Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

A FŐPRÓBA

Az aratással egyidőben végezzük el a tarlőhántást

KINT AZ ARPAFÖLDÖN már hi ába keressük Doma István elvtársat, a tűrje—zsigmondházi állami gazdaság igazgatóját. Nem is árpaföld ez már, ha- inem csak árpatarló, de az sem lesz sokáig, mert az éjjel még rájönnek a traktorok és elvégzik rajta a buktatást. A kombájnosok, akik már csak a sarkalások- hál kézi kaszával levágott néhány kéve árpát csé- pelik, azon beszélgetnek igen megelégedetten, hogyan csodálkoznak majd azok a dolgozók, akik tegnap errefelé jártukban még a hatalmas, hullámzó árpatáblát látták, s holnap errejövet már a felszántott tarló mellett vezet el az útjuk. Hiába, ez g nagyüzemi gazdálkodás. Gyorsan, szervezetten megy a munka. És ami ugyanilyen fontos: a legújabb agrotechnikai módszerek pontos betartásával.

Doma elvtárs arcán is széles mosoly ül, amikor megtaláljuk bent az irodaépületek előtt. A vezetőknek általában az arcáról le lehet olvasni, hogy hogyan megy a munka az üzemben vagy a gazdaságban. Ha mosolyognak, akkor nincs hiba, de Iia komorak, hallgatagok, akkor valahol szorít a cipő.

Az igazgató elvtárs most az előbbi állapotban van. De nem ok nélkül bizakodó. Az igazi, a kenyérgabonaaratás főpróbája, az árpaaratás jól sikerült. Pedig ezelőtt két héttel még a félszre is volt egy kis ok. A két kombájn vezetője most jött ki az iskoláról, ez volt az első aratásuk, Doma elvtársnak pedig Pestre kellett mennie vizsgázni az egyetemre. Ilyen események előtt pedig a vezető nem szeret távol lenni a munkahelyétől.

Most aztán annál boldogabb. A két kombájn- vezető: Tanai Dezső és Simonfi József ötösre vizsgázott az aratásból, de ugyanakkor Doma elvtárs is ötösre vizsgázott az egyetemen. Örül mindkettőnek, sőt még az is tetézi ezt, hogy távollétében Bertalan Lajos főagronómus még jobban megszerette a gépeket. Nem volt ugyan ilyen hiba azelőtt sem, de azért egy kis gyanakvás volt benne a gépek iránt. Most aztán ez is megszűnt. Egy jó vezető pedig hogyne örülne, ha látja munkatársainak fejlődését.

MOST MAR JOBBAN TUDJA az aratás részleteit, mintha itthon lett volna. Amikor hazajött, első dolga volt töviről-hegyire megkérdezni mindent.

Éppen arról beszél igen büszkén, hogy az egyik kombájnós, Tanai Dezső óragrafikonos módszerrel dolgozott. — Nagy János is így arat majd — folytatja. — ö veszi át ugyanis Simonfi gépét, mert Simonfi elvtárs lesz a főszerelő — teszi hozzá mi- gyarázólag.

— Mint valami bucsuhelyekrc, úgy jártak most a környező községek dolgozó parasztjai a mi árpaföldünk felé — meséli tovább. — Mindenkit ér dekelt, hogyan dolgozik a gép. Rámentek a tarlóra is, keresték a szemeket, amikor nem találtak semmit, akkor bólogattak csak elismerően.

Tehát nemcsak Bertalan elvtársat győzte meg

végleg a gép, hanem a környék sokszáz dolgozó parasztját is. A gép szeietete pedig egyet jelent a nagyüzemi gazdálkodás szeretetével. Biztosan akadnak a látogatók közül jónéhányan, akik betakarulás után aláírják valamelyik tsz-be vagy tszcs-be a belépési nyilatkozatot, mert azt akarják, hogy jövőre már ők Is ilyen könnyen arassanak.

— Hát még ha beállunk a búzába — veszi át a szót Bertalan elvtárs. — Igaz, az kicsit keményebb dió lesz. 560 hold a búzavetésünk, amiből 400-at kombájn, 160-at pedig kévekötő-aratógéppel vágunk le. De itt sem lesz hiba, az első erőpróbán túl vagyunk.

Most már nyugodtan beszél erről. Bízik a gépben.

KÖZBEN MEGTUDJUK, hogy más szép eredményei is vannak az állami gazdaságnak. Hatszáz köbméter silót készítettek terven felül, amiből 100 köbméter csalánsiló. A termésátlagok is mind magasabbak a tervezettnél. Rozsból 3 mázsával becsülik többre, búzából 1.5—2 mázsával, az árpa is egy mázsával többet fizetett holdanként, mint ahogyan számították. Még egy szép, említésrcméltó esemény történt a napokban, Tóth János traktoros és Molnár László aratógépkezelő, amikor befejezték a gazdaságban az aratást, átmentek gépükkel a türjei Ifjú Gárda tsz be, azoknak is segítettek és ott is levágtak hét hold ősziárpát. Az állami gazdaság mint a legfejlettebb mezőgazdasági nagyüzem így is segít a fejlődésben lévőknek.

— Persze ez nem jelenti azt, hogy az állami gazdaság nem fejlődik tovább. Dehogy is nem. Még csak most fogunk majd igazán — mondja Doma elvtárs. — Traktorosaink, mezőgazdasági munkásaink olyanok, akikre lehet építeni. Olyan traktorosaink vannak, mint Lepsényi Ferenc, sztahánovista, aki az aratásban, tarlóbuktatásban 160 százalékot teljesített, vagy mint Csáki Gyula zetoros. A legjobbak között lenne Weidinger Dezső is, aki gyakran kimagasló teljesítményeket ér el, csak az a baj nála, hogy időnként visszaesik, a gépápolást is hanyagul végzi el néha. Pedig ha ezeket a hibáit kijavítaná, mindig az elsők között lenne.

HÉTFŐN MEGKEZDIK a rozs aratását az állami gazdaságban. Tudják, hogy nehéz feladat, de bizakodóan, lelkesen készülnek rá. Az ember, a gép letette a vizsgát az ősziárpa-aratásnál. Semmi kétség, hogy a kenyérgabona aratásánál is megállják a helyüket. Baloghi Zoltán.

Az igazán magas terméseredményeket csak úgy biztosíthatjuk, ha figyelembe vesszük a mezőgazdasági termelés alaptörvényét: az összes félté-' telek egyenlő jelentőségének törvényét. Ha eljárásaink, módszereink rendszere figyelmen kívül hagy akárcsak valamilyen feltételt is, úgy azonnal bekövetkezik eljárásaink hatásának csökkenése és nem érjük el a lehető legmagasabb terméseket. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság sztahanovistáinak sikere abban rejlik, hogy ezt a törvényszerűséget mindig szemelőtt tartják és a Szovjetúnió- ban, de a szovjet példák nyomán nálunk is, eddig még soha nem látott terméseket érték el.

A magas termések elérésében vívott harc első lépése a tarlóhántás időbeni és jó elvégzése. Nem hiába írja elő kormányzatunk határozata, hogy „a íarlóhántást — a futóhomok kivételével — az anatásaal egyidejűién meg kell kezdeni és folyamatosan úgy kell végezni hogy azt. egy egy tábla leárazásától számíiva, a termelőszövetkezetiek 8

napon belül taz egyéni termelők 10 napon belül befejezzék

A tarlóhántás aratásutáni azonnali elvégzésének sok előnye van és ezek sürgetik -a tarlóhántás gyors elvégzését, hogy ezzel a termésfokozó hatását teljes mértékben kihasználjuk.

A tarlóhántással meggátoljuk a talajnedvesség elpárolgását és alkalmassá tesszük a talajt az aratásutáni esők teljes kihasználására. A célunk az, hogy az ősziszántás idejéig a lehető legtöbb nedvességet gyűjtsük össze, hogy a szántóréteg az érettségét elérje. Az érett talajnak legkisebb a kötöttsége és porképződés nélkül omlik morzsákra. A megbántott talajréteg a meglévő víz elpárolgását megszűnteti, mert az alsó, melegebb rétegekből felfelé haladó vízpárát a talaj felső rétegeiben ösz- szegyüjti és így a talaj még esők nélkül is átnedvesedik és beérik. A beérett talajt pedig sokkal kisebb erővel, sokkal kisebb üzemanyagfogyasztással tudjuk művelni. A tarlóhántással harcolunk a talaj elgyomoso- dása ellen. Az aratás után a talajon a gyommagvak milliói hevernek. Ha ezek a talaj felszínén maradnak, nem csíráznak ki, hanem a legközelebbi szántással a talajba kerülnek és a talaj elgyomosodását fokozzák. A tarlóhántásnál a felfelé törekvő talajnedvességgel a sekély takaróréteg alatt a magvak gyorsan kicsiráznak és azután még megkötés előtt alá tudjuk forgatni a gyomokat.

A jólvégzett tarlóhántással tápanyagokban gazdagítjuk a talajmunkát, mert biztosítjuk a hasznos talajbaktériumok számára a levegőt és a nyirkosságot. A hasznos talajbaktériumok a tarlőmaradványok élkor- hasztását végzik és a talaj humusz és nitrogén tartalmát növelik. Munkájukat serkenthetjük, ha holdanként 20—30 kg pétisóval „megetetjük'1 őket, tehát ennyi pétisót vagy ennek megfelelő nitrogéntartalmú trágyát szórunk el a tarlóhántás előtt. A tarlóhántással elősegített talajélet felér egy gyenge istállótrágyázással. A tarlóhántás legtökéletesebb eszközei a tárcsa és a kultivátor. De akár kul- tivátorral, akár tárcsával vagy ekével végezzük, né legyen mélyebb 3—6 cm-nél és a munkát mindig egészítsük ki fogasolással, simitózással és hengerezéssel. Legcélszerűbb, ha traktorvontatásnál egy munkamenetben jár a tárcsa vagy kultivátor és utánaakasztva a henger vagy szükség esetén a fogas is. A tarlóhántást igazán jól és gyorsan csak géppel végezhetjük. A tarlóhántás jelentőségét csak akkor értjük meg igazán, ha figyelembe vesszük azt, hogy a gyorsan és jól elvégzett tarlóhántás 1—3 mázsás terméstöbbletet eredményez, ami már egymagában is biztosítja a beadási kötelezettséget a tarlóhántott területről és megyei viszonylatban 1500—2000 vagon többtermés elérését biztosítja.

Az idejében és jól végzett tarlóhántással biztosítjuk a jó termés elérésének első alapját. A tarlóhántott területen könnyen el tudjuk végezni az őszi mélyszántást is.

Németh Antal.

ü szénabegyiijtésrfti sem feledkeznek meg Zalaszentmihályon

Zala:szerf*mihály dolgozó parasztjai az ősziárpa aratásának befejezése mellett nem feledkeznek meg begyűjtési kötelezettsft- geiknek teljesítéséről sem. A községben most különösen a széna [begyűjtéséit szorgalmazzák ijó eredménnyel. A dolgozók a széna betakarításával egyidőben teljesítik hazafias kötelezettségeiket. Egyre gyűlik azoknak a száma, akik az előírtnál nagyobb meny- nyiséget adnak le. Hal Imréné például 170 százalékot teljesített. Szabó József 7 holdas dolgozó paraszt is a példamutatók közé tartozik. ö 163 százalékra tett «Jeget begyűjtési kötelezettségének.

Nem akar lemaradni az élenjáróktól Farkas István 3 holdas dolgozó paraszt sem. A dicséretet ő i3 méltán megérdemli 185 százalékos szénabeadási teljesítésével. A legjobbak között van Fe- rencz Károly. Balogh György és Kovács Gábor dolgozó paraszt is.

Gazdag munkaterv

Nagyváradon az ifjúság VIT előkészületei változatos formában nyilvánulnak meg. A -Flacara“ és az »Ady Endre“ irodalmi kör pél- ( dául irodalmi pályázatot irt ki a város irói számára. A pályázatra olyan műveket készítenek, amelyek híven tükrözik a szocializmus építéséért vívott harcot, az ország ifjúságának boldog életét és lelkes munkáját a termelés

frontján és az iskolák padjaiban.

A -Puskin“ Állami Kulturház kiállítási termében képzőművé- | szeti, a Román-Szovjet Barátsági Társaság termében pedig szobrászművészeti kiállítás készül.

Gyors ütemben folyik a város- rendezési és a városszépitési munka is. Kibővítik a botanikus kertet, állatkertet és 1500 négyzet- méter területű uj parkot létesítenek

i-i t i :=í ; í í í í í í*í í í > < ; í í ; x í í j í x >=í í í k v í >•; v ', x ve ví ví ví x v< vz ví v;

i < > i } í x ; í j í í ; ; í í í t < ; ; ; í ; í > í k ; <■

A nap lebukott a hegyek mögé.

A kora esti szürkület ezüstös 'színbe vonja a zalaegerszegi dombok dús vetéseit. Csendesül a táj, de a szövetkezet irodája és környéke még hangos. A gyerekek vidám zsi- vajgása egybevegyül az akadémis- ták hangos röplabdázásával és nevetésével.

A szövetkezet irodájában számolgatnak a brigádvezetők és az elnök utasításokat ad a holnapi munkává. Ügyes kezek halkan díszítik az irodát: leterítib az asztalt muskátlis virágcserepeket helyeznek el a könyvek melle. \z emberek arcán látszik, hogy valami ünnep, vagy ünneplés készül.

Kint- egyre sötétedik. Csendesül az udvar, a gazdasági épületek környéke, csak a fakormányos szérün bug az elevátor, most tetézik a hatalmas szénakazíat. Az irodában az ott dolgozó tagokra várnak.

Igaz, hogy S órára beszélték meg a szemináriumi vizsgát, de ez sürgős, most az állatok téli takarmányozása mindennél előbbrevaló.

Jönnek a hallgatók. Major Gyu- láné, az elnök felesége a szép nj babősruhúját ve*-te fel. Napbami-: tobt arcából izgatottan parázslik a szeme, amikor férjéhez húzódik.

— Nőm fogok tudni semmit, — súgja az emberének.

— Dehogyis nem —, bátorítja férje, — hiszen a szemináriumokon mindig jól feleltél. — Aztán Orbán néni lépeget be szerényen fekete ünneplŐDca. Olyan tiszta szeretettel fogja kótkézre a szemináriumi füzetet, tiriít pár érvel ezelőtt még

Vizsga a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak tsz-ben

az imádságos könyvet. De hol van már az az idő. Orbán néni meghazudtolva 50 éves korát, annyit nőtt fejlődött pár év alatt, hogy a fiatalok se többet.

—■ Hát a férjem, emberem? — néz Orbán nénire a szemináriumvezető.

— Jön az elvtárs, csak egy jobb ujjast liuz magára ö is.

sendes beszélgetés folyik. Az ^ ünnepi hangulat, a várakozás titkolt izgalma szépíti a napbarnított arcokat. Vizsgára készülnek.

De hiszen az életben, a valóságban már nagyszerűen vizsgáztak. Bebizonyították, hogy a párt tani« tását hogyan kell hasznosítani az életben. Ezt igazolják a díszes Oklevelek a falon. A Dicsőség Sz á- linnak tgz dolgozói munkában, beadásban, a határidő pontos beváltásában és még sok mindenben olöl- járnak, példátmutadnak.

Ide jött ki gyakorlati munkára a gödöllői mezőgazdasági akadémia 48 tagja is. Persze van még tennivaló. De a tanulás is segíti őke1. A marxi-lenini elmélet fényénél jobban rájönnek a hibákra, hamarabb legyűrik a nehézségeket.

“C1 ste fél 10 órakor kezdődik a vizsga. Benkő bácsi, az öreg szorgos kertész az utolsó pillanat ban húzódik a többiek közé, Etilé- zést kér, meg kellett locsolná a paprikát, aztán a holnapi piacosokat is elő kellett készíteni. ™ Mert árul ám minden nap a tsz. —

S^ép pénzeket, hoznak az asszonyok tejből, túróból, vajból, zöldségfélékből.

De nézzük a vizsgát. Az előadó üdvözli hallgatóit és felteszi az első kérdést.

— Miért akarnak az imperialisták háborút?

A hallgatók egymásra néznek, egyik másik asszony szájához emeli kezét, mintha azzal akarná kikaparni beusejéből a szavakat, mert egyszerű ugyan ez a kérdés, a vá lasz. is megvan rá, csak azok a szavak különösen itt. ilyen ünnepélyes keretek között, amikor a megyei pártbizottságtól is jelen van egy elvtársnö, nehezebben jönnek ki.

Császár bácsi ad helyesén választ a kérdésre. Elmondja hogy a kapitalistáknak a háború az érető elemük, enélkül nem tudnak meglenni, mert a profitszerzés űzi, hajtja őket. A Szovjetunióban, a népi demokráciákban más világ van. A mi éltető elemünk a teremtő béke. Ügyesen Összeköti a jelenlegi nagy eseménnyel a Budapesten tanácskozó Béke-Világtanács munkájával a választ.

A rbán néni is nyújtja a kezét.

^ Tudja ezt ő is, csak megkezdeni nehéz. De most már bizto. san folytatja Császár elvtárs után.

— Azért akarnak háborút;

tüzesedik a hangja—.hogy mi újra cselédek legyünk. Hogy visszajöjjön a Deák nagyságos ur a volt földbirtokára. Hogy újra nád fedeles

kunyhókban lakjunk szűkös kommen- cióval s ne olyan szép házakban, mint amit most is építettek a t8a tagjainak, tizennégyet. — Hangja niegremeg. aztán elfúl az imperialisták gyülöleté-öl. Pedig még el akarta mondani, hogy azért is akarják, hogy soha ne legyen olyan boldog család, mint az övó is, aki. nek egyik fia százados, a másik a külügyi akadémián tanul, a harmadik gépkocsivezető, a negyedik a Sztálin-akadémián, a kisleány pedig- mezőgazdasági akadémián tanul. És öfc mindketten dolgoznak, a férjével, aki brigádvezetö. Nem kell rettegni a holnaptól. Tudják, hogy a szép termés, amit kint érlel a nyár, az övék. Aztán egymásután szólalnak fel a nehéz napi munkában elfáradt, de most csodálatosan felfris. sült napbarnított emberek: kocsisok, növényápolók, brigádvezet®, állatgondozók. Feleségestül, gyermekestől átforrósodott) hangon mondják el egyrészét- azoknak, amit egész éviién tanultak,

TVÍ ár 11 óra is elmúlik, de sen- ki nem álmos, nem bóbiskol. Mindegyik ki akarja egészíteni a I másikat. Mindegyik még tudna va- I hunit mondani a feltett kérdéshez.

I Összekötik válaszukat a való élettel,

* a munkájukkal. Ér' ik ők a párt szavát, tanítását, Tudják ők, hogy mit kell tenni, hogy kell dolgozni a szép jelenükért és a még boldogabb jövőjükért'.

Tavaly náluk járt Ráköti elv! ars személyőrnél. Soha nem felejtik el

tanácsait. Okos szavát, mosolyát, amelyből mindnyájuk szivébe hullt akkor bőségesen,

íme, az uj tipusu emberek, akik dolgos időben éjfélkor még Marx- Lenin tanításairól beszélgetnek, de hajnali 4 órakor már indulnak repcét vágni, locsolni, kapálni, hogy helyt álljanak a béke, a szocializmus építése rájuk eső frontszakaszán.

Vége van az ünnepi estének. Befejeződött az oktatási év. a legjobbak könyvjutalmat kapnak.

Boldogan szorítja magához Orbán néni is a Nyikolájcva: Az aratás c. regényét. Nagyon szereti a könyveket. Már kiolvasta az Anyát, Háború és béke, Vérző Spanyolország, Uj ember kovácsa. És el $e tudná sorolni hirtelen hogy még miket.

Azelőtt csak a munka, robot volt osztályrésze. Most olvasásra, tanulásra is jut idő. Minden nap kiolvassa a Szabad Népet is. Azt mondja, hogy felüdiíi este, ha munka után hazatér.

TEF iüriil az irodahelyiség, elin- ■ dúlnak a hallgatók, hogy az igazi vizsgához erőt gyűjtsenek még az 'éjjel, hogy az aratás, cséplés, betakarítás nagy munkájában bebizonyítsák: jó talajra hullt a tudás gyümölcse, nem volt hiábavaló a tanulás.

Az előadó megelégedett niosoly. lyal néz u’-ánuk óa büszkeség csillog okos szemén.

Dávid

Vasárnap, 1953 jun. 28.

József