Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-10 / 134. szám

Időben és gyors ütemben végezzük el a szénakaszálást A széna kaszálásával nem sza­bad várni. A szálfűvek gyorsan elvénülnek és csökken a takar­mány táplálóértéke. Jó szénából kevesebb kell az állatoknak. A szénának időben történő le­kaszálásával azonban még nem tettünk meg mindent! Jó szénát csak gondos munkával, a fejlett szénakészitési eljárások alkalma­zásával kapunk, de mindenekfö- lött legfontosabb a széna gyors behordása és helyes kazalozása. Ha a széna akár rendben, akár bog­Megyénk számos községe határ­időre teljesiti beadási kötelezett- ságit, sokhelyütt pedig már túl is teljesítették félévi tervüket. Van­nak községeink azonban, melyek nem látnak túl a saját határaikon. Hernyéken „simán", „magától“ halad a begyűjtés — a tanács az íróasztal mellől irányit. A népne­velők nem keresik fel a dolgozó parasztokat. Kosmadombján tojásból csupán 46 százalékot teljesítettek, tejből lyában ázik, a legértékesebb táp­lálóanyagok nagyrésze tönkre- megy^a széna elveszti tápértéké­nek 30—40 százalékát. Nemcsak a takarmány, hanem a ráfordított munka is kárbavész. Ezért a szé- nabeiakaritás alatt sem időt, sem fáradságot sajnálni nem szabad. Egyetlen munkánál sem térül vissza oly bőségesen a ráfordított munka, mint a szénabetakaritás- nál, viszont a legkisebb mulasztás is felmérhetetlen károkat okozhat. Hiába van meg a mennyiség, ha 3 százalékkal többet. Rengeteg „nehézség“ van a községben, ezekkel takaróznak Nagy József és Lukács Károly elvtársak, a tanács elnöke és titkára. Nem lesz nehéz egy kicsit ez a takaró? Lentikápolnán hasonló az elma­radás — a tanács a hibát a dolgo­zó parasztokban keresi. Holott ép­pen a felvilágosító munka lebe­csülésében van. Nem volna jobb az okkeresés helyett inkább a tettek mezejére lépni? az értékes levélzet lepereg és a tarlón marad, vagy a tápláló­anyagokat az eső kimosta, kilú­gozta. Egy percet se késsünk a beta­karítással! Mihelyt a széna any- nyira megszáradt, hogy a kazalo­zás vagy raktározás helyes mód­szerei mellett a széna bemelegedé- sétől tartani nem kell, azonnal meg kell kezdeni a széna behor- őását és kazalozását. Minden erőt a földre! A mezőgazdaság dolgozói előtt a növénytermelés legnagyobb fel­adata: az ország gabonatermésé­nek betakarítása áll, A termelő- szövetkezetek tagjainak, az állami gazdaságok dolgozóinak, valamint az egyénileg termelőknek az ara- tás-cséplés munkálatainak időben, gyorsan, legkisebb szemveszteség nélkül való elvégzése mellett a másodvetést, a tarlóhántást is végre kell hajtaniok. Ezeknek a feladatoknak maradéktalan telje­sítéséhez adnak felbecsülhetetlen segítséget a kiváló magyar és szovjet szakkönyvek. Kelemen Béla: A cséplés Bred- juk-féle módszere című füzetben szemléltető rajzokkal ismerteti meg cséplőgépeink átalakítását gyorscséplésre. Rédei György: A burgonya nyá­ri ültetése című kis füzet is igen hasznos tanácsokat ad az olvasó­nak. Borin: Tizenöt év a kombájnon című füzet élvezetes olvasmánya szerelőnek, kombájnvezetőnek egyaránt. Surányi János: Szántóföldi ket­tőstermesztés módszerei című fü­zetben a tapasztalatcsere eredmé­nyeként bevált módszereket is­merteti. ^P&läikzL tiald&niták hűdéiből lási tervemet a kitűzött határidő Jéna Magdolna Írja: A Béke. Világtanács tiszteletére vállalom, hogy nyári kampány tervemet fel. jfsitem. A minisztertan ács haíáro. zata segítségével azon leszek, hogy ns . csak teljest!sem, hanem túl is szárnyaljam tervemet. Nagy Anna szintén tervének túlteljesítését vállalta. Szabó Mária traktoros Írja: — A pacsai traktorosiskolán tudtam megszeretni a pártot, Rákosi elv- társat igazán, mert akkor láttam, milyen gondossággal taníttatnak bennünket azért, hogy hasznos dol­gozói lehessünk hazánknak, A Béke.Világ'tanács ülésének tiszte­letére vállalom, hogy növényápo­(lőtt teljesítem. Pirkhoffer Rózsi traktoros lány a következőket Írja: — Nemcsak tavaszi tervem teljesítésénél aka­rom megmutatni, hogy méltó va­gyok a traktoros lány névre, ha­nem a gépek javításánál is min­denütt résztveszek a.z idősebb sze­relő elvtársiak segítségével. Tringli Ilona, Koprád József és Szabó István is arról számolnak be, hogy a Béke-Világtan ács tisz­teletére jobban dolgoznak és úgy harcolnak a bő termés betakarítá­sáért, ahogy azt pártunk és dől. gozó népünk elvárja tőlük. ÉBRESZTŐ! Óvjuk meg növényeinket a kártevőktől! A bő termés érdekében állandó­an harcolnunk kell a növényi kártevők ellen. A növények gon­dozásának elmulasztása komolyan veszélyeztetheti a termelőszövet­kezeti tagok, az állami gazdasá­gok. és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok munkájának eredményét. A többi között fel kellett venni a harcot a kolorádóbogár ellen is. Az amerikai kolorádóbogár a bur­gonya legveszedelmesebb kártevő­je, rendkívül szapora: egy évben három nemzedék szaporodik el. Egy kolorádóbogár utódaival együtt egy évben két hektáron pusztíthatja el a burgonyatermést. A védekezés alapja a fertőzési gó­cok mielőbbi felderítése. Éppen ezért a termés betakarításáig munka közben állandóan figye­lemmel kell kisérni a burgonya, paprika-, paradicsom- és tojásgyü- mölcs-ültetvényeket, A fertőzési gócokat nyomban jelenteni kell a hatósági szerveknek. A növényvédelem a bő termé­sért folyó harc elválaszthatatlan része. Éppen ezért mindenkinek fontos feladata, hogy biztosítsa a növények védelmét, A pedagógusok nyári muxeumi gyűjtéséről A nyári szünidő nemcsak a ta­nulóknak, hanem a pedagógusok­nak is lehetőséget nyújt arra, hogy a múzeumi gyűjtésben részt- vegyenek. Joggal számíthatunk a pedagógusok támogat ás ára, melyet eddig is élvezett a múzeum. A pó. kaszepefki leletről Melkó Pál azon. nal értesítette a múzeumot, ennek alapján, sikerült az országos vi­szonylat t«,n is értékes régisége­ket mind megmenteni. Paget Ko­los 0ttó Oltáréról ritka természet­tudományi anyagot — ősáillat ko­ponyáját — juttatta a múzeumba. .Tüske József Rédicsről jellegzetes hétési női ruhákkal gazdagította a Göcseji Múzeumot. Benkovits Gábor (Ebe/gény) 1841-ben ké­szült, szépen faragott mángorlót, Szakái Pál pedig őskori agyag- szobor-töredéket ajándékozol [ Becs-völgyéről a múzeumnak. Pe­dagógusaink kezdjék meg a nyá­ron községük muzeális értékeinek rendszeres felkutatását, a tárgyak­nak,, vagy címüknek múzeumbajuk tatását, továbbá segítsék, irányú- fiák -a tanulókat gyűjtőmunkájuk­ban, Kutassák a falu történetét, jegyezzék fel a hagyományokat is. Az érdeklődők a múzeumtól — szóban, vagy Írásban —, részletes felvilágosítást kapnak. A gyűjtő­munka előnyös a pedagógusokra. Alaposan megismerik községüket, annak történetét, népünk korábbi életét és így olyan anyaghoz jut­nak, melyet felhasználhatnak pe­dagógiai munkájukban. .A mú. zeum a juttatott anyagot tudomá­nyosan feldolgozza és kiállításon bemutatja. Rövidesen nyíló állan­dó kiállításunkat az iskolák rend­szeresen látogassák, hogy az if. juság megismerje szülőföldünk múltját., népünk életének alakulá­sát.' A pedagógusok hivatásuknál fogva nemcsak alkalmasak a ku­tatómunkára, hanem ez kötelessé­gük is népükkel,- saját községük­kel szemben. Gondoljanak ciak arra: mennyi muzeális értéket (régiséget, jellegzetes néprajzi tár. gyat, stb.) menthetnek meg a pusz­tulástól! Talán egyedülálló érté­kek is vannak községükben, me. lye-ket — megsemmisülésük esetén —, soha többé pótolni nem leírót! Gondoljanak a pedagógusok Gön. czi Ferencre is, a kiváló néprajz tudósra, aki gyűjtése idején falusi tanító volt. Lelkes és alapos kuta­tómunkájának köszönheti a tudo­mány, hogy a göcseji és hetési nép egykori életére is fény derült. A zalaegerszegi Göcseji Múzeum bizik abban, hogy a pedagógusok követni fogják Gönczi Ferenc pél­dáját és szép eredményt érnek el a nyári múzeumi gyűjtő munkában. Sz. I. MOZI Zalaegerszeg, junius 4-től 10-ig: Kő VIRÁG ★ Nagykanizsa, junius 4 tői 10 ig: föltámadott a tenger TOLLHEGYEN A reggeli órákban számos dol­gozó kereíi fel a pontház alatti espressót, hogy megreggelizzen. A Vendéglátó Vállalat azonban —-t habár ilyenkor már az egész vá­rosban kapni péksüteményt — üres kávéval várja vendégeit. Ha valaki mégis kiflivel szeretné meginni kávéját, mehet kiflit vá­sárolni. Szerintünk ez nem vendéglá­tás. ★ Nagykanizsán távbeszélő tele­fonautomata központ van. Elő­nyéről nem keli beszélni, minden­ki tudja, mennyivel jobb, mint a régi volt. Egy beszélgetés negyven fillér — elméletben. Gyakorlatban, pedig nyolcvan, ha nyilvános ál­lomásról beszél valaki. Mégpedig azért, mert telefonkönyv hiányá­ban a keresett számot először meg kell kérdezni a telefonközpont tu­dakozójától. Szégyeljék magukat a társadalmi tulajdon bitorlói, akik a telefonkönyveket* elrongyolták vagy ellopták. Érthetetlen azon­ban, hogy nincsen uj telefon­könyv. Várjuk a kérdés megoldását! BETONOZ A S I • és száll i-ősi munkára férfi segéd­munkásokat felvesz Lpü!e.te 1 enígyár. Jelentkezés: Épületelemgyár, mun- kaerögnzdúlkodúsán Budapest, XI. Budafoki ut 7S. Napi háromszori é.kezes 7.40 forintért. vidékieknek szállást havi .10.-— forintért .biz o situnk. Mikszáth Kálmán: A FEKETE VÁROS Egy kiváló kritikusunk Mikszáth müvét a magyar történelmi regény-, irodalom egyik legmagasabb csúcsán ak nevez e Eötvös ,,Dózsa'í regénye é9 Móricz: „Erdély''e mellett. A fekete város kóiségkivül hatalmas alko­tás: Mikszáth kiforrott, fölényes tudású müve: szabadságharcra lelkesí­tő, az urakat leleplező irásmü..Háttere Rákóczi felszabadító harca a) Habsburg-clnyomás ellen.- Központjában Görgey Pál szepesi alispán áll, aki haragba keveredik Lőcse városával, lelövi a lőcsei bírót. A’ lőcsei polgárok, mint árulót feladják Rákóczinál is, a császárnál is,: de mindegyik a maga hívének tartja s megajándékozza az alispánt. Vé­gűim, a löeseiek Görgey* tőrbecsalják és lefejezik. A nagyszabású regény Mikszáth ra jellemzően mégis anekdotaizü. Nagyon érdekes a regény befejezése, ahol Görgey Pál, a hatalmaskodó feudális ur, megkapja art, amit- már régen megérdemelt. A befejezés a regény egyik komoly értéke. A kedélyes anekdota itt megmutatja mag- vát: a véres és komor történelmi valóságot. A valóság pedig az, hogy a löeseiek és az alispán kicsinyesen t-orzsalkodó pénzsóvár alakok —• bár Mikszáth az utóbbival enyhébben bánik és felruházza némely erény­nyel. Mikszáth könyve leleplező regény: — megmutatja, hogy a Rá-i kóezi szabadságharc valójában csakis a jobbágyságra támaszkodhatott, A polgárság és az urak nagyobb része csak a maga érdekeit nézte. Ta­lán egyik müvében sem csillan, meg annyira Mikszáth feled heteden, re-: mek humora, mint a „Eekete város''-ban. SPORT Befejeződött a II. o. minősítő egyéni sakkverseny Nagykanizsán A versenyt Böhm József a Bányász SK I. o, versenyzője nyerte veretlenül A VTSB az Ady Endie-uton, a városi tanács vb. épületében lévő külön helyi­ségben rendezte meg p Bányász SK és a Lokomotiv közösen a TSB által en­gedélyezett II. o. minősítő egyéni sakkversenyt, amelyen 24 részvevő in­dult el és 3 csoportban lejátszott elő­döntő két- helyezettje került a döntőbe egy I. o. és öt II. o. minősített játékos­sal együtt. A döntőben a 12 részvevő körmérkő­zést játszott az előzőén megállapított sorsolás alapján, melynek végső ered­ménye. a következő volt: _ I. Böhm József (Bányász SK) 8 és fél, II. Kopár József (Bányász SK) 8, Ili. Sziltár Antal (Állami Gimnázi­um) 8, IV.—V, Mándoki Ferenc (Bá­nyász SK) és Kollarics Sándor (Bányász SK) 6 és fél, VI—VIí. Véhási Károly (Bányász SK) és Cseiepes József (Va­sas SK) 5, VIII. Szomjas Károly (Bá­nyász SK) 4 és fél, IX. Balogh Imre (Szpártákusz) 4, X. Barkóezy László (Lokomotív) 3 és fél. XI—XII. Hegedűs Lóránt (Alt. Gimnázium) és Gaál Jó­zsef (Erdőgazdaság) 2 ponttal. Kopár József. Sziltár Antal, Mándoki Ferenc és Kollarics Sándor leljesitmé- nyükkel megerősítették II. o. minősítésű, két. A verseny hasznos és tanulságos volt. Fejlődés veisenyzés nélkül nem kép­zelhető el, különösen a sakkjáték terén. — MEGHÍVÓ A KIOSZ Zala megyei Adóközös­ség 1952. évi záró- és 1953. évi alakuló közgyűlésére 1953 junius 14-én délelőtt 10 órára, Nagykani­zsa, Sztálin-u. S. sz.. a KIOSZ He­lyi Csoport kulturhelyiségébe ezút­tal meghívjuk az adóközösség tag­jait. Napirendi pontok: 1. Megyei titkári beszámoló, 2. 1952. évi zárszámadások ismer­tetése. 3. Határozatok. . 4. Felmentvény megadása. 5. 1953. évi vezetőség megválasz­tása. Az esetleges indítványokat a köz­gyűlés megtartása előtt, legkésőbb 3 nappal irásbau kérjük beadni. KIOSZ Zala megyei Adóközösség Vezetősége. HASZNÁLT ruházati cikkeket, (férfi, nöiruha. fehérnemű, cipő stb.) dói Ián- és üvegtárgyakat KÉSZPÉNZ: ÉS BIZOMÁNYBA előnvö? elölegfo fással felvesz a NAGYKANIZ BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ. ( ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer­kesztő és kiadó: Darabos Iván. — Szer­kesztőség: Zalaegei'zeg. Kossuth Lsjos. utca 22. Telelőn: 2.50. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyl-tér 4. Telefon: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda Ipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca 6. Telefon: 75. — Felelős vezelő: Hoimann Miklós. Fiatal játékosaink sokat javultak és fejlődtek az öregebbekkel vívott küz­delemben. Szocialista sportunk fejlődése nagy lendületet vett és erőteljesen ha­lad a maga utján. A sakkjáték kedvelői e szellemi tornájukkal és minden igye­kezetükkel a fejlődés és sportíejlesztés előrehaladásáért küzdöttek. A verseny első három helyezettje éremdij ázásban részesült. ★ NB II. NYUGATI CSOPORTJÁNAK EREDMÉNYEI: Pécsi Lokomotiv—Szombathelyi Vörös , Lobogó 3:1 (2:0) Szombathelyi Honvéd—Győri Lokomoc- tiv 3:1 (1:0) Csillaghegyi Vörös Lobogó—Várpalo-: tai Bányász 2:1 (1:0) Kőbánvai Bástya—Komlói Bányász 2:1 (2:0) Pécsbányatelepi Bánvász—Tatabányai Építők 2:1 (1:0) Pápai Vörös Lobogó—Pécsujhegyi Bá*: nyász 8:1 (3:0) ★ P. Vörös Lobogó—Zalaegerszegi Vörös Meteor 2:0 (2:0y. Pécs, 600 néző. Ve­zette Mecseki. Gyenge iramú, csapkodó játék, a hazai csapat csak az első' fél-' időben volt jobb. Góllövők: Karácsonyi,- V'da: Jók: Scherdán. Bognár, Vida, il. lelve Zsidó, Szabados. az Állami faluszinhAz A KŐVETKEZŐ HELYEKEN JÁTSZIK: Junius 10-én Zalaszentbalázs - Junius 11-én Söjtör Junius 12-én Zalatárnok K SZEDD FEL A HULLADÉK. ALMÁT MÁZSÁNKÉNT 50 FORINTÉRT GYŰJTI BE A MEZÖKER í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom