Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-07 / 157. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! * Megelégedéssel és bizalommal beszélnek megyénk dolgozói a kormányprogrammról. (3. oldal.), — Érdemes többet termelni. (3. oldal.) — Pártélet: A zalaszen tbalázsi partszervezet az aratás, cséplés sikeréért. (3. oldal.) — A dióskáli téglagyár dolgozói teljesíteni akarják adott szavukat. (4. oldal.) — Gép­állomásaink és a cséplési munkák megszervezése. (4. oldal.) AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX, évfolyam, 157. szám. Ára 50 fillér 1953. mlius 7. Kedd Á legszélesebb nemzeti egység programmed Az országgyűlés megválasztotta az uj minisztertanácsot. Nagy Im­re elvtárs, a minisztertanács elnö­ke ismertette azokat a teendőket, amelyeket az uj kormány maga és az egész ország elé tűz és ame­lyeknek fő célja, nagyszerű köz­ponti gondolata: Magyarország népe jólétének, a munkásosztály és az egész lakosság életszínvo­nalának állandó emelése. Az uj kormány programmja nem egyszerűen egy lépést jelent előre utunkon, hanem rendkívüli jelentőségű fordulat gazdaságpo­litikánkban, országunk egész éle­tében. Nagyon jelentős, nagyon ko­moly eredmények vannak mögöt­tünk. Azért érhettünk el ilyen eredményeket az ország újjáépí­tésében, iparosításában, a szocia­lizmus alapjainak lerakásában, mert a dolgozó tömegek döntő ré­sze híven követte pártunkat és kormányunkat, híven támogatta népi demokratikus rendszerünket, amely számára szabadulást jelen­tett a kegyetlen kizsákmányolás­tól, a kapitalizmus nyomorától és önkényuralmától. S részben ép­pen nagy sikereink és eredmé­nyeink hatása alatt kezdtük túl­becsülni erőnket, messzebb nyúj­tózkodtunk, mint ameddig a ta­karónk ér. Felemelt ötéves ter­vünkben eltúloztuk a szocialista iparosítás ütemét, különösen a nehézipar fejlesztésének ütemét, tulgyors ütemben folyt a mező- gazdaság szocialista átszervezése, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése is. Nem mérlegeltük reálisan, he­lyesen országunk adottságait, erő­forrásait és nemzetközi helyzetét. Nem vettük figyelembe eléggé, milyen óriási könnyebbséget je­lent, hogy Magyarország nem el­szigetelt ország, hogy a kölcsönös gazdasági segítés és együttműkö­dés szálai fűzik a Szovjetunióhoz, a népi demokratikus országok­hoz, a népi Kínához. Az uj Ma­gyarországnak nincs szüksége ar­ra, hogy autarchiára, teljes ön­ellátásra, gazdasági elzárkózásra törekedjen, s ennek kedvéért ve­gye túlzottan igénybe az ország teljesitőképességét. Nincs szükség arra, hogy erőltessük olyan gaz­dasági ágak túlzott fejlesztését, melyekhez hazánkban nincsenek meg a kellő feltételek, amikor gazdaságosabb, hogy szükségle­tünket külkereskedelmi utón, a nemzetközi áruforgalomba való fokozottabb bekapcsolódás utján elégitsük ki. A túlzások, az elkövetett hibák kedvezőtlenül hatottak a lakos­ság életkörülményeire. Miközben hazánk szocialista fejlődésének perspektíváján, ragyogó jövőjén dolgoztunk.- elhanyagoltuk jele­net. így történt az, hogy a szo­cializmus alapjainak lerakása közben, ahelyett, hogy állandóan emelkedett volna a munkásosz­tály és a dolgozó nép életszínvo­nala, az utolsó időkben még visz- sza is esett. A dolgozó parasztság életkörül­ményeire kihatott, hogy a szocia­lista iparosítás túlzott üteme miatt nem tudtunk kellő figyelmet és anyagi erőt fordítani a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésére. A termelőszövetkezeti mozgalom túlzott üteme pedig, amellyel egyült sok önkényeskedés, túlka­pás járt — bizonytalanná tette a dolgozó parasztokat, ami viszorit kevesebb megművelt földet és ke­vesebb .gonddal megművelt földe­ket jelentett, tehát visszatartotta a mezőgazdasági termelés fejlődését. Nem volt megfelelő az értelmi­ség helyzete sem. Bár igyekez­tünk az értelmiségnek kellő anya­gi és erkölcsi megbecsülést bizto­sítani — rwóöis gyakori volt sze­repük, jelentőségük lebecsülése, s nem egyszer becsületes, jószándé- ku értelmiségiek indokolatlan gyanakvásba ütköztek és méltat­lan bánásmódban részesültek. Pártunk felismerte ezeket a hi­bákat, s nem habozott, hogy azo­kat nyíltan, teljes őszinteséggel a dolgozó nép elé tárja. A hibák nyílt, őszinte feltárása, pártunk önkritiká'a bizonyítéka és egyben biztosítéka a párt erejének, s a dolgozó néppel való összelő rrott- ságának. Csak az a párt képes ilyen nyíltan felvetni hibáit, amely hús a nép húsából, vér a nép véréből, s amely párt nem ismer nagyobbat a nép ügyének és érdekeinek hűséges szolgálatá­nál. A dolgozó nép meg fogja ér­teni, hogy a párt, amely nem ta­kargatja előtte hibáit, hanem leplezetlenül feltárja azokat, meg­érdemli a nép teljes bizalmát. Nem lehet kétséges, hogy a dol­gozó nép még sokkal szorosab­ban fog a párt és a kormány kö­ré tömörülni és még sokkal na­gyobb öntudattal és lelkesedéssel fogja követni azoknak a nagy­szerű céloknak elérésében, ame­lyeket a kormány programmjaban kitűzött. Az uj kormány gazdaságpoliti­kájának és egész fejlődésünknek továbbra is a szocialista iparosí­tás az alapja. De a szocialista ipa­rosítás nem öncél. Gyümölcsei ne csak a jövőben érlelődjenek meg, nanem napjainkban is: a szocia­lista iparosítás a dolgozó nép, el­sősorban a munkásosztály anyagi és kulturális helyzetének szünte­len javulásával járjon együtt. Ezért olyan ütemü iparosításra van szükség, amely az ország erőforrásait, teljesitőképességét helyesen mérlegeli s lehetővé te­szi a lakosság életszínvonalának állandó emelését. Ezért határozta el a kormány, hogy jelentősen csökkenti a ter­melési eszközök gyártásának, a nehézipar fejlesztésének ütemét és a lakosság állandóan növekvő igényeinek kielégítése érdekében gyorsabban fejleszti a ruházati és más szükségleti cikkeket gyártó könnyűipart és az élelmiszeripart. Gyökeres változás ez gazdaság- politikánkban. De ennek a vál­tozásnak semmiképp sem szabad zökkenőkhöz vezetnie, a terme­lés folytonosságának, a tervek teljesítésének biztosítása mellett kell végbemennie. Ha nem biz­tosítanék iparunk tervének tel­jesítését — nem biztosítjuk ha­zánk uj gazdaságpolitikájánál-: si­kerét, nem biztosítjuk az életszín­vonal állandó és tartós emelkedé­sét sem. A kormány máris néhány szá­A megyei tanács julius 6-i je­lentése szerint a rozs aratásában a zalaszentgróti járás érte el ed­dig a legjobb eredményt. Az ara­tást vasárnap is teljes lendülettel folytatták a járás dolgozó pa­rasztjai és vasárnap estig a beve­tett rozsteriiletnek mintegy 60 százalékát vágták le. A lenti és nagykanizsai járás körülbelül egyforma eredményt ért el a rozs aratásában. Mindket­tőben ki kell használni az idő minden percét, hogy szemvesztc- ség nélkül takaríthassák be a gazdag termést. Legjobban a le­mottevő intézkedést hozott a la­kosság ellátásának megjavítására. Bizonyos árcsökkentést hajtott végre, gondoskodott arról, hogy a legfontosabb élelmiszerekből na­gyobb mennyiség kerüljön forga­lomba. A termés betakarítása után, az őszi hónapokban na- gyobbmérvü javulásnak és ár­csökkenésnek kell bekövetkeznie. És a siker kulcsa most valóban elsősorban a munkásosztály kezé­ben van, hiszen . hazánknak ma még inkább, mint eddig, a munka országának kell lennie, a mun­ka és az állandóan emelkedő jó­lét országának. Nehéziparunk fej­lődésével együtt keil bőségesen fogyasztási cikkeket termelnünk. Uj gazdaságpolitikánk rém azt je­lenti, hogy hátat fordítunk a jö­vőnek, hanem azt, hegy egyszer­re építjük a jelent és a jövőt, hogy nemcsak gyermekeinknek, hanem magunknak is építjük az országot, nemcsak a cél fényes, amely felé tartunk, de az ut is, amelyen haladunk. Ezért szilárd munkafegyelemre, terveink telje­sítésére még nagyobb szükség van, mint valaha. A munkásosztály, amely az el­múlt években oly hűségesen kö­vette pártunkat és kormányun­kat, s nem egyszer igen nehéz körülmények között is nagyszerű munkát végzett a szocializmus alapjainak lerakásában — minden bizonnyal örömmel és lelkesedés­sel fogja gyorsabb felemelkedésé­nek feltételeit megteremteni. A szocialista iparosítás helyes ütemének megállapítása lehetővé teszi, hogy növeljük beruházá­sainkat a mezőgazdaságban, töb­bet fektessünk be a mezőgazda- sági termelés fejlesztésébe és iá- mogatásába. Nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy a mező- gazdasági termelés döntő részét az egyéni parasztgazdaságok ad­ják. A kormány elsőrendű fel­adatának tekinti, ho£;y felkarolja az egyéni gazdaságok teimelését, segítse azt munkaeszközökkel, felszereléssel, műtrágyával, ne­mesített vetőmaggal. Biztosítani kell azt is, hogy minden egyéni­leg dolgozó paraszt tudja, senki nem kényszerítheti vagy szorít­hatja arra, hogy > gazdaságát fel­adja vagy elcserélje. A kormány a paraszti tulajdon biztonsága és az egyénileg dolgozó parasztok termelésének zavartalansága ér­dekében már az idén megtiltja a szokásos őszi tagosítást. A kor­mány programmja helyesnek és szükségesnek látja a termelőszö­vetkezeti mozgalom lassítását; ez önkéntesség teljes érvényesítése érdekében a kormány lehetővé fogja tenni, hogy a gazdasági ev végén kiléphessen termelőszövet­kezetéből az, aki az egyéni gaz­tenyei és zalaegerszegi járás ma­radt el ebben a munkában. A za­laegerszegi járást hátráltatja, hogy nem megfelelő a gépkiliasz- nálás. Ezen a vonalon is javita- niok kell, ha be akarják hozni az élenjárókat. A cséplésben és begyűjtésben a nagykanizsai és zalaegerszegi já­rás között éles vetélkedés alakult ki az első helyért. Mindkettőben jó ütemben folyik ez a munka, bár a zalaszentgróti járás ered­ményei sem rosszak, tekintetbe véve jóval kisebb területüket. A cséplés ütemét főleg a lenti járás­dálkodáshoz akar vissz mérni. En­gedélyezni fogja a kormány azt is, hogy a tagság többségének kí­vánságára a termelőszövetkezetet fel lehessen oszlatni. A kormány egy sor további in­tézkedése — igy a szerződéses tea - meltetés kényszerének megszün­tetése, az ingyenes állatorvosi szolgáltatás, a begyűjtési rend­szer egyszerűsítése, a földek sza­bad bérbeadása és bárbevél ;le, a felajánlott földek szobai -vissza­vétele, a beadás nemteljesiíme miatt kivetett kártérítés eltörléfe, a földmüvesszövetkezc:'p.yl növeke­dő áruellátása — mind hozzá fog járulni ahhoz, hogy az egyenlíts dolgozó parasztok teljes bizton­sággal gazdálkodhassanak, már­kájuk gyümölcsét bőségesen él­vezhessék. A kormány ugyanak­kor jelentősen támogatn1 fogja a termelőszövetkezeteket, cir’segíte- ni tagjaiknak boidogu'ás át, hegy a termelőszövetkeze•.ek a fain ál­talános felemelkedése mellett is! vonzóerővel túrjanak. Ez a programm minden lehe­tőséget megad a parasztságnak, minden egyes parasztgazdaságnak termelése fejlesztéséhez, életvi­szonyainak komoly megjavításá­hoz. A kormányprogramm megva­lósításához, — amely a parasztság számára annyi előnyt és biztonsá­got jelent — a parasztságnak a törvényes begyűjtési és adóköte­lezettsége pontos teljesítésével kell hozzájárulnia. A kormány őr­ködni fog, hogy állampolgári kö­telezettségét mindenki teljesítse is, de a legerélyesebben védeni fogja a parasztság állampolgári jogait, a legszigorúbban fogja büntetni azt, ha valaki a köte­lességét becsülettel teljesítő pa­rasztot bármiféle pótkivetéssel, vagy másképp zaklatni próbálná. A lakosság szükségleteinek fo­kozottabb kielégítésére a kor­mány helyt fog adni a kisembe­rek magánvállalkozásának és biz­tosítani fogja a kisiparosok szá­mára az iparűzéshez szükséges anyagot és egyéb feltételeket. Sok panaszt orvosol a kor­mányprogramm azzal, hogy el­törli a pénzbüntetést, mint a munkások és alkalmazottak fe­gyelmezésének eszközét, hogy szi­gorúan ügyelni kíván a munka- védelemre és egészségvédelemre; hogy az indokolatlan túlóra és vasárnapi munka megszüntetését Írja elő. A dolgozókról való fo­kozott gondoskodás szellemében határozta el a kormány, hogy 1954-ben 40.000 uj lakást épittet, csaknem kétszerannyit, mint 1953-ban és Budapesten két év alatt rendbehozzák, tatarozzák az összes közületi lakóházakat. A gazdaságpolitikánkban elkö­vetett hibák — s a terme lőszövet­ban kell megjavítani. Rövidesen megkezdődik a rozs és búza csép- lcse és a lenti járás még az őszi­árpával is nehezen boldogul. A járási tanács és a községi taná­csok több figyelmet fordítsanak erre A tarlóhántásban és másodve­tésben a lenti és letenyei járás­ban van a legnagyobb lemaradás. Bár a lenti járásban vasárnap is jól folyt ez a munka, 110 holdon végezték el a tarlóbuktatást, még mindig aránytalanul sok a fel- szántatlan tarlójuk. kezeti mozgalom túlzott ütemü fejlesztése is — együitjártak ál­lami szerveink, hatóságaink sok olyan módszerévé', amely nem egyeztethető össze népi demokra­tikus rendszerünkkel. Igazság­ügyi és í’endőrségi szerveink, he­lyi tanácsaink munkájában nem érvényesült kellően a szocialista törvényesség. Túlsók bírósági és kihágási eljárás volt, burjánoztak a túlkapások a begyűjtésnél, az adózásnál, a kuláklista körül. Közhivatalainkban sokan feled­keztek meg' arról, hogy a nép szolgálata a hivatásuk, s ridegen, lélektelenül, bürokratikusán ke­celték az egyszerű emberek ügyéi. A kormány egyik legsürgősebb feladata a törvényesség, a jogrend megszilárdítása, az állampolgári jogok szigorú védelme. A kormány a legszigorúbb in­tézkedésekkel is biztosítani kí­vánja, hogy hatóságaink és helyi tanácsaink az utolsó betűig tisz­teletben tartsák az alkotmányban szentesitett népjogokat, népi de­mokráciánk törvényeit, védjék az állampolgárok jogait, személyes szabadságát és biztonságát, a nép­pel összeforrva éberen őrködje­nek dolgozó népünk érdekein és államunk biztonsága felett. A kormány programmja ezért Írja elő, hogy sürgősen létre kell hoz­ni a Legfelső Államügyészséget, mely a jogrend és alkotmányos­ság legfőbb őrzője lesz. A kormány a megbocsátás szel­lemében elhatározta, hogy az or­szággyűlés elé javaslatot terjeszt mindazok szabadonbocsátására, akiknek bűne nem annyira sú­lyos, hogy szabadonbocsátásuk az állam biztonságát, vagy a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné. Ennek a megbocsátásnak szelle­mében és a törvényes jogrend megszilárdítása szellemében a kormány feloszlatja az internáló­táborokat, megszünteti az inter­nálás intézményét. Lehetővé te­szi a kormány a kitelepítettek számára is, hogy az össresj állam­polgárokra vonatkozó jogszabá­lyok figyelembevételével választ­hassák meg lakóhelyüket. A kor­mány megszünteti a régi rendszer örökségét, a rendőrbiráskodást is. Az úgynevezett kuláklista ah­hoz vezetett, hogy a kulákság kor­látozásának politikája a kulákság elleni adminisztratív intézkedé­sekké torzult s a kuláklista túl­kapások és a középparasztok zak­latásának forrásává vált, meglazí­totta államunk viszonyát a dol­gozó parasztsághoz, főleg a közép­parasztsághoz es gyengítette a . munkás-paraszt szövetséget, a teljes jogbiztonság érdekében, a középparasztsággal való tartós szövetség érdekében ezért a kor­mány a kuláklistát megszünteti. A dolgozó parasztság csak helye­selni fogja, hogyha a jogrend és törvényesség megszilárdítása mel­lett kormányunk fenntartja a ki­zsákmányoló kulákok korlátozá­sát célzó gazdasági rendszabályo­kat. Mindent egybevéve: minden te­rületen érvényesülnie kell annak, hogy a mi rendszerünk a demo­krácia legmagasabb formája. A kormány uj politikája az egész lakosság, elsősorban a mun­kásosztály életkörülményeinek érezhető megjavulását fogja ered­ményezni. A munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek, az ország egész lakosságának min­dennapos életében is látnia kell, hogy a kormány politikája az ő politikája, legközvetlenebb érde­keit is szolgálja. Ez teszi lehetővé, (Folytatás a S. oldalon) Aratásban a ssentgroti, másodvetésben as egerssegi járás reset

Next

/
Oldalképek
Tartalom