Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-19 / 168. szám
* NEMZETKÖZI SZEMLE * |^T a 60 éve, hogy Grúziában, Bagdagyi faluban először látott napvilágot az erdészcsalád fiúgyermeke: Vlagyimir Vlagyimi- rovics Majakovszkij. Már gyermekkorától fogva az egyszerű .dolgozó emberek környezetében nevelkedett. Szabadon növekedett, s már legifjabb éveiben megszokta, hogy megbecsülés jár a végzett munkáért. A munkában nemcsak az ember kötelességét, de örömét is látta. 1902-től a közeli kutaiszi gimnáziumban végzi tanulmányait, de csakhamar a mindennapi élet történései vonják magukra a figyel- mét. Amikor az 1905-ös forradalom kitört: mint diák kapcsolódik az eseményekhez. 1906-ban apja hirtelen meghalt, neki tanulásával párhuzamosan kenyérkereső munkát kell vállalnia. Közben rendíthetetlen tudásszomjjal olvas, leginkább politikai könyveket. Az 1908-as esztendőben, mint népnevelő kapcsolódik be a Bolsevik Párt munkájába. Teljes lelkesedésével végzi a számára oly nagybecsű feladatkört. Az illegalitás viszonyai között többször megismerkedik a rendőrséggel és a börtönnel. Amikor 1911- ben egy képzőművészeti intézetben megismerkedik Dc.vid Burb- jukkal, aki maga futuiisla: kezd kibontakozni a költő Majakovszkij. A fiatal Majakovszkij főként a futurista irodalmi irányzat lobogója alatt lépett be az orosz költészet területére. Az Októberi Forradalom előtt az osztályharcos Majakovszkij fegyvert lát ebben az irányzatban: a kapitaiista társadalomból való kiútkeresése alkalmából. Ily mértékekig hatással volt ugyan Majakovszkijra a futurizmus, de műveiből nem a futurista, hanem eredetisége, egyénisége szól hozzánk! Ekkori művei főleg' a városi életet tükrözik. Már keresi az uj költői formákat. Feltűnően gyorsan és biztosan halad előre és hamarosan hangot ad sajátszerü uj írásmódjának. Majakovszkij költői stílusának újszerűsége főként azt jelentette, hogy e századi orosz költészetben ő honosította meg az uj lírai hőst: a munka hősét! Túláradó, meleg szeretettel műi it perspektívát kora szovjet embereinek: „Én tudom — város épül, Én tudom — nyílni fognak [a kertek, mert tárt az ut nálunk ma minden szovjet embernek.‘‘ A tudatos, jövőbe látó nagy lírikus már 1917 októbere előtt megalapozza hírnevét. Az 1915- ben megjelent első elbeszélő köl- •teményével, a „Nadrágban járó felhő“-vel csakúgy irodalmi nevet szerez magának, mint az első világháború utolsó éveiben irt, a kapitalizmus embertelenségét ostorozó szatíráival. Igen mélyrehatóan tükrözi a tőkés társadalom lealázott, de forrongó emberét a forradalomelőtti utolsó nagyszabású: „Az ember“ című költeményében. Nagy Októbert követően, amikGr a szovjet nép a maga sorsa irányitójává vált, Majakovszkij óriási tehetségének minden erejével a forradalom költője lett. Kiváló politikai éleslátásával még az Ideiglenes Kormány uralma alatt megjövendölte, hogy „Falj csak ananászt, császármadarat, Burzsuj, megéred végső napodat!“ E néhány verssor azért is nevezetes, mert amikor október 25-én a matrózok és a vörösgárdisták megrohamozták a Téli Palotát, ezt dalolták. Majakovszkij a győztes forradalom után különféle baloldali művész-szervezeteket szervez. Kiadva a forradalommal együttérző irók műveit hirdetik, hogy a művészetnek is Vasárnap, 1953 jul. 19. a forradalmat kell szolgálnia. Le kell számolniok az íróknak a dekadens, hanyatló polgári világfelfogással. A „Napiparancs a művészetek hadseregéhez“ című versét (1918) a harci céltól átfűtött ifjúi lendület jellemzi: „Szalmázik a vének gyáva [brigádja üres szalmát csépelni kár. Elvtársak! A barrikádra! A szív és lélek barrikádja vár!“ Majakovszkij 1919 végétől a ROSzTÁ-nál (Oroszországi Távirati Ügynökség) művészeti szakosztályt szervez. A legkülönbözőbb műveik, költeményeik, jelszavaik mintegy krónikaszerüen röpítik a forradalmi küzdelem három legkeményebb esztendejét. Az itteni munka a legnagyobb erőbevetést . igényelte tőle, és mégis oly alkotóerővel rendelkezett, hogy több lírai költeménye megírásán túl, ekkor alkotta a „150.000.000“ című nagyszabású forradalmi költeményét. Tehetségét egyre inkább a legváltozatosabb formákra bontakoztatta ki. írásmódjának egyik szembetűnő jellegzetessége, a lépcsőzetes sor- felépités sem véletlen fogás nála. A gondolati szempont és az eszmei mondanivaló élesebb ki- domboritásáért néha csak egy-egy szót ir egy sorba, hogy az olvasó annak kiejtésekor még nagyobb hangsúlyt használjon. Irodalmi hírneve csakhamar külföldön is elterjed. Költeményeit több idegen nyelvre is lefordítják. Sokoldalú tevékenységet fejt ki: tömegfolyóiratokat szervez, cikkeket ir, előadásokat tart és ekkortájt évente utazik külföldi országokba, ahol nemcsak egyéni hazaszeretete acélosodik, hanem a szovjet irodalomnak is mind nagyobb elismerést szerez. Szovjet hazája iránti határtalan szeretet teszi jogosan büszkévé, amikor idegen országban felmutatja útlevelét és igy ir erről „Vers a szovjet útlevélről“ című költeményében: »Olvassátok, irigyeljetek én a Szovjetunió polgára vagyok.“ f enin elvtárs halála után je- ^ lenik meg egyik legsikerültebb alkotása, a „Vlagyimir II- jics Lenin“. A történelmi hűség, a nagy Lenin alakjának sikerült megrajzolása, a költő által egyénileg é.térzett nagy pátosz, az áttekinthető, művészi szerkezeti egység teszi e verset a szovjet költészet legkitűnőbb alkotásává Leninről. A műben a világkapitalizmus fejlődésének megrajzolását Oroszország történelmi fejlődése követi, amikor a forradalmi küzdelmek eredményeként létrejön a lenini kommunista párt, amely hivatását betöltve meghozza a dolgozó milliók szabadságát. S aztán a mű eszmei mondanivalója pedig az a megállapítás, hogy mivel Lenin hozta létre a pártot, ezért Lenin és a párt elválaszthatatlanok: mindkettő örökbecsű marad. „Osztályunk agya osztályunk ügye, osztályunk ereje, osztályunk dicsősége — igen, ez a Párt. A Párt és Lenin ikertestvérpár, — történelem anyánknak melyik drágább rang szerint? Azt mondjuk mi — Lenin, és úgy értjük — „ a Párt, azt mondjuk — a Párt, és értjük —1 Lenint.“ Leninről írott, művei továbbra is jelentős helyet képeznek művészetében. 1926-tól élete végéig; 1930-ig Majakovszkij a gyakori külföldi utazásai mellett a Szovjetunió több mint 50 városában tartott előadásokat s felolvasott költeményeiből. Ezidőtájban irta legalább háromszáz versét, soksok jelszavát, tizenkét filmforgatókönyvét, kilenc gyermekkönyvét, két prózai darabját, több cikkét, s megalkotta életművének két gyöngyszemét: a Szocialista Forradalomról és a hazáról szóló „Csudajó“-t és egy nagy költeménye elé szánt bevezetőt, a kiváló „Teli torokból“ című verseit. Ugyanekkor művészi tudása egyre növekedett s minden jelentős alkotásával magasabb és magasabb színvonalra emeli a szocialista realizmus költészetét. Q néletrajzában Majakovszkij az újságírói elfoglaltságát tartja egyik legfőbb munkájának és ezt mondja: „Másik munkám: folytatom a trubadúrok és igricek megszakadt hagyományát. Városról városra járok és felolvasom költeményeimet“. Tényleg, Majakovszkij négy utolsó életéve alatt mintegy 300 mapot töltött utón; ami azt jelenti, hogy minden ötödik napját utazással töltötte. Azért utazott, hogy minél szorosabb kapcsolatot teremtsen olvasóival és mind nagyobb tömegekkel akarta megkedveltetni és megértetni a verseket. E munkája sok örömet szerzett, de fárasztó is volt. Majakovszkij saját egyéniségét és költészetét hazájának szentelte. Az idő egyre újabb és újabb feladatokat állított a költő elé, ő pedig kíméletlenül meg akart felelni az élet sok követelményének. Mindig tele volt munkával, s a pihenés perceiben sem tudott elszakadni a versírás munkájától. A költő életének utolsó hónapjai ellentétekkel terhesek. Majakovszkij egyrészt hatalmas népszerűséget vívott ki magának életművével, ugyanakkor az akkori irodalmi szervezetek ben megbúvó trockista és egyéb ellenséges ügynökök (akiket csak később lepleztek le!) aljasul támadták. Szándékkal elmásitották Majakovszkij alkotásainak lényegét, agyonhallgatták s aprólékos de állandó hajsza légkörét teremtették körülötte. De Majakovszkij — híven egész életművéhez —nemcsak azért volt kiváló egyéniség, mert írni tudott, hanem azért is, mert harcra- kész volt. Mint harcos lett kiváló íróvá, s igy is emlékszünk rá vissza. agyogó életművét Majakovszkij örökül hagyta ránk is. A szocialista költésze atyja, műveiben ma is, mint agitátor költő él közöttünk. Legtöbb verse míbennünk is felébreszti a közérdeket szolgáló- tett- vágyat. Fokozza munkaleridüle- tünket és ellenségeink elleni harcra szólít. Mélységes emberszere- tete, szocialista humanizmusa világnézetünk többoldalúságát fejleszti. Olvassuk többet, ismerjük jobban Majakovszkijt, hogy jobban megszeressük az irodalmi alkotásokat, s azokkal felvértezve tekintsük mindinkább magunkénak szép hazánkat, mint Majakovszkij vallotta: „Utca-kigyó fut száz ház szegélykövén, Enyémek az utcák, Minden ház enyém.'1 Domonkos János Újabb győzelmi jelentés a kommunizmus építéséről „A Szovjetunió egész iparának teljes termelése 1953 első felében 1952 első félévéhez képest 10 százalékkal nőtt" — hangzik a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló állami terv teljesítéséről szóló hivatalos jelentés. E mögött az összehasonlító számadat mögött egy hatalmas békeszerető nép gigászi alkotó munkája húzódik meg. Az SzKP XIX. kongresszusának az ötéves tervre vonatkozó nagyszerű irányelvei elevenednek meg az 1953 első félévi terv teljesítéséről szóló számadatokban. Ugyanakkor ezek a számok beszédes bizonyítékai annak, hogy a szovjet nép, a párt és a kormány megbonthatatlan egysége ha* talmas anyagi erő forrásává válik az egész nép érdekében. A tervteljesités számai arról be szélnek, hogy az elmúlt félévben a Szovjetunió népgazdaságának minden ága jelentősen fejlődött. A nehézipar és a gépgyártás termelésének növekedése biztosította azokat az alapanyagokat, amelyek az ipari és mezőgazdasági termelés kiszélesítését lehetővé teszik. Azt if, elmondják ezek a számok, hogy a szovjet ipar négy százalékkal olcsóbban termelt az elmúlt félévben, mint 1952 hasonló időszakában. Ilymódon az ipari önköltség csökkentésével a szovjet nép megteremti az életszínvonal szakadatlan emelésének egyik fontos előfeltételét. Igen jellemzőek azok az adatok Is, amelyek beszámolnak a szovjet könnyűipar és élelmiszeripar nagyarányú fejlődéséről. A jelentés közli, hogy ezeknek az iparágaknak 1953* ban az eredeti terven felül, több mint 20 milliárd rubel értékű közszükségleti cikket kell gyártaniok, hogy kielégíthessék a szovjet dolgozók állandóan növekvő igényeit és szükségleteit. A szovjet dolgozókról való állandó gondoskodás az élet minden területén mutatkozik. Lelkesítő adat erre az, hogy ebben az évben már eddig is 20 millió dolgozó volt fizetett szabadságon. És ez min den évben minden szovjet munkás és alkalmazott osztályrészéül jut. A nagyarányú beruházások lehetővé tették a szovjet nép kulturális életének további nagyarányú fejlődését is. A Szovjetunió tervjelentése arról tanúskodik, hogy az épülő kommunizmus országában mind nagyobb mértékben érvényesül a szocializmus gazdasági alaptörvénye, amely az embert és szükségleteit teszi a termelés céljává és értelmévé. A szovjet nép szilárdan <1s megint gathatatlanul halad a párt által, a- halhatatlan Sztálin által mutatott utón, ragyogó célja, ä kommunizmus felé. A Szovjetunióban folyó, gazdasági és kulturális alkotómunka uj sikerei örömmel és lelkesedéssel töltik el az egyszerű emberek százmillióit az egész földkerekségen. Ä Szovjetunióban testesül meg a népeknek az emberi haladásba, a világ békéjének megőrzésébe vetett hite. A béke és az emberiség ellenségei éppen ezért esküdt ellenségei a Szovjetuniónak is. A Szovjetunió és a demokratikus országok népeinek sikerei láttán a közelmúlt hó-* napokban fokozottabban aktivizálódott az imperializmus nemzetközi ügynökségének minden rendű és rangú bérence. A háború megszállottjai azt remélték, hogy ügynöküknek, Berijának, sikerül majd megbontania a szovjet nép minden sikerének, győzelmének alapját és zálogát, a párt, a kormány és a szovjet nép egységét. Az imperialista számításokat azonban kudarcra kárhoztatta a Szovjetunió Kommunista Pártjának forradalmi ébersége. A szovjet nép, mint eddigi törté nelme során minden esetben, most is keményen leszámol ellenségeivel és tántorithatatlanul halad előre kitűzött utján. A Szovjetunió tervje; lentésének számai arról tanúskodnak, hogy ä szovjet nép történelmet formáló tettekkel támasztja, alá ezt az elhatározást. Az épülő kommunizmus országának újabb győzelmi jelentése százmilliókat lelkesít szerte a világon a jobb életért, a békéért, boldogabb jövőért vívott harcban. Egy amerikai mintájú kormányról Pénteken tartotta első miniszter- tanácsát de Gasperi újonnan megalakult, sorrendben 8. kormánya. Az olasz kormány megalakulását több mint egyhetes fáradságos tárgyalások előzték meg. Ezek a tárgyalások de Gasperinek arra irányuló mesterkedései közepette mentek végbe, hogy olyan kormányt hozzon létre, amely tovább folytathatja az Olasz országra nézve katasztrofális következményekkel járó háborús politikát. \z olasz nép egyértelműen megbélyegezte és elvetette az amerikaní- zált de Gasperi-kormány háborús nyomorpolitikáját. Jogosan vetődött fel a kérdés: „Kicsoda valójában de Gasperi? Az olasz köztársaság miniszterelnöke-e, vagy pedig az Egye sült Államok nagykövete ?" Az olasz nép azonban nem akarja Hogy a miniszterelnöki székben a külföldi nagytőke embere üljön de Gasperi személyében, akinek az utóbbi években folytatott úgynevezett atlanti politikája romlásba döntötte az országot. Az olasz nép elutasító álláspontja miatt de Gasperi kormányalakítási tárgyalásai hatalmas kézségekbe ütköztek. Az alkudozások során de Gasperi meggyőződhetett arról, hogy a kereszténydemokratáktól eltekintve a liberálisok és a köztársaságpártiak szavazataira is csak fenntartásokkal számíthat, már pedig ezek a szavazatok együttvéve sem jelentenek többséget az oíasz képviselőházban. Végül is — a volt koalíciós partnerek vonakodása miatt -—• de Gas* peri „egyszínű klerikális" kormány alakítására határozta el magát abban bizakodva, hogy a szélsőjobboldali monarchisták szavazatával, vagy legalábbis jóindulata tartózkodásával ideig-óráig elevickélhet, ■ így alakult meg hosszú huza-voná után az uj kormány, amelynek összetételéről az Olasz Kommunista Párt központi lapja, a „PUnxta" megállapítja, hogy az „kihívás az olasz demokratikus közvélemény felé". Az olasz nagytőkések és földbirtokosok kormányának jövendő sorsát illetőleg, még a burzsoá körök sem túlságosan bizakodóak. „Hazudnánk saját magunknak — írja a torino? burzsoá „La Stampa" — ha azt állítanánk, hogy meg vagyunk elégedve de Gasperi uj kormányával". Az elégedetlenségre magyarázatot ad a „Corriere della Sera" című vezető polgári lap, amely megállapítja; „Nincs olyan kormány, mely hosszú időn át fenn tudja tartani magát ilyen bizonytalan körülmények között szerzett szavazatokkal". De Gasperi uj kormánya jövő kedden mutatkozik be a parlamentben. De Gasperi ez alkalommal beszámol programmjáról és bizalmat kér. „Mindeddig — iria ezzel kapcsolatban a „I’Unita" — nem lehet tudni, kinek lesz bátorsága bizalmat adni azoknak, akik a juníus 7-i választáson vereséget szenvedtek, annak a kormánynak, amellyel szemben a közvélemény legszélesebb rétegei máris ellenszenvvel viseltetnek." — BARCELONA környékén sok ■parasztember lakik családjával nyo. montságos kis viskókban, mert a falu nem nyújt nekik megélhetést, A Franco-rendőrség a napokban razziát tartott köztük. Sokakat vissza, küldött oda, ahonnét jöttek, másrészüket gyüjtötáborokba irányította. — FRANCIAORSZÁG egyetlen kénbányáját az elmúlt pénteken le. iIlitO-tIák annak az elvnek megfelelően, hadd fejlődjék az ifjabb partner, Ny ugat.Németország, is, A bánya munkásai a létérdeküket fenyegető intézkedés elleni tiltakozásul ülősztrájkba léptek. — A SZOT meghívására 71 gyermek érkezeit budapestre Hollandia Arvízsujtotta területeiről, A gyermekek egy hónapot töltenek a csillebérci úttörőtáborban és a Balaton mellett. IDÖJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás: Több felhő. Néhány helyen, elsősorban nyugaton és északon záporesö, zivatar, időn. ként álénkebb délnyuga'i.nvugati szél. A meleg nyugaton mérséklődik, keleten nem változik. Várható hő- mérsékleti értékek; Kegg'el 16—19, délben 26—29. MAJAKOVSZKIJ