Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-25 / 173. szám

Beszélgetés egy cséplőgépellenőrrel Szirtite egrit a nap sugara. A oscplöuiunkásolc homlokán, nyakán a. férfiak mezítelen hátán a-pró patakocskákban folyik a veríték. A csepeli rozs pora szürkére festi az emberek testén az apró patakocská­kat. ‘ök mindezt nem veszik őszre. A szalmarázó előtt két asszony olyam ütemben vágja a szalmát, mintha nem is emberek, hanem gépek lennének. A nyársoló hegyesvegii. nyársával végigméri az összevágott szal­mát, karján, vállán kifeszülnek az izmok és pár má­sodperc alatt mint egy diadalzászlót viszi a kazal tetejére a szalmát. A munkások szótlanul dolgoznák, csak a gép zú­gása tölti be a környékei. Cseh József, felelős csép­lőgépvezető az erőgép melleit t ess-vesz, aztán félre- húzódik a géptől egy.két méterre eső pajta árnyé­kába. Balázs Lászláné gcpellenör a mázsa körül for­golódik, kezében papírok és ceruza, valamit jegyez. Amikor a zsákolók a 6 zsák rozsot elhordják a má­zsától, tovább áll az égető napon, szemét hunyor­góivá nézi a gép és az emberek munkáját. Beszélgetni kezdünk vele a gépről, a munkáról és a munkásokról. — Mikor kezdték a munkát? — kérdezzük. — Szombaton kezdtük a nagycséplést, — vála­szol. — Azóta 4 vagon gabonával végeztünk. Fehér János a 11. gazda, akinél most csépelünk. Tegnap későn kezdhettük meg a munkát, ezért csak 75 mázsa az eredmény, de most már 60 mázsánál tartunk, pe dig csak dél van. ' Kérjük, hogy beszéljen munkájáról, feladatáról, Nem nagyon kell kérdezni, megszerette ezt a munkái, a cséplőbrigád tagjait és örömmel beszél róluk. — Feladatom, hogy minden szem gabona nyil­vántartásba kerüljön. Az eredménylapokat és nyil­vántartásokat rendesen vezetem. Azonnal beírom az eredményt a mázsálás után. Állandóan a gép mellért tartózkodom. Figyelem a gép és az emberek munkáját, figyelem azt is, hogy a pelyvába nem lmrül-e szem, vagy nem hagy-e sze­met a gép a fejekben. Ha hibát találok, azonnal szólók a cséplőgép felelős vezetőjének, ö nagyon szorgalmas és becsületes. Nem igen láttam még ilyen lelkiismeretesen dolgozó embert. Neki köszön­hetjük, hogy gépünknél nincs meg még a meg enge dett fel százalék szemvesztcscg sem. Mindnyájan ügyelünk arra, hogy még két szem gabonái is meg­takarítsunk. Sok kicsi sokra megy, mindnyájunk ér­deke a takarékoskodás. — A nyilvántartások vezetésén kívül foglalkozik-e a dolgozó parasztokkal? — Igen, a dolgozó parasztokkal rendszeresen beszélgetek. Most is megkérdeztem Fehér bácsitól, tudja-e, mennyi a beadása. Elbeszélgettem vele a be­adásról, megmagyaráztam, miért kell a géptől telje­síteni azt. Az első zsákokat félre is rakta, amennyi szükséges volt a kötelezettség teljesítéséhez. Azoknál a gazdáknál, ahol eddig elcsépeltünk, azonnal vitték a géptől a beadásra szánt gabonát. Nem is volt ezek között egyetlen gazda sem, akivel hosszabb ideig nem beszéltem volna. Igaz, olyan gazda sem volt, aki nem akarta volna teljesíteni beadását, — Milyen módszerrel igyekeznek fokozni a gép teljesítményét, milyen, módszerrel igyekeznek naponta többet elcsépelni? — A dolgozó parasztok melleit nem feledkezünk meg a cséplőbrigád, tagjairól sem. A felelős vezető elvtárs és én rendszeresen foglalkozunk velük. Len­dítjük munkájukat azzal is, hogy tudatosítottuk, hogy a Zalaegerszeg város területén dolgozó fuirovi gép versenyben áll egymással. A győztes cséplőbri gád a cséplés befejeztével jutalomban részesül. Fokozza a gép teljesítményéi az, hogy a felelős vezetőnk jól ápolja gépét. Egy dolgozik, hogy üzem­zavar miatt egy perc kiesesünk sem legyen Ebben a versenyben győzni akarunk, erre minden lehetőségünk- megvan. Rövid időn belül és a szemvesztcség mini­mumra való csökkentésével befejezzük a csépiérd. A szomszéd falukból harangszót hoz felénk a szél, a gép zúgását a téglagyár mély sípja szakítja meg Dél van. Lassan leáll a gép, a munkások meg: örülik vervlékes homlokukat, ebédhez ülnek, hogy aztán to­vább folytassák munkájukat a győzelmes befejezésig. Rossz a felvilágosító munka sok a hátralékos Tüskeszentpéteren Tüskeszentpéter községben a gabonabeadási kötelezettség tel­jesítésénél nagy lemaradások vannak. Hosszú Károly 4 holdas dolgozó paraszt már július 13-án elcsépelt, de még mindig hátra­lékban van 226 kilogramm búzá­val, vagy Rózsa Imre 5 holdas dolgozó paraszt 96 kilogramm rozzsal adósa a dolgozó nép álla­mának, pedig már 16-án elcsé­pelt. A községben 27 gazda elvégzett • a csépléssel és ebből nyolcán nem 1 teljesítették kötelezettségüket. A í tüskeszentpéteri dolgozó parasz- J tok közül egypáran nem a mi- : nisztertanácsi határozatnak a be- j tartását, az egész dolgozó nép ér- I dekát tartják szem előtt, ezért { húzzák-halasztják a gabonabe- | adási kötelezettségek teljesítését. Nem követik az olyan élenjáró példáját, mint Kelemen Sándor, aki példamutatóan teljesíti min­den kötelezettségét. A hibák okát elsősorban a ta­nács munkájában kell keresni, Megtett-e vájjon mindent az ara- nyodi tanács, amelyhez Tüske­szentpéter tartozik, hogy ezek a hibák ne történjenek meg, vagy mielőbb felszámolódjanak? Nem. Bátran elmondhatjuk, hogy nem. Ha a községi tanács vezetői fogaterőhiányról és egyéb ■ objektív“ nehézségekről beszél­nek, hogyan vélekedjenek akkor a dolgozó parasztok? A szégyenletes eredmény meg­mutatkozott. A tanácsnak most kemény munkához kell látni. Az eddiginél erősebb felvilágosító munkát kell végezni a dolgozó parasztság körében és az élenjá­rókat az eddiginél fokozottabb mértékben kell népszerűsíteni. Azoknál a dolgozó parasztoknál pedig, ahol a felvilágosító munka nem vezet kellő eredményre, al­kalmazni kell a 10 százalékos fel­emelést és az elszámoltatást. Rendet kell teremteni Tüske- szentpéteren. A meglévő hibákat most, a cséplés első felében fel kell számolni, nem tűrheti a ta­nács, hogy a hátralékok halmo­zódjanak. A hátralékok felszámo­lása után Tüskeszentpéternek minden lehetősége meglesz ah­hoz, hogy a tervek határidőelőtti teljesítéséért folytatott harcból az eisők között kerüljön ki. (H. K.) Javul az áruellátás a leíenyei földmövesszövetkezelnél A kormányprogramm megvaló­sításában a földmivesszövetkeze- teknek is nagy feladatot kell meg­oldandók. Elsőrendű és legsürgő­sebb teendő: a dolgozó parasztsá­gunk áruellátásának további ja­vítása. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy rövid időn belül fel­számoljuk egyes szövetkezeti bol­tok árucikkhiányát. A földmivesszövetkezetek pénz­ügyi nehézségekre sem hivatkoz­hatnak, mert megfelelő összegű pénz all rendelkezésükre a rak­tárkészletek feltöltéséhez. A fold- müvesszevetkezeti ügyvezetőknek élni kell az adott lehetőségekkel. Rajtuk is múlik, hogy a kormány- programmnak megfelelően milyen ütemben javul dolgozó parasztsá­gunk áru,ellátása, az életszínvonal emelkedése. Dolgozó parasztjaink. — elsősor­ban azok, akik az állammal szembeni kötelezettségüknek pon­tosan eleget tesznek — jogosan el­várják a földmivesszövelkezetek- lől, hogy boltjaikban rendelkezé­sükre álljanak a szükséges cik­kek. A letenyei földmivesszövetkezet felismerte azokat a teendőket, melyeket végre kell hajtania a kormányprogramm megvalósítása jegyében. Megtalálta a lehetősé­get — a pénzügyi nehézségek maradéknélküli megoldásával — az áruellátásnál fennálló hul­lámzás felszámolására. Ismeretlen tény a bolti dolgozók előtt, hogy makor, gyümölcsíz és hasonló cik­kek iránt érdeklődő vásárlónak azzal válaszolnának: nincs, kifo­gyott, a héten lesz, stb. Egyedül a letenyei földmives­szövetkezet kisáruháza mintegy másfélmillió forintos árukészlettel áll a vásárlók rendelkezésére. Julius I—10-ig 40.000 forinttal több forgalmat bonyolítottak le, mint az előző hónap hasonló idő­szakában, Az árumegrendelése­ket tervszerűen végzik. Ebben a hónapban már eddig 3 darab rádiót, 2 Csepel-kerék- párt. 2 tűzhelyei, szőlömorzsolót és számos hasonló nagyobb érté­kű cikket adtak el. Textil-ruhá­zati áruból az elmúlt félhónap ólait több, mint 100.000 forintot forgalmaztak. Ez is jóval felül­múlja az előző hónap hasonló idő­szakában elért forgalmat. Ez az eredmény nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy olyan dolgozók vannak a kisáru- házban, mint Benkő István, Ki­rály Margit, Tóth Lászlómé és Katona Honet, akik a végzett munka mellett udvarias kiszolgá­lásban részesítik a vásárló dolgo­zókat. (Horváth László) Több gondot a tisztaságra A nagykanizsai Fémárugyár dolgozói a Magasépítési Vállalat üzemi konyhájáról kapják az ebé­det. Nem az étel minőségéről, ha­nem annak tisztaságáról kívánunk most szólani... sőt még arról sem, mert ha elmondanánk, hogy az elmúlt napok egyikén mi volt az egyik dolgozó gyümölcsizes tész­táján, akkor e cikk olvasása után egyesek hosszabb időre lemonda­nának az izestészta fogyasztásá­ról. Megjegyezzük, nem a gyü­mölcsízzel volt hiba, hanem azzal, ami a konyha dolgozóinak felü­letes munkája folytán belekerült. Ez az irás legyen figyelmeztető az üzemi konyhák dolgozói szá­mára. Nem elég, ha kifüggesztik a panaszkönyvet. Dolgozzanak úgy, hogy a tisztasággal kapcso­latban ne legyen ok a panasz­könyv használatára. spOrt A megyei sporitejlesztési terv első félévi mérlege Zala megye 1953. évi sporlfejlesztési terve számos nagyjelentőségű sport- feladat teljesítését írja elő, melyek nyo­mán a megye sportélete tovább halad előre a fejlődés utján A Megyei Test- nevelési és Sportbizottság az elmúlt na­pokban állította össze félévi jelentését, s ebből kitűnnek azok az eredmények, amelyeket a terv eddigi végrehajtása során elértünk, de kitűnnek azok a hiá­nyosságok is, melyeket feltétlenül fel kell