Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-19 / 168. szám

PORTÉLÉT* A ruhagyári kommunisták taggyűléséről Julius 15-én, szerdán délután négy órakor tartották meg a zalaegerszegi Ruhagyár egésznapos műszak párt- szervezetének taggyűlését. A párt- szervezet titkára, Kardos Endréné elvtársnó' ismertette Rákosi elvtárs­nak a budapesti pártaktiva értekez­letén elhangzott beszédét. A párt és a kormány programtaná­nak ismertetése után beszámolt a pártszervezet munkájáról. A Ruha- gyár teljesítette második negyedévi és egyben a félévi tervét, ami azt bi­zonyítja, hogy a terv reális és meg­valósítható. Az uj cikkek gyártására való áttérés azonban megmutatta, hogy egyes műszaki vezetők megpi hentek a szép teljesítmény után s a dolgozók egy részének kétlakiságára való hivatkozással, elsiklottak saját hibáik felett. Kétségkívül bebizonyo­sodott, hogy a dolgozók egy része — és egyes műszaki vezetők is -— félre­értelmezték a Központi Vezetőség által javasolt kormányprogrammot. Úgy értelmezték, hogy most már megszűnt a munkafegyelem, eltöröl­ték a büntetést és mindenki a saját akarata szerint azt csinál, amit éppen akar. Falusi dolgozók körében — de különösen a kétlakiaknál — gyak; ran hallani hangokat, hogy vissza akarnak menni a mezőgazdaságba, mert visszakérhetik a földet és egyé­nileg dolgozhatnak tovább. A dol­gozók azt hitték, kevesebbet és rosz- szabbat termelhetnek mint eddig. A pártszervezet feladata, hogy megér­tesse ezekkel a dolgozókkal: a jólét biztosítása, a kormányprogramm meg­valósítása elsősorban az ő jó mun­kájuktól is függ. A párttitkár 'elvtársnő beszámolója után egymást követték a felszólalá' sok, melyben a dolgozók elitélték azokat, akik a munka fékezéséről, a selejtgyártás megengedéséről, a lógás és naplopás szentesítéséről fecsegtek az üzemben. Ugyanakkor megmutatta azt is, hogy a pártszervezet vezető­sége nem készítette fel a tagságot megfelelően erre a döntő fontosságú taggyűlése. Rejtő Andor elvtárs felszólalásá­ban elmondotta, hogy Rákosi elvtárs beszéde világosan megmutatta az utat a ruhagyári dolgozók számára is. Akadtak azonban egyesek, akik helytelenül értelmezték a kormány programmját és az ellenség hangját követték. Több volt kisiparos zavart- keltő szándékkal uton-utfélen han­goztatta, hogv otthagyja a gyárat, kiváltja régi iparengedélyét. Elmon­dotta továbbá, hogy a taggyűlés, si­kerét veszélyezteti a pártszervezet akkor, amikor kellőképpen nem ké­szíti elő a taggyűlést. A pártszer­vezet nem foglalkozott a pártcsoport vezetőkkel, de ezen tulmenőleg nem tartották meg a pártcsoportértekez- leteket sem. így érthető, hogy a tag­ság jelentős része nem készült fel erre a taggyűlésre úgy, ahogy azt a taggyűlés anyaga megkívánta. Major Károly elvtárs felszólalásá­ban az éberségre hívta fel a dolgo­zók figyelmét. Elmondotta, hogy az üzemen belül is vannak olyanok, akik zavarkeltéssel és selejtgyártás­sal, a munkafegyelem lazításával és lopással akarnak zavart kelteni, hogy ezáltal is hátráltassák a kormány­programm megvalósítását, a dolgozók jólétét és életszínvonalának emelke­dését. Ezért fokozott éberségre van szükség az üzemen belül is. Kellő éberséggel meg tudják akadályozni s véget tudnak vetni annak, hogy egyesek semmibe véve a népi tulaj­dont, lopnak a gyár területén. — Elsősorban nekünk, kommunistáknak a kötelességünk — mondotta Major elvtárs —, hogy megakadályozzuk a társadalmi tulajdon mindenfajta ron. galásat. Azon kelt lenni, hogy már a munkahelyen leleplezzük a dolgozó nép vagyonát megkisebbitő elemeket Szabó János elvtárs elmondotta, hogy a jelen pillanatban a minőség romlása észlelhető. Ebben közreját szik a kétlakiság is. Egyesek olyan kijelentéseket tesznek, .rogy lépjünk ki, ne legyünk gyári dolgozók, ami­kor önálló emberek is lehetünk. Meg kell nézni, mi a háttere ezeknek a kijelentéseknek. Van olyan dolgozó, aki naponta 10 forintot keres, nem csoda, ha igy a minőség kérdésével nem sokat törődik. Jó minőséget csak úgy követelhetünk, ha biztosit juk a rendes kereseti lehetőségeket is. Sürgősen meg kell szüntetni mű szaki vezetőink körében azt, hogy visszatartással próbálják a minőséget javítani. Szélesítsék ki a társadalmi ellenőrzést, folytassanak jó népne­velőmunkát és bélyegezzék meg azo­kat a dolgozókat, akik selejtet gyár­tanak. A felszólalások után Kardos End­réné elvtársnő válaszolt, majd ki bővítették a pártszervezet vezetőségét. ★ A Ruhagyár egésznapos műszak pártszervezetének taggyűlése meg­mutatta, hogy a kommunisták meg értették pártunk és kormányunk programmját és aszerint is végzik munkájukat. Tudatában vannak an -ak, hogy ha a dolgozók jólétéről beszélünk, akkor elsősorban tőlük, a könnyűipar dolgozóitól kell megkö­vetelni a minőségi munkát. Ez az egyik előfeltétele annak, hogy meg­valósíthassuk a kormányprogrammot. \ taggyűlés azonban megmutatta azt is, hogy a dolgozók, de elsősor­ban a kommunisták nem válaszoltak elég gyorsan az ellenséges megnyi­latkozásokra. Hogyan - végezhetnek felvilágosító munkát a népnevelők, ha egy ilyen fontos kérdést tárgyaló taggyűlés előkészítésénél a pártszer­vezet vezetősége nem tartja fontos­nak a pártcsoportértekezletek meg­tartását? A taggyűlésen elhangzott felszóla­lások azt mutatták, hogy a dolgozók ismerik feladataikat. Mégis, éppen fyen a taggyűlésen kevés volt a kon­krét bírálat és önbirálat. Ha a két- lakiságról és a gyárat elhagyni ké­szülő volt kisiparosokról beszélünk, akkor elsősorban arról is kell szólni, hogy a pártszervezet vezetősége és maga a tagsága mit tett azért, hogy megmutassa a helyes utat ezeknek a dolgozóknak. Erről azonban kevés szó esett. Előrelátók a kemendollári DISz-fiatalok A kulturigazgató vezetésével már most augusztus 20-ra készül a kultur- csoport. Jó tánc- és színjátszó cso­portjuk van, szervezett a rigmus*- brigádjuk is„ A kulturcsoport mind­három ága megkezdte a próbákat. Főleg a DlSz tagok szerepelnek, de az úttörők sem maradnak el mögöt­tük. Mindezt a kemendollári tanácstit­kár, Dercsényi István mondta el ne­künk. — És milyen segítségben részesül a kulturcsoport a tanács részéről? — Negyedévenként 1500 forintot kapnak. Úgy gondolom, ez fedezi is a költségeket. Ebből a pénzből fej­lesztettük szakköreinket. Már régóta működik a természettudományi és mezőgazdasági szakkör. Könyvtárunk is van, 400 kötet könyvvel. — Hogy gondoskodnak az iskolá­ról? — Éppen most van folyamatban az iskola rendbehozatala. Azt ter­veztük, hogy parkosítjuk az elejét. Sokkal egészségesebb lesz igy a le­vegő, meg aztán a külső cslnre is kell adni valamit. Ki is akarjuk me- szeltetni az uj iskolaévre. Ezt a szülők végzik el. Különben az iskola rendbehozásában a szülői munka- közösség már a múltban is sokat se­gített. Ilyen munkáknál mindig bát­ran támaszkodhatunk rájuk. — Csak a DISz-fiatalok érdeklőd­nek a kulturélet iránt? — Nem. Van egy kultúrtermünk. Minden este összejön ott a község fiatalsága. Van sakk, ping-pongfel- szerelés, elszórakozhatnak. — Még arra vagyunk kiváncsiak, hogy milyen a kulturélet Vöcköndön. — Vöcköndnek nincs tanácsa, mi patronáljuk Őket. Kultúrotthon és könyvtár ott is van, 200 kötetes. Azt terveztük, hogy a vöcköndi kultur- otthont is úgy szereljük fel, mint a magunkét. Most kapnak majd sakkot és ping-pongfelszerelést, hogy az ot­tani fiatalság éppen úgy szórakoz­hasson esténként, mint a mienk. Az ifjúság' nagy találkozója előtt A szovjet ifjúság szüntelenül szélesíti nemzetközi kapcsolatait A szovjet emberek, akiket a párt a szocialista hazafiság és a proletár- nemzetköziség szellemében nevel, minden eszközzel erősitik a barátsá got és az -együttműködést a nagy kínai néppel a népi demokratikus országokkal, az egész földkerekség dolgozóival. A szovjet emberek a párt tanításá­hoz hivt-n, a szocialista haza iránti szeretetükeí összekapcsolják a más nemzetek dolgozói iránti barátsággal és megbecsüléssel. Az igazi hazafiság és a proletárnemzetköziség elszakít­hatatlan egymástól. A szovjet ifjúság, követve a párt útmutatásait, szüntelenül szélesíti nemzetközi kapcsolatait a népi de­mokratikus országok fiataljaival és az egész világ haladó ifjúságával. A háboruutáni években mintegy 300 ifjúsági küldöttség látogatott el a Szovjetunióba. Ugyanakkor 160 szov jet ifjúsági küldöttség járt a hatá- rontuli országokban. A küldöttségek látogatásai kölcsönösen kiszélesitet ék és megerősítették a baráti kap­csolatokat, segítettek a különböző országok fiainak és leányainak ab- ian, hogy jobban megismerjék és megértsék egymást és egymás életét. A szovjet ifjúság tevékenyen részt- vesz a nemzetközi demokratikus ifjú­sági szervezetek munkájában. A szovjet ifjúság a küszöbönálló 111. Világit jusági Kongresszust és a IV. VIT-et fontos mérföldkőnek tekinti a békéért és a népek közti barátságért harcoló ifjúság egységé­nek megerősítésében. A Szovjetunió fiainak és leányai­nak érdekei egybeesnek a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért harcoló valamennyi ország ifjúságá­nak érdekeivel. Ezért a szovjet ifjú­ság nevelése a proletárinternaciona' (izmus szellemében a komszomol- szervezetek mindennapi tevékenysé­géhez tartozik. Rendszeresen előadá­sokat tartanak a szovjet hazafiságról, a népek barátságáról és a proletár- internacionalizmusról. Széles körben ijesztik az ifjúság között a népi demokratikus országok gazdasági és kulturális építésének eredményeit, is­mertetik a békeharcosok nagyszerű mozgalmát. A Szovjetunió sikerei megszilárdít, ják a határontuli baráti népekben is saját erejükbe vetett hitét. A szovjet ország dolgozói, szorosan tömörülve a kommunista párt és a szovjet kor­mány köré, erejüket a kommunista társadalom felépítéséért vívott harc­nak szentelik és ezzel utat vágnak az egész emberiségnek a jobb jövő felé. Rövidesen a román szobrászművészek uj alkotásai diszilik a VIT városát Doria, Lazar állami-díjas szobrászművész műtermében *zob or cso­port osaton dolgozik. amely elkészülte után majd az „Augusztus 23'‘ Sport és Kultur parkba kerül. — Ez a szoborcsoport — mondja az ifjú szobrász — az egész vi­lág ifjúságának békeharcát jelkép ezi. A zászlóvivő ifjú egy fiatal szovjet békeharcos, a másik kettő pedig egy néger és egy kínai. Ezzel a szoborcsoporttal világosan kifejezésre akarom jwttatni azt a testvé­riség. és bekentáni vágyat, amely minden ncp ifjait és lányait füU. Dorió Lazar készségesen elmon dja, milyen művészeti alkotásokkal készül a többi román szobrász a V IT.re, hogy ezzel is hozzájáruljon a román főváros megszépítéséhez. Emil Mereani szobrászművész . irányításával egy szobrászkollek- tiva két szoborcsoporton dolgozik. Az egyik labdarugókat, a másik pedig kosárlabdázókat ábrázol. Mindkettő a Munka-körutra kerül majd az „Augusztus 23“ Sport és Kulturpark egyik bejáratához. A stadion közelében, egy kerek téren emelkedik majd a nagyszerű Szabadság.szobor. Ezt a hatalmas emlékművet domborművek díszítik, amelyek híven tükrözik a dicsőséges Szovjet Hadsereg hői'zs harcát Ro­mánia felszabadításáért. Az „Augusztus 23‘ * Sport és Kulturpark területén a teniszpályák és a kosár., illetve a, röplabda-pályák közti sétányon virágágyakkal kö­rülvéve hat szobor emelkedik majd, hat különböző sportágat jelképezve. A gerelyvetőnő Olga Torumbaru sz obrásznö, az uszónő Zeo Baicoianu szobrásznő, a labdarugó Constanta Buzdugan szobrásznő és a diszkosz, vető Dvm itriu Bariad szobrászművé sz alkotása.. A ,.Nicolas Grigorescu“ Képzőművészeti Főiskola hallgatóib ól alakult kollektíva F. Caznovschi szobrászművész vezetésével egy futó ifjú szobrán dolgozik. A főiskola egyik hallgatója súly dobót ábrázoló szobrot koszit. — A Fesztivál tiszteletére még számos műalkotás készül — foly­tatja Dorio Lazar. — A V. Sztálin“ pihenő és kuUurparkban húsz mellszobrot helyeznek el ame lyek kulturális életünk nagyságait ábrázolják. A főváros kőt jelentősebb terére, egy-egy 'szoborcsoportot helyeznek el. Ezek az egész világif juságöí összefűző bárátságot jelke. pezilc. A VIT alkalmából megrendezésre kerülő dokumentációs kiállítás számára a munkás-paraszlszövetség et jelképező két szobor készül. A Patria műtermében Baraschi szobrászművész vezetésével egy szobrász, kollektíva hatalmas dombormű-hom lokzaíton dolgozik, amely a külön­böző művészeteket' ■ mutatja be. A román szobrászok lelkes munkával készülnek a világ ifjuságá. nak nagy ünnepére. Művészeti alko tásaik híven tükrözik, hogy a román nép milyen nagy szeretettel várja a világ minden részéből érkező ven­dégeit. DISí-HIRiK —• A DISz zalaegerszegi járási bi­zottsága folyó hó 19-én délután há­rom órakor a DISz alapszervezeti titkárok és vezetőségi tagok részére értekezletet tart a Járási Kulturház- ban. Az értekezlet tárgya a kormány­programm és Rákosi elvtárs beszéde, különös tekintettel a DISz munká­jára vonatkoztatva.-Ar — A hahóti DISz-szervezet tagjai méltóan vették ki részüket az aratás bói. Egy tizennégy tagból álló arató brigádot szerveztek, amely segített az arra rászorultaknak az aratásban. A DISz-szervezet vezetősége most azt beszélte meg, hogy a behordásban és cséplésben milyen segítséget tud nyúj­tani a DISz-tagság. „Keresni fogom as igazságot“ címmel a Békebízottság Kiskönyvtára sorozatban uj kisregény jelent meg az Országos Béketanács kiadásában. A kisregény, amelynek szerzője Országh György, szines, irodalmi formában tárja elénk W. E. Du Bois, a nagy néger tudós és békeharcos küzdelmes életét, szüntelen, meg nem alkuvó harcát. a szinesbőrüek egyen­jogúságáért, az elnyomottak fel emeléséért, a békéért. Du Bois élet­rajzi kisregénye érdekfeszitő olvas­mány, mely az igazságért fáradha­tatlanul harcoló néger tudós aíakjá nak, tevékenységének bemutatásává! követésre méltó példát állít minden becsületes, békére vágyó ember elé. A zalaszentmihályi óvodások között Az uj iskola udvarának csendjét vidám gyermek, zsivaj, kacagás veri fel. Kipirult arcú, nevető apró­ságok rúgják a labdát. Ezek a játékoskeclvü kis em­berpalánták a zalaszentmihályi óvodások. Mert államunk a zalaszentmihályi szülök vállá­ról is levette a gyermeknevelés gondjainak egy részét A kispajtások körülvesznek, kérdezgetnek, me­llnek jobb dolgukról. Szálai Gyuláné és Lapos Ist­vánná óvónőket; nem is hagyják szóhoz jutni. A legbálrabb mindegyikük közül egy 4—5 éves kispajtás. Megkérdezzük tőle, hogy hívják. — Rituper Pis-ike vagyok — mondja kissé sej. pit.ye. — Jó ám itt lenni! Sokat játszunk, beszélge. tünk. Az óvónéni mesél nekünk. Azt; is megígérte, hogy hoznak sok játékot. Nagyon jó itt lenni. — örömmel jövök az óvodások közé — mondja Csorna Miklós, végzett első osztályos. - Az iskolások is szívesen látogatják az óvodát, mert nagyon barátsá­gosak az óvónénik. Sokat já-szűrik a kis óvodások­kal. Jó itt lenni — állapítja meg ő is. Kovács Zsófika arról beszél, hogy milyen sok és jó ételt kapnak. — Tegnap tökfőzelék volt marha, pörkölttel. Mindig valami jó ételt kapunk, a sza­kácsnéniket nagyon szeretjük, mert sokat és jól főz. nek. — Igaza van Zsófikénak — mondja Szalai Gyu­láné. — A mai étrend is kifogástalan. Zöldbableves lesz turósrétessel délben. Nem csoda hát, hogy a kispajtások kétszer is kémek belőle. — Hány óvodásuk van? — kérdezzük. — Ma húszán jöttek el, .űrért; a szülők még ide­genkednek a napközitől. De már látják, hogy a nap. köziottlion csakugyan „otthon“ “ cs egyre többen hoz­zák el gyermeküket. Szalainénak igaza van. Az ötödikes Árkovies Má. via kezét hárman is fogják. Jókor érkeztek, mert Ba. log-h Inrréné és Csupor Mária szakácsnők két nagy tálca lekvároskenyeret hoztak. A kispajtások — most már az újonnan érkezettekkel — jó étvágyat kíván, nak egymásnak és hozzálátnak a lekvároskenyévhez. Második fogásként ringlószilvát adnak. — Hadd nőjjenek, hadd erősödjenek — mondja Lapos Istvánná. Közben már sorba is álltak a kis­pajtások, hogy a jó tízórai után játsszanak a tanács füves udvarában. — Gyere, te is, megtanítunk já'szani! — kiáltja a kis Rituper Pisti. El is mentünk játszóhelyükre,; hogy megnézzük, hogyan szórakoznak. Egyelőre' még kevés a játék, de nemsokára, a napokban várják az uj játékok megérkezését. Gondtalan, boldog nyárban élnek ezek a. fiata­lok, kint a mezőkön pedig apáik és anyáik folytat­ják hősi harcukat az uj kenyérért, a jobblótért, né­pünk felemelkedéséért. Ferencz Győző. . Jön a Tiszántúli Nagycirkusz Zalaegerszegre és Nagykanizsára még e hónapban ellátogat a Tiszán­túli Nagycirkusz, hogy a dolgozók nak napi munkájuk után kellemes és vidám szórakozást nyújtson. A cir­kusz vadállatállományát meg lehet tekinteni. A vadállatok között egy krokodil is van, egyetlen az egész országban. NINCS MÄR HIBA A BÍRÓ MARTON-UTCAI ÁTJÁRÓNÁL A MÁV zalaegerszegi osztály­mérnöksége végre figyelembe vet­te a dolgozók többször is elhang­zott panaszát, s rendbehozta a Biró Márton-utcai átjárót. — ÜGYELETES ORVOS ma, va­sárnap Zalaegerszegen: dr. Albert Sándor, Pontház. A „PÁRTÉPITÉS“" OLVASÓIHOZ! A „Pártépítés"* ebben a hónap­ban — a szokástól eltérően *— nem a hó 10-én, hanem 20-án je­lenik meg. A július 20-án megje­lenő szám július—augusztusi ket­tős szám lesz. Vasárnap, 1953 jul. 19<

Next

/
Oldalképek
Tartalom