Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-15 / 164. szám
Katonagratás 'T'arló és tarló az egész, amerre csali ellát az ember szeme ebben a völgykatlanban. ■Rajta mint megany- nyi sárgákéin bogárkák olyannak tűnnek a völgy tetejéről nézve az arany ló buzakeresz- iek. Csak a domb délre eső oldalán van mozgás, de ott aztán annál serényebb. — Talái! Hozd ide a vizeeet 1 — száll át a kiáltás a völgy egyik oldala, ról a másikra a kristály-tiszta juláss i levegőben. A kaszák pengése nem szünetel egyetlen pillanatra sem. A kaszások mögött piros-, kék-, sárga- és rózsaszinnthás lányok, asszonyok hajladoznak sűrűn. Szedik a markot. Aratnák a beserédi Szabad Nép termelőszövetkezeti csoportban. Katonák aratnak. Néphadseregünk harcosai. Dőlnek a rovAelc az izmos, barna karton álsarok .. suhintásai nyomán. Miklós József tiszt elvtárs az első kaszás. Idősebb iszcs-tag hozza a vizet, de ahogyan közelebb ér az aratókhoz, megáll egy pillanaítra, lenyűgözi az erőtől duzzadó kép szépsége. Napégette, barna arcából a mosoly elővillantja fogait és úgy tess, mintha nekünk mondaná. de érezzük, ha nem lennénk itt akkor is kitörJS'apók óta rotulc, a katonákról beszélnek a tszcs-ben, a községben. Ahogy a, harcosok elmondják: — még a gondolatunkat is lesik. S zívből fakadó, őszinte ez a szeretet. —- Ot-t állnak mindig, ahol a legjobban kell vigyázni. — Ezt mondják a tszcs-tagok. — Ott állnak a határnál, vigyázzák a mi békénket, most pedig, hogy egyszerre ránkérett a gabona-, vigyázzák a termésünket, Eljöttek segíteni, hogy egyetlen szem se menjen veszendőbe. Ez a nép és a hadsereg igazi egysége. Napnyugta u-tán, amikor sűrűsödik a homály, egyszerre teszik le a kaszát, egyszerre hagyják abba a lányok, asszonyok a marokszedést, a kötözést és kart karba fonva, víg nének belőle a szavak : — Ezek a mi tisztjeink, esek a mi katonáink. Hát ki látott azelőtt olyan tisztet, aki értett volna az aratáshoz ? Csak így mondja egyszerűen: azelőtt. Ezzel a szóval bontja kétfelé az- életét. Ami „azelőtt1 ‘ történt és ami azóta, hogy meglátta az első vörösesülagos katonát. nótaszóval indulnak haza. Valóban hazamennek. Hallgassuk csak, mit mond erről Hideg János tiszthelyettes elvtárs: — Otthonra találtunk ebben a szövetkezeti csoportban. Odahaza sem érezzük magunkat jobban, min! itt. Egy hete vagyunk a csoportnál, azóta kimeszelték a szállásunkat. Bőségesen van saját élelmünk, ellátták bennünket, de a tszcs-tagok még kibővítik d sajátjukból. Itt csak jól lehet dolgozni. Ez a véleménye Szűcs József honvéd elvtársnak is. Szülei m est érsz állásiak, tszcs-tagok. — Mintha a magaméban aratnék — mondja. — Lehet, hogy odahaza egy másik harcostársam segít, aki talán éppen erről a vidékről vonult be. JVf emcsak Szűcs elv társ érzi agy, ’ hogy a magáéban arat. így van ezzel valamennyi harcos, aki most itt • dolgozik ezen a földön a bezerédi Szabad Nép tszcs-ben. Hogy miért? Erre is Hideg liszt- helyettes elvtárs adja meg a választ: — Azt akarjuk, hogy jó hírnevünk maradjon, hogy a tszcs tagsága ugyanolyan szívesen emlékezzék meg rólunk, ahogyan mi emlékszünk majd ezekre a napokra. Meg aztán valóban a mienknek érezzük ezt a földet. Nem-csak a mester szállási vagy kiskunfélegyházi határ tano- sik a hazához, hanem ez, ez a bezerédi is. Amikor kezünkben a fegyver, úgy ta/nuljuk annak kezelését, hogy szükség esetén az egész hazát, a haza minden dolgozóját, minden alkotását, termését megvédjük vele. Most ugyanezt tesszük. Csak nem fegyverrel, hanem ezzel védjük a dolgozók termés&t — simít végig szemével kaszája fényesre kopott nyelén. A nyugati égbolton már halvány fénnyel viliózni kezd az esthajnal csillag, amikor leteszik a munkát. Az első lépéseket még csendbe teszik meg, azután fiatalos, csengő hangon belevág valaki a nótába. Csak az első dallamokat mondja egyedül. A második sor elején már belevágnák a lányok, asszonyok, de meg az idősebb tszcs-tagok is. ennek a falu felé, de a dal ^ foszlányai még sokáig ott kavarognak a völgy felett, aztán lassan, mint a j-uliusi este ráhullnak a frissen vágott tarlóra. Baloghi Zoltán. 20 — 3 = 25 Felsőbagod községet elhagyva a „Csurgaszi csárda“ előtt útjelző- tábla hirdeti: „öriszentpéter 20 km.‘‘ De, ha tovább megy a közönséges földi halandó, igen komoly fejtörésbe kezdhet. Ugyanis Za- laszentgyörgy községnél a jelzőtábla 25 kilométert jelez, mintha távolodnánk a céltól, nempedig közeledtünk volna hozzá. Tény az, hogy Felsőbagodhoz Zalaszent- györgy mintegy 3 kilométerre van, még pedig öriszentpéter irányában. Vagyis a megyei közlekedési osztály szerint egy uj számtani tétel került a közhasználatba, melynek lényege a következő: 20—- 3 = 25 Ejnye! Ha már a közlekedési osztályt nál tartunk, álljunk meg még egy percre a Dobri—Tornyiszentmiklós közötti hidaknál. Itt a hidak teherbírása körűi van a hiba. Ugyanis ahány hid, annyiféle st teherbírása a hidakon lévő jelző-1 táblák szerint. De a legfurgango-1 sabb az, hogy a középső a legki- sebb terhelést birja. Ez valószínű azért van, ha egy nagyobb súlyú jármű keresztül is megy az első hidon, lehetőleg a két hid között kelljen visszafordulnia. Nem lenne helyesebb, ha egy, útvonalon egyforma teherbírású hidak épülnének? Előfordul, hogy a járművek mindhárom hídon átakarnak menni..* (K, E.]N Á szovjet sebészek eredményei A Moszkvában tartózkodó argentin orvosküldöttség junius' 18-án meglátogatta a Szovjet Orvostudományi Akadémia -A. V, Visnyevszkij“ sebészeti intézetet. A vendégeknek bemutatták a gaz-* dag diagnosztikai és gyógyászati berendezéseket, továbbá az itt alkalmazott legújabb gyakorlati módszereket. A küldöttség tagjai különösen az égési sebek, az erdoarteriitis és egyéb betegségek gyógyításának módszerei iránt érdeklődtek. Az argentin orvosok jelen voltak az egyik operációnál. Egy Kurszk-területi kolhozparaszt bal tüdejében nagy ciszta képződött*, A ciszta eltávolításához sebészeti beavatkozásra volt szükség, félj kellett nyitni a beteg mellüregét. ^ A beteget A. V. Visnyevszkij, a Szovjet Orvostudományi Aka4| démia levelező tagja, az intézet igazgatója operálta. A műtét alatti a beteg beszélgetett a sebészekkel, minden kérdésre válaszolt* egyáltalán nem érzett fájdalmat. A tüdősebészetnél alkalmazott helyi érzéstelenítés a szovjet tu* dósok nagy vívmánya. Különösen azért nagyjelentőségű, mert! mindenütt, még a falusi kórházakban is alkalmazható. Az operáció során az orvosok a legtökéletesebb műszereket éái a legújabb szovjet készülékeket használták. Többek között alkal* mázták I. I. Szavcsenkov hangos sziv-röntgenellenőrző készülékét*! amely lehetővé teszi, hogy a sebész es az összes jelenlévők ne* csak lássák, hanem hallják is a beteg szívműködését. Az orvos: a vezeték végét hozzáérinti a szivkamrához, a mediastinumhoz* vagy az aortához és a készülék hangosan és pontosan jelzi a szív* hangokat. Az argentin orvosok elismerően nyilatkoztak az íntézetber| folyó tudományos kutató- és kísérleti munkákról. > Ami hiányzik Kispáliban SPÖRt Kora délután, tikkasztó melegben érkeztünk Kispáli községbe. Vihar előtti álmos hangulat nehezedett az egész vidékre. Az iskola előtt megálltunk. Azt reméltük, hogy itt is játszadozó, zsivajgó gyermeksereget látunk, nyájas óvónő felügyelete alatt, de a tanterem ajtaját zárva találtuk. Ott bizony egy árva lélek sem volt. Mentünk hátra a tanitó lakására. Ott csak kell valakinek lenni, — gondoltuk. Düledező lépcső vezetett a hepe-hupás köveze- tü folyosóra. Olyan volt az egész épület, mintha már régóta nem lakna benne senki. A tanítónőt sem találtuk meg. Egy kis cédula jelezte csak. hogy néha azért itt is megfordul valaki. Ez állt rajta: „Szolgálatban: Kovács Ella tanítónő. Lakása: Nagypáli.‘‘ Távoztunkban arra gondoltunk, milyen más volna itt az élet, ha néhány virgonc gyermek hancu- rozna az udvaron! Sehol semmi jele annak, kogy itt élet folyik. Az iskolával szemben egy idős gazda állt kinnt a kertkapuban. Tőle tudtunk meg egyet-mást. — Nézzék csak, amott az idősebb tanítónő kertje, övig ér benne a gaz, de még sem gondozza. Hát az tényleg siralmas képet nyújtott. Közben egy fiatalasszony is megállt mellettünk, karján egy kislánnyal és néhány nagyobb gyermek kíséretében. — És ezekkel nem foglalkozik senki? —• kérdeztük a gyermekekre mutatva. — Óvónő nincs a faluban, a tanítónő meg nem teszi meg, — mondta a gazda — pedig, de jó lenne, ha gondozná őket valaki, míg mi a mezőn dolgozunk — tette hozzá sóhajtva. Vájjon mit szólna a tanítónő, ha ezt hallaná? Kíváncsian kérdezősködtünk a kulturélet többi ága iránt is: —■ Foglalkoznak-e az élenjáró gazdák felköszöntésével? Van-e rigmus-brigádjuk? Mindegyik kérdésre csak a fe-> jét rázza: — Mi ilyenről nem hallottunk. Van ugyan mikrofon, az mondja be az élenjárók nevét, de ez még sem olyan megtisztelő. — Tudna-e néhány élenjáró gazdát említeni? — Mindenki igyekszik, de név szerint nem tudom, kik a legjobbak. Hogyan is tudná, amikor még versenytábla sincs a faluban! Pedig mennyire hiányzik. Nemcsak ez, hanem az is, hogy foglalkozzanak nyáron is a gyermekekkel, hogy az úttörők is lelkesítsék köszöntőikkel az élenjárókat, serkentsék a lemaradókat. Ezek látszólag apróságok, de hozzátartozik ahhoz, hogy Kispáliban is jobban menjen‘a munka, még többet tehessenek uj kor- mányprogrammunk valóraváltá- sáért. Az atlétika ross Nagy tömegeket mozgat meg hazánkban az atlétika. Megyei viszonylatban. is elég szép eredmények születtek ebben a sportágban. Vannak emberek, akik élnek-halnak az atlétikáért, de annak fejlődését nem segítik elő. ellenkezőleg, gátolják. Sajnos, zalaegerszegi viszonylatban is fordulnak elő ilyen hibák. Városunkban csak a Bástya és Dózsa SK működtet atlétikai szakosztályt. A Bástya SK atlétikai szakosztályának edzője Feili Gyula, aki él az atlétikáért de ugyanakkor a rossz edzésmódszei-ekkel gátolja annak fejlődését. Mindig a meg:zakóit atlétákat hajszolja, akikben nagy reményeket lát. Nem nczl azt, hogy sokan még serdülő korban vannak és a sok edzéssel már egész fiatal korban tönkreteszi a versenyzőket. A serdülőket minden versenyen indítani akarja akár felnőtt verseny, akár ifjúsági. Jó példa erre a július 5-én Nagykanizsán megtartott MEGJELENT az Anyag- és Adatszolgáltatás c. folyóirat legújabb összevont száma. A !ap a következő főbb cikkeket tartalmazza: M. Constantineszcu, a Román Munkáspárt K. V. titkára, a Román Népköztársaság Állami Tervbizottságának elnöke: Az árutermelés és az értéktörvény a népi demokratikus rendszerben. G. Gansin: A Kínai Népköztársaság ipara a nagyarányú tervszerű gazdasági építésre való átmenet idején. V. Cseprakov: A nemzetközi monopóliumok és az imperialista táboron belüli ellentétek éleződése. B. Pokrovszkij, Sz. Brikin: A propagandamunka néhány kérdéséről. — INDONÉZIA Kommunista Pártja rohamosan fejlődik. Az egy év óta folytatott fokozott, felvilágosító muuka máris meghozta erednie, nyél: a pártnak az országban 1552 végéig SI67 szervezete volt. íz népszerűsítése felnőtt, atlétikai megyei bajnoksága A versenyen nem indult el Jakabffyj Erzsébet és Bencze Róna, a Z. Bás- tya két fiatal tehetséges versenyzője. Nem indultak el, mert fárad35 tak, a tuledzés kifárasztotta őket. Feili Gyula javaslatára a városi TSB erre fel Jakabffyt és Benczét .1 évre eltiltotta a kosár- és kézp labdától és félévre feltételesen ad atlétikától. Furcsa dolog, hogy valaki nem indul el atlétikai verse-' nyen, eltiltják más sportágtól. De rendelet: van arra is, hogy serdülő korban lévő versenyzőt csak orvosi engedéllyel lehet elindítani felnőt® bajnokságon. Gondolom, hogy aí Bástya nem fog várni az itteni ille-: tékesek intézkedésére, hanem az egész dolgot jelenteni fogja ad OTSB-nek azzal a kéréssel, hogy vizsgálja ki az ügyet és hozzon igazságos ítéletet. Pusztai Árpád, 3 a Z. Bástya sportolója, II—I—■—m—— !■ Ili —■!■■■!■— ■ I—IIIIIII— IWW A „PÁRTÉPITÉS“" OLVASÓIHOZ! ' V A ,,Páítépítés“‘ ebben a hónapban — a szokástól eltérően * nem a hó 10-én, hanem 20-án jelenik meg. A július 20-án megjelenő szám július—augusztusi kettős szám lesz. mozi Zalaegerszeg, julius 9-töl 15-ig: LAMMEKMOORI LUCIA ★ Nagykanizsa, julius 10-től 15 ig: REJTELMES SZIGET Z A L A A Magvar Dolgozók Pártla Z3ls megyei Bizottságának laoja. — Felelős szer' Itpsztö ás kiadó: Darabos Iván. — Szer» ke-ztfí^ég: Zalaegn«zeg. Kossuth Lajos* utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg Széchenyi tér 4. Telelőn: 102. — Készült a Vasmegvet Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca 6- Telelőn: 7$. - P«leiő* vezető: Hofmann Mikid*. cAiatá katana Ahol most vágja onnan belátni mélyre a dombsor zugába, minden szögletébe. Három falu is ide mutatja sorba házait. S lelátni innen a volt majorba. OH volt bölcsője és onnan indult útba. Előbb csak tipegve. Majd. társakba fogózva. S ki csak senki volt s még gv/nyára se telelt, őrzi már a népét: katona, hadnagy leli. S az apja jussát, az öles búzát vágja. Hajnal óta villog fegyvere: kaszája. HÁL JÓZSEF. Gondosabban válogassák ki a napköziotthonok vezetőit! A nyári munkák idejére Szentpéteruron is napköziotthon nyílt, A gondatlan kiválasztás miatt azonban a közelmúltban személycsere történt s most egy fiatal, alig 15 éves leányt bízott meg a megyei okta tási osztály óvodai előadója a szentpéteruri napközi otthon vezetésével. Kezdetben 32-es létszámmal indultak, a személycsere után azonban csökkent a létszám, 1(3—12 gyermek látogatja a napköziotthont. A lemorzsolódás oka: a szülők nem tartják elegendőnek a fiatal leány felügyeletét a gyermekekre. Osztjuk a szülők nézetét s javasoljuk az illetékesek nek, hogy gondosabb munkát végezzenek e téren. A fiatal munkaerőket természetesen foglalkoztatni kell, de első évben osszák be őket e téren tapasztalt, idősebb napköziotthon-vezetó'k mellé — mert tanulniok kell. Az aratás és cséplés nagy munkái folynak. A napköziotthonok segítsége nélkülözhetetlen a falu számára — a szeatpéteruriaknak is. Sürgősen meg kell találni hát a megfelelő megoldást!