számolni az év második felében ahhoz, hogy a kitűzött célokat mara­déktalanul meg tudjuk valósítani. A fejlesztési terv végrehajtása során számos olyan nehézség bukkant elő, melyek nehezítik, akadályozzák annak sikeres végrehajtását. Itt kell megemlí­teni, hogy a vállalatok, üzemek vezetői­nek egy része még nem értette meg a sportfejlesztési feladatok jelentőségét, nem elégséges a jól képzett káderek szá­ma cs a sportkádereket más társadalmi munkában is fokozottan veszik igénybe. A fejlesztési terv teljesítésének képe — egészében vizsgálva azt — megyei vonatkozásban kedvező, csak a terv egyes részleteinek teljesítésében mutat­kozó lemaradásokat kell tovább javítani. A legjobb munkát az év első felében a zalaegerszegi járási TSB végezte. A két városban. Nagykanizsán és Zalaegersze­gen is jól halad a fejlesztési terv tel­jesítése, emellett figyelemre méltóak a nagykanizsai járás eredményei is. A fejlesztési terv teljesítésében a letenyei és lenti járások lemaradtak, s mellet­tük visszaesett a zalaszentgróli járás munkája is. Ez utóbbi járásban a sport­körök a labdarúgást tekintik a legfon­tosabb kérdésnek és a többi sportág­gal, valamint az MHK-val semmit sem törődnek. A nagykanizsai járás területén a fej­lesztési terv végrehajtásában a Zala- AZ'-un':.kabi Falusi Sportkör végezte, a ie.giebb munkát. Ennél s sportkörnél a sportköri versenyeket a fejlesztési terv szolgálatába állították, az MHK-edzése- ket és próbázásokat is rendszeresen megtartották. Alapos munkájuk ered­ményét a járási szpártákiád-döntőkön elért eredmények is igazolják. Jó mun­kát végzett még a nagykanizsai járás­ban . a Kiskomáromi Sportkör is, mely például MHK-tervét máris túl tel - jer,Heile. A járás legrosszabbul működő sportköre a Komárvárosi SK, ahol a labdarúgáson kivül jóformán semmivel som foglalkoznak. Zalaegerszeg városnál egyébként ki­elégítő eredményei melleit a négy súly­ponti sportág fejlesztési tervében mu­tatkozik lemaradás. A lemaradás első­sorban a tornánál és az atlétikánál szembetűnő. A lemaradás részben an­nak tulajdonítható, hogy az iskolai sportkörökben a testnevelő tanárok elha­nyagolják ezeknek a fontos sportágak­nak fejlesztését Ez a hiányosság egyéb­ként megmutatkozik a szakszervezett sportköröknél is. hiszen alig van Zala­egerszegen olyan sportkör, amelyiknek például működő atlétikai szakosztálya volna. A zalaegerszegi sportkörök kö­zül eredményes munkát végzett és tel­jesítette félévi tervét a Vörös Lobogó, nőzsa és Bástya sportköre. Gyengén dolgozták és elmaradtak a terv teljesí­tésében a Postás és Lendület sportkö­rök. Az a tény, hogy Zalaegerszegen nem sikerült minden vonatkozásban a tervet teljesíteni, jó részben a sportköri területi, elnökök közömbösségének, nem­törődömségének tulajdoniiható. Így pél­dául a Vörös Meteor. Épitök ás Len­dület területi elnöksége alig-alig tö­rődik a fejlesztési terv kérdésével, s ezért érthető, hogy sportköreik nem is tudják, teljesíteni azt. A leíenyei járásban az első félévi sporlfejlesztési tervteljesités közepesnek mondható. A jobb eredmények elérését erősen hátráltatja az a körülmény, hogy a járásban vasútvonal egyáltalán nincsen és Így a sportversenyek -rende­zése, a sportolók utazása nagy nehéz­ségekbe ütközik A járás sportkörei kö­zül a legjobb munkát a Bázakercttyei Bányász sportköre végezte, de dicsérete­sen teljesítette tervét a Lasztonyai Fa­lusi Sportkör is. A lenti járás területén elsősorban Gu- torfölde. és Szentgyörgyvölgy érdemel el­ismerést a fejlesztési terv teljesítésében elért eredményekért. Gyengén megy vi­szont _ a munka Kisszigelen, Csömödér- ben és Zalabaksán. A hiányosságokat maga a járási tanács is felismerie és ezért határozatot hozott, melynek alap­ján minden olyan községben, ahol alap­szabállyal működő sportkör van. a köz­ségi tanács elnöke a sportkörök elnö­keit havonta beszámoltatja működéséről, egyidejűleg megadia a támogatást a nehézségek leküzdéséhez A zalaegerszegi járás területén a sportkörök a fejlesztési terv előirányza­tait nagyrészben már teljesítették, s megtörtént a ■ súlyponti sportágakban az elői ránvzott uj káderek ki nevelése is. A tárás 20 sportköre közül 9 dolgozik jól, 6-nál közepesen folyik a munka. 5 sport­kör munkája nem kielégítő. Zalaszent- rnihályon. Tófejen, Pusztaszentlászlón jól működnek a sportkörök. Pacsán, Zalabesenyőn és Alsónemesapátiban vi­szont gyengék az eredmények. Komoly hibája a járásnak az. hogy a zalalövöi, andráshidal állami gazdaságot és a pölöskei állami gépállomást kivéve, az állami szektorok sem anyagilag, sem erkölcsileg nem támogatják a sportkö­röket munkájukban. Az első félév végével a négy súlyponti sportágban az éves terv teljesítésének állása a következő: MOZI Zalaegerszeg, julius 23-tól 29-ig: EMBEKKAB'LÓK ★ Nagykanizsa, julius 22-től—29-ig: ELSŐ HANGVERSENY Atlétika: Cl.3 százalék, * Torna: 61.8 százalék, Úszás: 59.8 százalék. Kerékpár: 63.8 százalék. Atlétikában a terv teljesítését nag-; bari akadályozza az a körülmény, hogy a megye területén mindössze egyetle-f korszerű atlétikai pálya van. Nagykan zsán Ezen kivül Zalaegerszegnek, Lr vászinak és Zalaszentgrótnak van méf elfogadható pályája a megye többi bel; ségének sportköreinél azonban pálye hiány miatt természetesen nem tu fejlődésnek indulni az atlétika. Itt falusi sportkörök leleményességére, ta­lálékonyságára van szükség, hogy rendelkezésre álló lehetőségeken belül valamilyen edzési lehetőséget mégis bi tositsanak sportköri tagjaik számárul, Mert a szpártákiádok eredményeinek t, - nusága szerint a községi sportköre É sportolói között számosán vannak oly;* nők, akikkel atlétikai vonalon érdemi f foglalkozni. Tornában az éves terv teljesítése j' haIad és a jelek szerint a megye é' tervét az esztendő végére teljesíteni fogja. A tornánál ugyancsak a fejlődé akadálya az, hogy Zalaegerszegen Nagykanizsán kivül máshol nincs tol naterem a megyében. Úszásban a fejlesztési terv teljesítésül meglehetősen nehéz feladat. A megyé­ben mindössze három uszoda van Nagykanizsán, Lovásziban és Bázak<- rettyén. Az utóbbi kettő köziekedé , | szempontból nehezen megközelíthető (h; társáv), tehát marad lényegében csupa a nagykanizsai uszoda A megye több járásában csak a Zala folyó partjai - fekvő községekben nyílik mód az uszá gyakorlására, komoly versenyspor|í azonban ilyen lehetőségek mellett ezt ken a helyeken nem fejlődhet ki. Jellem ző az uszodahiányra Zalaegerszeg várc példája, mely a városi uszóbajnokságo kát — éppen az uszodahiány miatt Szombathelyen volt kénytelen megtai tani. A kerékpársport fejlesztési tervének te icsilése ugyancsak kielégítően halad, i' főként a versenykerékpárok és a gumi hiánya okoz nehézségeket. Az éves tei vet ebben a sportágban azonban nehézségek dacára is. előreláthatóla teljesíteni fogja a megye. A félévi tervteljesitési számok az t mutatják, hogy a fennálló hiányosságot \ dacára a megye sportfejlesztési tervéne' teljesítése terén jelentős eredményei születtek. Az MTSB-nek most az a fel® adata, hogy az első félév eredménye: nek, tapasztalatainak felhasználásával ; az év második felében tovább javíts, saját, valamint a városi és járási TSB- munkáját, hogy az év végéig a megievf hibákat is felszámolja, s ezzel biztosit sa a fejlesztési terv maradéktalan tel jesitéséí, úT MEGYEI LABDARUGÖBAJNOKSAG ALLASA: 1. N. Lokomotív 16 13 2 I 80:15 21 b T 2. Bázakeiettyei B. 16 12 2 2 59:19 2f 3. N. Bányász II. 15 12 12 1 47:20 2f 4. Z Építők 15 11 2 2 54:18 2 5. Z. Báslyy 16 10 2 4 65:26 2 6. Lovászi Bányász 14 8 3 3 48:28 F 7. Z. Dózsa 16 7 3 6 44:32 F 8. N. Épitök 15 6 3 6 27:36 1: Sí­9. Lenti Traktor 16 5 . 2 9 35:45 1. 10. Lovászi Bástya 15 4 3 8 36:33 1! 1 i 11. N.kanizsai Bástya m 5 l 10 26:38 li 12. Zegei szegi VM II. 16 4 3 9 29:51 1: I 13 Zalaszentgróti VM 15 5 — 10 22:57 I­1 i 14.' Felsőrajki Traktor 15 3 \ II 20:62 ' e­15. Zalaiövő 15 2 2 11 16:56 t 16. Zegerszegi Lók. 15 — ] 14 9:9! SPORTHÍREK Somogy, Vas, Veszprém és Zala me-jj gyek összevont vizilabdabajnokságára ha táridöig csak a Nagykanizsai Lokomo ti v és a Veszprémi Haladás csapata; küldték be nevezésüket. A veszprémi csapat időközben nevezését visszavonta így a nagykanizsai csapat egyedül ma radt a bajnokságban. Most a Szombat helyű Dózsa pótlólag benevezte csapatát s minthogy az MTSB a nevezést elfő gadja, a Nagykanizsái Lokomotiv é: a Szombathelyi Dózsa csapatai küzde nek a bajnokságért. A két csapat else találkozójára augusztus 2-án Nagykani­zsán, a visszavágóra pedig augusztus 9-én Szombathelyen kerül sor. Harangozó Lajos, a nagykanizsa \TSB elnöke nyári szabadságra ment helyettese a szabadság tartama alatt-, Flumbort József sporttárs. A nagykanizsai VTSB melleit működéi asztalitenisz társadalmi sportszövetség* augusztus hó 3-án társadalmi edzeképze-S és versenybírói tanfolyamot indít £ VT SB helyiségében. A tanfolyam kere­tében hetenként 2 alkalommal lesz elő­adás délután 5 órai kezdettel. A --port körök Szakonyi István sporttársnak je­lentsék, hogv hány főt kívánnak kül­deni a tanfolyamra. ÚTÉPÍTÉSHEZ fizikai mun­kásokat állandóan felve­szünk. önkényes és elbo­csátottakat a Munkaerő­tartalékok Hivatala a vál­lalathoz kiközvetít. ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Pelelős szer* kesztő és kiadó: Darabos Iván — Szer* kesztö«ég: Zalaegerszeg. Kossuth L»)oa. utca 22. Telelőn: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyi tér 4. Telefon: 192. — Készült a Vasmegyei Nyomda* ipari Vállalatnál Szombathely. Kossuth Lajos.utca 6. Telefon: 75. — Pelei®» vezető: Holraann Miklós. V, IÜÜA wmm MaaBBoc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom