Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-10 / 160. szám

PÁR 7 ÉLEI* Munkában, beiyláliásban példát mutatnak a kápolnapusztai ÁG kommunistái A *1 937-et írtak, amikor a bu­dapesti központi papne­velde kápolnapusztai gazdaságában summás voltam. Nem valami kei lemes érzéssel emlékszem visz- sza erre az időre... Magam előtt látom a ménes-istállót, ahol 80- 90 summás velem együtt a szál mán töltött el számtalan éjjelt. A rengeteg egér és patkány gondos­kodott „nyugodt“ pihenésünkről. Minden délben az „ebédlőnktől“' kb. 10 méterre eső istállóban az ökrök bőgése szórakoztatott ben­nünket. Nem beszélve a summás- konyháról, aminek első része egy­ben ebédlő is volt, az asztalt pe­dig ä térdünk helyettesítette. A konyhától pár méterre ott díszel­gett a trágya telep, mely párolgó illatával még „kellemesebbé““ tet­te ebédünket. Mit sem törődtek ezzel az urak, nekik az volt a fontos, hogy a summás kora tavasztól kezdve, késő őszig minden nap látástól- vakulásig' dolgozzon, havi 1 má­zsa gabonáért és 2.50 pengőért. Emberhez méltó szállásról és ebédlőről nem gondoskodtak, de kellő számú hajcsárt biztosítottak mellénk, akik egész nap „ösztö­nöztek“ bennünket a több mun­kára. Keserű kényszer és roboí volt a sorsunk. Mindez élesen rajzoló­dik ki emlékezetemben, amikor a kápolnapusztai állami gazdaság­ban járok. Az akkori álmunkat! látom megvalósulva. gazdaság a dolgozó nép vagyona. Tágas, tiszta és egészséges üzemikonyha és szál­lás van biztosítva a dolgozók ré­szére. Kulturház áll rendelkezé­sükre, rádiószó mellett ebédelnek Jópáran vannak itt. akik a múlt ban ezen á helyen summáskod- tak. Nem felejtik el azt az időt ezért magukénak érzik a gazda­ságot, felelősséget éreznek a gaz­daságban minden munkáért. Ezt a felelősséget érzi Pál Jó­zsef elvtárs is, a gazdaság párt- szervezetének titkára. Legnagyobb feladatának tartja a dolgozók megbecsülését, a dolgozókról való gondoskodást. Ugyanakkor neveli tanítja a dolgozókat. A gazdaság fejlődésében, a dol­gozók nevelésében nagy szerepe van a pártszervezetnek. Egy pil­lanatra sem választják el a gaz­daság feladatait a politikai mun­kától. A pártszervezet vezetősége időközönként beszámoltatja a gazdaság igazgatóját munkájáról. A gazdaság problémái mellett rendszeresen értékeli a pártszer­vezet a kommunisták példamuta­tását. A kommunisták, példamutatását es felelősségérzetéi: bizonyítják az alább felsorolt események. gazdaság kommunistái párt- taggyűlésre készültek. A pártbizalmiak elbeszélgettek a ta­gokkal, felkészítették őket a tag­gyűlésre. A taggyűlést a legna­gyobb munkaidőben szervezték meg. A munka azonban egy perc­re sem állt meg. A két kombájn biztosan tört magának utat a ha­talmas árpatáblán. Folyt a szem és egymásután hagyták el a zsá­kokkal megrakott kocsik az ara­tás színhelyét. A pártszervezet az aratást ide­jében és jól megszervezte. Gon­doskodott arról, hogy a kommu­nisták a dolgozók között ara­nyosan legyenek elosztva.- Az aratás a jó előkészítő munka kö­vetkeztében zavartalanul halad. A gabona szárítása azonban ne­hézségek elé állította a gazdaság vezetőségét. Nem volt megfelelő hely, ahol a nagymennyiségű ga­bonát szárítani lehetett volna. Pál elvtárs nem esett kétségbe, hanem alaposan meggondolta, mit lehetne tenni. Javasolta, hogy a most felépített, de egyelőre még használatlan disznóakol lekövezett kifutója megfelel a gabons, szárí­tására. Javaslatát a dolgozók és a gazdaság vezetői elfogadták. 