Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-05 / 156. szám
Tanuljunk a szovjet tapasztalatokból: Szélesforgácsolás A szép ifjúság A szovjet ifjúság az élet miniden területén uj sikereket, uj győzelmeket ér el. ők az ujtipusu emberek, akiknek kezében a munka művészetté válik, akik tudatosan látnak a nagy célok megvalósításához. A mi ifjúságunk olyan példaképet választ magának, mint Iván Glazkov, a fém- megtakaritási mozgalom kezdeményezője, vagy Nazarova, aki a gépek szocialista megőrzését vállalta. „Ezek a fiatalok és követőik megoldják a számukra kitűzött feladatokat, mégha azok sokszor nem is könnyűek. A most bemutatásra kerülő ..Szép ifjúság“ cimü szines szovjet film ipari iskolás fiukról és leányokról szól. Nem hibátlanok ezek a fiatalok, de lelkesedésük lobogó tűz, amely lángralobbant minden csüggedőt, s számunkra is mutatja az utat. Reggel van. A felkelő nap sugarai ezer szinben csillognak a leningrádi utcákon. A lágy szellő a fiatalok énekét hozza:-Felkelt a nap... aranyló hajnal Hív bennünket az ifjúi élet*-. A tanulók felelősségteljes munkára indulnak. A tanműhely nagy állami megrendelést kapott. Uj, függőleges fúrógépeket kell elké- sziteniök. A verseny hevében szép eredmények születnek, formálódnak a jellemek. Maruszja Rod- nyikova bátor és heves, Pása Szi- csov, a tanulótársa megfontoltabb, óvatosabb. Maruszja gyorsan elsajátítja a gyorsvágást és ezzel elnyeri a legjobb esztergályos címet. Hevességében azonban hibát hibára halmoz, szele- burdisága miatt selejtét termel. Társai szigorúan megbírálják: -nem vagy lelkiismeretes munkás“ — mondja mestere —, -korai még, hogy a többiekkel együtt a gyárba menj". Maruszja az is» kólában marad, pótolnia kell, amit elmulasztott. Hamarosan elérkezik a vizsga napja, s Maruszja izgatottan, de ugyanakkor büszkén áll a bizottság előtt. Arra a kérdésre, hogy mit kapott az iskolától, — igy felel: -az ipari iskola a tudomány útját nyitotta meg előttem, képesítést adott, megtanított szeretni foglalkozásomat“. A vizsga kitünően sikerült, Maruszja előtt most már nyitva van az ut az élet felé, hogy valóraváltsa elhatározását: odaadó, becsületes dolgozója legyen hazájának. A -Szép ifjúság" cimü film főszerepeit: Maruszját Rumjanceva és Pását Szokolov művészek alakítják. A vidám és derűs filmhez Szóló jev-Szedoj kellemes zenéje járul hozzá. Az „Elektroszila“ gyárban dolgozom, ahol eddig már három szakmát tanultam ki: karusszel esztergályos, marós és gyalus vagyok. Jelenleg a villany-motorké- szitő technikumban tanulok. Tanulmányaimat összekapcsolom gyakorlati munkámmal és ez segít abban, hogy újabb lehetőségeket találjak a gépek teljesítményének növelésére. Most a novaszibirszki gyárban készült hosszgyalugépen, dolgozom. E gép teljesítőképességével hosszú időn át baj volt: senkinek sem sikerült több, mint két nagyobb alkatrészt megmunkálni egy műszak alatt. Én talplemezeket munkáltam meg villanymotorok számára, de a fenti határt nekem sem sikerült átlépnem. Egyre többet törtem a fejem, hogyan tudnám fokozni a gyalusok munkájának teljesítőképességét. Egy alkalommal gyárunkba sürgős, határidős munka érkezett. A munkát az eddigi forgácsolási sebesség mellett nem tudtuk volna határidőre befejezni. Ekkor megkíséreltem, hogy az előtolást másfélről 2—3 milliméterre növeltem. A gép kitünően kiállta a próbát. Az üzem történetében először sikerült ezeket a lemezeket a réginél sokkal gyorsabban megmunkálni. De ezzel még nem oldódott meg minden probléma. Az alkatrész felszínén egyenetlenségek jelentkeztek. Igazat adtam a mesternek, aki figyelmeztetett, hogy a termelékenység növelése nem mehet a minőség rovására. Ekkor született meg bennem a gondolat, hogy minden alapkéshez egy pót, úgynevezett ütközőkést szerelek, amely nagyobb előtolás mellett lecsiszolná az egyen- letlenségeket. Grigorij Mihajlo- vics Ivanov, a 4-es számú műhely vezetője helyeselte indítványomat. Másnapra elkészítettük a pótkést, Az előtolást 4 milliméterre növeltük. Minden jól ment: az alapkés levette a durva forgácsokat, a pótkés pedig a felszint munkálta meg. Amikor az emelődaru munkapadom mellől elszállította a kész munkadarabokat, s az ellenőrző mester megvizsgálta: kiválónak minősítette munkámat. Kiderült azonban az is, hogy a pótkés, amelyet 250 milliméter távolságra helyeztünk el az alapkéstől és ezért utólag végezte a felszín simítását, nem jelentett időmegtakarítást. Uj kísérletezés kezdődött. Munkám közben és otthon is mindig ezen töprengtem. Alaposan átgondoltam és lerajzoltam a kések minden változatát és hogy közelebb hozzam a pótkést az alapkéshez, a gyakorlatban kipróbáltam a hajlított rugós ütközőkést is. De ennek ellenére sem tudtam megoldani a szélesforgácsolás alapvető problémáját. G. M. Ivanov művezető nagy figyelemmel kisérte próbálkozásaimat. Minden lehetőséget kipróbáltunk, de a két kés között még mindig maradt távolság és ez végeredményben értékes perceket és másodperceket vett el. Ekkor elhatároztam, hogy csak egy kést használok, amely mind a két műveletet — az alapforgácsolást és a simítást — együtt végzi el. Azokban a napokban, amikor az egész országban híressé váltak Vaszilij Koleszov, a Közép-Volga- vidéki gépgyár esztergályosának a szélesforgácsolásban szerzett tapasztalatai, meggyőződtem arról, hogy a helyes nyomon járok, amikor olyan szerszámot keresek, amely biztosítja az alap- és a pótkés közös működését. Hasonló késeket készítettem, mint Koleszov. Az önedző kések aljára 5 milliméteres lemezt erősítettünk. Ez a kés egyesítette magában a két kés funkcióját: a forgácsolással egyidejűleg a munkadarab felületével párhuzamosra köszörült lemez segítségével gondosan eltávolította az egyenetlenségeket. Az uj kés nagyobb előtolás mellett is kitünően kiállta a próbát. A későbbiekben kidolgoztam a legmegfelelőbb köszörülési szöget és az előtolást bátran 4 milliméterre emeltem. Végeredményben az uj alakú kés használata lehetővé tette, hogy a tartóasztal mozgási sebessége 35 méter percenként, forgácsolási mélysége 5—6 milliméter — az előtolás 4 milliméter mellett gépem teljesítményét a kétszeresére emelhessem. Azelőtt 2—3 talplemez készült el egy nap alatt, s ma már rendszerint 4—5 nagyobb munkadarabot munkálok meg. E kés a többi gyalusnak is lehetővé tette, hogy tökéletesen kihasználják a gép teljesítő képességét. Örömmel gondolok arra, hogy munkamódszeremmel, amelyet a többi üzemben is alkalmaznak, hozzájárultam a termelékenység jelentős emeléséhez. Nyikolaj Filippov gyalus, Leningrád GYERMEKSORS 18111-ben 1953-ban 1894 junius 10-éa a Zala hasábjain megjelent egy rövid, de annál érdekfeszit öbb hir- Címe: Ez is gyermekmenhely. Arról szól, hogy egykor milyen nyomorúságos körülmények között tartotta a dolgozó anya kicsi gyermekét. Szóról-szóra igy hangzik: „Borzasztó az, hogy a mezei munkásnép, különösen munka idején, mennyire elhanyagolja a kis gyermekeket. Hány magyar gyermek pusztád igy el a, nyári hónapokban! Most Zala-Egerszeg- rői egy ilyen szerencsétlen gyermek borzasztó haláláról értesít levelezőnk. A város halárában több napszámos és napszámomé dolgozott. Munka közben egy. napszámos felesége másfél éves kisfia számára lyukat ásott a földbe s abba függőlegesen beleid Utóit a a gyermeket. Azután a földdel övig betakarta a kisdedei és mint ki dolgát jól végezte, otthagyta. Mikor nagy idő múlva kisfiát újra fölkereste, a szerencsétlen gyermek, f elhatott volt s hülés következtében kevéssel rá meg is halt.“ ★ Ma 1953. julius 2-áti Írunk. Délelőtt 10 órakor letarolt gabonaföldek között száguldott velünk az autó a zalaegerszegi ^Dicsőség Sztálinnak“ tsz napköziotthona felé. Kisvártatva megérkeztünk, s megpillantottuk a játszadozó gyermekeket, összesen kilencen voltak. A kicsi udvart, ahol játszottak, részben veteményes, részben szépen rendezett virágoskert vette körül. Csak az óvónőt nem láttuk sehol, óvatosan közeledtünk a gyermekekhez és az óvónő után érdeklődtünk. Szégyenlősen és bátortalanul hajtották 1c kis boglyas fejüket és a virágosként közepén álló terebélyes cseresznyefa felé mutattak. Olt, ott! Senkit sem lehetett ugyan látni, de egy hang ezt kérdezte onnan a magasból: — Kit keresnek ? — Mi. bizony őt kerestük. Csakhamar megindul: lefelé és szerencsésen földet ért. Akkor néztem csak meg jobban a fiatal óvónőt, akit ilyen különös helyzetben leptünk meg. Egy. kori iskolatársam volt, aki a nyári szünidő alatt eljött' " ide óvónőnek, örömmel siettem, hogy üdvözöl, jem. ő volt az egyetlen, akit itt ismertem Mentegetőzött, hogy nem tud velünk kezet fogni, mert keze ragad a cseresznyétől. Mutatta a karján lévő kis kosárkát. Szép, egészséges szemű, ropogós cseresznyével volt. tele. Hirtelen elmondta, hogy a gyerekek tízóraira kenyeret kapnak sajttal és cseresznyével. Azért kellett felmennie a fára. Az iskolát eremben folytattuk: beszélgetésünket. Boros Jolán, a fiatal óvónő kérdéseinkre elmondotta, hogy a kilenc gyermek nagyobbrészt a tsz” dolgozóinak gyermeke. így pl. Magyar Mihály tsz.tagnak három kislánya, Ibolyka, Rva és Erzsiké is boldogan játszik ott, a többi kicsivel. Reggel nyolc órától délután ötig vannak ott a gyermekek. Szüleik nyugodtan dolgozhatnak kinn a földeken, nem kell aggódniok, ki ad enni a gyermekeknek, ki gondoz za őket, ki vigyáz rájuk. Kitűnő ellátásban részesülnek a napköziotthon, han, tizórait, ebédet, uzsonnát kapnak- Büszkén mondták, hogy milyen jő a „koszi“. Tegnap ka- larábéleves volt, meg pap. rikáskrumpli kolbásszal. — No és meg vannak elégedve a gyermekek szülei? — Hogyne, — mondja az óvónő —. Tudják, hogy jó helyen varrnak. — Meséi-e néha a gyerekeknek? — Vagy rövid dalocskákra megtanitja-e őket? — Igen, most tanulták azt: Hegyek, völgyek között zakatol a vonat. Mesélni is szoktam nekik, Bár az kévésüké érdekli őket, mint a játékilyenfajta csevegés között telt el az idő, s mi búcsúztunk a kedves gyermekektől. Egészen a kapuig kísértek bennünket. Amint az autó elindult, visszanéztem. Ott álltak borzas fejecskéjüket a ke. ritésnek támasztva, és ad. dig néztek utánunk, mig csak el nem tűntünk sze ni ük elől. Amig hazafelé robogtunk, elgondolkodtam Eszembe jutott az a dkj; a régi Zalából. Ha az „menedékhely“ volt, akkor emez — paradicsom. SZILVAS LENKE rC&bb iecjíiiég,et a fioitás-kitLfiipeiapaztfiak Közepes nagyságú iroda, falai zsúfolva polcokkal. A szoba közepén három asztal egymás mellé állítva, rajtuk felhalmozott iratcsomók. Itt dolgozik Török István, a zalaegerszegi posta kultúrfeleló'se. Felkerestük, hogy kultúrmunkájuk iránt érdeklődjünk. Jóleső örömmel és büszkeséggel mondta el, hogy kultúrcsoportjukat városszerte ismerik, mert minden megmozduláson résztvesznek színes műsorszámaikkal. Havonként tervet készítenek. A tervbe beleveszik részben azt, hogy milyen darabokat tanulnak meg, részben pedig azt, hogy azokat hol adják eló'. Legjobb munkát végez a tánccsoportjuk, amely egytől-egyig DISz- tagokból áll. Török István kultúrfelelős az elsők között említi meg Farkas Katót, a tánccsoport egyik tagját, aki példát mutat társainak azzal, hogy minden kultúrmunkából kiveszi a részét. Annál is inkább kötelessége példát