Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-02 / 180. szám
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendelete as állami tartalékföldek hasznosításáról, valamint a dolgozó parasztságnak eszel kapcsolatban juttatott kedvezményekről9 a földhaszonbérletek szabályozásáról Az állami tartalékterületek használatát az őszi vetés megkezdése előtt, de legkésőbb 1953. október 1-ig végleges formában rea- d.ezru kell, hogy minden talpalatnyi föld megművelése biztosítva legyen. 1. §■ 1. A be nem tagositott, illetve állami gazdaságoknak és szövetkezeti gazdaságoknak át nem adott állami tartalékföldekből — kprfelmükre —. vissza kell adni a földet tulajdonukba azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik földjüket 1951. augusztus 1-e után felajánlották, vagy elhagyták. Amennyiben a föld már beta- gositásra került, vagy állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet birtokában van, helyette egyéb állami tartalékterületből kell részükre földet tulajdonba adni. 2. Akik felajánlott földjükért ellenértéket kaptak és részükre a földet visszaadták, az ellenértéket — ha; foglalkozásuk a földművelés — három év alatt egyenlő részletekben —, ha főfoglalkozásuk nem a földművelés — egy összegben azonnal kötelesek visz- szafizetni. 2. §. 1. A tartalékfcldeket 5 évre haszonbérbe lehet adni. Tartalékföldet haszonbérletbe vehet minden egyénileg gazdálkodó paraszt. Az igy haszonbérletbe vett terület nem haladhatja meg a saját területtel együtt a 25 kát. holdat. Ez alól a földművelésügyi miniszter kitételt tehet: 2. A tartalékföld évi haszonbére a föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után 5 forint. A haszonbérlőnek földadót nem kell fizetni, de köteles a föld után járó teljes beadási kötelezettséget teljesíteni. A tartalékföldből a haszonbérelt területet a beadási kötelezettség szempontjából nem szabad a haszonbérlő saját földjéhez hozzászámítani, hanem külön kell - számításba venni. 3. §. 1. A termelőszövetkezeteket — ideértve a termelőszövetkezeti csoportokat is — a tai’talékföl- dek használatának rendezésénél előnyben kell i’észesiteni. A tartalékföldeket elsősorban a termelőszövetkezetek használatába kell adni, ha annak megművelését önként vállalják. A termelőszövetkezet a tartalékföld után haszonbért nem fizet, részére a földet ingyenes használatra kell átadni, a tartalékföld után azonban a teljes beadási kötelezettséget köteles teljesíteni. 2. A tagositott tartalékföldet termelőszövetkezeteknek kell használatba adni és helyette >— ha ezt a termelőszövetkezet kéri — saját szétszórt parcelláit kell haszonbérlet utján hasznosítani. 3. A termelőszövetkezetek megszilárdításával és megsegítésével arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezet földet ne adjon le. Amelyik termelőszövetkezetnél egy tagra viszonylag sok föld jut, a földek gondos megművelésének előmozdítása érdekében kevésbbé munkaigényes növények termelését nagyobb arányban kell előirányozni. 4. §. A földdel nem rendelkező dolgozók a tartalékterületekből veteményeskert céljára családonként legfeljebb egy kát. hold földet vehetnek haszonbérbe 5 évre. Ve- típaényeskert céljára lehetőleg a községhez (városhoz) közeleső, kerti művelésre alkalmas tartalékföldeket kell haszonbérbe adni. A veteményeskertnek használt tartalékföld haszonbére a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után 10 forint, amellett a haszonbérlő a háztáji gazdaságra megállapított beadási kötelezettséget tartozik teljesíteni. 5. §. 1. Az állam a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelését ve- tőmagköicsönnel és termelési hitellel segíti elő. 2. Az 1953-ban begyűjtött termésből állami vetőmag-alapot kell létesíteni. Az alapból a termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a tartalék földterületnek megfelelő mértékig kölcsönvető- magot lehet adni. A vetőmagot 5 százalékos többlettel a' jövő évi termésből természetben kell visz- szaszolgáltatni. 3. Műtrágya és gazdasági eszközök vásárlására, valamint a gépállomás utján végzett munka dijának kifizetésére — indokolt esetben —, termelési hitelt kell folyósítani azoknak a dolgozó parasztoknak, akik tartaléktőidet bérelnek. Egy családnak az átvett tartalékföld minden kát. holdja után legfeljebb 500 forint termelési kölcsönt lehet adni. 8. §. 1. A föld tulajdonosa vagy haszonélvezője mező- és erdőgazdasági ingatlanát haszonbérbe adhatja, vagy kiadhatja részes művelésre. Minden állampolgárnak joga van földet haszonbérbe, vagy részes művelésbe venni. Az állam előhaszonbérleti jogát nem gyakorolja. 2. A haszonbérbe vett föld után a haszonbérlő olyan mértékben köteles a beadási kötelezettséget teljesíteni, mintha az saját földje lenne. Kivéve a tartalékföldből bérbevett területeket, amelyeknél a beadási kötelezettséget a bérlő egyéb területétől külön kell számolni a jelen rendelet 2. §. (2.) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Részes művelés esetén a teljes beadásért a tulajdonos és a részes művelő egyetemlegesen felelősek. 3. A haszonbérleti részes művelési megállapodások érvényességéhez hatósági jóváhagyás nem szükséges, nyilvántartás végett be kell jelenteni a községi tanácshoz. 4. A haszonbérietek szabályozására és ellenőrzésére kiadott, a jelen rendelettel ellentétes minden korábbi rendelkezés hatályát veszti. 5. A 9000/1948. VIII. 28. korm. számú rendelet alapján az állam haszonbérleti jogának gyakorlásával létesített kishaszonbérletek érvényességét a bérlő kívánságára legfeljebb 5 évig kell meghosszabbítani. 7. §• A haszonbérlő a tartalékföldből, vagy tulajdonostól (haszon- élvezőtől) bérelt területet saját kezelésben köteles megművelni, azt tovább haszonbérbe nem adhatja. 8. §. A tartaiékföldek használatának rendezése és azok gondos megművelésének biztosítása a községi tanács végrehajtóbizottságának feladata. 9. §. A jelen rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a begyűjtési miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter gondoskodik. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gépállomási díjtartozásainak elengedéséről, a gépállomások díjfizetési rendszerének megváltoztatásáról és a díjtételek leszállításáról A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a terméshozam növelése, a dolgozó psiraisztság életszínvonalának emelése’ valamint a termelőszövetkezeti mozgalom további fokozott támogatása érdekében az alábbi határozatot hczzai: 1. A termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a gépállomásokkal szemben fennálló, az 1952 julius 1 napját megelőző időből származó összes, a jelen határozat kihirdetésének napjáig ki nem. egyenlített természetbeni és 'készpénzben! díjtartozásait cl kell engedni. 2. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a gépállomások által végzett talajmunkák diját az 1963—54 gazdasági évben szabad választásuk szerint természetben vagy készpénzben teljesülhetik. A termelőszövetkezetek a gépállomási díjra évközben mind tér menyben, mind készpénzben előleget adhatnak, azonban a végleges elszámolás a megállapított termésátlag alapján csiak a betakarítás után történik- Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok természetben a munkák elvégzé' sével egyidőben, vagy utólag, készpénzben pedig a munkák elvégzésével egyidőben fizethetik a íakjmunka diját. Ha a termelőszövetkezet, vagy az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt természetben előre fizeti a dijat, vagy annak egy részét, ebben az esetben az előre fize ett dijakból 10 százalék kedvezményt kell adni. 3. A termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére a gépállomások által végzett aiajmun- ka díjtételeit csökkenteni kell olymódon- hogy a 16—20 cm "es középmély-szántás dija iermelő- szcvetkezeeknél az eddigi 42 bu- zakilogramm, vagy 84 Ft helyett 32 buzakilogramm, vagy 64 Ft. Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál pedig 84 buzakilogramm helyett 53 buzakilogramm, vagy 106 Ft legyen. Ugyanilyen arányban kell csökkenteni az összes egyéb alaj- munkák diját is. A termelőszövetkezetek abban az esetben fizetik a fenti díjtételeket, ha a gépállomási szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesítik, tehát traktorvezetőt és munkagép- kezelőt adnak, továbbá az üzem-- anyagot kiszállítják. A termelőszövetkezetek részére biztosított kedvezmények az I; és II. tipusu termelőszövetkezeti csoportokat csak abban az.eset ben illetik meg- ha tagositott te- i rületen, az alapszabálynak j megfelelően közös talajművelés, végeznek. 4. A jelen határozatban megállapított díjtételeket 1953 'julius 1 és 1954 julius 1. között elvégzett munkákra kell alkalmazni azzal, hogy ezek a díjtételek az 1953 julius 1- után végzett talajmunkákra visszamenőleg is érvényesek. Az 1952/53 gazdasági évre eső időben végzett munkák után a természetbeni fizetés marad érvényben- (MIIT) Augusztus 9: III. vasutasuap Ebben az évben augusztus 9-én, vasárnap rendezik a vasutasnapot. Vasutas dolgozóink országszerte lelkesen készülnek a harmadik vasutasnap mél tó megünneplésére. Az ünnepségek keretében több vasúti tárgyú kiállítás nyílik meg, kitüntetik a munkában élenjáró vasutas dolgozókat. Ezenkívül a . vasutasnapon számos vidám szórakozás, kultúrműsor, divatbemutató és sportrendezvény várja az ünnepségek részvevőit. (MTI). A BEGYŰJTÉSI MINISZTÉRIUM VERSENYJELENTÉSE A minisztertanács vándorzászlajáért folyó, augusztus 20-i betakarítási és begyűjtési békeversenyben a gabonabegyüjtés terén a megyék sorrendje a következő: 1. Bács 36.3 százalék, 2. Pest 33.9 százalék, 3. Szabolcs 32.4 százalék, 4. Hajdú 32.1 százalék,. 5. Szolnok 31.9 százalék, 6. Fejér 31.8 százalék, 7. Baranya 31.5 százalék, 8. Somogy 30.8 százalék, 9. Békés 29.4 százalék, 10. Csong- rád 28.6 százalék, 11. Tolna 27.9 százalék, 12. Zala 27.9 százajék, 13. Vas 26.8 százalék, 14. Győr 26 százalék, 15. Komárom 25.3 százalék, 16. Veszprém 21.5 százalék, 17. Heves 21.1 százalék, 18- Nógrád 20 százalék, 19. Borsod 9.7 százalék. Borsod megye ilyen nagymérvű lemaradásában a gyenge betakarítási és begyűjtési munka mellett az is közi-e játszik, hogy mint az ország északi megyéjében, Borsodban az aratás később kezdődött. A. fiöBíliHŰvelésüg'yi miniszter utasítása az ingyenes áliatorrosi szolgáltatások szabályozásáról A minisztertanács a közelmúltban megjelent rendeletével az állattartók fokozott támogatása, az állategészségügy és állattenyésztés fejlesztése érdekében az állatorvosi szolgáltatásokat díjtalanná tette és egyúttal megszabta az állatorvosok jobb munka- feltételeinek biztosítására a legfontosabb feladatokat. Az állatorvosi szolgáltatások ingyenessé tételével lehetővé vált a fertőző betegségek elleni eredményesebb küzdelem isr A minisztertanács rendelete alapján a földművelésügyi miniszter utasítást adott ki az állategészségügyi szolgáltatások ki- terjesztésével kapcsolatos intézkedésekről Az utasítás előirja, hogy 1953. évi augusztus hó 1-től kezdődően az állami állatorvosi gyakorlat körébe tartozó teendőket — kivéve a nem hatósági rendelkezésre történő ivartalanitást — az állami állatorvosok és az állategészségügyi felcserek díjtalanul látják el. Az utasitás intézkedik arról, hogy minden községben a község terjedelméhez mérten egy—négy rendelőhelyiséget kell létesíteni, hogy a beteg állatokat ne kelljen messzire vizsgálatra vezetni. A rendelőhelyiségekben az állatorvos előre közzétett rendelőnapokat és rendelési időt tart. Az állatok dijtalan megvizsgálása és gyógykezelése általában az állatorvos rendelőjében történik. Ide kell a beteg állatokat behajtani, vagy szállítani, kivéve, ha a betegség olyan természetű, hogy a hajtás, vagy szállítás azt súlyosbíthatja. Szigorúan tiltja az utasitás az olyan állatok behajtását, vagy szállítását, amelyek fertőző betegségben szenvednek, vagy fertőző betegségre — akár a legkisebb mértékben is — gyanúsak. Ilyenkor az állatorvos köteles az állatok tartási helyére kiszállni. A kiszállások sorrendjét az esetek súlyossága dönti el. Az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és állami vállalatok állatainak vizsgálata és gyógykezelése továbbra is az állatok tartási helyén történik. Az állatorvosoknak, munkaidejük jobb kihasználása érdekében, a megelőző védőoltásokat, vern- hességi vizsgálatokat, meddőségi kezeléseket ezentúl tervszerűen előre meghatározott időben ken végezniük, s erről az állattartókat előre értesítik. A vasúton, hajón, vagy gépkocsin szállított állatok megelőző állatorvosi vizsgálatáért a jövőben fizetni nem kell. Az utasitás kimondja, hogy az állatorvosok megnövekedett feladatai eredményesebb ellátása érdekében munkaszüneti napokon és az éjszakai órákban az állatorvosi segítséget csak elsőségély- nyujtás céljára lehet igénybeven- ni. (MTI) fl magyar kormány tiltakozó Jegyzéke ingesziávlákez Góz Imre magyar határőr lelövése miatt A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: Julius 30'án este 8 órakor Tótszer. dahely közelében, a Mura-folyó védőgátján a magyar-jugoszláv határvonal mentén jugoszláv határőrök lelőtték Gőz Imre magyar határőrt, aki ott járőrparancsnokával együtt a szokásos járőrszolgálatot látta el. Gőz Imre határőr arra lett figyelmes, hogy jugoszláv terület felől puskalövést adtak le magyar területre és felment a tőle néhány méterre fekvő védőgátra, ogy megállapítsa a lövés eredetét. Amikor felért a védőgátra, jugoszláv területről újabb puskalövést adtak le amely GŐ2 Imrét azonnal megölte. A járőrparancsnok baj társa segítségére' sietett, jugoszláv oldalról azonban ismét tüzet nyitottak és egy lövedék a járőrparancsnok zubbonyán hatolt keresztül. Augusztus 1-én a Magyar Népköz társaság külügyminisztériuma korma a megbízásából tiltakozó jegyzéket juttatott el a budapesti jugoszláv követségnek, amelyben tiltakozik a ma -ar határőr ellen elkövetett halálos kimenetelű támadás miatt és felszólít, ja a jugoszláv kormányt, hogy sürgősen kutassa fel a bűnösöket és azokat példásan büntesse meg. A külügyminisztérium jegyzékében felhívja a jugoszláv kormány figyelmét arra, hogy ilyen támadások kiélezik a magyar-jugoszláv határon fennálló heiy- •etet és hátráltatják a normális határmenti állapotok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, (MTI). A magyar vasutasok üdvözlete a szovjet vasutasoknak A Szovjetunióban augusztus 2-án, vasárnap ünnepük a vasutasok napját. Ebből az alkalomból szombat este a magyar vasutas dolgozók nevében Bé icési János menetirányitó a rádión át üdvözölte az élenjáró szovjet vasutakat. A józsefvárosi állomás két élenjáró dolgozója, Aszódi József sztahanovista kocsimester és Temesvári Henrik sztahánovista forgalmi szolgálattevő a szovjet vasutasnap alkalmából leve let küldött Arhipov és Lucskov elv- társaknak, akiknek élenjáró sikló la t J 5Í módszerét már sikerrel alkalmazzák a magyar vasutasok is. (MTI). A ’’PARTÉPITÉS" julius—augusztusi kettős számának főbb cikkei: Rákosi Mátyás elvtárs beszéde és Nagy Imre elvtárs felszólalása a budapesti pártaktiva-értekezleten. A párt és a tömegek kapcsolata. Káder- munkánk néhány feladatáról. A pártszervezetek kollektiv vezetése. Az alapszervezetek vezetőségének ülése. Erősítsük a DISz- szervezeteket! A tótkomlósi -Viharsarok“ tsz kommunistáinak nagy feladata. Több segítséget a földmüvesszövetkezeteknek! A kettős szám ára: Ft 2. — KATONAI paktum — szövetségi szerződés — jött létre Anglia és Libia között. A szerződés lehetőséget nyújt Líbiának arra, hogy katonai berendezéseket bocsásson Anglia rendelkezésére Anglia pénzügyi segélye fejében. IDŐJARASJELENTÉS Várható időjárás: csökkenő felhőzet, élénk, helyenkint viharos észak- nyugati szél. A nappali hőmérséklet kissé csökken. Várható hőmérsékleti értékek: reg gél 12—15, délben 21—24 fok között, (
