Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-19 / 115. szám

A budapesti és megyei választó­kerületi választási bizottságok a szavazatok össaeszáivUáJását befő- jezték. A választásra jogosultak * tárna 6,001369. Az 1933- május P?-i országgyűlési választáson már részi vettek a 18—20 éves fiatalok is. 6,501.869 választásig jogosult, bői Jeszavaíptt 6,370 518 ( az ösz- szes választásra jogosultak 98 százaléka), a Magyar Függetlensé­gi Népfrontra szavazott: 6 mUJió 356.653 (az összes szavazói» 9S.2 százaléka), ellene szavazóit?ßB$57, érvénytelen szavazat; fi2.0O0. Az ország 20 választókéi5«!6^" ben összesen megválasztottak 208 képviselőt és 155 póthépviselőt. (MTI) Az angol békevédelmi kongresszus befejezte munkáját Boádon (TASzfsí). Május 17-én. végeiért; az angol országos béke vé­delmi kongresszus. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta azt a nyi­latkozatot amely „felhív minden angolt, politikai és vallás\ meggyő­ződésére való tekintet nélkül, hogy kitartóan követelje a koreai háború haladéktalan megszüntetését és a békctárgyalások megtartását. Hasz- • »tálja fel ebben a harcban az ösz- s?-es lehetséges eszközöket, annak ér­dekében, hogy a kormány.és Anglia összes vezetői megtudják, mi a nép akarata és hogy az angol vezetőknek a békéimre, érdekében kifejtett min­den őszinte cselekedete a nép tá­mogatásával fog találkozni". A kongresszus több határozatot fogadott el, amelyben megjelölte az aktiv békeharc megszervezésének gyakorlati útjait Angliában. A kongresszus esti ülésén megvá­lasztotta az angol békevédelmi l?i' zottság uj főtanácsát A kongresszuson a fő beszámolót P. N. Frits tartotta, Jiangsulyozta, hogy a békeharc minden angol kö­telessége és rámutatott, hogy az angol nép egvrc szélesebbkor»! tá­mogatásban részesíti a békeharcoso­kat. Piáit, mintán felhívta a jelen­lévőket a békoharc további fokozá­sára, Így f oly táti a: ,,ki kell je­lentenünk az angol kanuánjmak, l.ogy haladékía|anul cselekednie kell. Az angol kormány javasolja a nagyhatalmaknak, hogy azonnal ül­jenek össze tanácskozásra, az angol kormánynak nem kell megvárnia Washington jóváhagyását. El kell érnünk, hogy az angol kormány harcbaszálljon a ji.árgyalásp.kért, mégpedig azzal a szilárd elhatáro­zással, hogy sikerre viszi a tárgya­lásokat/ ‘ A vitában az angol társadalom valamennyi rétegének képviselő; fel­szólaltak. A kongresszus küldő-’tel viharos éljenzéssel fogadták a Koreában harcoló katonák női hozzátartozóinak egy csoportját, Ezek az, asszonyok azért, jöttek a kongresszusra, hogy követeljék a kormánytól az angol katonáknak Koreából való haladék­talan visszavonását. A felszólalások utón a záróbe­szédet; p. N. Pritt mondotta. A kongresszus befejezése után t ö meggy ülés t 1 art óit t ak. — Bevait Churchill alsóházi beszédéről London (TASzSz). ^ ..Manchester Guardian" ciaiü lap jelentése sze­rint. Aneurin Perun volt miniszter, az angol munkáspárt égjük vezetője, fr’tiarchill legutóbbi alsóházi beszé­dét kommentálva, május 15-én Trowbridge városaiban (Wiltshire) kijelentette hogy Churchill beszéde .•évek ó‘a első Ízben tükrözte vissza az angoloknak a nemzetközi ügyek válságával kapcsolatos magatartá­sát" és hogy Churchill „mögt elég­gé csüggedtén azt kezdi mondani, amit én 1951-ben mondtam." ..1951-ben — folytatta Be vau — főként azért mondtam el, mert azt tartottam, hogy Anglia politikája túlságosan közelről követi a? Egye­sült Államok politikáját és hogy a? Egyesült Államok nem tanúsítottak elegendő megértést a nemzetközi ügyek iránt ahhoz, hogy joguk len­ne a mi részünkről és az egész vi­lág részéről engedelmes egyetértés­ied ( ,,Nekem annakidején úgy tűnt és most is úgy tűnik, hogy a világhá­borús veszélynek vezető amerikai államférfiak által történt, elemzése kicsinyes ás felületes jellegű és helytelen azt 'állítani, hogy gzpk a forradalmi átalakulások, amelyek­nek életünk folyamán tanúi vagyunk — természetesen az elmúlt háború befejezése óta — a Kreml rosszin­dulatú összeesküvésének közvetlen következményei' ‘, Mint a továbbiakban Bevgu rá- nuitatotf, ha helyes az olyan megäj- pifeáfr hogy Nagy-Britanuia népe" so­ha sem engedi meg, hogy őf bár­mely hatalom irányítsa, akkor ez a megállapítás más népekre vonatkozó­an is helytálló. H§, Churchill eít felfogná, akkor közelebb jutna» mindannak .megértéséhez, ami a vi­lágon történik." Bevan Szuezre vonatkozóan így nyilatkozott: „íja Önök nem tud­nak megállapodni az egyiptomi nép­pel, akkor Önök számára nem ma­rad más hátra, mint hazaérni /4 Adatok a közoktatásról A SZOVJETUNIÓBAN az elmúlt 30 év .alatt körülbelül 90 ezer jól felszerelt iskola épült; 1852-ben az V—X. osztályos ta­nulók száma másfélmillióvá], ezen belül a VJH—X. osztályosoké 1 millióval emelkedett; az ötödik sztálini ötéves terv a közoktatás soha nem látott fej­lesztését irányozza elő. Az ötö­dik ötéves terv során megvalósul az általános tízosztályos oktatás ég 70 százalékkal több városi és falusi iskola épül, mint a negye­dik ötéves terv idején. A? ABBAN NÉPKÖZTÁRSA SÁGBAN a. felszabadulás előtt mindössze 643 elemi iskola működött, 52 ezer tanplAvai. 1950-ben az iskolák szá­ma. már 2003, a tanulók száma pedig 150.818 volt. 1955-hen 2158 elemi iskolában tanulnak majd a kisdiákok; mind nagyobb számban szerve, zik — különösen a falun, amelyet Zogu népelnyomó rendszere a leg. sötétebb tudatlanságban tartott _ a héíosztályos iskolákat, ame­lyeknek száma 1955-re, az ötéves terv végére, 361 lesz 49.986 ta- nulóvalj uj technikumok nyiltalj meg, mint a segédorvosi, testnevelési, mezőgazdasági, pénzügyi, stb. technikum. A „November 7“ po­litechnikum tagozatán jelenleg 632 diák tanul. Ez a politechni­kum az ötéves terv végére jelen­tősen kibővül; a múlt népelnyomó rendszere 279 ezer írástudatlant hagyott örökül a népi demokratikus hata­lomra. 1950-ig 377 ezer analfabéta tanult meg irni-olvasni, S az öt­éves terv végére teljesen megszün­tetik az írástudatlanságot. AZ EGYESÜBT ABBA MOHBAN több mint 10 millió az analfabé­ták száma. Az iskoláskorú gyer­mekek egyharmada nem tinul. Rendkívül nagy a hiány tanítók­ban és iskolaépületekben; Humphrey szenátor, a Washing­ton Pest hasábjain megírta, hogy az Egyesült Államokban a8 iskola­épületeknek 40 százaléka nem megfejelő; még a hivatalos adatok szerint is, csupán az ország 25 államá­ban, több mint 650 ezer gyermek barakkokban, kocsiszínekben, rak­tárakban és más, iskolának non; nevezhető helyiségekben tanül. MEGJELENT a ,,Társadalmi Szemle” április—májusi s fáma Á „Társadalmi Szemle” most megje­lent április—májusi kettős száma közli Rákosi Mátyásnak a Magyar Független­ségi Népfront budapesti választási nagy­gyűlésén elmondott beszédét. A lolyóirat szerkesztőségi cikke: ..A dolgozó nép választási számvetése” « nénfrpptváiaszlások jelentőségét tárt gyalja. A sztálini békepolitika világtörténelmi szerepével foglalkozik Nógrádi Sándor elvtárs cikke: „Sztálin — a népek béké­jének őre”- Fogara si Béig elvtárs ..Sztálin M*trx—ßngfls—l-érjin tanításá­nak folytatója” című cikkében bemutar- ja a níarxiziníjs-leninizrnus tanításainak sztálini továbbfejlesztését. j<assai elvtárs a tudományos előrelátás kérdé­sével foglalkozik „Sztálini tudományos jövöbeJátjs’’ cimü cikkében- Mód Aladámé elvtársnő „Mezőgazda­Hedd, 1353 máj, 18. Ságunk árutermelése»» cimmel irt cik­ket. J-enin tmíye'inek 2p. kp letét Nemes Dezső elvtárs ismerteti. A „Szemle” rovatban Gáspár Sán­dor elvtárs' a felszabadulási hét ered­ményeivel és munka verseny mozgalmunk iljahb feladataival foglalkozik. Feiix PáJ elvtárs a koreai fegyverszüneti tár, gvalások eseményeit foglalja össze, „Harcban a koreai fegyverszünetért'' cimü cikkében, s a fegyverszüneti tár­gyalások nemzetközi sajtóvisszhangjá­vá] foglalkozik „A pamniiidzsoni tár­gyalásokhoz” cirpü cikk. „Kibékittielet- iep imperialista ellentétek az „európai hadsereg” kérdésében” címmel Káin­ját Irén elvtársnő. „A balkáni gyujioga, tök háborús paktuma” címmel peejig Vadász perelte elvtárs Irt cikket. A Kommunyiszt 1953. évi 3. és 4. szarpPÜ Baranyai Gyula elvtárs ismerteti. — A NEMZETKÖZI Depiojcru- fiJciis ~NÖ8z(ivet$é() 65 orszgg as­szonyai nevében liháhozó-táviraiot intézett Eisenhower elnökhöz g Iá­nál és Jioreai női hadifoglyok kin-, tásn miatt. Here a Josida sllenes egységfrantért, a militarirális alien Fekiag (Uj Kifra). Tokióból érke­zett jelentés szerint a Japán Kom­munista Párt. május 11 én ryilatkQ- zatot tett közzé, amelyben. feBzólií- ja a. naunkás-pnrakzt. páVioifc és a baloldali szociálistn pártot alakítsa­nak egységfrontot az ötödik Josida- kovmány megalakulásának megaka­dályozására. A nyilatkozat: rámutat: Jpaidá- nak „konzervatív koalíció" létreho­zására irányuló terve komoly nehéz­ségekkel találja szemben magád nem­csak a japán nép egyre növekvő ellenállása inia-f. hanem azért is, niert nézeteltérések állnak fenn a bipzsqá ellenzéki pántok között. Josida, „konzervativ koáUriójá- nak" az lenne a feladata, hogy mk, kenönrentpsen hajtsa végre az ujra- fclfegyverzés politikáját, aniint ezt az amerikai és a japán juonopólka- pitalisiák kivanják. A japán ipai'i szakszervezetek kongresszusa a japán hadiiparnak békés iparrá való változtatása ér­dekében közös cselekvésre hiv'ta fél a japán szakszervezet; főtanácséit-. A kongresszus a köve’kß2” progj-ammot nyújtotta be a közös akciókra: .Harcolni a hadiipar riíeu és kö­vetelni, hogy «ztl teljes mértékben állítsák át béké^ termelésre; nQy- íuális kereskedelmi kapcsolatokat lé­tesíteni Japán és más országok kö­zött, megállapítani az igazságos mmrkabérminijuumot', biztosítani ^ a szakszervezetek védelmét olyan mér­tékben, hogy azok szabadon csele­kedhessenek és rész'vehessenek az ország politika; éjeiében, harcolni a munkanélküliség ellen és a szoci­ális biztosítás széleskörű rendszeré­nek megteremtéséért, mpgtf,remltpni a munkásosztály egységes frontját a munkások és parasztok szövetség gét ós az összes hékes?,ere'to japá­nok egységét. 'juj .jjuj.ijhw inöJAKASJEBENTÉS Várható időjárás: felhöátYOindá­snk, néhány helyen inkább csak a délutáni órákban kisebb zivatarok­kal. Gyenge légáramlás. A hőmér­séklet alja- változik. Várható hőmér. sékleti áuékek; reggel jj—íj dél­ben 24—27 fok között. V álasztási harc Olaszországban Választásokra készülnek Olasz­országban Mily?p célt szolgálnak e válaszfások 3 külföldi imperia- lislák zsoldjáb^n á}ló reakciós olásj kormánykörök jj^ámára? ^zeiftesj. feni kívánják pépelnyomú politikán jukat, a íálMÜd paktutpöliSj és lia.bofps egye>,jnéhyeket, amelyek ellen egyre erősebb és élesebb a til­takozás. Valamiféle jóváhagyásra van szükség és a cél érdekében nem válogatnak az eszközökben: csalás, -demagógia, qljas választási fogások, papok, szentek, fasiszták és monopolisták harsány egyvele­ge együtt található a klerikálisok által vezetett kormányláborfoan. Plakátjaik, jelszavaik — csupa demagógia. Választási beszédeik csöpögmk a frázisakiól, a hamis Ígéreteiktől. Mivel ők sincsenek meggyőződve, hogy propagandájuk elég meggyőző, visszaélnek a hata­lommal és mcgveszJtegetéssel, a a baloldali szavazók választási üéyjegysékből való törlésével, 9 fasisztákkal v^ló szövetséggel pró­bálják a maguk javál'a hibenten; a választás mérlegéi. M olaszor­szági reakciósok a?zal tBz'.ábün vannak, hogy mindez nem elég és ezért* erögzakoliájlc keresetül a csa­ló yálasztójpgi törvényt, amely ]e. heteivé teszi, hogy ha a li$lákaP' csolásisal fellépő pártok a szava­zatoknak valamivel, több mint 50 százalékát megkapják, töhhségi prémiumban részesülnek. A lis%- kapcsolás 53 olasz választásokon tehát a reakeós erőik nép?l!eneá összefogását, a monopóliumok ki­szolgálását, a külföldi háborús gyujt-ogiaitók politikájának lámo” gatáisát jelenti. A demokratikus olasz pádtok -- élükön az Olasz Kommunisi a Párt­tal — nem alkalmaznak bstakap-- csolást, saját programijukkal lép­nek fel, de minden programannak közös vénása a nemzeti önállóság kövelelése, független nemzeti po­litika, harc az idegen megszállók ellen. Az Olasz Kommunista Párt le­leplezi a nép előtt De Gasperiék mesterkedéseit, A klerikálisok ■— a mandátumok lejárta előtt •—, feloszlatták a parlamentet és a szenátust. A parlamentét egy hó'1 nappal, a szenátust egy évvel előbb. Az ok: a parlamentben a szavazás előtt állott a fasiszta rendszer tisztviselőinek válaszfójo- gát megvonó törvény és valószínű volt, hogy megszavaazáik azt. A másik ok: igy függőben maradt a szenátus reformjáról szóló törvény megalkotása, ennek kuve'.kíz/éhen kimaradnak a szenátusból qz úgy­nevezett jog-szerinti sz náíorok. akik antifasiszta magatartásukért leltek a szenátus tagjai. Megaka­dályozták tehát, hogy a szenátus-* ban a nép érdekeit képviseljék. a súlyos börtönbüntetést töltött anti­fasiszták és azok a képviselők, akik a fasizmus előtti idők parla­mentjeinek tagja; voltak és soha nem esküdtek hűséget a fasizmus saf, A kommunista párt em]ékezleti a népet a nagy különbségre^ De Gasperi reakciós kormányának ígéretei és a valóság között. A leg­utóbbi parlamenti választások al­kalmával a kormány Ígéretet tett, hogy nem csatlakqzik semmiféle háborús paktumhoz. ÉS mi tör­tént azóta? Olaszország beléped az atlanti paktumba és a kormány az úgynevezett európai védelmi közösséghez való csatlakozásával a nemzeti függetlenség utolsó ma­radványait is áruba akarja bocsá­tani. Itália földjén számtalan amerikai támaszpont tanúskodik a kormány -békés“ és memzoti“ po­litikájáról. A kommunista párt a számadatok világos tükrében mu­tálja meg, hogyan olvadt semmi­vé a kereszténydemokrata pár1 ■újjáépítési programmja“, hogyan nő a munkanélküliség, drágul az élet, mennek tönkre az emberek a kormány népellenes politikája kö­vetkeztében. A klerikális pártok nemcsak lis- lakapesolásisal, hanem a volt f'L siszla rezsim n;a is fasiszta veze­tőinek jelöltként való felléptetésé. vel is megmutatják igazi arcukat. Olyan nevek szerepelnek a jelöl“ te(k között, mint Passavanti, Térni város volt fasiszta polgármestere, aki megszavazta a fasiszta külön­leges törvényszéket felállít ó tör­vényt, Messe, a Szovjetunió ellen küldött cxpediciós hadsereg pa­rancsnoka, Niccola Pende, a fajel- mélelet hirdető ál'.udós,- Graziaro fasiszta tábornok és még sokan mások. Hogy a kormánypártokban lévő becsületes emh rek mennyire elitélik ezt a politikát, hijonyüja. hogy egyre nő azoknak a képvise­lőknek a száma, akik kilépnek a reakciós pártokból. A demokratikus erők harca néni könnyű. Olyan pártokkal kpUbbg- küzdeniök, amelyek semmiféle esz­köztől gém riadnak vissza és a pá­pától kezdve a nagyiparosokig, — akik gyűjtést kezdtek a kormány, pártok támogatására —, minden reakciós erőt bevetnek a válasz­tási hadjáratba. A „Stampa“ cimü olasz burzsoá lap adató; szerint 7,348,000 lira áll a választások során De Gasperiék rendelkezésé­re. Ejnnek jelentős részét a? ere. szakszervezetek, a rendőrség, cAnd- orség, karhatalmi készültségek cél­jaira használják fel. Kemény küzdelem vár a demo­kratikus pártokra, De a demokra­tikus pártok, a kommunista párt vezetésével bíznak abban, hogy a nép e fontos választások előü jól meggondolja, kire adja szavazatát. Tagijai'i elvtárs mondotta a s?i- ciliai Cataniában tartott választá­si heszédében: „Junius 7-én min­den olasz választó előtt két urna áll majd: az egyik a háború urná­ja, amelyha a kereszténydemokra. iákra és csatlósaikra leadott sza­vazatok kerülnek, a másik: a béke urnája. Azok, ak;k az Qtósz Kom. muulstg Pártra és a démokraiikus erőkre szavaznak, a béke urnájá­ba juttatják szavazatukat.“ Gruber osztrák külügyminiszter bonni utazásáról (MTI), A londoni rádió jelenté­be szerint Gruber osztrák külügy­minisztert hétfő estére várják Bopuba, A ,,Der Abend” cimü bécsi Lap így kommentálja Gruber bon;;; látogatását: ,,Gruber utazásáról a „Süddeut­sche Zeitung” április 29-i számá­ban azt irta, hogy az osztrák küi. ügyminíszter Bonnban szóbahoz- za majd á német.osztrák kereske­delmi kapcsolatok és a német va­gyontárgyak kérdését. Gruber ugyancsak a „Süddeutsche Zei­tungéban a választások előtt ki­jelentette: Ausztriának elhatáro­zott szándéka VQlt a német ma­gántulajdon visszaadása. Ez; azt jelentené, bogy Ausztria legna­gyobb üzemeit, m>ht például az Alpine-^Montan Veiket, a volt német tulajdonosoknak, tehát a rubrvidéki iparbáróknak szolgál­tatnák ki. Aki ismeri Ausztria törté nelmét, tudja, hogy az,,Anschluss” is azzal kezdődött, hogy az ipari kutóspoziciókat átengedték a nyu gatnémet kapitalistáknak. Az Adeiyiuer-kormány az ausz­triai volt német tulajdon kérdésé­nek rendezését előfeltételként szab. tg meg minden további közeledés, hez Bonn és Becs között. A Raab. ßchärf-kormäny ezt a közeledést szorgalmazza. Az osztrák kormány szavai és tette; félreérthetetlenül aipt mutat, ják, hogy Ausztriát az Atlanti Szövetségbe kerülő utón, a Nyu- g-at-^Jémetoüsaággal «való szoros gazdasági és politikai szövetségen keresztül akarják bekapcsolni. E tervek szerint Ausztriát a nyugat­német tömb kiegészítőjének szán­ták. Az „österreichische Volksstim. me” a következőket Írja Gruber bonni utazásáról: Gruber azért utazik Bonnba, hogy eleget tegyen a német hadi­iparnak a volt német tulajdon visszaadásáról szóló követelésé­nek, hogy előkészítse Ausztria ,.hideg csatlakozását“ a. német imperializmus sötét erőihez. — AZ INDIAI nemzeti kon­gresszusi párt yégrehajtóbizottsá- gápak határozatát közük a sajtó- jelentének. A határozat szerint a árt örömmel üdvözli a legutóbbi ékekezdeményezéseket, amelyek a nagyhatalmak vezetőinek tárgyalá­sé1’;; vonatkoznak. Az országgyűlési választás eredményei Az Országos Választási Bizottság közleménye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom