Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-16 / 165. szám

Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a magyar-bolgár ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából. — Pártélet: A pártszervezetek vezetőségei fordítsanak nagyobb gondot a párt sorainak további erősítésére. — „Megfogadjuk, hogy még jobban dolgozunk.*' VTllG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ IX. évfolyam, 165. szám. Még 4 napig jár a gyorsbeadási jutalom! Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai az állammal szembeni kötele­zettség teljesítésével járulnak hozzá a szocializ­mus építéséhez és ezzel együtt az életszinvonal gyors emeléséhez. Ök adják az élelmiszert, nyers­anyagot az iparnak, viszont az ipar cserébe gé­peket, iparcikkeket ad a dolgozó parasztságnak. Ezért nem mindegy, hogy mikor teljesiti beadá­sát dolgozó parasztságunk. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy az aratáshoz viszonyítva dolgozó parasztságunk el­maradt a behordási és cséplési munkálatokkal, pedig néhány nap múlva, 20-án lejár a gyors­beadási prémium határideje. Ugyanis minden olyan dolgozó paraszt, aki julius 10-ig eleget tett beadásának, mázsánként 5 forint, aki pedig julius 20-ig tesz eleget, mázsánként 3 forint jutalom­ban részesül. Ezzel elérik dolgozó parasztjaink azt, hogy jelentős felárt kapnak a kötelező be­adás után, ugyanakkor a bő termés következté­ben könnyebben tudják tárolni az odahaza ma­radt gabonamennyiséget és azt, amit majd sza­badpiacon tudnak értékesíteni. Vegyenek példát dolgozó parasztjaink a lete- nyei járás dolgozó parasztjaitól, akik árpabeadá­sukat 100 százalékban teljesítették még 10-e előtt és igy 5 forint felárt kaptak mázsánként a be­adásuk után. A letenyei járás dolgozó parasztjainak ezek után az a feladatuk, hogy ezt az eredményes munkát vigyék gyors ütemben tovább a kenyér­gabonabeadás terén is. Jobban kell fokozni a be­adási munkákat a zalaszentgróti járás dolgozó parasztjainak, akik az árpabeadásuknak még csak 35 százalékban tettek eleget, pedig az aratási munkákban az elsők közt járnak és igy semm. akadálya nincs annak, hogy a cséplési munkákat minél cd óbb teljes mértékben megK.zdjék. Jó példaként kell megemlíteni a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak tsz-t, ahol 10-e előtt 100 szá­zalékban eleget tettek ősziárpából a beadásuknak, ugyanakkor kenyérgabonából is már 100 mázsát adtak be államunknak és igy 1835 forint gyors­beadási jutalomban részesültek. Vagy például Dervalics István hahóti 15 holdas dolgozó parasz­tot, aki ősziárpából takarmánygabonabeadását 100 százalékban teljesítette, és ennek megfelelően kapta meg a gyorsbeadási prémiumot. Sorolhat­nánk tovább: Kocsis Károly hahóti 10 holdas dol­gozó paraszt, Káta János 4 holdas zalaegerszegi dolgozó paraszt, akik a géptől azonnal, még 10-e előtt teljesítették takarmánygabonabeadásukat. Megvan a jó termés, minden dolgozó paraszt könnyen tudja teljesíteni beadását, ha ennek megfelelően gyorsan hozzálát a már learatott ga­bona behordásához és annak elcsépléséhez. Ezzel is mutassa meg dolgozó parasztságunk azt, hogy támogatja pártunk politikájának, a kormány pro- grammjának megvalósítását. Pártunk, kormá­nyunk fokozottabb segítséget biztosit a dolgozó parasztok számára, hozzájuttatja őket műtrágyá­hoz, állatállományuk részére ingyenes állatorvosi vizsgálatot ad és biztosítja mindazokat a lehető­ségeket, hogy dolgozó parasztságunk biztosan, gazdálkodhasson, fokozza a többtermelést és ezzel saját maga és országunk boldogulását segítse elő. Dolgozó parasztságunk úgy válaszoljon erre, hogy a cséplőgéptől teljesítse a minisztertanácsi hatá­rozatnak megfelelően gabonabeadási kötelezett­ségét, mert államunk is ennek megfelelően tudja biztosítani a dolgozók életszínvonalának emelé­sét. Pártszervezeteink, tanácsaink minden segit- séget adjanak meg dolgozó parasztságunknak, hogy ezeket az adott lehetőségeket teljes mérték­ben ki tudjuk használni, dolgozó parasztságunk pedig igényelje a helyi szervek segítségét min­den munkában, g Pártszervezeteink kommunistái, a népneve­lők keressék fel a dolgozó parasztokat és beszél­jenek el velük arról, hogy mit jelent a gyors­beadás saját maguk és az ország számára. Ebből a munkából jobban vegyék ki részü­ket a cséplőgépellenőrök és ne nézzék tétlenül azt, hogy a szervezetlenség miatt nincs mit csé­pelni, hanem végezzenek szervező és politikai munkát a dolgozó parasztság között, ismertessék a kedvezményeket, a prémiumot a beadás vona­lán és serkentsék a parasztságot a gyors behor- dásra, cséplési munkákra, hogy Zala megye első­ként jelenthesse, hogy végzett a csépléssel és ez­zel egyidőben a beadást is 100 százalékra tel-' jesitette.-• Kópicz István Ára 50 fillér 1953. julius 16. Csütörtök Minden fogattal hordjuk a gabonát! Néhány hold híján befejeztük megyénkben az aratást s ezzel megteremtettük az első feltételét annak, hogy mielőbb uj gaboná­ból készült kenyér kerüljön a dolgozók asztalára. A feladat most az, hogy az aratáshoz hasonlóan, ugyanilyen gyors ütemben vé­gezzék községeink dolgozó parasztjai a behordás munkáját is. Ne legyen ezekben a napokban egyetlen fogat, amelyik ne ezt végez­né. Az időjárás még sok kárt tehet a tarlón hagyott gabonákban. Egy esetleges vihar szétszórhatja a kereszteket, vagy egy esetle­ges jégeső bizony igen jelentős szemveszteséget jelenthet. A járások közül a nagykanizsai járásban halad aránylag leg­jobban a behordás. Ösziárpából már alig van a tarlókon és leg­utóbbi jelentésük szerint búzából 2000, rozsból pedig 1800 holdról hordták be már a termést. A letenyei és a lenti járás körülbelül egyformán halad. Az ősziárpa behordását lényegében befejezték, azonban igen lassú és vontatott ütemben halad a kenyérgabonáé. A járási tanács és a köz­ségi tanácsok sokkal nagyobb gondot fordítsanak erre a munkára. Tegyék szervezetté a behordást, felvilágosító munkával érjék el, hogy a dolgozó parasztok egymást segítsék. Fogjon össze több szomszédos gazda s együttes erővel dolgozzanak azért, hogy mi­előbb aszlagban legyen a gabona, s mielőbb megkezdődhessen a cséplés. A zalaegerszegi járásban még az ősziárpából is mintegy ezer hold termése kint van a tarlón. Sokkal jobban kell mozgósitani, hogy ez a hiányosság megszűnjön. Ugyanakkor alaposan meg kell gyorsítani a kenyérgabona behordását is. A járás községei vegye­nek példát Zalatárnok és Babosdöbréte községekről, ahol jó ütemben folyik ez a munka. Legjobban a zalaszentgróti járás maradt le, holott ebben is nekik kellene az élen járni, hiszen elsőnek fejezték be a búza és rozs aratását. Nem nézhetik tétlenül ezt a lassú, vontatott munkát a zalaszentgróti járás vezetői, hiszen a behordásban való lema­radás nemcsak a tarlókon lévő gabonát veszélyezteti, hanem ez azt is jelenti, hogy lemaradunk a cséplésben. Minden nap késede­lem azt jelenti, hogy később kerül uj kenyér az asztalra. Rákosi elvtárs beszéde után meggyorsult a beadás Csődén Csődén tanácsülésen beszélték meg a község dolgozó parasztjai Rákosi elvtársnak a budapesti aktivaérte- kezleten mondott beszédét. A nyil­vános tanácsülésen úgyszólván tel­jes számban megjelentek a község dolgozói. Valamennyien igen nagy megelégedéssel vették tudomásul, hogy kormányunk intézkedései még biztonságosabbá teszik a dolgozó parasztság munkáját. Ezt fejezte ki az a tíz hozzászólás, amiben elmon. dották, hogy most már még érde­mesebb jól gazdálkodni, hiszen ezzel valamennyiük jobb, boldogabb életé: segítik elő. örömmel beszélt erről Horváth Ferenc 6 holdas dolgozó paraszt is, aki egyik legpéldamuta­tóbb gazdája a községnek. Devecz Jenő 4 holdas dolgozó pa­raszt pedig azzal fejezte ki megelé­gedettségét, hogy felajánlotta: még augusztus hónapban teljesíti barom, fiból és tojásból egészévi begyűjtési kötelezettségét. Felszólí-otfa a köz­ség dolgozó parasztjait, hogy kö­vessék a példáját. Olyan dolgozó tette ezt a felhívást, aki szintén a község élenjárói közé tartozik. To­jásból már eddig is több, mint há­romnegyedévi kötelezettségének ele. get tett, baromfiból szintén, őszi­árpa begyűjtési kötelezettségének ugyancsak eleget tett. A tarlóbuk­tatást is elvégez'e már és 2 holdon most végzi a másodvetést. Felhívása nem maradt eredmény- télén, mert másnap már 15 kiló to­jást szállítottak a kicsiny községből a begyüj tökélyre. JtvormanyzamnK lehetőséget adott dolgozó parasztjainknak előcséplésre, hogy családtagon­ként egy-egy kereszt gabonát csá­pé’tethetnek. Sokan azért is élnek e lehetőséggel, hogy felmérjék a várható termést és azért, hogy mielőbb uj kenyeret szeghesse­nek. Ez ösztönözte a ságodi dolgozó parasztokat is előcséplésre. Bo- ronyák József 5 holdas dolgozó paraszt például négy kereszt bú­zát vitt a cséplőgéphez, melyből 240 kiló szem lett. Az ellenőr, a cséplőgép vezetője és etetője kis­sé csodálkoztak ezen és annyit mondtak: „ilyen búzát az idén még nem csépeltünk“! De még Boronyák József sem akarta el­hinni, hogy búzája keresztenként 60 kilót adott. Odaállt a mázsa elé és saját szemével győződött meg az ellenőr állításának valódiságá­ról és csak annyit mondott: „Már aratás közben láttam, hogy a bú­zám jó termést ad, de azért ilyen eredményre nem számítottam. Ennek felét már most beadom a terményraktárba“ — Csakugyan a cséplőgéptől közvetlenül 114 kiló búzát adott be a zalaegerszegi föld­művesszövetkezet ságodi termény­raktárába. Példáját többen követ­ték: Fodor Istvánná 101, Karva- lics József 116 kiló búzát, Kámán Gyula 88, Kovács József 95, Sab- ján Józsefné 74 és Salamon János 54 kiló rozsot vitt a raktárba. Horváth József terményfelvásárló ünnepélyesen vette át az első bú­zát és rozsot. Arra kérte a dolgo­zó parasztokat, hogy beadásuk többi részét is közvetlenül a csép­lőgéptől teljesítsék, Ötéves a magyar-bolgár barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény Mind Magyarországot, mind Bulgáriát a di­csőséges Szovjet Hadsereg szabadította fel a fa­siszta iga alól és mindkét nép dolgozói előtt meg­nyitotta a boldogulás és a szocialista jövő felé vezető utat. A két nép közti barátság fontos té­nyezője az, hogy mind Magyarországot, mind Bul­gáriát a hálás szeretet és szoros barátság fűzi fel­szabadítójához, a nagy Szovjetunióhoz, melynek példája nyomán építik a szocializmust és a Szov­jetunió által vezetett béketábor soraiban harcol­nak a békéért. 1948 julius 16-án a két baráti ország megkö­tötte a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény. Az egyezmény ská­lája évről-évre mindjobban kiszélesedett. A ma­gyar-bolgár árucsereforgalom az 1947 évihez vi­szonyítva kétszeresére emelkedett. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság közötti árucsereforgalom keretében Bulgária piritet, cinkkoncentrát, ólmot, különféle textilipari nyersanyagokat, különféle mezőgazda- sági cikkeket, vegyi cikkeket és dohányt szállított Magyarországnak. Ezzel szemben Magyarország különféle gépeket és felszereléseket, híradástech­nikai felszereléseket, hengerelt árut, vegyszere­ket, gyógyszereket exportált Bulgáriába. A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Nép- köztársaság — akárcsak a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország — a kölcsönös segítség szellemében megosztja egymással a termelési ta­pasztalatokat. A múlt évben a Magyar Népköz- társaság alkotmánya évfordulójának tiszteletére a bolgár vasutasok és bányászok versenyt indí­tottak, hogy határidő előtt szállíthassák az ércet és szenet a magyar ipar számára. A két nemzet irói, tudósai és művészei köl­csönösen támogatják egymást és ezzel hozzájárul­nak a két ország közötti kulturális kapcsolatok megerősítéséhez és a szocialista kultúra megte­remtéséhez. A magyar és bolgár dolgozók számos kiállí­táson, filmbemutatón ismertették meg a Bolgár, illetve a Magyar Népköztársaság kulturális éle­tének fejlődését. Ennek kapcsán 1952 szeptember 9-én nyilt meg Budapesten a Dimitrov-kiállitás, ahol a magyar nép közelebbről megismerhette a bolgár nép nagy fiának életét és harcát. 1952 májusában Bulgáriában magyar képző- művészeti kiállítás nyilt meg, ahol a bolgár dol­gozó népnek alkalma volt közelebbről megis­merni a magyar haladó művészet alkotásait. Ugyanakkor 1952 szeptemberében nálunk a bolgár filmhéten több bolgár film került elő­adásra, többek között Ivan Vazov, a bolgár klasz- szikus iró műve: „Az iga alatt‘‘, amit filmszínhá­zaink jelenleg is nagy sikerrel vetítenek. A szerződés aláírása óta összehasonlíthatat­lanul több bolgár mű jelent meg magyar nyel­ven, mint a háboruelőtti években. A többi között megjelent a bolgár Írók és költők antológiája. Ezen.kivül 12 szépirodalmi, 4 ifjúsági, több poli­tikai és tervgazdasági könyv is. Bulgáriában is több magyar mű jelent meg bolgár fordításban, a többi között Móricz Zsig- mond „Szegény emberek1“, Veres Péter „Pálya­munkások“, a Magyar Költők Antológiája, stb. A két népköztársaság között állandóan növekszik a kulturális kapcsolat és a két ország irodalmi művei iránti érdeklődés. Budapesten és Szófiá­ban a múlt évben megnyílt a bolgár, illetve ma­gyar kulturintézet, ahol előadások keretében ké­pekkel, könyvekkel és illusztrációkkal ismertetik a két nép kulturális fejlődését. A két nép közötti kulturális együttműködés elősegíti és lehetőséget nyújt, hogy az élenjáró dolgozók, a bolgár és magyar művészek tapaszta­latcsere utján jobban megismerjék a két ország kulturális fejlődését és elősegítsék Bulgária és Magyarország szocialista építését és még szoro­sabbra vonják a két nép közötti barátságot. Számos bolgár művész járt Magyarországon, illetve magyar művész Bulgáriában. Igen sok ösztöndíjas bolgár diák tanul Magyarországon, il­letve magyar diák Bulgáriában. Ugyanakkor az egyezmény keretén belül egyre nagyobb mére­teket ölt a csereüdültetés. Számos magyar dolgozó üdül a Fekete-tenger partján és sok bolgár dol­gozó gyönyörködik a Balaton és Mátra szépsé­geiben. A magyar-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény hozzájá­rul a két nép gazdasági és kulturális fejlődésé- hez, Ságodon is megindult a kenyérgabona begyűjtése

Next

/
Oldalképek
Tartalom