Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

Iákesi Mátyás elvtárs beszéde a budapesti választási nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) re nagyobb része 'közelíti meg szakismeretben és tudásban a., mű­szaki értelmiséget. Ma már ott tar­tunk, hogy ipaxostamulónak mind­inkább csalit olyan fiatalokat ve­szünk fel, akik elvégezték az ál­talános iskola nyolc osztályát. Azok a munkások, akik ma a mi ipari tanműhelyeinkből kikerül- e.ek, úgy tudás, nknt általános üiüveltség te'kin üstében messze felette állanak a kapitalista idők .'.inar-aibó! lett segédeknek. A munkásosztály ma már nem az, ami négy evvel ezelőtt volt. Mas műveltebb, tanultlabb, magabi.z- tosább és öntudatosabb. Négy esztendővel ezelőtt, a vá­lasztások idején még külön szük­ségesnek tartottuk aláhúzni azt, hogy a magyar munkásosztály nemcsak hivatott vezetője dol­gozó népünknek, de hivatásának meg is tud felelni. Az elmúlt négy év a felszabadulás, ol'a él­téit időnek a fék- E2 a négy esz­tendő minden felmerült kérdés- sül kapcsolatban igazolta, hogy munkásosztályunk meg tud fe­lelni. a- történelem által rárótt feladatoknak és biztos kézzel tudja vezetni egész népünket a jobb, szocialista jövő felé. Nem- zotveZető, szerepére hiva-tpti'-tágát nem. kell már bizonyítani, inert a magyar nép a felszabadulás óta eltelt idő alatt a vállait áldoztok és bz elért eredmény dk • alapján ma szilárd meggyőződéssel_ vallja vezetőjének a munkásosztályt é-, a Magyar Dolgozók Pártját. Há­la és dicsőség demokráciánlc alap­pillérének. a magyar munkáeosz- iálynak! (Nagy taps. .Éljen a párti". ...Párt és Rákosi!”-felkiál­tások.) Megváltozol!, az elmúlt négy esztendő folyamán a magyar pa­rasztság is. A dolgozó -paraszt:ág egyre növekvő, rész© tér át szo­cialista nagyüzemi gazdálkodásra. Négy esztendővel ezelőtt a ter­melőszövetkezetekben • még csal: 15.000 család volt. Az idén tavasz - szál már- majdnem 340,000 család dolgozott a 'termelőszövetkezetek­ben; és a' 'szövetkezet; tagodé szá­ma megközelíti a ' félmilliót. (Taps! . dtf unkás-paraszt s^ö^J.e^•: ségÉ’-feikfláltásQlc.) Jelenleg a "zánföterütetnek 40 százaléka van á: ■'termelőszövetkezeti - tagok vagy -oz állami gazdaságok kezén. A termelőszövetkezetek a tavalyi rossz termésű, esztendőben is meg: állták a‘ helyüket,. s népi demo­kráciánk hathatós segítségével erőteljesen tovább fejlődtek. . Az őszi és a tavaszi mezőgazda, sági munkáknál most már világo­san. jelentkezést a szocialista nagyüzemi termelés fölénye. A szövetkezetek^ az állami gazdasá­gok földjét: jobban művelték meg, az agrotechnika uj módszereit szélesebben alkalmazzák. Beiga. zolóciott, hogy helyes volt kormá­nyunknak az a politikája, hogy •nem tűrt semmiféle erőszakot vagy nyomást a szövetkezetek létrehozásánál, hanem szigorúan betartotta az önkéntesség elvét Alig ellenségeink azt hiresztélték, hogy nálunk a szövetkezetekbe kényszerrel viszik a parasztságot mi inkább lassítottuk a szövetke. retek növelését Arra vettünk irányit, hogy először kiképezzük azokat a kádereket, akik a szö­vetkezetek vezetését jól el tudják végezni. Ez az eljárás helyes volt s ma már megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek mcgci ősödé, seben jelentős szerep jutott a nő vekvö számban munkábaállő uj szakembereknek agronómusok. na.k. Ma már. biztos a szövetkeze -lek erőteljes továbbfejlődése, mert a parasztság egyre nagyobb rété. gei győződtek meg a szocialista nagyüzemi termelés fölényéről. A szocialista nagyüzemi gazdái, kodásra való áttérés egyben a munkás-paraszt szövetség erősö­dését és további megszilárdulását is jelenti. .Nem szorul magyará. zatra, hogy a termelőszövetkezeti vág, az állami gazdaságok vagy gépállomások dolgozója tudato­sabban, és mélyebben fogja fel a munkások és parasztok szövetsé síének nemzetfenntartó jelentö.sé. Keőd, 1958 május IS. A nemzeti, demokratikus, szocialista erők összefogása Az a tény, hogy népünk egysé­gesebb, mint valaha, hogy a pár­tok versengése, amely a felszaba­dulás utáni első esztendőkben megosztotta a nemzet erőit és annyi kárt okozott, ma már vég­leg a múlté, a Magyar Független, ségi Népfront jelentőségét nem csökkenti. A nemzeti, demokra­tikus, szocialista erők összefogá­sának szelleme, amely négy év­vel ezelőtt a Magyar Független­ségi Népfrontot létrehozta, ma is változatlanul eleven és ma is mo­torja további fejlődésünknek. Ez a tömörülés, mely minden becsü­letes magyar hazafit egy táborba egyesit, további sikereink biztosí­téka. Ezért el vagyunk szánva, hogy a népfront zászlaját, amely alatt annyi győzelmes harcot vív­tunk meg, teljes erővel visszük tovább. A nagy változások köze pette, amelyek életünk minden területén jelentkeznek, a Magyar Függetlenségi Népfront, elvei ké pozik o, sziklaszlláid alapot amelyre bizton építhetjük jövőn­ket. (Nagy tapp.) Hegy a gyakorlatban mit jelent a népi demokratikus erők össze­fogása, annak egyik mutatója a népfront képviselőjelöltjeinek ösz- szetétele, 453 jelölt közül eredet! foglalkozás szerint ummkás 18S, paraszt és mezőgazdasági munkás 143, értelmiségi 96, alkalmazott és egyéb 26. Egyetemet és főiskolát végzett 117, a jelöltek több mint egynegyede. A női jelöltek száma 87. A jelöltek között 36 Kossuth - dijas van. Ezenkívül 230 jelölt sztahánovista vagy jó munkájá­nak eredményeképpen kormány­ait unt ejtésben részesült. (Nagy taps.) Előre, meg lehet mondani, hogy ez a statisztika a főiskolát és egyetemet végzettek jnvára to­vább cl fog tolódni, mert a jelölt ■munkások és parasztok egy része a főiskolákon tovább képezi ma­gát. A képviselők jelölésével kap csolatban meg kell emliteni, hogy itt is mutatkozik a demokratikus fejlődés. Négy esztendővel ezelöít a jelölést a népfrontban egyesült pártok végezték, míg most az üze. mek, a termelőszövetkezetek, a gépállomások dolgozóinak százez­rei, az egyetemek és egyéb intéz­mények közvetlenül válogatták lei saját legjobb dolgozóik közül a jelölteket. Végül, de nem utolsósorban meg­kell említenem, hogy ezen a vá­lasztáson szavaznak először az lf. jurág uj évfolyamai, (Taps.) A népi demokrácia, mely lelkes if- í juságunk előtt minden téren sza- £ bad utat nyitott, szélesebbre tárta '<■ ki számukra a2 alkotmány kapuit i üdvözöljük az ifjú szavazókat és 1 sok sikert kívánunk nemzetépitö < munkájukhoz! (Hosszantartó taps. { A -fiatalok „hurrá”-kiáltása zug ; végig a téren.) , Népünk egységének megszllár- ; dulását ma még bizonyos fokig elhomályosítja az a körülmény, hogy népi demokráciánk sikerei­vel és szocialista építésünk fejlő­désével kapcsolatban élesedik az osztályharc is. A tőkés rendszer maradványai a városban és falun egyre szükebb területre korláto­zódnak. Viszont egyre elkeseredett ' tebbcn védik azt a csökkenő te­rületet, ami számukra még meg­maradt. Támogatja őket ebben a háborúra uszító imperialista tá­bor is, amely itthoni szövetségesei. , nek, ötödik hadoszlopának gyérü- l lö sorait külföldről becsempészett | kémekkel, szabotőrökkei próbálja ^ feltölteni, s amely rádiója, sajtója r révén igyekszik tartani a lelket 5 csüggedő híveiben. ^ Kézenfekvő, hogy népünk ez el- j lenségei nem egyszer károkat okoznak és ezzel lassítják fejlődé. " síinket. Nem kevesebb kárt okoz : nak saját hibáink, melyek nem, ^ csal* a termelésben, do állami éle. tünkben is elég gyakran jelent. / köznek. Mindnyájan tudjuk, hogy a munkafegyelem terén még van ■ kívánnivaló. A munka termeié- kenységét is még alaposan meg lehetne növelni. A selejt sok he- n Iyen még mindig megengedhetek f lenül magas. Az önköltség csök- ’j kerítésére vonatkozó terveinket . csak részben tudjuk teljesíteni. A L takarékosság az anyaggal, az idő. vei, az állam javaival még mindig gyenge lábon áll. A tervteljcsités nem egyenletes. Még messze va- I gyünk attól, hogy hapról-napra, hétrőLhétrc, hónapról-hónapra tel. jesitsük a tervet. Még mindig el­terjedt jelenség, hogy a hónap vagy negyedév kezdetén a terme­lésben esik az iram, s a lemara­dást a végén rohammunkával. tuL ói-ázással igyekeznek behozni. Gyenge lábon áll a szocialista tu­lajdon védelme városban és falun egyaránt. Sokszor hiányzik a kel. lö éberség az ellenséggel szemben. Ellenben gyakori a szájtátiság, az önteltség, a hibák észre nem vc- véso vagy el-kenésc, a kritika el­nyomása. Ez mind olyan ténye­ző, amely fejlődésünket hátráltat­ja. Szocialista építésünk további sí. kereinel« egyik feltétele, hogy az állami hatóságaink, helyi taná­csaink jól dolgozzanak. Még gyak. van előfordul azonban, hogy ezekbe az intézményekbe ellenséges ele­mek furakodnak be, akik mindent megtesznek arra, hogy hatóságaink, tanácsaink tekintélyét lejárassák, hogy szembeállítsák a népi demo. krácia államát a dolgozókkal. Nem egyszer tapasztaljuk, hogy hatóságaink ridegen, bürokratiku­sán bánnak a néppel, visszaélnek hatalmukkal, önkényeskednek, nem tartják lift a törvényeket. A népi demokrácia állama, igyekszik megtorolni ezeket a visszaélése­ket, de addig is, amíg felszámol­juk őket, komoly gátlói fejlődé­sünknek. Hibákat követtünk el a paraszt. Sággal szemben is. Begyűjtési rendszerünk nem elég egyszerű, szinte évenként változik és ezzel akadályozza, hogy a dolgozó pa­rasztság évekre előre számotvetye gazdálkodjon, hogy pontosan és előre ismerje kötelezettségeit. Gondoskodnunk kell róla, hogy a jövőben ez megszűnjön és a több évre megállapított begyűjtési rendszer módot adhasson a pa­rasztságnak arra, hogy feleslegeit akadály nélkül értékesíthesse a szabadpiacon. Az ilyen rendsza­bály fokozza a parasztság jöve­delmét és arra serkenti, hogy töb. bet termeljen. A tagosításnál — ■mely a nagyüzemi mezőgazdasági termelés megvalósítására elkerül­hetetlenül szükséges — hatósága­ink gyakran szem elöl tévesztet­ték a dolgozó parasztság érdekeit. Általában: nem egyszer tapasztal­tuk, hogy a falu szocialista átépí­tése közben néha nem voltunk elég tekintettel az egyéni dolgozó parasztokra, akik pedig földműves népességünk többségét alkotják. Ilyen körülmények között népi demokráciánk sok segítő rendsza­bálya, mellyel az egyéni paraszt­ságnak is támogatást kíván nyúj­tani, veszendőbe ment, Ezeket a hibákat gyorsan ki kell javítani, annál is inkább, mert mint mon­dottam, a tavalyi rossz termésű esztendő is bebizonyította, hogy az egyéni parasztság hü támasza népi demokráciánknak. A tavalyi rossz termés átmene­tileg egész fejlődésünket meglas­sította cs meglassította dolgozó népünk életszínvonalának emelé­sét. Komoly erőpróbája volt ez az esztendő egész politikai és gazda­sági építményünknek, öt hónap- pal ezelőtt az országgyűlésen még fel kellett hívnom a figyelmet, hogy a rossz termés következté­ben nagyon megnehezült az állat- állomány átteleltetése, hogy ko­moly hiányosságok vannak a vetés körül. A közellátás terén a leg­nagyobb takarékosságra kelleti felhívni népünket. Most miután a nehéz tél elmúlt, megállapíthat­juk, hogy állatállományunk az aszály dacára nagyobb, mint ta­valy ilyenkor volt. A vetések is jó], teleltek, s a májusi csők követ, kentében a terméskilátások meg­javultak. A jövő hónapban beérik az uj termés és a mezőgazdaság terén felszámolhatjuk a tavalyi rossz termés következményeit. Eh. hez azonban az is kell, hogy egy, talpalatnyi föld az idén bevetet­len ne maradjon. A tavalyi aszá­lyos rsztendö okozta károkat pó­tolni tudjuk, ha a tavaszi vetés tervét a'z utolsó holdig jól telje­sítjük. Az, hogy a tavalyi fagykáros és aszályos esztendő következményei nem okoztak még súlyosabb káro. kát, népi demokráciánk szilárdsá. gának és szervezettségének kö- szönhetö. És köszönhető a Szov­jetunió segítségének, amely, mint minden nehéz helyzetben, ezúttal is támogatott bennünket. (Taps. Éljenzés.) Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom Jugoszláviára, ahol a miénkhez hasonló szárazság va­lóságos katasztrófát okozott, me­lyet még fokoz, hogy a jugoszláv parasztság gyűlöli urait és szem­ben áll a Tito-bandával. Emiatt a jugoszláv kormány kénytelen volt a tavaszra kitűzött választá­sokat az aratás utánra halasztani. A második ötéves terv a jómód, az erő és a kultúra országává változtatja hazánkat A magyar népi demokrácia vi­szont nyugodtan, magabiztosan készül a választásokra és azokra a feladatokra, amelyek előtte ál­lanak. E feladatok közül a leg­sürgősebb az ötéves terv hátra­lévő részének jó befejezése. Az 1953—54 as esztendő folyamán kezdi meg termelését ötéves ter­vünk legnagyobb alkotása, a Sztá. lin Vasnlü. Működésbe lép egy sor­más hatalmas gyárunk. Elkészül a tisZalöki duzzasztómű. Befeje­ződnek nagy műegyetemeink épít­kezései, megnyílik a budapesti nagy Népstadion Megépülnek az uj szocialista városaink, mint Sztálinváros, Komló. A választás egyben állásfoglalás is az ötéves terv sikeres befejezése mellett Dolgnző népünk ennek felismeré­sében széles választási békever­senyt rendez, hogy igy gyorsítsa meg tervünk teljesítését. A vá­lasztási békeverseny eredménye­képpen iparunk az április havi tervét 103 százalékra teljesítette, illetve tultelje.áíette. (Nagy laps.) Az uj országgyűlés egyik leg­fontosabb feladata lesz, hogy törvénybe iktassa a magyar nép gazdaság második Ötéves tervét, azt a tervet, amellyel fel akarjuk építeni hazánkban a szocialista társadalma1*'. (Viharos /ans. .Él­jen Rákosi! Éljen Rákosi/“ — (Folyiafása a oldalon,) között álmodni sem lehetett. A tudósok, művészek, orvosok, mér. nökök, pedagógusok százai része, sültek jólvégzett munkájuk legna. gyobb elismerésében, a Kossuth díjban. Népi demokráciánk e ki­tüntetések révén is aláhúzta, hogy nagyra tartja és tiszteli a tehet, séges alkotómunkát. Megváltozott az elmúlt 4 év alatt az értelmiség összetétele is. Egy­re nagyobb számban kerülnek ki a főiskolákról és egyetemekről a népi demokrácia neveltjei, zömük, ben munkások és parasztok. Egyetemeinken és főiskoláinkon jelenleg háromszorannyi a hal Iga. tó, mint a Horthy-idökben és büsz kén mutathatunk rá, hogy e téren messze magunk mögött hagytunk olyan fejlett kapitalista oxszágo kát, mint Anglia, Franciaország Hollandia. Az értelmiség gyors növekedő sének száma mögött valóságos kulturális honfoglalás rejtőzik Az egyetemi hallgatók többsége ma mái azokból a rétegekből kerül ki, amelyek, bár a nemzet nagy többségét képviselték, do még tiz évvel ezelőtt úgyszólván ki voltak zárva a magasabb iskolákból. Mi tudjuk, hogy a mennyiség bizo- j nyos fokon minőségbe csap át. A dolgozó népből jövő értelmiségiek számszerű növekedése feltétlenül minőségi változásokkal fog járni. Az uj értelmiség zöme vér a dol­gozó nép véréből, hús a húsából. Ez az értelmiség létét és kultú­ráját a népi demokráciának kö­szönheti. Ez a számbelileg gyorsan növő uj értelmiségi réteg a haza­fias, népéhez hti régi értelmiség­gel összeforrva hasonlíthatatlanul nagyobb súllyal és befolyással vesz majd részt a nemzet életének minden megnyilvánulásában, mint bármikor azelőtt. (Taps.) Gon­doskodni kívánunk róla, hogy js lent őségé szakadatlanul növeked- jék és egyre nagyobb legyen sze­repe is népünk vezetésében é£ nemzetünk jövő útjainak kimun­kálásában. A légi lend szembe akarta állítani az - értelmiséget és a dolgozó népet: mi szerves egy «égbe kovácsoljuk össze. Még ma. gunk sem vagyunk teljes tudatá­ban annak, hogy az utolsó észtén, dók e kulíurforradalma, melybe? hasonlót gépünk még éoha át nem élt, milyen uj jelentőséggel ru házzá fel az értelmiséget, milyet hatalmas távlatokat nyit meg előtte. összef o-glaJva: megállapi t hat juk, hogy dolgozó népünk ms egységesebb, mint valaha. Egyse gesebb politikai célkitűzéseiben, £ béketáborhoz való hűségében és abban, hogy népi demokráciánk vívmányait megvédi és erőteljesei fejleszti tovább. (Hosszantartó gét, világosabban látja e szövet­ség fontosságát az egész magyar! nép jövője és életórdeke szempont.! jábóL De a parasztságnak az a része is, amely még nem határozta el magát, hogy a szocialista nagy­üzemi termelési mód útjára lép, egész más ma, mint a felszabadó, láskor vagy négy évvel ezelőtt volt. Népi demokráciánk politikai vívmányaival, nemzetünk gazda­sági és kulturális növekedésével pagyot változott a dolgozó pa. rasztság. A villany, a rádió, a te lefon, a kulturótthonok hálózata, a könyvtárak, a mezőgazdaság nö. vek vő gépesítése, a megjavult közlekedés természetesen rá is ha. tássál vannak. Az állami gazdasá gok, a termelőszövetkezetek ma gasább termelési módszereit ő 39 átveszi. A mezőgazdaság gépesí­tése, az ipar decentralizálása is egyre közelebb hozza a falut a vá­roshoz. Mindez azzal jár, hogy parasztságunk egésze politiku­sabb, műveltebb, igényesebb lett. Megnőtt, szemhátára — és hozz-á- tehetem — megnőtt állami fegyel, me, állampolgári hűsége is. Az a tény, hogy a tavalyi rossz termés dacára parasztságunk lényegében teljesítette a beszolgáltatást és az uj aratásig biztosította közellátá­sunkat, nagyfokú állampolgári fe­gyelemre és állampolgári hűségre vall. A munkás-paraszt szövetség ma szilárdabb, mint valaha (Nagy taps.) E szövetség jegyében az elmúlt négy év folyamán közel 100 ezer ipari munkás és dolgozó paraszt került az üzemek és vállalatok élére, az államigazgatásba, a nép. hadsereg tisztikarába-. Az egyet e. mek és főiskolák hallgatóinak egyre növekvő többsége került líi a munkások és parasztok közül. Rajta leszünk, hogy hogy ez a í'o. lyamat & jövőben még jobban meggyorsuljon, és vele erősödjék népi demokráciánk alapja, a mun. kás-paraszt szövetség. (Éljenzés taps.) .Megváltozott-: aZ elmúlt négy év alatt értelmiségünk is.- A régi ér­telmiség közül négy esztendővel ezelőtt sokah még tétováztak, kétkedéssel nézték hatalmas or- szágátalakitó terveinket. Jelenté­keny részük nem volt biztos ab- ban, hogy a népi demokráciában megíeli-e helyét. Az értelmiség zöme az elmúlt négy esztendő alatt meggyőződött róla, hogy e kétségei alaptalanok. Meggyőző. úött róla, hogy a népi demokrácia fel tudja emelüá a nemzetet elesett;, ségéböl, hegy megbecsüli és nagy. ra értékeli a hazájához hü értel­miség munkáját és olyan lehető­séget nyújt képességeik kifejtésé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom