Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-25 / 173. szám
P 4 H 7 fi L t J '■* 1 nagykanizsai Üveggyár pártszervezete a munkaverseny fokozásáért A nagykanizsai Üveggyárban a kormányprogramm és Rákosi elvtárs beszéde után naponta születnek a munka új hősei, akik tettükkel, a munka jobb megszervezésével segítik megvalósítani pártunk és kormányunk célkitűzéseit, a dolgozók életszínvonalának tokozott emelését. A kormányprogramm megjelenése után a pártszervezet vezetőségi és taggyűlésen tárgyalta meg, hogy az üzemi szakszervezetnek még fokozottabb segítséget adjon a munkaverseny kiszélesítésében, s rendszeressé tegyék a verseny ellenőrzését, a dolgozók segítését eredményeik fokozásában. A pártszervezet feladatokkal bízta meg a vezetőségi tagokat, pártcsoportbizalmiakat és a népnevelőket a munka verseny kiszélesítésében. Vild Zsig- mondné elvtársnő, az üzemi párt- szervezet titkára rendszeres segítséget ad a szakszervezetnek feladatai végrehajtásában. Az elmúlt hónapokban a szakszervezet kevés segítséget adott a munkaverseny kiszélesítéséhez. Egyedül Békési József elvtárs, az üzemi szakszervezet titkára segítette a munkaverseny kiszélesítését. A pártszervezet az első félévben elhanyagolta a szakszervezet segítését, ellenőrzését. Nem ellenőrizte, hogy az üzemi bizottság' és a szakszervezeti bizalmiak bekapcsolódjanak a munkába. Ezért fordult elő, hogy az üzemben több dolgozó közömbösen nézte a többiek nemes vetélkedését. Ezeken a hibákon Rákosi elv- társ beszéde után javított a párt- szervezet és a szakszervezet vezetősége. A pártszervezet most már napi feladatának tekinti a szakszervezet munkájának segítését és a határozatban megjelölik a szakszervezet külön feladatait. Nagy gondot fordítanak a munkaverseny nyilvánosságára. A szakszervezeti bizalmiak naponta | értékelik a versenyt és minden reggel újabb élenjáró dolgozók nevei kerülnek a versenytáblára. A szakszervezeti bizalmiak a dolgozókkal minden reggel ismertetik az elmúlt napi eredményeket. Stadler Antal elvtárs, az üveggyár sztahánovista üvegfúvója kiváló teljesítményével és módszereivel segíti elő a versenymozgalom kiszélesítését. A pártszervezet rendszeres segítsége azt eredményezte az üveggyárban, hogy a szakszervezet igazi gazdájává vált a munkaversenynek. Állandó feladatának tartja a politikai nevelőmunkát a dolgozók között. A szakszervezeti bizalmiaknak legfontosabb feladatuk legyen továbbra is az augusztus 20-i munkaverseny és a haviterv teljesítésének kiszélesítése. A bizalmiaknak elsősorban az olyan dolgozókra kell több figyelmet íordí- taniok, mint Lázár Erzsébet csomagoló sztahánovista, aki átlagosan 140—150 százalékra teljesíti tervét, de nincs meggyőződve a munkaverseny jelentőségéről. Hozzá hasonlóan Vincék Júlia, aki azért nem tett munkafelajánlást augusztus 20-ra, mert a második negyedévi tervével lemaradt. Horváth Ferencné elvtársnő, szakszervezeti bizalmi többször beszélgetett a versenymozgalom jelentőségéről minden dolgozóval és sikerült elérnie, hogy a dolgozók lelkesen bekapcsolódtak Alkotmányunk ünnepe tiszteletére indított munkaversenybe. Elsősorban a pártszervezettől és a kommunistáktól függ, hogy a verseny eredményeit meg tudják szilárdítani. Alkotmányunk ünnepére adjanak újabb lendületet a szocialista munkaversenynek, s biztosítsák ezzel a III. negyedév feladatainak teljesítését, mely egyben a kormányprogramm megvalósításának egyik szakaszát is jelenti. (Takács Mihály) A MASZOLAJ Gépgyár DISz-fiaíaljai jobb munkával készülnek a VIT-re A műszak már lejárt, de Magyar László, a MASZOLAJ Gépgyár DISz-titkára még munkapadjánál foglalatoskodik, mégpedig nem is kis buzgalommal. Egy mélyszivattyut készítenek. Szombatra végezniük kell ezzel a munkával. A szivattyú olyan kicsi, hogy elfér az asztalon is, mindössze 50 centi hosszú és 40 centi magas. Ebben a kis szivattyúban azonban sok minden bent van. A látható vasanyagon kívül bent van a gépgyári DISz-fiataLúg lelke, akarata, terve, jövője és harcos lendülete. — Ez a szivattyú a VIT-re készült. — A DISz-tagok eddig már 14, vagy 25 levelet küldtek a Román Ifjúsági Szövetségnek — mondja Magyar László. — Ezekben a levelekben arról számolnak be. hogy hogyan készültek fel a VIT-re. mit vállaltak és mit teljesítettek. A Gépgyár DISz-fiatalsága tán még sohasem végezte oly lelkesen a munkáját, mint most, a VIT-re való felkészülés időszakában. Danes István, a DISz tér melési felelőse versenyre hivta Magyar Lászlót, a DISz-titkárt. Magasabb termelési eredményeket érnek el, jobb minőséggel, kevesebb selejttel dolgoznak, takarékoskodnak az anyaggal és — ami eddig gyenge oldala volt a gépgyári DISz-nek — szilárddá teszik a munkafegyelmet. A versenyszellem örvendetesen megjavult a DISz-fiatalságnál. Ma már nemcsak Ígéretek hangzanak el, hanem az ígéreteket tettek is követik. A DISz-fiatalok negyedéves tervüket 126 százalékra teljesítették. A legjobb eredményt Bálint Mihály motorszerelő érte el 149 százalékos átlagteljesítménnyel. Munkájukat julius második dekádjában is kimagasló eredmények jellemzik. Keresztes István 146, Vízvári János traktorszerelő 149, Bálint Mihály motorszerelő és Dobri Zoltán gumijavitó pedig 152—152 százalékos teljesítményt értek el. Legeredményesebb munkával a második dekádban Szekszárdi József motorszerelő készült a VIT-re, 162 százalékos teljesítményt ért el. Azok a hiányosságok, amelyek még nem is olyan rég mutatkoztak á Gépgyár DISz-szervezet énéi, nagyrészt megszűntek. Most már jóval többen vesznek részt a DISz-gyüléseken is. Azonban ügyelnie kell a DISz vezetőségének arra, hogy az eredmények n okozzanak elbizakodottságot. Fejlesszék tovább a munkaverseny), értekezleteken és gyűléseken foglalkozzanak behatóan Rákosi elvtárs beszédével. Amikor nehézségek merülnek fel, kérjék a pártszervezet segítségét. Tűzzék feladatul maguk elé, hogy a VIT tiszteletére tett vállalásaik teljesítése után tovább fokozzák eredményeiket. A TERV ÉS A VÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSEVEI A KORMÁNYPROGRAMM MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Terviulteljesitéssel és szén megtakart tussal készülnek a vasutasnapra a zalaegerszegi Ffítőliáz dolgozói Rákosi elvtárs, a budapesti pártbizottság aktivaértekezletén többek között a következőket is mondotta: „Gondoskodnunk kell arról, hogy most, amikor irányt veszünk a munkásosztály, a dolgozó nép életszínvonalának erőteljes emelésére, a szoeialista munkaverseny, szocialista építésünk minden egyéb módszere uj lendületre kapjon és segítse meggyorsítani népünk jólétének emelését szolgáló célkitűzéseinket.“ Mivel adnak választ a zalaegerszegi Fütőház dolgozói Rákosi elvtárs szavaira? Azzal, hogy több szenet takarítanak meg, túlteljesítik az elegytonna kilométertervet, a „mosástól-mosásig" mozgalom kilométertervét, csökkentik a munkásvonatok késési idejét s még számos olyan vállalást tesznek, amellyel népgazdaságunkat segítik és segítséget adnak az üzemek termelésének meggyorsításához. Azzal, hogy csökkentik a munkásvonatok késési idejét, máris jelentékenyen hozzájárulnak az üzemek tervteljesitésének meggyorsításához. Ha egy napon csak 10 perc késést és 100 dolgozót veszünk alapul, ez is több mint 16 óra napi kiesést jelent — s hányszor előfordult, hogy nemcsak 100 dolgozó késett és nemcsak 10 perces volt a késés. A fütőház dolgozói a III. vasu- íasnapra és augusztus 20. tiszteletére vállalták, hogy a munkás- és személyvonatok késését 2 százalék alá csökkentik. A csökkentéssel jelenleg a 2.6 százaléknál tartanak. Rákosi elvtárs az aktivaértekez- leten külön hangsúlyozta, hogy biztosítani kell gazdasági életünk alapanyagát, iparunk kenyerét, a szenet. A zalaegerszegi Fütőház dolgozói vállalták, hogy a mozdonyok jó karbantartásával, a lejt- viszonyok jó kihasználásával és a szakszerű fűtéssel a tervhez viszonyítva 105 százalékos szénmeg- takaritást érnek el. Jelenleg 103.4 százalékos a megtakarítás, Vállalták, hogy a havi haszon- kilométertervet 6 százalékkal túlteljesítik. Ezt a felajánlásukat már julius 18-án túlszárnyalták 1.2 százalékkal s közel vannak ahhoz is, hogy a „mosástól-mosásig“ mozgalommal kapcsolatos felajánlásukat megvalósítsák. Sok feladat vár a fütőháznál megoldásra, de ezek a feladatok, ha a felajánlások eddigi teljesítését tekintjük, nemcsak hogy nem maradnak megoldatlanul, hanem a dolgozók túl is teljesitik vállalásaikat. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a pártszervezet, a szakszervezet és a fűtőház vezetősége továbbra is végezzen jó felvilágosító munkát, ismertesse részleteiben is a kormányprogramm hatalmas jelentőségét. Magyarázzák meg a dolgozóknak, mit vár tőlük a párt, s mit kell tenniök azért, hogy az árucikkek, az élelmiszerek még olcsóbbak és az áruk még jobbak legyenek, Takarékosksdjanak [óbban a keretivel túrósak «... Minden öntudatos munkás változatlanul teljesítse mostani tervét és változatlanul tartson fegyelmet, takarékoskodjon az anyaggal, vigyázzon a minőségre és ne tűrje a selejtgyártást."'’ (Rákosi elvtárs beszámolójából.) Hí' avatatlan, alti el-elgyönyörködik egy fúrótorony impozáns látványában, a bodor gözfelhöt pipáló Kazánokban, vagy csodálkozó hozzánemértéssel bámulja meg a termelő olajkutat, talán nem is képzeli, hogy a furóhordalék helyébe súlyos forintokat tömött a furóberendesés és a fúr ómunkás ereje mellett pénzét is kölcsönadta a földnek, hogy az olajjal kamatozzon. Drágább pénzbe kerül az olajkútt mint a forint. Anyagba. Béléscsőbe, amiben benne van már' Ózd kohászainak, Diósgyőr martinászommák, Csepel hengerészeinek ereje, tehetsége. Cementbe, amelyben Tatabánya cementégetőinejc szaktudása a kötőanyag. Üzemanyagba és kenőolajba, melynek nagyrészébe szovjet emberek adták tudásukat. S ki tudná felső, rolni. mindazt az anyagot, ami egyre fogy, amelyet egyre habzsol a lyuk szája. A FÜBóS MÉGSEM TAKADÉKOSKODIK. Szétszakad egy cementzsák és szertehull a cement! Sebaj! „Mi az egy ilyen nagy cégnél“. Van helyette száz másik! Ha pedig nincs, igy sírja el panaszát: — Hát hogy lehet igy tervet teljesíteni, ha ez sincs. az sincs! Autó jön a berendezéshez. Kenőolajat, drága importolajat hoznak a B—-28-hoz. A hordó lehuppan a földre, néhányon odébb gurítják, valaki kivess belőle egy kannával, elmegy. A hordó billenik, nyitva, hagyott száján buzogva ömlik ki az olaj. A furós talán látja: — Nem az én gondom, — legyint. — Hát csoda, hogy nem jók ezek a motorok? Nincs elég olaj — sir másnap valamelyik furómes- ter az B—28-nál. Bosszul áll ez a vezeték az E—i-ttél. Kellene alá egy darab padló. — Menjen már elvtárs, hozzon egy darabot — int valakinek a furómesler. Az szalad. De nem sokáig. Egész, négyméleres szál palló fekszik' odébb. „Fűrész nincs“ — néz körül —- „de vám ott egy csákány“. Neki... A torony körül pedig tucatszám hevernek a kiseb b-nagy óbb palló dán-ab ok, — Hát már arra sincs faanyag, hogy a kapcsoló- állást lepallózzák — mérgelődik másnap talán ugyanaz a furós az B—4-nél. Így fogy — mondhatnánk illegálisan — az anyag, igy eszi fel az olajkwt éhes torka a kötelet, a gép erejét, a kincsnél drágább anyagot. Mindazt, ami a fúrásnak sajátja, szervesen hozzátartozó tulajdona. NEM TABTANAK BENDET. Valahol KereUy.én fúróra várakoztak vagy másfél órát. s a fiaró ott volt a telepen, csak elkeverve más anyag közé. Másnap a furómester szidta ® tervet, amely szoros és nehezen teljesíthető. Bedig van úgy, hogy másfél óra alatt 40 métert is süllyed a fúró. De hány másfél óra és hány méter veszik el a rendszertelen, felületes munka folytán. A kerettyei fúrások örülnek a kormány pro. grammjának. Örülnek, mert mán- több kenyér jut nekik, mert olcsóbban jutnak ruhaneműhöz, mert bővebb a választék a Népboltban, örülnek, mert programm olcsóbbodást, magasabb életszínvonalat ígér. Együtt örülnek azok, akik pazarolnak, azokkal, akik jól, szocialista módon dolgoznak. Pedig a jogos örömhöz jobb munka, fokozott takarékosság, igazi hazaszeretet kell. Az kell, hogy a kormány pro. g-rammját a munlcásosztály megvalósítsa. Teljesíteni kell a tervet '— ezt mondta Eákosi elvtárs. s ezzel nincs és nem is lesz hiba Bázakerety- tyén. De azt is mondta, hogy még fokozottabban kell takarékoskodni. E^zd már hiba van a kerettyei fúrásnál. Tmgy ne legyen, ez egyedül a fúrásokon, vezetőiken, a sok öntudatos, igazi munkáson, a kommunistákon múlik. H. S. Látogatás a zalaszentgróti gyógypedagógiai intézetben Az ötéves terv keretében Zala- szentgrót Gyógypedagógiai Nevelő Intézetet kapott. A festői szépségű kert évszázados platánjai, fenyő- és égerfái, levegője és gyönyörű környéke igen alkalmas arra, hogy az ide telepitett gyermekek egészségét védje, növelje. Udvara, parkja, kertje és épülete gondozott s feltűnően tiszta. Szinte üdülő, vagy szanatórium jellegű. Pedig nem szanatórium, hanem iskola. Azoknak a tanköteles korú gyermekeknek számára létesült, akik. értelmi fogyatékosságuk miatt az általános iskola követelményeinek nem tudtak megfelelni. Itt tesznek eleget tankötelezettségüknek. Speciális módszerekkel munkára nevelik őket. Népoktatásunk széles alapokon gondoskodik minden gyermekről, még azokról is, akii- értelmi fogyatékosak és a múltban elkallódtak. Egy csoport mos) is a kertészetben dolgozik, ápolták a növényeket. Az intézet vezetője tájékoztat bennünket az intézet létesítésének körülményeiről és nevelési módszereiről. — Az intézet 1950-ben létesült. A szervezésnél sok tennivaló akadt —• mondja az igazgató —, de a párt- és a tömegszervezetek szívesen segítettek a problémák megoldásában. Ezek a szervezetek többször gazdag játékanyaggal és szemléltető segédeszközökkel látták el a fiatal intézetet. — Milyennek látja a gyógypedagógia útját? — kérdezzük. — A gyógypedagógiát úgy, mint egész életünket, uj utakra irányította a felszabadulás. Ekkor ismerkedhettünk meg Szecsenov és Pavlov munkásságával. Pavlov fiziológiai álláspontja megváltoztatta a gyógypedagógiai gyakorlatunkat is. A szovjet tudósok különböző kísérletei, a természettudományos irodalom és tapasztalat, az értelmi fogyatékosságokra vonatkozó módszertani eljárá ok hidolgozása adott lehetőséget nekünk is arra. hogy nálunk is alkalmazzuk a gyakorlatban a szovjet tapasztalatokat. Bizony, aki nem ismeri a gyógypedagógia nevelési eszközeit, nem tudja felmérni azt, hogy itt. a pedagógusoknak milyen komoly, hosszú hónapokon át megfeszített munkája van a gyermek egy-egy mozdulatában. Az igazgató ezután bemutatja azokat a gyermekeket, akik itt élnek. Ezek a gyermekek megismerték a munka elemeit: varrnak, gyalulnak, fűrészelnek, kerti munkát végeznek. Készülnek az életre. (Cs. E.) • Szombat, 1953 jul. 25. 3