Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r Éljen népünk bölcs vezére, * a béke első magyar harcosa, RÁKOSI MÁTYÁS! L ____ _______, AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 109. szám. Ára 50 fillér 1953. május 12, Kedd 5* Legyen e választás békés, szocialista fejlidésiink ej határkive, uj győzelmek, uj sikerek forrása“ A Magyar Függetlenségi Népfront május 10-én választási nagy­gyűlést tartott Budapesten, a Kossuth Lajos-téren. A hatalmas, ünnepien fcldiszilett teret zsúfolásig megtöltik Buda­pest dolgozói. Az énekszóval, zászlók alatt felvonuló sokszázezres tömeg nem is fór cl a téren — az ember áradat megtölti a környező utcákat, egészen a Szabadság-térig terjed, A tűr felett szüntelenül zugnak a béke, a munka jelszavai — a választás ünnepére készülő nép jelszavai, j tér minden sarkából forró lelkesedéssel száll az üdvözlés a Magyar Függetlenségi Népfront vesé­idére jc. a nagyszerű győzelmeinket szervező Magyar Dolgozók Pártja . felé. Az országház lépcsőjén felállított diszcmclvény felett Lenin és Sztálin, alatta Rákosi elvtárs arcképe. Az emelvénytől balra, az or­szágház homlokzatán G, M, Malenkov,. L. P. Béri ja, V. M. Molotov cs K. J. Yorosilov elvtársak arcképei. A jobboldalon Dobi István, Gerö Ernő, Farkas Mihály és Révai József elvtársak arcképeit helyez­ték. cl. A vörös és nemzeliszinii zászlókkal díszített homlokzaton olt vannak a Magyar Függetlenségi Népfront programúját hirdető jelsza­vak is. Szűnni nem akaró éljenzés és tapsvihar, újra, meg újra felvi­llanó lelkesedés köszönti a magyar. nép első képviselő jelöltjét Rákosi Mátyás elv társat, aki 10 órakor foglalja el helyét a disz emelvényen. A tér percekig visszhangzik a hurrától, a Rákosi elvtársat üdvözlő kiál­tásoktól. A diszcmclvénycn helyet foglal az MDP Politikai Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Miniszlertanácsának számos tagja, több kiváló tudósunk, művészünk, sztahanovistánk. A Himnusz elhangzása után Földvári Rudolf elvtárs, a Budapesti Pártbizottság titkára, a Magyar Függetlenségi Népfront budapesti bi­zottságának elnöke nyitotta meg a választási nagygyűlést, majd Dobi István elvtárs kezdi meg felszólalását. Dobi István elvtárs felszólalása Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elv'.ársak! Választásokra készül az ország népe. Saáimbavesszük eredményein­ket, népünk győzelmeinek hosszú sorát. Számbavesszük a tennivalókat is, eljövendő győzelmek kivívásának útját Engedjék meg, hogy e nagy számbavételből kiemeljek egy ténye­zőt: a munkások és parasz ok szö­vetségét, amely népünk minden győ­zelmének alapja volt és marad. Év­századokig a magyar paraszt min­den hősies erőfeszítése, hogy lerázza magáról az urak igáját, hiábavaló volts mert) nem volt hü és odaadó szövetségese. Ma már az egész dolgozó paraszt­ság előtt világos, hogy a munkás­osztályban megtalálta azt a követ­kezetes harcostársat, aki biztos kéz­zel vezeti előre a felemelkedésnek utján. Meggyőzte erről a felszaba­dulás, amelyet a nemzetközi munkás- mozgalom első rohambrigádjának, a Szovjetuniónak és dicső hadseregé­nek köszönhetünk; meggyőzte erről a földosztás, amely mindörökre visz- szajuttatta a földöt azoknak, akik megművelik — a dolgozó parasz­toknak; meggyőzte erről a néplia- (alom győzelme hazánkban amely­nek gyakorlásában a munkásosztály mellett részt vesz a dolgozó paraszt­ság is; meggyőzte erről a sokoldalú gondoskodás, amelyben a népi demo­krácia evek óta részesíti a dolgozó parasztságot. Anüg a magyar városok a tőké­sek kezén vol ak, addig nálunk is elnyomta, kiuzsorázía a város a falut. Mió a a magyar városok a munkásosztály, a dolgozó nép kezén vannak, azóta a városból szüntelenül áramlik a segítség a falu dolgozói felé. A falu népe bizalmatlanul te- kin'e't a váirosra amig ott a banká­rok és a tőkések uralkodtak akii­utolsó tulajdonából kiforgattak sok százezer dolgozó paraszto és a gyű-, dőlt kulákofc támogatták. Ma a vá­ros anyagilag és erkölcsileg segíti a falut, a modern technika és a kultúra vívmányait viszi a falura. Ezért, a mi parasztságunk bizalom­mal tekint a város felé. A munkások és dolgozó para-sztok harci szövetsége a régi rendszer el­len, a föld, a gyár, az ország bir­tokbavételéért mindinkább mély és melegebb barátsággá válik az öt­éves tervek és a szocializmus meg­valósításáért folyó küzdelemben. A magyar parasztok milliói mindenek­előtt a népi állami hatalom iránta hűséggel tesznek hitet e barátság mellett. Egyre növekszik azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak száma, akik példásan tesznek eleget állami kötelezettségeiknek, határ­időre és gondosan végzik el a mező- gazdasági munkákat, mintaszerűen gondozzák álla'aikat. Az egyéni gazdáknak és a terme­lőszövetkezeti parasz'aágnak egyaránt köszönhetjük, hogy az elmultcvi súlyos aszály ellenére is biztosítani tudtuk az ország élelmezését. A munkás-paraszt szövetség mellet tesz hitet termelőszövétkezeti pa­rasztságunk, amely’ felismerte, hogy a mezőgazdaság szociális-a útja a dolgozó parasztság számára a jó­mód és a kulturált élet útja, egész népünk számára a közellátási kér­dések végleges megoldásának útja Büszkék vagyunk, hogy ma már közel 340.000 paraszt család lepet önként erre az u.ra és. 2,600.000 hold szántóföldön folytat- nagyüzem- gazdálkodást. De továbbra is őrkö­dünk azon. hegy a termelőszövetkc zetek feil esz-ésénél szigorúan be tartsák az önkéntességet, mert a munkásosztály — ahogyan a nép­front. választási felhívása hangsu lyozza — nemcsak a fermelöszöve'- keze.ekben egyesült parasztságnak, hanem az egész dolgozó parasztság nak szövetségese és barátja. A közös épitőmunka lázában el vilaszíhaitallaniil eggyéforr a ma gyár munkás és a magyar parasz a választáson szavazatával csal: megerősíti, amit az. életben, minden­napi alkotómunkájában megvalósít', 'Ezért biztosak vagyunk: minden honfitársunk, minden becsületes magyar ember magáévá teszi a Ma­gyar Függetlenségi Népfront foga­dalmát, hogy úgy, min-, eddig, ez­után is szent kötelességének tar ja óvni, szilárdítani, fejleszteni a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Az erős munkás-paraszt szövetség államrendünk alapja, amelyet meg véd el mez-tünk népünk ellenségeinek minden támadásával szemben a múltban és védelmezni fogjuk a jövőben is. a munkás- paraszt szövetség közé ver éket. aki a nép állama nevében a dolgozó parasztsággal önkényeskedik. Raj a leszünk, hogy kedvét szegjük a mun­kás-paraszt szövetség e megrontói­nak és megszilárdít suli a, törvényes­séget a nép államában. Budapest Dolgozói! Tisztelt Nagy­gyűlés! Csak egye', emeltem ki azok közül a tényezők közül, amelyeknek megváltozott életünket köszönhetjük. Minden sikerünk előfeltétele és alapja a legdöntőbb tényező — & Szovjetunió barátsága. Népünk ezen a választáson is meg akarja mu­tatni: rendíthet.-ellen hűséggel áll a Szovjetunió mellett, amely rendít­hető lenül és következetesen támo­gatja a magyar függetlenség, • a ma­gyar nép felemelkedésének ügyét. A második tényező — a,' Magyar Dolgozók Páríja. Az. elmúlt- nyolc év kemény munkája csak azért ho­zott ilyen gazdag gyümölcsöt, mer népünk élén olyan hareedzet; pári­ái!, mint a Magyar Dolgozók Pártja, meri országunk.ügyeit olyan bölcs, előrelátó és szilárd kormányzat irá­nyítja, mint a mi kormányunk; mert népünk élén olyan kipróbált vezető áll, mint a mi Rákosi elv ársunk, Rákosi Mátyás elvtársitól elválaszt­hatatlanok nagyszerű vívmányaink, az ő neve az a zászló, amely körül egyetlen egységes táborban egyesül az egész magyar nép. Rákosi Má­tyás elvtársat a magyar dolgozók forró szeretető és mély tisztelete övezi, mert benne látja békénk nagy harcosát, a független, szabad éle­tűiket- biztosító békéét, amely né­pünk legdrágább kincse. Nem fér­het kó ség ahhoz, hogy az előttünk álló választáson népünk még egy­ségesebben tömörül pártunk, kor­mányzatunk, Rákosi Mátyás körül, hogy. ez a választás uj győzelem és uj ’ erőforrás lesz azon az uíon, amelyen diadalra visszük a Magyar Függetlenségi Népfront programm- ját, a, béke, a munka, a jólét, a- felemelkedés programon ját Éljen a munkásság, parasztság, értelmiség testvéri szövetsége, a Magyar Függetlenségi Népfront! Éljen népiünk bölcs vezére, a béke első magyar harcosa, Rákosi Má- yás elvtárs! — fejezte be beszé­dét a nagygyűlés részvevőinek lel­kes tapsa közepette Dobi István élvtárs. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs lé­pett ar, emelvényre. Rákosi Mátyás eSvtárs .beszéde a budapesti választási nagygyűlésen Amikor Rákosi elvtárs a mik­rofon elé lép, végigzúg a tapsvi­har az- egész Kossuth-téren s a környező utcák ban. ahol a tér">‘e nem férő tömegek állnak. A zászlók magasba emelkednek s Msgétik őket a zászlótartó kezek, ezer és ezer lengő nemzetiszínű és vörös zászló köszönti Rákosi elvtársat. Zúg, harsan az éljen­zés. a taps s akkor is csak1 lassan ül el, amikor Rákosi elvlárs meg­kezdi beszédét: Kedves Elvtársak! Budapest Dolgozói! Engedjék meg, hogy mielőtt is­mertetném az dk at a célkitűzése­ket. melyek megvalósítása a meg­választandó or zággyűlés felada­ta lesz visszapillantsak az 1949 óta eltelt időre. Négy éve indultunk elsőizben egységesen válasz’1 ára a Magyar Függetlenségi Nép­frontban egyesült, hazafias, de­mokratikus erők. Ezen a választá­son már csak a dolgozó nép fiai voltak a jelölteik. Gróf, nagybir- fto'kos, bankár s a nép egyéb el­lensége már nem volt köz)'ük. Pia most visszatekintünk a négy év alatt megtett útra, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a demo­kratikus erők összefogása bevált és a népfronit is beváltotta mind­azt, amit ígért. (Taps.) A népfront fő választási jelsza­va négy évvel ezelőtt így hang­zott: .,a munka * ősz!' ály vezetésé­vel, szövetségben a dolgozópa­rasztsággal a népi demokrácia út­ján előre, a szocialista Magyaror­szágért“. A függetlenségi nép­front hangoztatta a béke' megvé­désének zükséges-ségét és teljes erővel aláhúzta hűségét felszaba­dítónkhoz. a hatalmas Szovjet- unióhiz. (Taps... „Szovjet-magyar barátságP‘ — felkiáltások.) Az elmúlt négy évben a Ma­gyar Népiköztársaság viszonya a Szovjetunióhoz mélyebb, bensősé­gesebb lett. Erősödtek a baráti szálak amelyek bennünket a népi demokráciákhoz, köztük a győzel­mes harcokban létrejött Kínai Népköztársa ághoz is fűztek. Tör­hetetlen és egységes volt népünk 'kiállása a béke megvédésének kérdésében. Hűek maradiunk ah­hoz -a jelszóhoz, hogy: „Hazánk nem rés, hanem eras bástya a béke frontján”. (Nagy taps.) Mik voltak négy esztendővel ezelőtt legfontosabb gazdasági kér­déseink? Hároméves tervünk be­fejezése és el ő Ötéves tervünk előkészítése állott akkor figyel­münk központjában. A hároméves tervünk hatmilli- árd forint beruházást tűzött ki cé­lul. Ez a célkitűzés akkor oly me­résznek látszott, hogy az ellenség megvetően „kommunista propa- gsnda-blöffnek“ nyilvánította. És mégis a magyar dolgozó nép lel­kesedése és szorgalma ezt a ter­vet két év és, öt hónap alatt túl­teljesítette. A hároméves terv ta­pasztalatai alapján már bátrabban halad!unlk: ötéves tervünk beru­házásaira 35 milliárd forintot irá­nyoztunk elő. Ez a szám is oly nagynak látszott, hogy szükség volt a kétkedőkkel és szkeptiku­saikkal szemben annak bizonyítá­sára, hogy tervünk megalapozott, reális. Azóta ezt a számot ismé­telten meg kellett emelni, mert kiderült, hogy lehetőségeink és tartalékaink sokkal nagyobbak, mint ahogy hittük. Az elmúlt há­rem esztendő alatt népgazdasá­gunkban 40 milliárd forintot fek­tettünk be, többet, mint az ötéves terv eredeti összegét. A terv öt év alatt kívánta meg duplázni acéltermelésünket, szén- termelésünlket. villamos energia ter­melésünket. Mindezt a célkitűzés- nem öt. hanem három esztendő alatt valósítottuk meg. Megváló :ul.t az a célkitűzésünk is, hogy hazánk iparosodó mezőgazdaság, országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változ­zék, Gyáriparunk a muH év vé gén háicrrszorannyit termelt már mint a háboruelőtti utolsó béke­évben. Ennek a tőkés viszonyok kczt_ elképzelhetetlen gazdasági fejlődésnek kellő értékelésénél te­kintetbe kell venni azt, hogy az elmúlt négy esztendő közül 1950- ben a termés a közepesen alul volt, a. múlt évben pedig a fagy az aszály és a korán beállott szo­katlanul bő őszi esők következté­ben termelünk rosszabb volt mint az utolsó évtizedekben bár­mikor. Azt a célkitűzésünket, amely az ipari munkásság számát öt év alaltt 300 ezerrel kívánta növelni, már három év alatt teljesítettük. Ezzel megszüntettük a dolgozókat suj'tó legsúlyosabb csapást, a mun­kanélküliséget. Jelenleg egy-egy tervévünkben a munkaerő növe­kedése jóval meghaladja a 200 ezer fők Az elmúlt négy év alatt a társadalombiztosításban részesü­lők száma 1 650.000-rel «.{üt és ma népünk majdnem 60 százaiéira ré­szesül szociális biztosításban. Tör­vényt hoztunk az anya- és csecse­mővédelemről; a többgyermekes szülők családi pótlékát három év alatt megháromszoroztuk. Felszá­moltuk a háborús gazdálkodás maradványát, a jegy rendszert. Az ötévea terv első három évében a falusi és üzemi k u 11 ur o fct h on ok, mozik, népkönyvtárak ezreit léte­sítettük. S végül, de nem utolsó­sorban létrehoztuk néphadsere­günket,. békénk és szocialista jö­vőnk őrzőjét. (Hosszantartó, lelkes kap:.) Azt hiszem, elvtársik, hogy ezekre az eredményekre joggal lehet büszke a magyar dolgozó nép! (Nagy taps.) ★ Négy esztendő nem nagy idő egy nemzet történetében és mégis e rövid néhány év alatt hazánk többet fejlődött, és változott, mint azelőtt hosszú évtizedek során. Ez a változás nemcsak gazdasági és kulturális téren jelentős, hanem népünk összetételét is megváltoz­tatta. Megváltozott szocialista épí­tésünk derékhada. nagyszerű munkásosztályunk. Ez a változás elsősorban számbeli növekedésben jelentkezik. Örökre eltűnt a mun­kanélküliség réme, eltűnt a Hor- thy-idők hárommillió koldusa, megszűntek a köpködők, az em­berpiacok. Míg a kapitalista or­szágokban az állandó munkanél­küliség tovább gyötri a dolgozó­kat. addig nálunk — és hozzáte- hetem, a többi népi demokráciá­ban is — az egyik legnagyobb probléma, hogy honnan vegyük az új munkásokat. \ De nemcsak számbelileg nőtt meg e négy esztendő alatt az ipari munkásság, hanem öntudatában, szaktudásában és kultúrájában :D. Elég rámutatni arra, hogv je­lenleg több mint 70.000 sztahano­vistánk van, ami bizonysága an­nak, hogy munkásosztályunk egy- (Eolytatás « t, oldalon\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom