Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-10 / 134. szám

Pártunk Szervező Bizottsága 1952 május 19-én határozatot hozott a faliújság-mozgalom fejlesztéséről. A Szervező Bizottság határozata hang­súlyozta, hogy „a faliújság az alapszervezeteia bis termelési egy­ségek dolgozóinak sajtója, a helyi közvélemény, az alulról jövő bírálat és kezdeményezés szócsöve — a leg­szélesebbkor ih demokrácia kifejező­je/f A faliújságnak tehát az üzem, az alapszerv sajtójának kell lennie, amely az ott dolgozók életével, munkájával, problémáival foglalko­zik A Szervező Bizottság határoza­ta óta több mint egy év telt el 6 megállapíthatjuk, hogy megyénkben a faliújság-mozgalom fejlesztésében elért eredményeink mellett még szá­mos vállalat, üzem és pártszervezet van, ahol nem hajio'jták végre a Szervező Bizottság 1952 május 19 i határozatát, A BANOKSZENTGYÜRGYI eR- PÖGAZDASAGBAN több mint száz a dolgozók létszáma. Az irodahelyi­ségekben azonban sehol nem ta­lálható faliujságtábla. A dolgozók sem tudnak róla, hogy le ima az Erdőgazdaságnak faliújságja. Pedig van. Csak senki nem törődik vele, nincs rajta egyetlenegy cikk sem Az üres faliujságtábla pedig any- nyi, mintha nem is volna. Vájjon nincs az Erdőgazdaságban semmi olyan probléma, amelynek megoldá­sához segítséged tudna nyújtani a dolgozók faliújságja? Valószinüleg vaja. De az Erdőgazdaságnál dolgo­zó kommunisták nem használják ki a faliújság adta lehetőségeket és nem mozgósítják vele a dolgozóka' a, termelés fokozására, a tanulásra, £> nehézségek leküzdésére. Még min­dig nem értették meg, hogy a fali újság fegyver a dolgozók kezében. Fegyver a munkafegyelamlazitók, a bér- és normacsalók, a dolgozó nép minden rendű és rangú ellenségével szemben. A ZALAEGERSZEGI MEZŐ- GAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VAD LALAT munkájától nagyban függ, hogyan biztosítjuk gazdagnak ígér kező termésünk betakarítását. Eb­ben az üzemben tehát fokozott gonddal kellene gondoskodni a fa­liújságról is. Kint az udvaron fal ra akasztott fekete táblán van fel­tüntetve, hol áll az üzem a megyék közötti versenyben. Kint van az is, hol áll az üzem a terv teljesítésé ben. A kidturheJyiségben levő fali­újság azonban nem Itükrözi az üzem életét, azt a munkát amit az üzem dolgozói a terv teljesítése érdekében végeznek. A faliújság egyik cikke még április 4 méltó meg­ünneplésére mozgósít, A másik cikk — amit az üzemi DISz-titkár irt, szintén nagyon régen — arra hívja fel a dolgozók figyelmét, hogy ír­janak a faliújságra. Imi azonban senki sem irt Ahhoz, hogy a fali­újság jól működjön, elsősorban az kell, hogy a pártszervezet és a szakszervezet válasszon meg égy fa­liújság-szerkesztő bizottságot. A szerkesztőbizottság feladata aztán gondoskodni' arról, hogy a faliújsá­gon időszerű és friss cikkek legye­nek. Addig, amig nincsen faliújság- felelős, nem fog jól működni a fa­liújság; A ZALAEGERSZEGI RUHA­GYÁRBAN a lépcsőházban, folyo­sókon mindenüt t jól dolgozó munka - sok nevei és teljesítményei láthatók. Kiírják a késönjövöket és külön táblán foglalkoznak a beadott újí­tásokkal is. A sporttal foglalkozó faliújság azonban itt. is nagyon régi már. Nem tükrözi a gyár dol­gozóinak sportéletét. A pártszerve­zet és üzemi bizottság ellenőrizze gyakrabban a faliújságokat és gon­doskodjon arról, hogy ne veszítsék el mozgósító erejüket, A SZENTLISZLÓI GÉPÁLLO­MÁSRÓL vegyenek példát üzemeink, pártszervezeteink faliúj­ság felelősei, A gépállomás faliúj­ságját szívesen és érdeklődve olvas­sák a dolgozók. Az ő problémáikkal és munkájukkal foglalkozik. Meg­dicséri a jól dolgozókat- és kemény bírálattal illeti a hátulkullogókat. A faliújság többek között megbírál­ta Ott József vezető agronómust aki Pusztamagyarődon Volt, de ahelyett, hogy a termelőszövetkezetbe ment volna a növényápolás érdeké­ben, az iroda Ibisében töltötte az időt. Felhívja a faliújság Ott Jó­zsef figyelmét arra, hogy a körzeti agronómusnak a termelőszövetkeze- ‘ekben, nempedig a gépállomás iro­dájában a munkahelye. A faliuj- ságcikkek időszerűek, érdekesek, ez ért- súlya van minden sorának. A faliújság csak akkor tölti be feladatát, ha a dolgozók megszere­tik, érdeklődéssel olvassák, és nél­külözhetetlen nevelőeszköznek tart­ják a part- és szakszervezet tagjai, a műszaki és gazdasági vezetők is. Akkor jó a faliújság, ha magukénak tartják párttagok és pártonkivüliek egyaránt­Á FALIÚJSÁG NE EGY EM bér munkája hanem köl lektiv munka EREDMÉNYE LEGYEN, Bíráljon bátran, karoljon fel és népszerűsítsen mindent, ami helyes és jó kezdeményezés. A fali­újság legyen érthető, amely nem fél a hibák kíméletlen feltárásától és amelynek alapve'ö tulajdonsága, ereje abban rejlik, hogy szorosan összeforrf a dolgozókkal. A faliúj­ság friss, eleven és időszerű legyen. A régi, idejét múlt cikkek bosszant­ják az olvasó1!. Kétszer, háromszor megnézik s ha látják, hogy még mindig ugyanazok a cikkek vannak rajta, többet feléje sem néznek. Mi­nél több dolgozó ir levelet a fali­újságra, annál jobban betölti az feladatát Faliújságjaink járjanak élen a szép magyaros beszédért ví­vott harcban. Kerüljék az idegen szavakat és üres szólamokat. írjanak minél több vidám írást a faliújság­ra. A szatíra a nevelés egyik leg­hatásosabb eszköze, Tükrözzék megyénk faliújságjai azt. a nagyszerű küzdelme*, amit dolgozóink indítottak a jövőévi kenyér biztosítása, a terv maradék tálán teljesítése érdekében- Hajt­sák Végre pártszerveze‘eink a Szer­vező Bizottság május 19 i határoza­tát és faliújságjaink . serkentsék újabb eredmények elérésére megyénk dolgozóit. & 72/5 sz. Építőipari Vállalat csatlakozása a Qazoünlelep versenykihívásához Mi, a nagykanizsai É, M. 72/5. sz. Építőipari Vállalat dolgozói elha­tároztak, hogy csatlakozunk a bá- zakerettyei Gazolintelep verseny­felhívásához és a Béke-Világta- nács budapesti ülése tiszteletére vállaljuk, hogy a II. negyedéves tervünket 110 százalékra teljesít­jük. Az anyagíakarékosság leg­messzebbmenő bevezetését, a se­lejt csökkentését és az élenjáró szovjet munkamódszerek és ta­pasztalatok minél szélesebb beve­zetését fogjuk alkalmazni. Versenyfelajániásunk teljesíté­sének előfeltétele, hogy felettes szerveink a szükséges építési anyagokat és azok szállításához szükséges szállítóeszközöket (te­hergépkocsik) megfelelően bizto­sítsák. Ennek birtokában az egyéb mű­szaki előfeltételeket, a megfelelő munkaszervezést vállalatunk mű­szaki vezetősége biztosítani fogja. Dani Ferenc igazgató. Wolf József párttitkár, Kohári László üb-elnök. Séger Imre műszaki o. vez, Zala snep a huHadékovuites első két napján elmarad! A zalai falvakban —- a minisz­tertanács határozata alapján — junius 5-cn kezdetét vette a pa­pír- cs textilhulladckgyüjtés. Meg­előzően a földmüvesszövetkezetek- ben értekezleteket tartottak, ame­lyekre meghívták a párt- és a tö­megszervezeteket. valamint a köz­ségi tanácsokat is. Ismertették a papír- és textilhulladékgyiijtés népgazdasági fontosságát és meg­beszélték a tennivalókat. A gyűjtés első két napján föld­művesszövetkezeteink nem érték el a kívánt eredményt. Papírgyűj­tésnél a zalaegerszegi járás járt az élen. Két nap alatt 1110 kilo­gramm papírhulladékot gyűjtöt­tek össze. Textilhulladékból azon­ban mindössze 307 kilogramm gyűlt be. A nagykanizsai járásban 1030 kilogramm papirt és 310 kilo­gramm textilhulladékot gyűjtöt­tek. A lenti járás a harmadik he­lyet tartja a papírgyűjtésnél, de amig papírból 853 kilogramm gyűlt össze, textilhulladékból csu­pán 36 kiló az eredményük. Ugy- láíszik, a letenyei járás földműves szövetkezetei megmagyarázták, hogy mind a papír-, mindpedig a textilhulladék egyformán fontos, mert náluk a kettő között arány­lag legkisebb az eltérés. Papírból 475, textilhulladékból pedig 318 kilogrammot gyűjtöttek két nap alatt. A zalaszenlgróti járásban 510 kilogramm papír- es 351 kilo­gramm textilhulladék gyűlt be. A megye kétnapos összeredmé- nye 5-én és 6-án: 3987 kilogramm papír- és 1322 kilogramm textil- hulladék. Az első napok tapasztalatai azt mutatják, hogy megyénkben nem szervezték meg kellőképpen a gyűjtést. A tanácsoknak sokkal több segítséget kell adniok a gyűj­téshez, de a DISz-szervezeteknek. az MNDSz-nek és az úttörőknek is aktívan be kell kapcsolóduiok a munkába. Indítsanak a járások földmű vessző vet kezetei gyűjtési versenyt. Kövessenek el mindent, hogy az első két napban mutat­kozó elmaradást mielőbb behoz­zák s a gyűjtési tenet túlteljesít­sék. „Teljesítettük vőllalásunkat46 JkM i, a bázak-rettyei gazolintelep dolgozói, junius 15 helyett **• 1953. junius 2-án délelőtt fél tizenegykor befejeztük a II. negyedévre tett felajánlást. örömmel jelentjük, hogy vállalásun­kat nem csak teljesítettük, hanem azf fül is szárnyaltuk, Elért si­kereinken nem akarunk megpihenni, a győzelmes harcot továbbviszi szűk és újabb felajánlással erősítjük a békehír cunknt Vállaljuk, hogy a II- negyedév végére az eredeti felajánlásunkat, a ISO tonna nyersgazolint 220 tonnára és a késztermékre tett 165 tonnás válla­lást 195 tonnára valósítjuk meg­Sikereinkért köszönetét kell. mondanunk a termelési osztály ve­zetőségének is, hogy segítségünkre voltak felajánlásunk teljesítésé­ben. Szavakban nehéz volna leírni azt a lelkesedést, ami ezekben az órákban eltölti valamennyi dolgozónkat. Soha még ilyen akarat és ilyen lelkesedés nem v -lj lapasztc^átó dolgozóink körében. A béké­ért harcoltunk. Többet termelünk és jobban dolgozunk, Pártbizoitságmik és a szüksz.ervczet jól irányítja a szocialista versenyt és kellő időben tá­mogatást nyújt a hiányosságok felszámolására. Nem lehet nagyobb becsület, mint a pártunknak tett ígéret tel­jesítése. Eredményeink nem maguktól születtek. Másfélhetes kemény munka árán valósultak meg. Jól dolgoztunk s Ígéretet teszünk, hogy még jobban dolgozunk. A mi harcunk békeharc, amely a becsületes emberiség ügyéért fo­lyik. Ennek köszönhető eddigi s ennek lesznek köszönhetők további sikereink is. , A gazolintelep dolgozói nevében: MOZSOLITS JÓZSEF főművezető. VA VA VA VA VA VA VA VA VA VA VAVAVA AfAVAVAV** VAVA VAVA VAVA VAVA v-í v< v: >*< H v=í K X X X X XXX X X X X AZ EGYMÁSB ANY ILó tágas szobák az első pillanatra elárulják, hogy nem egyszerű irodahelyiségben járunk. A széles asztalokon rajzok, matematikai képletek láthatók. A belső helyiségben 20—25 centiméter szélességű celluloid-szalag van kife­szi tve. A szalagon kétoldalt ki-be­ugró éles vonalak az elektromos mérés jelei húzódnak. Ezek a vona­lok mutatják, hogy a föld mélyében hol milyen a rétegeződé», de mutat­ják azt is, hogy a mészkő és már- garótegek tartalmaznak-e folyadékot. Ez a kőt szoba — s közöttük is főleg a belső — Scheffer Viktornak, a Geofizikai Vállalat nagykanizsai részlege üzemvezetőjének legkedven­cebb tartózkodási helye. Itt dolgo­zik, itt végzi tudományos munkájá­nak legnagyobb részét, itt harcol a tudomány fegyverével, sokoldalú geofizikai ismereteinek hasznosítá­sával a több olajért, Scheffer Viktor 50 év körüli férfi. Ha nem tudnánk róla, hogy geofizikus, szobrásznak hinnénk, aki gondolatait, elgondolásait, kemény márványba faragja. Egyenes szárú fapipáját csak akkor veszi ki szá­jából, amikor beszél. De akkor se mindig, csak lia több a mondaniva­lója. OKTÓBER 1-én lesz 24 éve, hogy az olajkutatással foglalkozik. Abban az időben, amikor geofizikai mun­kásságát megkezdte — magyar mű­szerekkel, Eötvös-ingákkal dolgoztak —tudták, hogy munkájuk gyümöl­csét — ha a kutatás eredménnyel járna, — idegenek élveznék, hisz amerikai érdekeltség kötött szerző­dést az akkori magyar kormány­nyal. ZaJ/ában 1936-ban mutatkoztak az első pozitív eredmények. Ekkor kezd­te meg működését az első .olajkút Lisp én. Az első kút, az első olaj meg jelenése óta az olajmezőkön, de Scheffer Viktor főgeofizikus életében is ha­talmas változás történt. Az olajme- zők állami kezelésbe kerültek a dolgozó nép tulajdonává váltak, Scheffer Viktort pedig rnóst- mál­nám csupán a tudomány iránti sze­retet, nemcsak a föld rejtett kincsei­nek feltárása által kiváltott különös izgalom sarkalja jobb munkára, ha­nem az a tudat, amely akkor hatal­masodott el benne, amikor felismer íe pártunk jövőt formáló erejét és a békéért vivőit- harcát. 1 A szavak az ígéretek tettekké, valósággá váltak. A MAüET sza­botázs leleplezése uj távlatokat nyi­tott a geofizika előtt is. — Munkánk igazi értelmet ak­kor nyert — mondja Scheffer Vik­tor —, amikor az olajtermelést is a dolgozó nép felemelkedése s a béke szolgálatába állíthattuk. Ré­gen mit jelente'-tek a mi kutatási eredményeink? Azt, hogy munkánk­ból, a magyar o]a.jmuhkások veríté­kéből szaporítottuk az amerikai im­perialisták dollármilliárdjait s aka­ratlanul is tápot adtunk a háború­hoz, amelyre szüntelenül készülnek odaát. Abban az időben találó lett volna egy ilyesféle jelszó: ,,Ter­melj többet az amerikaiaknak előbb kapsz háborút, előbb halhatsz meg mások érdekeiért“. PIPÁJA kialudt újra kell töm­nie, néhány pillanat múlva azon­ban már vígan füstölög a jófajta dohány. Nem is várva kérdést, is­mét ő kezdi, mégpedig mindjárt az­zal, hogy a’Geofizikai Vállalat dol­gozói hogyan harcolnak a békéért. — A nagykanizsai részleg május havi tervét 141.1 százalékra teljesi tette — mondja. — Eredményeink eléréséhez nagy segítséget adott a Szovjetunió. Rendelkezésünkre áll a szovjet szakirodalom, de a szovjet tudósok és szakemberek személyes, közvetlen segítsége is számtalan ne­hézség áthidalását tette1 lehetővé. Amikor beléptünk Scheffer Vik­tor irodájába, helyesebben szólva: munkatermébe, a küiső benyomások megtévesztettek. Most ahogy széles- támlájú székén ülve, könyökével az asztalra támaszkodva, pipájából bo­dor füstöt eregetve beszél munká­jukról, saját munkájáról és a jövő geofizikusairól, akiknek képzésében neki is nagy része van, a professzor benyomását kelti. Nála azonban az elmélet egy sikon mozog a gyakor lattal. Szavait időnként nyugodt ki­mért mozdulatok kisérik. Szeme’fel­csillan, amikor elmondja, hogy a Szovjetunióból egy automatikus ka- rotázst kap'ak. A karotázs (eiekíromos lyukszel- vényerö) nélkülözhetetlen kelléke az olajkutatásnak. Ezzel állapítják meg a fúrt lyukak szénhidrogén tártál’ mát. a fúrt lyukon át a föld mé­lyébe bocsátott kábel automatiku­san regisztrálja a kívül elhelyezett filmszalagra a különböző rétegek minemüségéí. Mondhatnánk azt is, hogy a karo'.ázs a geofizikus szeme, amellyel belelát a föld rejtelmes gyqmrába. — AHHOZ, hogy a Szovjetunió segítségéi, minél hasznosabban gyü- mölcsöztessük — kezdi ismét — ahhoz, hogy pártunk célkitűzései­ből mielőbb minél többet megvaló­síthassunk, nem elég csak jól dol­gozni — jó békeharcosnak is kell lenni. Minden tettünknek a békéért vivőit harcot kell tükröznie. Erez­nünk kell. hogy munkánk egy pará­nyi részét képezi a boldog jövőnek, annak a jövőnek, amikor majd nem kell attól tartanunk, hogy mi ma­gunk, családunk s .alkotásaink együtt válunk egy gyilkos háború áldoza­tává. Ha jól harcolunk, jól dolgo­zunk a békéért akkor azok a pará­nyi részek, amelyek munkánk révén kapcsolódnak a nagy egészhez, a becsületes emberiség egyetemes béke harcához, olyan erővé válnak, amely­hez hasonló nincs a földön. A békéről beszél, a békéért dolgo. zik, s azért küzd, hogy munkatársai s mindenki, aki körülötte él, a béke harcos katonájává váljon Jó mun­kájáért lavaly megkapta a Népköz- társasági Érdemérem ezüst- fokoz?, tát. Kezdettől fogva aktivan kivette részét- a békemozgalomból. Mint ki­váló békeharcost, az ÁsványolajkiTa- tó és Mélyfúró Vállalat központi bé. kebizottságának elnökévé választot­ták. Minden igyekezetét arra össz­pontosítja, hogy ennek a nemes s az egész emberiség jobblétét előse­gítő feladatnak minél jobban eleget tegyen. Három gyermeke van. Az idősebbik a gimnázium harmadik, a középső pedig a gimnázium első osztályának a tanulója- A harmadik gyermek még csak 5 éves. A nagyob­bak lányok, a kisebbik pedig fiú. — HA GYERMEKEIMRE, és ar­ra a sok százezer gyermekre gondo­lok — mondja —, akiknek számára boldog jövőt akarunk építeni, mind szilárdabbá válik bennem a meg­győződés’ hogy a béke hatalmas erői előbb-utóbb diadalmaskodnak. Scheffer Viktor mindenütt. és mindenkor a békéért harcolt, A bé­kéért harcolt akkor is, amikor a Vörös Akadémián tanította a jövő mérnökeit, az uj kor tudósait s a békéért harcol most is, amikor a fiatal mérnöküket, geofizikusokat bevezé'.i a gyakorlati ismeretek tu­dományába. Pártunk megadta neki a lehetőséget, hogy harcos békeaka­ratát minél szélesebb körben gyii- mölcsöztesse- Tagja a Tudományos Akadémia geofizikai főbizottságá­nak, elnöke a szeizmológia szakbi­zottságának és kandidátusa a mű­szaki tudományoknak. Itt él a határ közelében, Nagykanizsán s mint an­nak idején a végvárak harcosai, akik bátran és hősiesen sikraszáll- tak hazájuk védelméért Scheffer Viktor is fáradságot nem ismerve, bátran és becsületesen harcol a munka és a tudomány fegyverével a békéért, a jövőért. Takács Elemér Szerda, 1953 juu. 10, p ÁRT ÉLET* Faliújságaink eredményeiről, hibáiról BÉKEHARCOSAINK: Scheffer Viktor íőgeoíizikus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom