Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-15 / 164. szám

Ä Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke a jugoszláv kormányhoz u ha tárincidensek jelszámolása érdekében A magyar kormány május 6-án tiltakozóéit: a jugoszláv kormánynál a Góla falu közelében jugoszláv határszervek által elkövetett fegy­veres támadás ellen amelynek so­rán egy magyar határőr megsebe­sült. A jugoszláv kormány a jegyzék­re adott: válaszában a felelősséget ezért a hat ár incidenséit a valóság­nak meg nem felelően a magyar kormányra igyekezett hárítani és ugyanakkor felvétette a határinci­densek magyar-jugoszláv vegyesbi- zjoití'ság' által ,val,ó megvizsgálása-' nak kérdését. A magyar kormány erre a jegy­zékre julius 13-án adott válaszjegy­zékében megállapítja, hogy a ma­gyar-jugoszláv határon a jugoszláv halárszervek kihívó tevékenysége miatt előállott helyzetét a népek békéjével, és a nemzetek közötti bé­kés együttműködés érdekeivel ösz- szeegyezt élhetetlennek: tekinti. Rá. mutat a magyar kormány jegyzéke arra is, hogy a magyar kormány több alkalommal kénytelen volt tiltakozni a határforgalom jugoszláv részről való jogtalan akadályoztatása ellen, így legutóbb a Tisza jugoszláv sza­kaszán az évtizedek óta 1953-ig sza­badon közlekedő magyar hajók for­galmának megakadályozása miatt. Ez a tény is bizonyítja a jugoszláv kormány felelősségéti a két. ország közötti viszony megzavarásáért. A Magyar Népköztársaság kormá­nya — jelenti ki a jegyzék — kö­vetkezetes bckepolitikájához hívcn; egyik legfontosabb feladatának te­kinti a békés együttműködés bizto­sítását az összes népekkel. Ezért, amennyiben a jugoszláv kormány­nak komoly szándéka, hogy együtt­működjék a normális határmenti ál­lapot helyreállításában és a határ- incidensek megszüntetésében, a Ma­gyar Népköztársaság kormánya bé­kés törekvésétől vezettetve, a maga részéről célszerűnek tartja magyar- jugoszkív vegyesbizottság létesítését, amelynek feladata lenne kidolgozni azokat a rendszabályokat, amelyek a határincidensek megelőzésére al­kalmasak, megtárgyalni az eltűnt, illetőleg megrongált határjelek helyreállításának módját és végül megtárgyalni a magyar hajóknak a Tisza jugoszláv szakaszán való át­haladása elé gördített akadályok el­hárítását. Amennyiben a jugoszláv kormány — mondja végül a magyar jegyzék — egyetért! ilyen vegyesbizottság felállításával, úgy a Magyar Nép- köztársaság kormánya részéről nincs akadálya annak, hogy a bizottság munkáját mielőbb megkezdje (MTI). Az egyiptomi eseményekről Kairó (TASzSz). a sajtó közli, hogy Egyiptemban julius 13-án reggel országszerte kihirdették a rendkívüli állapotot. Különleges in­tézkedéseket tettek Nagy-Britannia cs az Egyesült Államok diplomáciai képviselete őrzésének fokozására. Nagy-Britannia és az Egyesült Ál' lamok kairói nagykövetségét harci- kocsikkal és páncélautókkal felsze­relt, megerősített egyiptomi katonai osztagok őrzik. A Szuezi-csatoma- övezetben fekvő Izmailiában —• je­lentések szerint — julius 13-án. reg­geltől kezdve megfigyelhető volt az angol csapategységek mozgolódása. Az izmailiai angol helyőrség meg­erősítéseket kap. A tudósító szavai szerint az angolok teljesen el akar­ják szigetelni Izmailiát az ország többi részétől. A lapok közük, hogy Nagiib tá­bornok nem volt hajlandó fogadni Hankey egyiptomi angol ügyvivőt. Hankey ezután követelte, hogy Fav- zi külügyminiszter fogadja. Eavzi ezután fogadta Caffery amerikai nagykövetet, Caffery Favzival tör­tént találkozása előtt) tanácskozott Hankey angol ügyvivővel. Az „Al-Zamane“ című lap tudó­sítója jelen/i Izmailiából, hogy az angol őrjáratok barrikádokat emel­nek az utcákon. Az angol parancs­nokság kihirdette a városban a rend­kívüli állapotot Külföldi lapok Berija leleplezéséről KÍNAI népköztársaság. A kínai sajtó nagy figyelmet szentel Berija bűnös párt- és ál­lamellenes tevékenysége leleple­zésének. A lapok rámutatnak: ez a le­leplezés a szovjet állam erejének és hatalmának további szilárdí­tását szolgálja. A ••Zsenminzsibao* julius 12-i "A Szovjetunió Kommunista Párt­ja egységének megszilárdítása az egész világ dolgozóinak érdekeit szolgálja“ cimü vezércikkében rá­mutatott, hogy Berija bűncselek­ményeinek leleplezése és az SzKP Központi Bizottságának ha­tározata, amely Beriját kizárja a pártból,- továbbá a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozata, amely Beriját levált­ja tisztségeiből és bíróság elé ál­lítja — nagy győzelem az SzKP sorainak további szilárdításáért és egységéért vívott harcban, nagy győzelem az egész világ dolgozói számára, mert az SzKP állandó erősítése megfelel a világ dolgo­zói létfontosságú érdekeinek. LENGYELORSZÁG. A Trybu­na Ludu, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi lapja ve­zércikkben foglalkozott az SzKP Központi Bizottságának teljes ülésével. A lap megállapítja: Be­rija, a nép ellensége által a kül­földi tőke érdekében elkövetett, a szovjet állam felforgatására irá­nyuló bűnös, pártellenes és állam­ellenes diverzió leleplezése és ár- tálmatlanná tétele hatalmas csa­pás a reakciós imperialista erők­re, bizonyítéka a párt sorai meg­bonthatatlan egységének és a néppel való kapcsolata szilárdsá­gának. CSEHSZLOVÁKIA. Valameny- nyi csehszlovák lap hirt adott az SzKP -Központi Bizottságának teljes üléséről, a határozatokról, valamint a pártbizottságoknak a kommunista aktívákkal a szövet­séges köztársaságok fővárosaiban és a Szovjetunió ipari központ­jaiban tartott teljes üléséről szóló beszámolókról. A Rudé Právó, a Csehszlovák KP központi lapja rámutatott: a csehszlovák, dolgo­zók teljes egészében osztják a Szovjetunió testvéri népeinek Be­rija gálád árulása miatt érzett jogos haragját. Csehszlovákia kommunistái, éppúgy, mint szovjet elvtársaink, fokozzák éberségüket, minden módon ja­vítják a tömegek körében végzett politikai munkát. BULGARIA. A bolgár sajtó is nagy figyelmet szentelt e határo­zatoknak. A lapok az SzKP Köz­ponti Bizottsága teljes ülésének határozata mellett közölték a Szovjetunió Szakszervezetei Köz­ponti Tanácsa Elnökségének nyi­latkozatát és más anyagokat is, ROMANIA. A Scanteia »A kommunista párt és a szovjet ál­lam törhetetlen ereje“ cimü ve­zércikkében hangsúlyozza, hogy a román nép gyűlölettel és meg­vetéssel bélyegzi meg a renegát Berija bűnös cselekedeteit és lel­kesen üdvözli a hozott rendsza­bályokat. ALBANIA. A Zeri i Popullit cimü lap a többi között ezeket írja: ..Az a feladat áll előttünk, hogy megerősítsük pártunk so­rait, fokozzuk a vezetés kollekti­vitását, helyesen válogassuk ki és alkalmazzuk a kádereket, fokoz­zuk a forradalmi éberséget, erő­sítsük a párt és a tömegek kap­csolatát, a dolgozókat a Szovjet­unió iránti szeretet szellemében neveljük, javítsuk a marxista-le­ninista nevelés ügyét.“ KOREAI NÉPI DEMOKRATI­KUS KÖZTÁRSASÁG. A lapok vezetőhelyen közölték az SzKP Központi Bizottságának teljes ülé­séről kiadott közleményt, a hatá­rozatot, valamint a Pravda julius 10-i, -A párt, a kormány, a szov­jet nép megbonthatatlan egysége" cimü vezércikkét. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÄRSASÄG. Berlin demo­kratikus övezetének valamennyi lapja vezető helyen közölte a tá­jékoztató jelentést és igen sok lap hozta a Pravda ismert, julius 10-i vezércikkét. EGYESÜLT ÁLLAMOK. Az SzKP Központi Bizottsága teljes üléséről kiadott tájékoztató köz­lemény széleskörű visszhangra ta­lált az USÁ-ban, s a sajtó kom­mentálja a jelentést. A hírügy­nökségek közük egyes kongresz- szusi tagok nyilatkozatát, akik úgy akarják feltüntetni Berija le­leplezését, mint a Szovjetunió bel­ső ..gyengeségének“ bizonyítékát. Ugyanakkor a Reuter hírügynök­ség nyilvánosságra hozta az ame­rikai külügyminisztérium orosz szakértőinek véleményét, amely szerint Berija leleplezését az egész szovjet rendszer megerősö­dése jelének magyarázzák. ANGLIA. A lapok, a hírügy­nökségek és a rádióállomások kö­zölték a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága tel­jes ülésének közleményét. Berija leleplezésével kapcsolatban sok lap jóslásokba bocsátkozik és fel­vetik azt a kérdést, lehetséges-e most a nagyhatalmak vezetőinek tanácskozása. A Daily Worker szerkesztőségi cikkében ezt Írja: ..Az angol népnek meg kell aka­dályoznia, hogy a reakció erői az Egyesült Államokban és Angliá­ban Berija leváltását újabb ürügyként használják fel a négy nagyhatalom tanácskozása össze­hívásának megakadályozására“j FRANCIAORSZÁG. A sajtó és a rádió közleményei után az AFP különböző politikusok nyilatkoza­tait közölte. Daladier volt minisz­terelnök kijelentette: -Berija le­leplezése ismét szembetűnően bi­zonyítja, hogy a párt Oroszor­szágban nagy erő marad“. Jules Moch volt miniszter azt mondot­ta: ..Törekednünk kell minden előzetes feltétel nélkül a négy nagyhatalom vezető személyisé­geinek tanácskozására“, A demokratikus francia sajtó kommentárjaiban közölte, hogy szó sincs semmiféle változásról a békeszerető szovjet politikában. Berija leleplezése a párt és a Szovjetunió népeinek győzelme, a béke győzelme és azok veresége, akik semmitől sem riadnak visz- sza a békeszerető népek táborá­nak megbontására irányuló hiá­bavaló kísérletek során. i MMmcsatlés kormányok külügyminisztereinek értekezletéről Szófia, (MTI). A „R^botaicsaszko Dolo“ a Bolgár Kommunista Bár központi lapja hétfői számában a három balkáni csatlós kormány kvi - ügy minisztereinek Athénben megtar­tott értekezletével foglalkozik. A cikk a többi között ezeket tartal­mazza : Washington utmuta/tásai alapján a belgrádi, athéni és ankarai kor­mányoknak közös vonalat kellő'.t ki- dolgozniok. és ezzel e.gyicl5ben fokoz, niok és kőnkre halmok kellett kato­nai együ'ttmüködfouket. Bizonyítja ezt az a tény, h.c;' Athénben megtárgyalták a három ország vezérkarai által oikéezítei t terveket a közeljövőben aláírandó ká'onai saCizBlés megkötésére vo­natkozólag. A burzr,oá sajtóban napvilágot látott jelen áao.-c szerint az athéni tanácskozás olyan kérdésekkel is fog, lalkozotl, amelyek egyáltalában nem tanúskodnak békesz.. lététről folytatódik a Rabotnicseazko Belő cikke. — így például foglalkoz'-ak Albániával, sőt a „Duna helyzeté­nek“ politikájával is. Jellemző tény, hogy a görög kor­mány nem mondott le Dél-Albánia elrablására vonatkozó igényeiről. A A „Combat“ című francia lap megjegyzi: „Itt ebben a kérdésben a két szövetséges: Görögország és Jugoszlávia étvágya találkozott. Törökország, Görögország cs Ju­goszlávia külügyminiszterének érte­kezletért; az Egyesült Államok vezető körei általános politikájának része­ként keü tekinteni. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége összehívta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának 5. ülésszakát HoszJcűfl (TASzSz)’. 'A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának Elnöksé­ge az alábbi törvényerejű rendeletet adta ki a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának összehívásáról: A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége 1953. juüus 28-ra, Moszkva városába összehívja a A kommunizmus Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának 5. ülésszakát K. Vorosilov, á Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára (MTI)'. építésének hírei MOSZKVA. A Volga jobbpart­ján,Szara to wal szemben fekszik Engels városa, a Volgán-tuli terü­letek egyik ipari és kulturális központja. A XIX. pártkongresz- szus irányvonalai értelmében uj textilipari központ épül itt; az engelsi textilkombinát. A hatalmas textilkombinát több gyárból áll majd, amelyek mind­egyike sokezer munkást foglal­koztat. A kombinát naponta sok­ezer méter textilanyagot fog gyár­tani. Az OSZSZSZK, Ukrajna, Bjelo- russzia és a többi szovjet köztár­saság nagyvárosaiban hús- és tej- feldolgozó üzemek épülnek. A. „Pravda‘‘-ban Ivan Kuzminih, a Szovjetunió könnyű- és élelmi- szeripari miniszterhelyettese többi között az alábbiakat Írja erről: Az uj üzemek létesítésével egy­idejűleg kibővítik és a legkorsze­rűbb technikával szerelik fel a meglévő vállalatokat. Sok üzem­ben bevezetik a vajkészités folya­matos módszerét, amely lehetővé teszi a vállalatok teljesítőképes­ségének több mint háromszorosá­ra való növelését. Az állati zsira­dékok előállítását ebben az évben 1940-hez viszonyítva kétszeresére emelik. Csaknem kétszeresére emelik a baromfifeldolgozó üze­mek kapacitását. Nagy figyelmet kell fordítani a minőség megjaví­tására és bővíteni kell a választé­kot, Jelentősen emelkedik majd a kész- és félkész ételek gyártása. Ez év harmadik negyedében csak a moszkvai, leningrádi, szverdlovsz- ki, gorkiji húskombinátok napon- ta több mint 3 millió adag kott-> letet, 500 ezer adag husderelyét, 400 ezer adag egyéb félkész hús-* ételt és sok más készítményt bo- csátanak ki. MINSZK. Bjelorussziában úgy­szólván naponta helyeznek üzem­be burgonya-, zöldség-, gyümölcs- és gombafeldolgozó gyárakat« A konzerv-- és zöldségszáritó ipar az utolsó öt év alatt négy-, szeresére növelte termelését. Há­rom uj konzervgyár épül, 100 mil­lió doboz konzerv évenkénti telje-- sitőképességgel. SZTÄLINABÄD. Tádzsikisztán­ban jelenleg 704 gép- és traktorál­lomás, állattenyésztő gépállomás működik, amelyeket a legkülön­bözőbb gépekkel láttak el. A szántóföldeken a kézierővel végzett munkát mindinkább helyettesítik a gépek. A gyapot­termelő kolhozokban a ve-» tést és a betakarítást teljes egé­szében gépekkel végzik. Ebben az évben 800 gép látja el a gyapot be­takarítási munkáit és ezzel a gya­potszedők tízezrei dolgozhatnak más munkaterületen. A gabona- betakarítást és a szénakaszálást csaknem 90 százalékban gépesí­tették^ Szomorú aratás a kapitalista országokban Áz Egyesült Államokban a kis- és középfarmerek milliói szo­morúan végzik az aratást s még szomorúbban gondolnak az ara­tás utáni időkre. Munkájuk gyümölcsét potom áron felvásárolják. Termékeik árának nagyrészét a bankoknak kell kifizetniük, adós­ság fejében, ugyanakkor az eddiginél sokkal drágább áron kell megvásárolnak a vetőmagot, gépeket, műtrágyát és a többi, mun­kájukhoz szükséges eszközt. Mind többnek kell megválnia földjétől. 1940-től 1950-ig 750 ezerrel csökkent a farmerek száma. A tönkre­ment farmerek földjeit a nagyfarmerek vásárolják fel. Helyzetüket súlyosbítja az a körülmény is, hogy az amerikai kormány a válság jelei miatt csökkenteni akarja a mezőgazdaság termelését. Az Ü. S. News and Wordl Report ciműlap írja: „Eisenhower és a kor­mány kénytelen lesz szigorúbban ellenőrizni a mezőgazdaság ter­melését. A jelenlegi 77 millió hektár helyett csak 60 millió hektárt szabad búzával bevetni. Gyapotot pedig 28 millió hektár helyett csak 18 millió hektáron lehet termelni. Szomorú kilátások ezek a kis- és középfarmerek előtt,­* Jugoszláviában a dolgozó pa­rasztok helyzete igen súlyos. Amíg a Szovjetunióban és a népi demo­kráciákban gazdag, bő termés be­takarítására készülnek, addig a jugoszláv lapokban ilyen önvallo­mások jelennek meg: „Mezőgaz­daságunk igen elmaradott — Írja a Zágrábban megjelenő Vjesnik i című lap. — Ilyen körülmények között nem számíthatunk jelentős terméshozamra“. Ugyanez a lap beismeri azt is, hogy a föld 80 százalékának megművelése Jugo­szláviában a legkezdetlegesebb módon történik. Az állatállomány is jelentősen csökkent. A szarvas- marhák száma 1949-től 1951-ig 5.264.000- ről 4,720.000-re, a juhoké 11.650.000- ről 10,267.000-re esett, ★ Spanyolországban igen rosszak az ezidei kilátások. Erről szólva a következőket írja a Die Tat cimű svájci burzsoá lap; j „Mint a spanyol kormányköröktől és a mezőgazdaság területén mű­ködő szervektől származó hírekből kitűnik, az 1953. évi aratás ki­látásai rendkívül kedvezőtlenek/' A cikk szerint ennek a szárazság az oka. Az igazság azonban az, hogy Spanyolországban korszerűt­len a földművelés és modern agrotechnika jóformán nem létezik. Ez tehát a magyarázata annak, hogy — mint a cikkből kitűnik — az idén a búzatermés 27, a rozs, árpa, zab 23—40 százalékkal keve­sebb lesz számításaik szerint a tavalyiakhoz képest ★ Franciaországban a mezőgazda­ság súlyos helyzete miatt tömege­sen elmenekülnek a falvakból. 1880-tól 1952-ig a parasztgazdák és a mezőgazdasági munkások száma 11 millióról 6.5 millióra csökkent. A parasztifjuság azért menekül el a falvakból, mert nincs meg az eszköze ahhoz, hogy gazdaságot alapítson, másrészt, mert senki nem tesz semmit a pa­rasztság életkörülményeinek meg­javításáért. Az iparcikkek ára há­rom és félszeresére nőtt, a mező­gazdasági cikkeké pedig két és félszeresére. A drágaság mellett az élelmiszer trösztök is hatalmas nyereséget zsebelnek be a dolgozó parasztok bőrére. A Say cukor­tröszt 1947-ben 70 millió, 1951-ben pedig 548 millió hasznot vágott zsebre. A francia dolgozó parasz­tok szomorúan látják, hogyan fö­lözik le a hasznot, nekik csak a kemény munkát hagyják meg- Azért tömörülnek mind egysége­sebben a munkásosztály mögé, hogy harcoljanak jobblétükért, or­száguk szabadságáért, a békéért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom