zabból 0.5 kg jut. Árpából, zabból természetesen az állatállomány részére is bőségesen tartalékolnak.

Bőségesen jut a jól dolgozó tagoknak. Gergye Kálmán tehenész eddig 343 munkaegységet teljesített, de legalább 410 lesz neki. Ezután 24.60 mázsa búza, 6J5 mázsa rozs, 4.92 mázsa árpa, 2.05 mázsa zab a részesedése. Emellett háztáji gazdaságából eddig eladott 3 darab sertést 4800 forint és 10 mázsa burgonyát 2500 forint áron, nem számítva az egyéb apró eladásokat. Saját részére is ölt egy „jó" hízót.

A 70 eves Tóth Jánosnak 316 munkaegysége van, de legalább 400 lesz. Idős Kovács János a növénytermelésben 219 munkaegységet szerzett, de legalább a 300 at megszerzi. Ifj. Szanatx Istvánné, a férje-mezőgazdasági előadó a községnél, 152 munkaegységnél tart, legalább a 200-at el fogja érni. Dóra Lajos és felesége legalább 450 munkaegységgel számolnak.

Ehhez jönnek a kapások eredményei. A burgonyájuk a jó művelés folytán oly szép, hogy a munkaegységre, 2—3 vagon szabadpiaci értékesítés után is, legalább 10 kiló jut. Es ezután külön adót a termelőszövetkezeti tagság nem fizet.

, Nézzük meg egy egyénileg dolgozó paraszt jövedelmét a cséplési eredményei alapján. Gyenese János nyolc holdját hárman munkálják. Beadása 300 kiló búza, 134 kiló rozs, 59 kiló árpa, 83 kiló zab. Ezután megmarad 10.31 mázsa búzája, 363 kiló rozsa, 204 kiló árpája és 333 kiló zabja. Krumplija sem lesz több, mint 20—25 mázsa. Gyenese János jövedelmét csökkenti még ezenkívül a kb. 1500—2000 forintot kitevő adó, a tszcs tagjai pedig a természetbeni juttatásokon kívül munkaegységenként még 10 forintot is kapnak. Tehát például Gergye Sándor a természet- benieken felül több mint 4000 forint készpénzt is kap. Gergye Kálmán, mint tehenész, egyedül szerezte a 410 munkaegységet, Gyenese János 8 holdas dolgozó paraszt pedig harmadmagával sem tud annyit keresni, mint egy jól dolgozó tszcs-tag egyedül.

Így számolgatnak a becsvölgyi termelőszövetkezetben. Ezért dolgoznak lelkesen, vidáman, mert látják, hogy van értelme a munkájuknak.

3