mutatni — amit egyébként meg is tesz —, mert ő a DISz-titkár. A tánccsoport jelenleg két tánccal készül vidéki szereplésre. A bagodi és tőrjei gépállomásra szándékoznak menni, hogy műsorszámaikkal fokozzák a dolgozók munkakedvét az aratás időszakában. A színjátszók „Az esküvő” című darabbal készülnek, amelyet eloszd, itt Zalaegerszegen, később vidéken is bemutatnak. — Jelentős szerepe van a rigmusbrigádnak is — mondja Török István kultúrfelelős. A brigád rendszeresen szerepel és megdicséri azokat, akik jól dolgoznak, de ostoroz is eleget: azokat, akik hanyagok. A kultúrcsoport munkája nem kampányszerű — mint Török István elmondta —, hanem állandó és folyamatos. Miután ennyi szépet és jót hallottunk a pöstások kultúrmunkájáról, éppen távozni akartunk, amikor Török István kultúrfelelős így szólt: — Hanem van egy fennakadásunk is, ami hátráltatja a kultúrcsoport munkáját. Nincs elegendő zeneszerszámunk, nincs tánctanárunk. Vagy ott van a könyvtár, mintegy 260 kötet könyvvel. Nincs pénzünk, hogy kibő' vítsük, hogy a legújabb könyveket megszerezzük. Ezen pedig segíteni kell, mert megérdemli a kultúrcsoport, hiszen jó munkát végez. Es ezt a pösta üzemi bizottságának figyelmébe ajánljuk. , Megvédjük burgonyatermésünket Az elmúlt héten a mi községünkben, Zalaszentmihályon is találtak burgonyabogarat. Másnap már kora reggel kimentek a Kossuth tszcs tagjai a földekre, hogy megakadályozzák a további szaporodást. Két brigádot alakítottak. Az egyik vödrökkel, ásókkal, kapával indult útnak. Szénkéneg- gel beporozták a földet, s összeszedték a burgonyán található bogarakat. A másik brigád Mónok István vezetésével végezte ezt a munkát. Zalaszentmihály dolgozói éberen őrködnek a termés felett. A községi tanács is minden segítséget megad a burgonyabogár kutatóinak. A burgonyából várható gazdag termést megvédik minden kártevő ellen. FERENCZ GYŐZŐ tudósító. ipOrt VASÁRNAPI SPORTMŰSOR LABDARÚGÁS: Nagykanizsai Szpár- tákusz SK. labdarugótornája a Nagy- kanizsai Bányász II., Nagykanizsai Vasas, Nagykanizsai Kinizsi és a Nagy- kanizsai Szpártákusz csapatainak részvételével. Nagykanizsa, Vár-uti sporttelep. 16 és Í8 óra. ÖKÖLVÍVÁS: Tapolcai Lokomotiv— Zalaegerszegi Dózsa, barátságos. Zalaegerszeg, Szabadtéri színpad, 11 óra. LOVASSPORT: Zala megye 1953. évi lovasbajnokságai, Nagykanizsa, Loko- motiv-sporltelep, 10 óra. TEKE: Zala megye 1953. évi kisgolyós egyéni bajnoksága, Nagykanizsa, Ady- u., Lokomotiv-pálva, fél 9 óra. ATLÉTIKA: Zala megye 1953. évi atlétikai pályabajnokságai, Nagykanizsa, Bányász Vár-uti sporttelepe, 10 óra. SAKK: Nagykanizsa—Zalaszentgrót megyei csapatbajnoki mérkőzés, Nagykanizsa, VTSB-helyiség, 10 óra. ÚSZÁS: Nagykanizsa város férfi, nőf, serdülő, ifjúsági és felnőtt uszóbajnok- ságai, Nagykanizsa, Városi Strandfürdő. 18 óra. — Ügyeletes orvos ma. vasárnap Zalaegerszegen: dr. Kiss Sán- dorné Ady-u. 12. APRÓHIRDETÉS FELKÉRJÜK vevőinket, hogy tisztításra és festésre 6 hónapnál régebben be adott ruháikat 8 napon belül vegyék át, mert azokat a fennálló rendelkezések értelmében a Bizományi Áruháznak értékesítésre átadjuk. Nagykanizsai Patyolat Vállalat. (103) Terjessel 3 Z 3 I f mozi Zalaegerszeg, julius 2„tői 5-ig: SZÉP IFJÚSÁG ★ Nagykanizsa, július 2-töl 9-ig: gőgös.hercegnő ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős saer* kesztő és kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztő-ég: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos* utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyttér 4. Telelőn: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomdaipart Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca 6. Telefon: 75. — Felelőt vezető: Hofmann Miklóa. /