120 mázsa árpát helyeztek el a kifutóban. Este sokáig tanakod­tak, hogy lesz-e eső, behordják-e az árpát, vagy nem. A taggyűlés előtt a kommunisták még kutató szemmel kémlelték az eget, de felhőnek nyoma sem látszott. Nyugodtan kezdték meg a tag­gyűlést. "Pál József elvtárs párttitkár beszámolójában értékelte az eddig elvégzett munkát és megjelölte a további feladatokat. Minden munkát úgy kell megszerveznünk és elvégeznünk, hogy mindenért mi, kommunisták vagyunk felelősek ■—- mondotta többek között. A felelősségér­zet megmutatkozott a harcos hoz­zászólásokban is. Vállalásokat tet­tek az elvtársak, hogy minden időt kihasználnak az aratás gyors befejezése érdekében. Az állatte­nyésztésben dolgozó kommunis­ták vállalták, hogy aratóbrigádo­kat szerveznek és munkaidejükön túl ők is rész tvesznek az aratás­ban. A taggyűlés befejeződött, a gaz­daság minden dolgozója aludt már. csak a kommunisták voltak éb­ren. Harcos lendület töltötte el mindnyájukat, hogy még nagyobb feladatokat kell megoldaniuk. A taggyűlés utolsó perceiben villám fénye világította meg a termet melyet mennydörgés követett A ggodalom töltötte el egy szerre az elvtársak mind egyikét. Megázik a 120 mázsa ár pánk, ezt nem engedhetjük. Munkára elvtársak! — hangzott többfelől. Egy-két perc alatt a ké ső éjjeli órákban a pártszervezet minden tagja a sertésakolnál volt, hogy összetakaritsák az ár­pát. A felhő rohamosan közele dett a gazdaság fölé, dörgött, vil lámlott. Hideg szél fújt, de az emberekről csurgóit a veríték. Áz elvtársak a viharnál is gyorsab ban hordták az árpával teli zsá­kokat. Győztek! Háromnegyed óra alatt fedél alá szórták a ga­bonát. Amikor a szerszámokat helyre rakták, nagy szemekben kezdett esni az eső. „Győztünk“ mondták megkönnyebbülve dolgozók és nyugodtan tértek pi­henni. A kápolnapusztai állami gazda­ság kommunistái, mint ezídeig már több alkalommal, most is tettekkel bizonyították be, hogy felelősséget éreznek mindazért ami gazdaságukban történik. Az egykori álom valóravált. Az urak országából dolgozók ha­zája lett. És ezt a hazát odaadó munkával, harccal építik a dol­gozók pártunk, a kommunisták vezetésével. (P. F.) A harmadik negyedévi terv sikeréért! Tervszerűbb anyagellátást — gondosabb körültekintést a Fatömegcikk Vállalatnál Az üzemek tervteljesitősének leg főbb feltétele a gyártáshoz szüksé­ges anyagok biztosítása. Sajnos c téren, nem egyszer késések vannak. Ezt bizonyítja a Eaitömegcikk Vál­lalat elmúlt negyedévi 81.1 százalé­kos teljesítése is. A kefefa gyártá­sánál ugyan, behozták a lemara­dást, de a but orgy ártási részleg dol­gozói alaposan lemaradtak. A lema­radás oka onnan, származik, hogy a minisztérium anyagellátási osztálya uem gondoskodott megfelelően és időben a vállalat anyagszükségletei­ről. Mar javában, folyik a harmadik negyedévi terv feladatainak végre­hajtása, de a vállalatnál még sem a gyártási tervet, sem pedig a gyár­tandó anyag mennyiségéi nem is­merik. Ebben a ttegyodévben még nem kaptak a bútorgyártáshoz szük­séges anyagokból és ezért- a har­madik negyedévi tervük teljesítése veszélyben forog. Kellermann elvtárs, a vállalat igazgatója a dolgozók lelkesedéséről számol be, akik a nehézségeké1;, le küzdve igyekeznek a terv teljesítő sére. — Üzemünk felfejlesztése meg­történt, modern épületeket, gépeket kaptunk, de vállalatunk belső ka­pacitását az anyaghiányokozta ne­hézségeink miatt nem tudtuk ki­használni. Túl nőttünk a helyi mé­reteken, mert már hosszú idő óta a háztartáshoz szükséges közszük­ségleti cikkeke; gyártunk. Dolgozó ink minden erejükkel igyekeznek, hogy a lemaradást behozzák az év­végére —, ha megkapják a terv teljesítéséhez szükséges előfeltétele­ket. AMI MÉG GÁTOLJA A FOLYAMATOS MUNKÁT. — Nemcsak az anyaghiány az egyetlen, amely befolyásolja a tel­jesítményünket a ‘-érvét — hanem a villanymotorok tervezésének hibái is. — mondja Ifsics Ferenc művezető. — Nemrégen szerelték be a gépek meghajtómat orját. A felületes ter­vezés miatt azonban nem a mi áramkörünknek megfelelő villany- motorokat kaptunk, hanem 260 volt helyett 3S0 volt feszültségül. A naponta több órás munkakiesé­sünket, — amely ebből származik — jelentettük, de még eddig nem történt intézkedés a hiányosságok megszüntet ésére. Tudjuk, hogy az uj könnyűipari minisztérium létrejöttével felszámo. lódnak ezek a hibák, és megszűnnek azok a viszonyok, amelyek gátolták tervünk íeljesitésót. Ha megkapjuk feletteseinktől a segi-séget, nem két­séges &gv dolgozónk előtt sem, hogy teljesíteni fogjuk a tervne­gyed feladatait. ríOp. ieqipittzieiiik készülnek a (Ul'D-te 550 tagú művészdelegáció fogja képviselni a bukaresti IV. Világifjusági Találkozón a magyar kultúrát. A Debreceni Népiegyüttes kórusát, amely a művészeti együtte­sek második országos versenyén tűnt ki, az a kitüntetés érte, hogy mehet Bukarestbe. Az együttes 85 tagja Czövek Lajos irányí­tása mellett lelkesen készül. Járják a vidék városait és falvait. hogy bemutassák legszebb számaikat, amit az augusztusban Buka­restben összejött fiatalok előtt fognak bemutatni. A SzOT Központi Művészegyüttese először mutatkozik be kül­földön. A 60 tagú énekkar Farkas; "Állj be közibénk" cimü tö­megdalán, Kodály—Bárdos népdalfeldolgozásain kívül tréfás ma­gyar népdalokkal, román, francia, kínai népdalokkal, szovjet kó­rusművekkel készül. A Munkaerőtartalékok Központi Együttesének tánccsoportja ős zenekara, amely nagy sikerrel szerepelt már a berlini Világif- íusági Találkozón is, szintén készül Bukarestbe. HÁSZ LÁSZLÓ ÜVEGFÚVÓVAL a gyár udvarán elterülő füves tisztáson találkoztam először, amint éppen a fiatalokkal tár­gyalt. A néhányperees pihenőidő­ben mindig jól esik foglalkozni olyasmivel, amely megkönnyíti a munkát, segíti a termelést. A fia­talok azért szeretik ezt a 40 év körüli férfit, mert mindig ad át valamit a gazdag kincsestárából. A fiatalokból álló népes csoport a kormányprogrammról beszélt. Hász elvtárs szavai után egyre közelebb ülnek egymáshoz. A fiatal, szinte lányos arcokból meg­látni, hogy minden szót mohón szívnak magukba, — Valamennyiünknek szól a kormány programmja — mondot­ta Hász elvtárs. — Eddigi ered­ményeinkről, hibáinkról volt szó. Ez a beszéd kell, hogy bennün­ket is felrázzon, hogy még foko­zatosabban harcoljunk a selejt csökkentéséért, tervszerűen gaz­dálkodjunk az anyaggal. Még jobb munkát kell végeznünk és ez a munka, a dolgozók életszín­vonalának emelése mirajtunk is múlik. Mede Ferenc elvtárs, igazgató boldogan nézi a vidáman beszélő csoportot, s közben örömmel új­ságolja, hogy a hónap tervét ed­dig 116,9 százalékra teljesítették. — AZ ELMÚLT NEGYEDÉVBEN fokoztuk a selejt ellen a harcot, és az eredmény sem maradt el, mert az előbbi negyedévhez vi­szonyítva 13.7 százalékkal csök­kent a selejt. A programmbeszéd nekünk is megjelölte tennivalón­kat. A mi üzemünk is köz­szükségleti cikkeket gyárt, igy többek között vizes poharak, kancsók is tőlünk kerülnek majd a dolgozók asztalára. Ha mi se­lejtes árut hoznánk forgalomba, önmagunkat csapnánk be, és vaj Iamennyi dolgozót. Éppen ezért kezeljük nagy gonddal ezután a minőséget, Az üveggyár dolgozói Alkotmá­nyunk ünnepére jobb minőségi munkával és a termelési eredmé­nyek növelésével készülnek. Meg akarják gyorsítani a termelést és ezzel 40 ezer forint értékű forgó­eszközt adnak a hazának. A ter­melés önköltségét újabb 5 száza­lékkal akarják csökkenteni. AZ OLVASZTÓKEMENCÉKNÉL folyik a harc a jobb minőségű üvegért, a magasabb termelési eredmények eléréséért, a pártnak adott szó valóraváltásáért. Hász elvtárs üvegfúvó pipája végén izzik a folyékony üveg. A brigád ifjú tagjai lelkesen dolgoznak, hogy valóraváltsák az uj, nagy­szerű, a boldog ország építésének ragyogó programmját, ÜzemliahsSyezték az uszty-kameitagorszki vizierínvt Ä XIX. pártkongresszus irány­elvei az uszty-kamenogorszki vi~ zieröművet azoknak a nagy ener­getikai építményeknek sorában említik, amelyeket az ötödik sztá­lini ötéves tervben helyeznek üzembe. örvendetes hir érkezett: a na­pokban üzembehelyezték az uszty- kamenogorszki vizierőművet. 1948 február 24-én kezdték meg a balparti gáton a betonmunká­latokat. 1949 május 27-én kiszá­rították a balparti alapárkot és az exkavátorok megkezdték az árok medrének kimélyitését. 1950. október 28-án az Irtis jobbpartján a kőbánya és a bukó­gát pillérei között megindult az önkiüritŐ teherautók futószalag- szerű forgalma. A teherautókról sokezer tonna követ zúdítottak a folyóba. Tetejükbe óriási mennyi­ségű agyagos földet szórtak, igy 5 nap alatt szilárd gátpadka ke­letkezett a folyóban. Az Irtis balra fordult és a bukógát felé vette útját. Két valóságos óriás — az orosz és a kazah nép — a nagy szovjet haza többi népének segítségével rákényszeritette akaratát a hatal más folyóra. A baráti egységben összeforrott soknemzetiségű épi- tőkollektiva a párt vezetésével becsülettel teljesítette az eléje tű­zött feladatokat, Kulíuvagitáciával áss aratás sikeréért Pusztamagyat'ód, Becseliely, Ma­róé és Szentliszló községeiben szem­lélt ótő agitáció s módszerekkel segí­tik áz aratási munkát. Kapura, há­zak falára cigitációs jelszavakat ra­gasztanak, versenytáblán szemléltetik ■munkaverseny eredményeit. A lebenyei járás területén lévő mozikban tisztelethelyeket biztosit a- nak a legjobb mezőgazdasági és mű­szaki dolgozóknak. Bucsula, Szentliszló, Letenye köz­ségekben az aratási munkák ebéd­szünetében felolvasást tartanak. Homokkomarom községben „ara­tófalon“ szemléltetik a dolgozók aratási munkájának eredményeit s « begyűjtés gyors, lelkes teljesítő■ ét lligyác községben uitÖrŐbrigádol: ŐSE öntik az élenjáró gazdákat. Esztercgnye községben az úttörő- rigádok a kalászgyüjtésböl veszik Péntek, 1953 jul, 10, I ki részüket, s aratási szünetben bri- gádmüsorral köszöntik a cséplésnél ! dolgozókat. Gelseszigeten a kulturbrigád tag­jai felújították a „zacskóagitációt“ a gyors és sz e,m v ess t es égnél leüli aratás sikere érdekében. Újudvar községben a kulturbrigád tagjai a jól dolgozóknak elismerő oklevelet adtili át. Az élenjárókat aratás után lakásukon ajándékozták meg kultúrműsorral. Nagy báliban Begyűjtéssel a bé­kéért“ című előadás elhangzása u'áv. a ÍJISz aratóbrigád versenyre hívta ki a kispáli DISz aratóbrigádot. Németh Jeni/ versenyre hívta lei az egész falut, Felhívásához sokan csatlakoztak ZalaszenimiMlyon mozielöadáson He az előadás szüneteiben köszön'ik az élenjáró dolgozókat A községben 'íratásra serkentő plakátokat füg­gesztettek ki. Egyeíien posíahivaial bonyolítja le Zalaegerszeg posta­forgalmát. így aki a vasúton túl, vagy a Becsaliban, hát még az Ola-i városrészben lakik, kutya­golhat az egyetlen szem postára, s ott órákig állhat,, míg sorra ke­rül, hogy akár egy 20 filléres bé­lyeget vegyen, vagy csomagot ad­jon fel. Sok szó esett már a 2. számú postahivatalról, nem be­szélve arról, hogy a 3. számú sem maradna munka nélkül. ígéret is hangzott el. Itt az ideje, hogy e téren is te­gyenek valamit az illetékesek. A dolgozók munkájának megköny- nyitéséről, vele együtt életszínvo­nala emelkedéséről van szó. Ez a dolgozóknak nem közömbös. így hát az arra illetékeseknek lehet az, sem Miérí yan ftigyác EsgÜer&gnyén ?-igy is kérdezhetnénk a nagykani­zsai körzeti postahivalállói, Mert­hogy Rigyác Rigyácon van, az biz­tos, de a rigyáciak tiltakoznak ez ellen, az is biztos. Hogy került a rigyáci posta Eszteregnyére? Er­re csak a posta adhat kimerítő választ. Azt még megértik a falu dolgozó parasztjai, hegy a posta­alkalmazott szabadságra ment. de azt nem értik, emiatt miért kellett lezárni a község kellős közepében levő postahetyiséget. Pontosan most, az aratás-csépiés idején kell a szomszéd faluba a tikkasz­tó melegben átkutyagolni egy 20 filléres bélyegért? Nem lett volna észszerűbb erre az időre valakit a hivatalba áliitani, mint a falut megfosztani a postaszolgálattól? Gondolkodjanak ezen az illeté­kesek! A selejí csikgnfésével — lei eredményekért küzdenek az Üveggyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom