Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-03 / 154. szám

rule proletárjai egyesüljeteki ZALA ★ Lemondott a kormány. — Ahol egy nappal hosszabb lett a hét. — Harcban minden szem gabonáért. — Fogadóórát tar­tanak a megyei tanács tagjai. — Élenjárnak a munkában, se­gítenek a tanácsnak a petrikereszturi mezőgazdasági ál­landóbizottság tagjai. A P I L A P J A IX. évfolyam, 154. szám. Ára 50 fillér 1953. iulius 3. Péntek Fokozottabban gondoskodjanak vezetőink a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásáról! Egyetlen szem gabona se menjen veszendőbe! 20.27 mázsa az ősziárpa-átiagtermés a kápolnapnsztai állami gazdaságban örömmel jelentjük, hogy sávolyi üzemegysé­günkben az ősziárpa aratását és cséplését junius 26-án befejeztük. Ösziárpánkat még az ősz folya­mán keresztsorosan vetettük a szovjet agrotech­nikai útmutatások nyomán. Tavasszal elvégeztük a fejtrágyázást és gyomirtást. Az árpa fejlődésé­nek meggyorsítása végett a tavasz folyamán ugyancsak elvégeztük a fejtrágyázást. A gondos munkának meg is lett az eredmé­nye. Ősziárpából a holdankénti átlagtermésünk: 20 mázsa és 27 kilogramm. • Ezt a kimagasló termésátlagot teljes egészé­ben annak köszönhetjük, hogy a legfejlettebb agrotechnikai módszerekkel dolgoztunk. Az ara­tást teljes egészében géppel, a cséplést pedig Bredjuk-módszerrel végeztük. Az éves tervünkben megtervezett átlagter­mést igy 9 mázsa 27 kilóval teljesítettük túl. Dolgozóink még annakidején csatlakoztak az andráshidaiak versenyfelhívásához. Ekkor azt vállaltuk, hogy a betervezettel szemben 0.5 má­zsával termelünk többet. Ezt a vállalásunkat is 8.75 mázsával szárnyaltuk túl. Különösen kiemel­kedik a sávolyi üzemegység Liszenko-brigádja, amely tervét 184 százalékra teljesítette. Dolgozóink jogosan büszkék erre a szép ered­ményre azért is, mert tudják és érzik, hogy ezzel is méltóképpen hozzájárultak a béke megvédé­séért vívott harchoz, dolgozó népünk bőséges el­látásának biztosításához. Ezeknek az eredmények­nek nyomán harcolunk tovább tervünk további túlteljesítéséért. A kápolnapusztai állami gazdaság dolgozói­nak nevében: Pál József Budai Antal párttitkár igazgató Ez az év még boldogabb életet biztosit Dolgozó paraszt súgunk a múlt ka. pitalista rendszerben egészségügyi e1- látás tekintetében'is teljesen magára volt hagya-va, ami különösen a nyá. ri nagy munkaidőben éreztette ha­tását. Az uradalmakban a summás niun. kások birkaólakban, istállókban tér. tek éjjeli pihenőre a megerőltető ne. héz testi munka után. Megfelelő élelmezésben nem részesül'-ek, a- tisz­tálkodáshoz alig volt lehetőségük és a fertőző betegségek (trachoma, ne. mibetegspgek, tbc hastífusz, vérl\aS) stb.) elleni védekezés terén nem tör­tént más, csak látszólagos intézkedő, sek, amelyek arra korlátozódtak, hogy az uralkodó osztály egészségét ne veszélyeztessék. A mezőgazdasági dolgozók csak baleset ellen voltak biztosítva. A dolgozó betegsége esetén a család létfenntartásáról egyáltalában nem történt gondoskodás. Sztálin elvtárs a szocializmus alaptörvényét fejtegetve megálla­pítja, hogy a kapitalista termelés célja a profitszerzés .. / * ugyanak. kor szocialista termelés célja nem a profit, hanem azt ember a maga szükségleteivel, vagyis az ember anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése/ ‘ Ezért* van. az, hogy a szocialista társadalomban a termelés nagyarányú növekedésével párhuza. mosan, mint a termelőerők nagyará. nyu előmozdítói, fokozatosan épül ki a szociális, .kulturális és egészségügyi szervezetek széles hálózata. A szocialista egészségügynek töb­bek között célja az is, hogy előse­gítse a szocializmus gazdasági alap­törvényének maradéktalan érvénye­sülését. Egészségügyi kormányzatunk nor- marendeletekben gondoskodik dolga, zó népünk és igy dolgozó parasztsá. gunk elszállásolásáról, étkeztetésé, ről, ellátásáról. A mezőgazdasági dolgozók közegészségügyi, járvány­védelmi és gyógyitó-megelöző ellátá. sának biztosítását legfőbb felada­tunk egyikének tekintjük, különösen a nyári mezőgazdasági munkák ideje alatt. Már jóval a mezőgazdasági idény­munkák megindulása előtt elsőse- gélynyujtási és balesetelhárítási ok­tatásban részesítettük a mezőgazda­sági. gépek (traktorok, cséplőgépek stb.) kezelőit. Ellenőriztük a mentő- ládák felszerelését és az esetleges hiányok pótlására utasításokat ad­tunk. Járványvédelmi szempontból egyik fontos intézkedése volt kormányza­tunknak, hogy mezőgazdasági és egyéb munkára csak előzetes ható­sági orvosi szűrővizsgálatok, után szerződhetnek a dolgozók. Ezzel ele­jét kívánjuk venni, hogy felderít­het eilen fertőző gócok egy váratlan járvány kiindulójává váljanak. A már munkában álló dolgozóknál fo­lyamatos szűrővizsgálatokat szerve, zunk és ezzel gondoskodunk arról, hogy féri öző betegek egészséges em­bertársaikat- ne veszélyeztessék. Körzeti orvosaink a kora reggeli és késő esti órákban is tartanak rendelést mezőgazdasági dolgozóink részére. Mezőgazdasági szocialista szektorainkat hetenként meglátogat­ják és azok munkásszállását, üzemi konyháját, a tisztaságot stb. ellenőr, zik. a zalaegerszegi és nagykanizsai kórházak szakorvosaiból álló brigá­dok keresik fel munkaszüneti napo­kon szocialista szektorainkat és ott felvilágosító előadásokat tartanak, szakorvosi vizsgálatot és ellátást biz­tosítanak. Súlyos veszélyt jelentett a mezőgazdasági dolgozókra, különö. sen az állattenyésztéssel, állatgon. dozással foglalkozókra nézve a teta­nusz, Egészségügyi kormányzatunk elrendelte ezen veszélyeztetett egyé­nek tetanusz elleni védőoltását. Saj­nos több állami gazdaságunk és tér. melőszövetkezetünk még az oltandók névsorát sem volt hajlandó megkül­deni az oltóorvos részére (Zalaszent- grót). Több szocialista szektorban előfordult, hogy minden felvilágo­sító' munka ellenére sem jelentek meg a dolgozók az oltáson. Amint az elmondottakból is lát. juk, egészségügyi munkánk oroszlán- része most már a megelőzés. Lassan elérünk oda, hogy a .megelőzés mel­lett sokkal kevesebb gyógyításra lesz szükség, kevesebb lesz a beteg cs igy a termelés folyamatossága dolgozóink egészségének megvédésé, ve], a megbetegedések megelőzésé­vel biztosítva lesz. Közegészségügyi vonalon is a megelőzés áll előtérben. Uj létesít­ményeknél már a tervek elbírálásá­nál és a helykijelölésnél kezdődik az egészségügyi szervek munkája. Ar­ra törekszünk, hogy minden uj 16- tesi'tmény már az egészségügyi kö­vetelményeknek megfelelően épüljön és hogy hiányosság ne fordulhasson elő. Régi létesítményeknél Igyek­szünk a normarendaletekben előír­taknak megfelelően az átalakítási kát kieszközölni. Az állami közegészségügyi fel­ügyelet a többi egészségügyi ható­sági közegünkkel karöltve, a mun­kásszállásokat, csoportos étkezöhelye. két, a konyhák közegészségügyi ál­lapotát, a dolgozók előzetes szűrő­vizsgálatának megtörténtét és az élelmezéS'udomány előírása szerinti táplálkozást ellenőrzik. Megkövetelik a nyári mezőgazdasági munkák ide­jére a szocialista normákban előirt tisztálkodási lehetőségeket és szor­galmazzák a zuhanyozók és a fürdők mielőbbi beállítását. Ellenőrzik az ivóvízellátást, a csatornázást, a munkaruhákkal való ellátottságot és a balesetelhárítási. Mindezeken a területeken a hiányosságok megszün­tetésére 'törekszenek és ahol a dől gőzök ellátásával kapcsolatban ha­nyagságot, nemtörődömséget tapasz, falnak, ott meggyőző és , felvilágosító munkát végeznek, ha ez nem vezet eredményhez a hiányok megszűnte tésére, úgy a mulasztó személyeket felelősségre vonjuk. Vannak jól működő mezőgazdasá­gi szocialista szektoraink. Például a pakodi állami gazdaság, a kápolnás. pusztai és a zálalövői- állami gaz­daság, ahol a vezetőség szívügyének tekinti a dolgozók egészségügyi fel­tételeinek biztosítását, azonban még itt is van hiba. Pakodon modern és jól működő üzemi konyhát léte­sítettek, de még hiányzik a megfe­lelő vízellátás és a csatornázás. Ugyanígy Zalalövőn is modern üze­mi konyha épül, de ott is hiány­zik a vízellátás és csatornázás. A munkásszállások túlzsúfoltak, nem kielégítő a tisztálkodási lehetőség. Kápoinapusztán uj munkásszállást építettek, de a konyhájuk egyáltalá­ban nem felel meg az egészségügyi követelményeknek, sőt ellenőrzés al­kalmával még a konyhai személyzet zürővizsgálatait sem tudták fel­mutatni. Vannak állami gazdaságaink és tszcs-ink, ahol ne.m érvényesül ab kotmányunk azon tétele, hogy ,,leg­főbb ér‘-ék az ember“. így van ez az alsófakospusztai, zalabesenyői és még több állami gazdaságban és termelőszövetkezetben. A zalaszenl- gróti állami gazdaságnál úgy lát. szik a legfőbb érték a szarvasmarha, mert ők az amugyis már évek óta kifogásolt és az egészségügyi köve­telményeknek egyáltalán nem megfe­lelő üzemi konyhájuk közvetlen kö­A nap akkor kezdte bearanyoz­ni sugaraival az égboltot, amikor már a becsvölgyi Göcseji Parti­zán termelőszövetkezeti csoport tagjai sjavában vágták az árpát. 16 kasza fénye csillant meg a fel­kelő nap fényében. Mire a falu többi dolgozója felébredt, a Gö­cseji Partizán tszcs tagjai már 5 hold árpát levágtak. Két nap alatt végeztek a 24 hold ősziárpa ara­tásával. — Nem is tudom, hogy fejezzem ki szavakban, hogyan dolgozott a tszcs minden tagja — mondja Miilei István elvtárs, a tszcs el­nöke. — Lelkesen dolgoztak, amit egy ember megtehet — megcsinál­ták. Ha így megy a munka to­vább is, amig be nem fejezzük az aratást... de mit is beszélek, hi­szen eddig sem dolgoztak rosz- szul.... de most nagyon lelkesek, lendületesek voltak... Ilyenek lesz­nek ezután is... természetes ilye­Zaln megye egyik példámul ató termelőszövetkezete a nemesnépi Vörös Hajnal. A tagok példamu­tató munkájának alapját az adja, hogy nem kételkednek a gépi mun­kában és ha még kissé „elórígyá. zatosan“ is, de alkalmazzak a fej­lett agrotechnikai módszereket. Az elővigyázatosságukra azonban most 80 mázsa árpával fizettek rá. A termelőszövetkezet tagsága a géppel jól megmunkált talajba 80 hold ősziárpát vetett. Ebből 25 hol­dat keresztsorosan. Az egész vető­mag egyforma minőségű talajba ke. rült, melynek egyforma munkát is adtak. Azonban a tsz tagjainak nagy többsége a vetésnél ugv ha­tározott, hogy „hátha“ felesleges munkát takarítanak meg azzal, ha zelébe építették az istállójukat, amely a legyek elszaporodásához ve. zetett. A konyhában is állatot tar­tottak. Az egészségügyi hatóság ál­tal elrendelt konyha felépítésének határideje lejárt, de még semmit sem csináltak. Természetesen a mun­kásszállások sem kielégítők, s a dolgozók tisztálkodási lehetősége sincs a szociális normák alapján biztosítva. Az alsófakospusztai állami gaz­daságban a dolgozók tisztálkodási 1c. hetöségét nem biztosítják. Zuhanyo­zó, fürdő, vízellátás és a csatornázás még nincs megoldva. Ugysflezen ál­lami gazdaság üzemi konyhájában nek, hiszen kézzelfogható mun­kájuk eredménye és nem is akár­milyen ez az eredmény. . A rozs és búza aratását még nem kezdhették meg. Erős, kötött, agyagos a talaj, de a tszcs elnöke és egy-két tag mindennap ki­mennek megnézni, hogy érik, sárgul a gabona. Alig várják, hogy elmondhassák: egy szál rozs nincs- lábon. — Azért a rozs aratásával sem késünk — mondja Miilei elvtárs. — Szombaton megkezdjük ezt a munkát is. Úgy igyekezünk, hogy az egy-két napos elmaradást, be­hozzuk. Ez tagjaink minden vá­gya, akarata. A 23 hold rozsot két nap alatt levágjuk. Utána meg­kezdjük a búza aratását. A Göcseji Partizán termelőszö­vetkezeti csoport tagjai büszke örömmel beszélnek arról, hogy olyan vetés kevés van, vagy nincs is a határban, mint az övék. Ez az egcsz területet nem keresztsorosan vetik. Elég lesz a 25 hold kereszt- soros .vetés is — mondták a tsz tagjai. Azt pedig egyenesen két- ségbevonták, hogy a betervezett 6 cs fél mázsás átlagtermést elérik-e, mikor Nemcs'nópen soha nagyobb ősziárpa-termést nem tartottak szá­mon, mint 5 mázsát. Az aratás közeledtével azonban eldőlt már, hogy a keresztsoros ve­tés jjjj-al többet ad. Most, mikor a hatalmas asz'fagok között bug a cséplőgép, szinte a tsz minden u'gja számol. A keresztsorosból is a rendes soros vetésű ősziár;.áb 31 is próbára 4—4 holdat- csépeltek el. A kérész", soros 13 és fél. a soros 12 mázsa átlagtermést adott. A cséplőgép körül örömteliek az többszöri figyelmeztetés ellenére sem tették el az ételmintákat, a za. labesenyői állami gazdaságban a dolgozók tisztálkodási lehetősége zu. hanyozó, mosdó stb. hiányában még megoldásra vár. A konyhájuk az egészségügyi feltételeknek nem felel meg. Andrásllidán az üzemi konyha jó volt a kapitalista társadalom szem­pontjából a dolgozóknak, de nem felel meg a szocialista követelmé­nyeknek. Többszöri felszólítás és ígéretek elhangzása után még a mai napig sem kezdtek bele uj konyha építésébe. ötéves tervünk, hazánk rohamos természetes is, nincs egy talpalat­nyi föld, amely nem kapott volna műtrágyát. Tavasszal a gyengébb vetéseket fejtrágyázták. Ä vetés- terület 50 százaléka keresztsoro­san volt vetve. Ezért szebb a gabonájuk, ezért takarítanak be az ezelőtt 6—7 má­zsát termő földekről holdankint 10—12, sőt. ősziárpából ez évben 14 mázsás termést. Ez az eredmény lelkesíti a tszcs tagjait munkájukban. Az a tudat ad erőt, hogy az elmúlt évben hol­dankint 12, ebben az évben pedig 14 mázsás árpatermésük van. Ugyanígy többet takarítanak be a többi gabonaféleségből is. Min­den évben többet takarítanak be, minden év könnyebbé teszi életü­ket és minden év közelebb viszi őket egy még boldogabb, gond­talanabb élethez. arcok. Hisz ilyen még nem volt Nemesnépen. De az örömbe hosszan, kodás is vegyül Bosszantja őket az elővigyázatosság, mert ha az egész területet keresztsorosan vetik, 80 mázsával több árpájuk terem, ami­ből bőven futotta volua a beadásra, a gépállomás munkájáért és a vető- magkölcsönre. A bő termésből mindjárt teljesí­tették kötelezettségeiket. Az első cséplésből 57 mázsát adtak be. Most csépelik a tsz-tagok szorgalmas műn. kajának a jutalmát, a többszáz má­zsa árpát, a cséplőgép zúgásán is tulharsog a tsz-“-agok hangja és fo­gadják, hogy „elővigyázatosság“ nélkül minden talpalatnyi gabona, földet az ősszel keresztsorosan vet­nek. iparosodása, a mezőgazdaság gépe­sítése azt eredményezi, hogy az ed­diginél is nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani az egészségügyi szervek munkájának. A dolgozók igényei megnövekedtek közegészségügyi vo­natkozásban is. Ezért- kell napirend­re tűzni az ország közegészségügyi viszonyainak további javítását és a közegészségügyi állapotok hatéko. nyabb ellenőrzését. Ezek a felada­tok fogják eredményezni többek kö­zött a termelőerők szakadatlan fej­lődését és a fejlődés ütemének meg­felelően dolgozó népünk anyagi és kulturális szükségleteinek jobb kielé­gítését. 3 szovjet módszer győzelme e mesnépi „Vörös Hajnal“ termelőszövetkezetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom