Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

Á!latt©nyésitésü tervünk teljesítésének alapfeltételei

Az elmúlt aszályos év és az alacsony takarmánytermés ellenére állatállományunkat sikeresen átteleltet- tiik. Ezt bizonyítja, hogy a márciusi állatösszeírás alapján 1953 év végére elérendő állattenyésztési . tervünket szarvasmarhából 110, tehénből 95, lóból 101, sertésből 104, kocából 74, juhból 116 százalékra teljesítettük.

’ A százalékos értékelésből világosan látható, mit kell tennünk állat- tenyésztési tervünk teljesítésének érdekében. Lemaradás mutatkozik az anyaállatlétszám tervünknek a telje- sítésénél. Ha ezt a lemaradást termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk a legrövidebb időn belül nem pótolja, nemcsak az anyaállatlétszám tervünk teljesítése, hanem az elkövetkező években az ossz, létszám, a szaporulati és termelési tervünk is veszélyeztetve lesz. Ez azonban nem következhet be, mert állattenyésztési tervünk így nem tartana lépést iparunk fejlődésével és nem tudná kielégíteni dolgozó népünk állandóan emelkedő életszínvo-. nalát, hús- és állati termék szükségletét.

Állattenyésztési tervünk teljesítésé nek alapfeltételei közül első helyen kell megemlíteni az anyaállatlétszám tervszerinti teljesítésének biztosítását. Az anyaállatlétszám tervének teljesítésétől függ dolgozó népünk tej- és tejtermékekkel, zsírral, hússal való ellátása és nem utolsósorban egyes iparágak nyersanyaggal való ellátása (pl. bőripar). Ezen a téren különös gondot kell fordítani a hiányzó kocalétszám mielőbbi beállítására. Községi, járási tanácsainknak fel kell számolni ezen a téren mutatkozó megalkuvó magatartását. Nem engedhető meg, hogy a kulákok ne tegyenek eleget anyaállattartási kötelezettségüknek és hogy dolgozó parasztságunk indokolatlanul csökkentse a kocalétszámát. Községi tanácsaink éberen figyeljék községükben a kocalétszám és a fedeztetések alakulását. Nem fordulhat elő olyan, mint a múlt évben, hogy a hízóba állított anyakoca helyett nem már bebugatott süldőkocát, hanem malacot állítanak tenyésztésre. El kell érni, hogy tenyésztésre alkalmas süldőkoca a legrövidebb időn belül be legyen bugatva és ne legyen megyénk, ben egyetlen termelőszövetkezet és dolgozó parasztcsalád, amely nem rendelkezik legalább egy anyakocával.

A tehénlétszám növelésének érdekében minden 340—380 kilós nővén déküsző be legyen fedeztetve és minden meddőséggel vádolt tehén állatorvosi kezelésben részesüljön és megfelelő időben egy ivarzás alatt kétszer be legyen fedeztetve.

Állattenyésztési tervünk teljesítésének alapfeltétele a megfelelő takarmánybázis biztosítása. Napjainkban minden feltétel megvan takarmánybázisunk kiszélesítésére. Az elmúlt átteleltetés bebizonyította, milyen mérhetetlen károk származhatnak a takarmányhiányból. Az állatelhulláson kívül a kondíció leromlik, csökken a termelés, ezeknek a pótlására és feljavítására mérhetetlen takarmánymennyiség szükséges a következő évben. Elogy ezt elkerülhessük, már a szénabetakarítás és fükaszálás idejét úgy kell megválasztani, hogy a késői kaszálás ne menjen a minőség és a következő kaszálás rovására

A sílózásí tervek teljesítésének érdekében — tekintve, hogy az elmúlt évben a sílótakarmány mentette át állatainkat — már most meg kell kezdeni ezt a munkát nemcsak termelőszövetkezeteinkben, hanem a dolgozó parasztságnál is. Sem termelőszövetkezeteink, sem dolgozó parasztságunk nem tanult kellőképpen \z elmúlt év tapasztalataiból, mert sokan még mindig kifogásokat keresnek a sílótervek teljesítésével kapcsolatosan ahelyett, hogy erős akarattal neki fognának és tervünket már most, amikor még bőséges siló- anyag áll rendelkezésünkre, teljesítenénk.

Megyénk területén nagymennyiségű sás, gyenge nád, csalán és egyéb sí- lózásra alkalmas zöldnövény megy

veszendőbe ahelyett, hogy besílóz- nánk, Pedig a csalánnak a tápértéke egyenlő a zöldlucerna értékével és sílózva bátran etethető.

Takarmánybázisunk kiszélesítésé nek nagyjelentőségű tartalékalapja a másodvetés minél szélesebb körben való alkalmazása. Ezért minél nagyobb területet vessünk be, különösen a korán lekerülő gabonafélék tarlójából.

Az anyaállatlétszám és a takarmánybázis biztosítása mellett még alapfeltételként kell megemlíteni a megfelelő szakképzett becsületes, állatot szerető állattenyésztők és állat- gondozók biztosítását. Különösen termelőszövetkezeteinknél nagy a Jelentősége, ahol minden az állattenyésztési dolgozókon múlik, a megfelelő takarmány biztosítása, a meglévő takarmányok takarékos tárolása és felhasználása.

Állattenyésztési tervünk teljesítésének és állattenyésztésünk minőségi fejlesztésének tehát 3 alapfeltétele van. Első a tervszerinti anyaállatlétszám biztosítása, második mind az életfenntartáshoz, mind a termeléshez szükséges takarmánybázis biztosítása és a harmadik: nagy .szaktudással rendelkező, az elméletet a gyakorlatán bátran alkalmazó állattenyésztési káderek biztosítása.

Ha ezt a három alapfeltételt biz tosítottuk, akkor sokkal eredményesebben tudjuk alkalmazni a Szovjet- únió élenjáró fejlett zootechnikai eljárásait és tenyésztési módszereit, amivel állattenyésztésünket magas színvonalúvá tehetjük és joggal mondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink jövedelmező, fejlett nagyüzemi állattenyésztéssel rendelkeznek.

Szőj ka Sándor.

Nyugodtan aratnak a türjei asszonyok — vigyáznak gyermekükre a napközi otthonban

, Napsütéses júliusi délután. Igazi aratóidé van. A község hataraban szorgalmas munka folyik, ki a búzáját, ki a rozsát aratja Igyekeznék a türjei dolgozók minél kevesebb szemvesztese g gél aratni, hogy könnyebben teljesítsék az állam iránti kötelességüket es több maradjon családjuknak. Ebben a harcban a férfiakkal együtt az asszonyok is az élvonalban haladnak,

7 ..A?vr'1 teszik ezek az asszonyok gyermekeiket, mit csinálnak velük." — kérdezhetne valaki. Talán magukkal viszik a földekre, a tuzo napra. — Igen, a múltban így kellett csinálni dolgozó parasztasszonyainknak, de ez ma már nem más, mint szomorú emlck. A múlt rendszer sok átkos hagyományával együtt ez az áldatlan helyzet is megszűnt. Ma a dolgozó édesanyák nyugodtan dolgozhatnak, nem kell örökösen azon rettegniök, hogy a gyer- 'v a bezárt lakosban nem csinál-e valami bajt, nem tesz-e rnagaban kart, vagy nem lesz-e káros az egészségre egész napon at a forro melegben kint lenni.

A, napközi otthont meg az ismeretlen ember is könnyen megtalálja, mert a sok-sok apróság örömtől, boldogságtól han- gos zsivaja messzire hallatszik. Ilyenkor a játszótéren játszanak. Hinta, homok es ki tudná felsorolni azt a sok játékszert ami a dolgozó nép államának segítsége folytán a napköziotthon rendelkezésére áll. Fél 5 van, uzsonnához készülődnek. Arcuk, a játéktól kipirult, még a^ játék hevében vannak, de azért fegyelmezettek. Megmosdatják őket, sorakoznak, leülnek a kis asztalkák köré és jóízűen elfogyasztják az uzsonnát. Ma éppen tejes* kávét kaptak. <

Ide, a napközi otthonba adják a türjei szülők gyermekeiket. Tudják, hogy itt jó kezekben vannak, a felügyeleten kívül gon- dós' nevelést is kapnak. A délelőtti órákban sétálnak, tornásznak, kézimunkáznák,^ főképpen rajzolnak és festenek a gyermekek. Szűcs Ferencné, a napköziotthon vezetője talán már századszor veszi kézbe a kis kézimunkákat, festéseket és rajzokat, amiket ebben az évben készítettek kis tanítványai. Szereti őket és nagyon büszke rájuk. Pető Marika 6 éves kislány a kézimunkázás- ban, Buncsi Józsi a rajzolásban tűnt ki, de szép a többi kézimunka és rajz is. A legkisebbek még csak köröket és vonalakat rajzolgátnak, Hogy kézügyességük fejlődjön.

A napköziotthonban ma sok gyermek van felügyelet alatt, míg édesanyjuk nyugodtan végzi munkáját a szántóföldeken, mert tudja, hogy gyermekére kora reggeltől késő estig féltő gonddal örködnek, nevelésével törődnek és kifogástalan ellátásukról gondoskodnak.

Megváltozott a türjei dolgozók véleménye. '19U8-ban, az alakuláskor még idegenkedtek gyermekeiket napközibe adni és az ellenség aknamunkája következtében azt hangoztatták, hogy a gyermekeket nem adjuk kolhozkonyhára.

Az ellenség ezen a téren is elvesztette Türjén a talajt a lába alól. Bizonyíték erre a 82-es létszám, a viruló gyermeksereg és az a vélemény, ahogy a türjei szülők vélekednek a dolgozó nép államának nagyszerű segítségéről, ajándékáról, a napköziotthonról. , .iI*»/*- JiC’Y ' ; H. K.

Örömmel fogadtuk az árleszállítás hírét

Községünkben a dolgozó parasztok nagy örömmel fogadták a különböző árucikkek árleszállítását. Ugyanez alkalommal ők sem feledkeznek meg pártunk és kormányunk intézkedéséről.

Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy ezévi bőséges termésünket —• ha kell, éjt nappallá téve — minden szemig ép, egészséges állapotban betakarítsuk. Elsők leszünk a beszolgáltatásban, mert ezzel is meg akarjuk mutatni, hogy harcolunk az ötéves tervünk sikeres befejezéséért.

Szekeres József Zalalövő

★

Örömmel vettük tudomásul a ruházati cikkek árának leszállítását. Ismét bebizonyosodott, hogy pártunk és kormányunk nap mint nap gondoskodik a dolgozókról.

. Három gyermekünk van s most, hogy gazdag termést takarítunk be, a keresetem is megnövekedik, így még több jut a családnak ruhára.

Ez a határozat engem is, de a gazdaság dolgozóit is még jobb munkára serkent. így is segítjük pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megvalósulását.

Szeglet József, a zalaapáti állami gazdaság brigádvezetője.

Megépült

a zalaegerszegi fővonal. De nem értjük, hogy a Biró Márton-utcai átjárót miért nem hozzák rendbe? A járókelők már hetek óta botladoznak a bazalthegy ingatag talaján. Az el múlt napokban pedig két lovaskocsi is elakadt a sínek tetején, mert a lovak megbotlottak s elestek.

Nem beszélve a kerékpárosokról és motorkerékpárosokról.

Eredetileg itt vasúti átjáró volt. Megszűnik talán, hogy az illetékesek nem fordítanak gondot az átjáró karbantartására?

Beszélgetés Háns István traktorossal

A nyugodni készülő nap még visszatekint a hegyek mo$ül, Mintha az is gyönyörködni akarna a tarkaszinü határban, a serényen dolgozó emberekben. Az esti csendben messzire el- hallatszik a cséplőgép zúgása. Háns István, a le- tenyei gépállomás traktorosa fenn áll a cséplőgépen az etető mellett. A kéveoldozó leányoktól ügyes mozdulattal veszi el a kévéket és beleereszti a dobba. Ebben a pillanatban erősen zug fel a gép, aztán tovább... egyik kéve után a másikat nyeli el keze nyomán a gép és a zsákolok egymásután hordják az árpával megtelt zsákokat. Szinte mindenről megfeledkezve nézi az etető Háns István mozdulatait. Nem sokáig gyönyörködhet benne, mert az otthagyja a dobot, traktorához megy, végignéz rajta. Megnyugodva ül le, jó a cséplő, jó a traktor, gyorsan halad a munka.

Ezelőtt pár nappal ugyanilyen gonddal vizsgálta arató-kévekötőgépét. Most erről a munkájáról kezd beszélni.

— Harmadik éve aratok géppel — mondja, aztán elmosolyodik. — Első évben olyan tapasztalatlan voltam, hogy még a zsinegeket sem tudtam, hogyan kell elvezetni, össze-vissza szakította a gép... én meg szidtam az édesanyját is a gyártójának. A második év sem volt különb. Ekkor már többet értettem hozzá, csuk az volt a baj, hogy a gépállomás vezetősége az aratógépeket egyik ember kezéről a másikra adta. Egyik sem vigyázott rá, egyik sem érzett felelősséget... gondozásról, ápolásról?... nem is lehetett beszélni.

Beszélgetésünket az etető zavarja meg. Int, hogy lassabb ütemre kell fogni a gépet. Háns István pillanat alatt ott terem és már is hallani, hogy lassabban dolgozik a gép. Újra vizsgáló szemekkel nézi gépét, aztán tovább beszélgetünk.-— Most én javítottam ki az erőgépet és az aratógépemet is. Úgy javítottam, hogy ezzel én fogok dolgozni... Igaz, most is el akarta venni Szekeres agronómus elvtárs... mert hát kell Major József traktorosnak a letenyei tsz-ben. Nem adtam oda. Megmondtam, ha mégis elveszik tőlem, nem fogok aratni, sem ezzel a géppel, sem másikkal. Hogy is gondoltak ilyet, hiszen termelési értekezleten kijelentették: mindenki felelős saját gépéért. Hát én felelősséget is vállalok, de senki kezébe nem adom.

Míg beszél, arcáról egy percre sem tűnik el a mosoly. Minden szava azt tükrözi, hogy nagyon szereti gépét és azt a munkát is, melyet végeznie kell. Büszkén beszél az ősziárpaaratásban elért eredményeiről. Joggal büszke, mert eddig 75 hold

árpát aratott le. Ezzel az eredménnyel első megyénk traktorosai között.

— A tótszentmártoni és a becsehelyi Rákosi termelőszövetkezetben arattam — folytatja —, aztán a molnári Uj Alkotmány csoportban. Az egész idő alatt nem volt géptörésem. Amikor a becsehelyi Rákosi tsz-be mentem, mondogatták az emberek: nem ér az semmit, esetleg annyit, hogy ami keveset levág, nem kell nekünk learatni. Nem szóltam rá semmit, csak magamba gondoltam; várjatok csak, majd megmutatom.

— Be is bizonyítottam, hogy lehet és nem is akárhogyan az arató-cséplőgéppel aratni. 6 centis tarlónál nem hagytam magasabbat. Kézi erővel sem tudtak volna szebb tarlót hagyni, mint én géppel.

Eláns István traktoros, ahol aratott, mindenhol megcsodálták az emberek.

— Meg kell adni a gépnek azt, ami neki jár, — mondja Háns István. — Én naponta háromszor zsíroztam és minden harmadik fordulónál kanó- cos olajzást végeztem. Sűrűn néztem, hogy nem lazultak-e meg a csavarok. A gép ápolása, karbantartása érdekében mindent megtettünk Fi János segédvezetővel.

— Újításom nem volt, egyszerűen kihasználtam a gép kapacitását. Ha lett volna terület, többet is learattam volna. Megmondtam a gépállomás igazgatójának, hogy rozsot is fogok aratni... Kinevettek, azt mondták: „még a szakemberek is azt mondják, hogy lehetetlen aratógéppel rozsot aratni“. Én mást mondok, azt, hogy én pedig aratok rozsot. Ezen a gépen lehet állítani és nem egész gépszélességet fogok venni, hanem fél, vagy háromnegyed szélességet. Aztán aratok, tudom, mit tehetek meg gépemmel, mit nem. Én eddig még olyant nem vállaltam, amit nem teljesítettem volna. Ezt is teljesítem, bárki megláthassa. Be fogom bizonyítani, egy kis gondolkozással rozsot tudunk aratni arató-kévekötöző- géppel.

Háns István már most felkészült a rozs aratásának megkezdésére. Amikor befejezte az árpa aratását, azonnal hozzálátott az aratógép javításához, alakításához. Érzi vállalásának súlyát, tudja azt is, hogy számtalan ember figyeli munkáját, azt, hogy ezt a vállalást tudja-e teljesíteni.

Háns István és azok az emberek, akik közelebbről ismerik az ő munkáját, akaraterejét, bíznak ebben a vállalásában. Leginkább Háns István. Az a szeretet, amellyel ő rajong gépéért, valamint a saját erejébe vetett, hit, az erős akarat győzelemre fogja vinni ezt a fogadalmat.

103 mázsa minőségi ösziárpa-vetőmagot adott be a pacsai „Harcos“ tsz

Zala megye számos termelőszövetkezetében az élenjáró szovjet agrotechnika alkalmazásával minőségi vetőmagot termelnek, Minőségi ősziárpa- vetőmagot 10 termelőszövetkezetben arattak.

Ezeknek egyike a pacsai Harcos tsz, ahol 10 holdon vetettek minőségi ősziárpa-vetörtagot. Az előveteményé- nek a tarlóját jól megművelték, majd 20—22 cm mély vetőszántás után került a mag a földbe. Az összes ősziárpa-vetésterületüket keresztsoro- san vetették Mivel a mag idejében került a földbe, jól elbokrosodott az első téli fagy beálltáig. A szépen fejlődő vetést tavasszal fogasolták és kétszeri acatolással teljesen megtisztították a gyomtól.

Munkájuk eredményeképpen minőségi vetőmagnak alkalmas ősziárpát arattak a 10 holdon. Ezen a területen 140 mázsa árpa termett. A többi' területen 13 mázsa lett az átlagter-1 mésük. A minőségi vetőmagnak alkalmas 140 mázsa árpát már kitisztították, amiből 103 mázsát beadtak, hogy a többi termelőszövetkezetnél is az ősszel jobbminőségű vetőmag kerüljön a földbe. A fennmaradó mennyiségből saját szükségletüket fedezik, hogy mennél mész* szebb kerüljenek a 3 évvel ezelőtti időtől, amikor még azon vitatkoztak, hogy egyáltalán lehet-e földjeiken árpát termelni. j

SZARKA 3 2-ES NÉPBOLTBAN

Farkas Istvánná jánkahegyi asszony sűrűn jár Egerszegre. A piacolás után a népboltba megy. Szombaton délelőtt a 2-es nép- boltba tért be, ahol kihasználta a vásárlók tömegét és a pulton belülről egy kiló szappanra valót rakott a kosarába és fizetés nélkül távozott. Nem ért messze* mert egy szemfüles úttörő figyel* te minden mozdulatát. Jelentette a boltvezetőnek, Farkasnét az ut-> cán elcsípték. Amikor visszavitték az üzletbe, felismerték, hogy nemrégiben ő akart egy kétkilós kenyeret elvinni fizetés nélkül* Farkas Istvánné ügyét a népbolt- központ átadta a rendőrségnek,