Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-11 / 59. szám

Földelve, Pusztaszöiitiászló Becsvölgye Alsónomesapáti Ságod A zalaegerszegi járásban- szép számmal vannak olyan községek, áhcl a tavaszi mezőgazdasági mun. :káJlc dandárjában sein feledkeznek meg a begyűjtésről. Erőiket úgy csoportosítják, hogy mindkét vo­nalon eredményes munkát tudja­nak végezni- Még mindig hiba azonban 'az, hogy a baromfibe­gy üjtés magas százalékai' melleit, a tojásbegyüjlésben a legjobbak- nál is jelentős lemaradás van. Ékes példa erre Bódis D-'zsőnéés Szarka József községe. Az első Akik harcolnak as egerssegi járás elsőségéért • • • ZALAEGERSZEGI JÁRÁS: begyűjtési osztályvezető: BAAN JOACHIM baromfi "!o 117 268 1.17 182 226 tojás "/o 50 64 38 36 30 negyedév alig három hét múlva befejeződik. Kovács Józsefnek is sokat kell még tennie azért, hogy március 31-re a tojásbegyüj lésben is teljesítsék első negyedévi lervü. két. Lckner Gyulámé és Varsányi Olló is dicséretet, érdemel a ba­romfibegy üjtés szép eredményéért. Vajmi kevés dicsekednivalójuk van azonban a lojásbegyüjtésben való lemaradásék!- Ma már vég­legesen megszűnt az a kifogás, hogy nincs tojás, ami ugyan a téli hónapokban sem volt helyt ál­éi nők titkár Kovács János, Kondorosi József Bódis Dezsőné, Szarka József Tuboly Gyula, Sziklai Béla Molnár Emma, Bcnkovics Elek Lekner Gyuláné, Varsányi Ottó ló. Közeledik április 4. hazánk felszabadításának évfordulója, ami­kor az idén elsőizben kiadják a begyűjtési versenyben legjobb eredményt elért megyéink, járás­nak, városnak és községnek a ver. senyzászlókat. Ezeknek a napok­nak a jó munkájától függ, hogy megyénk m*gszerzi-e a kitünte'-ő elsőséget. A zalaegerszegi járás a legutóbbi értékelés szerint orszá­gosan első, azonban ha ezt a he­lyet meg akarják tartani, akkor még jobb munkát kell végezniük­•.. akik miatt elveszítheti az elsőséget ZALAEGERSZEGI JÁRÁS: baromfi tojás «U Csúcsborok 93 5 Alibánfa 92 9 Kusjtánszeg­41 4 Orbányosfa 69 4 Németfalu 70 5 begyűjtési osztályvezető: BAÄN JOACHIM elnök titkár Vince László. Hajgató Ferenc Hurták István, Ferencz Zoltán ö^v. Varga Gyuláné, Kerese László Fidrik Jánosné, Jákli Rudolf Horváth Reinold —■ Vincze László és Hajgató Fe­renc még a régi világból^ való közmondás btli borravalónál is jobban lemaradtuk a tojásbegyüj. íésbe-n. A siránkozás helyett sok­kal jobb lenne, ha hozzálátnának a- 'munkához. Községükben talán más tyúkok vannak, mint az élen­járóknál? Dehogy, a tyúkok ép­pen olyanok, csak a tanáé» veze- ;ői mások. Hurták István és Fe­rencz Zoltán is úgy [ámogaJtja be. gyűjtési munkájával a megye eredményeit, mint akasztott em­bert a kötél. Az ilyen községek veszélyezte ik a zalaegerszegi já­rás további elsőségét. A járási ta­nács begyűjtési osztályának is na­gyobb gondot kellene fordítania erre a községre- Özvegy Varga Gyuláné és Kereső László is ala­posan' szégyelheti'k magukat csú­fos lemaradásukért. Ök az. án iga­zán -semmit nem tesznek a be­gyűjtés ügyéért, hiszen még a ba­romfiból is a legrosszabbul állnak. Ennyire szégyenletesen rossz mun­ka nemhogy a zalaegerszegi já­rásban, de még a megyében sem igen ^található. Meddig akar még a megye csúfja lenni ez -a község? A járás becsületesen íeljesilő dol­gozó parasztjai megvetéssel gon­dolnak rájuk. Alig valamivel jobb a. helyzet Fidrik Jánosné és Jákli Rudolf községében. Persze, ha ők még mindig a -nincs tojás“ me­séjénél tartanak, ahelyett, hogy dolgoznának, akkor nem is cső" dálhaitó a lemaradás. Horváth Reinold vezetésével Németfalu sem akar tanulni. Ez a megyének az a községe, amelyiket legtöbbször ki zárták már a szabadpiaci forga­lomból- Most megint erre a sorsra jutottak. Műit ássák meg már vég­re a németfalusiak, hogy ők is vannak ’ olyan emberek, mint -a megye élenjáró községeiben élők. Köszörüljék ki a csorbát és ne tűrjék a szégyent. De ne halasz- szák c-zt mindig holnapra, hanem lássanak hozzá még ma, még eb­ben az órában! Jól halad a tavaszi munka és a begyűjtés Zalacsányban A zalaesányi dolgozó parasztok megértették a minisztertanács liatá. rozatát. a község dolgozói lelkesen, minden erejüket összpontosítva vég­zik a tavaszi munkákat. Március 4-én Sz árpa" és kabVétés befejezé­sénél tartottak, megkezdték a málc és borsó vetését. A község dolgozói a tavaszi munkák mellett nem feled­keznek meg az állam iránti kötele­zettségük teljesítéséről sem. Nincse­nek elmaradva a beadás teljesítésé­ben; sőt- a dolgozók vállalást tettek, hogy április 4-re, felszabadulásunk ünnepére 100 százalékon felül telje­sítik beadásukat. Az, elért ered me­nyek köszönhetők az állandóbizott­ságok jó munkájának. A. mezőgázda- sági és begyűjtési állaudóbizöt-'tsá- gok jó felvilágosító és népnevelő, munkát végeztek a faluban. Az elért eredmények köszönhetők azok­nak a dolgozó parasztoknak, akik elsőkként és példamutatóan teljesí­tetitek beadásukat Réti .József és Horváth Ferenc dolgozó parasztok 200 százalékra teljesített ék az első- negyedévi tojás- és baromfibeadásu­kat, a tavaszi munkákban is az élen járnak. Raj luk kívül többen is van. aak, akik dicséretre méltóan teJjesi tették a beadást és végezték el a ta vaszi munkákat. Á sok jó teljesítő .mellett Zala- csányban is akadnak Pató Pálok, akik hanyagságukkal szégyent akar­nak hozni, községükre. Bangó Ká­roly, Ti ács József, Nagy J.enő és Pápai József szégyenteljes módon elmaradtak a beadás ' teljesítésében és a tavaszi mezőgazdasági munkák­ban is hátul kullognak, NyiLcs Gyö-rgy levelező. Földművesszövetkezeti híradó A tavaszi munkáié időbeni el­végzésének jelentőségét a földmü- vesszövc.tkezetek többsége felis­merte. Kellő ideb n gondoskodtak a szükséges vetőmag-mennyiségről. Ezt a feladatot különösen jól ol­dotta meg A NAGYKANIZSAI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET Hegedűs Lajos ügyvezető' -irányí­tásával, ahol március 4-ig 60 hold tavaszi búza vetési tervükből már 40 holdat vetettek el. A hát­ralévő 2C hold föld bevetését oda­adó munkával végzik a dolgozók és a befejezéshez közelednek- Hasonlóképpen jó munkát végez A PÖKASZEPETKI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET is- Polgár Dezső ügyvezető elvtárs a velés mielőbbi bef ejezését szem­eiül l tarija, amelynek eredménye az, hogy 30 hold tavaszi búza ve. ícsi tervükből március 4-ig 20 holdat vetettek él. A szövetkezet vezetősége mindent elkövet a ta­vaszi munkák határidőre való el­végzése érdekében. Tudatában vannak, hogy idei bő termésünk a tavaszi munkáktól függ. N- m beszélhetünk jó munkáról a lenti járásban. Meglehetősen ke­veset teltek a tavaszi búza határ­időre való elvetése érdekében- A PÁKÁI F Ö L DMÜV E SS ZÖV E T K B Z E T ügyvezetője úgy tájékoztatta a járási és a' megyei szövetség-1. hogy a vetés zavartalanságához minden feltétel biztosítva van. Ugyanakkor a valóság az, hogy a tavaszi munkákat, a tavaszi búza vétó-ét felültete.-en kezelik.. Hasonló a helyzet a NOVAI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETNÉL is. Marion ügyvezető elvlárs a pá- kaiak -példája“ nyomán nagyon keveset tett a tavaszi munkák si­keréért. A pákái és novai földmű vessző, vetkezetek hanyag munkájáért fe­lelői ség terheli a lenti járási szö­vetkezetek szövetségét is. Mészá­ros elv'Jár s neríi fordított gondola földmű ves.szövetkeze'.ek tavaszi munkájának ellenőrzésére- Nem hívták fel az illetékes szövetkeze­tek figyelmét a szántás-vetés szór. galmazására és a határidők pon­tos betartására­Még szégyenteljesebb módon hátráltatja megyénkben a tavaszi munkák sikerét a zalaegerszegi járás jóné'hány szövetkezete, de a járási szövetkezetek szövetsége is. ZELLES ELVTÁRS, a járási szövetség- titkára félreve­zeti a megyei szövetséget, a tava­szi munkák állásáról valótlan adátokat "tartalmazó jelentéseket ad. Jó példa erre: 4-én jelelhet­ték, hogy a tófeji földmüvesszö- velkezet a tavaszi vetést "befejez*. te, ugyanakkor a szövetkezet ügy­vezetőié személyesen címek ép­pen ellenkezőjét állította. Járási szőve''ségeink végezzenek fokozot­tabb ellenőrző munkát és a való­ságnak megfelelő adatokat adja­nak a tavaszi munkák állásáról, mert megyénk vetéstervének tel­jes ilése tőlük is függ,, Horváth László Levél a 'Vili. osztályos pajtásokhoz Még néhány hónap s óit hagym játolc <az általános iskolát. Sokat go'iidoljcodiatok azon ugy-e, hogy 'melyik középiskolában tanul­jatok tovább? Hát én most segí­teni- akarok nektek a választás­ban. Én a közgazdasági techniku­mot választottam, s nem bántam meg- Különösen azóta kedveltem rnCg még jobban iskolámat, amióta szakosították. Kereskedelmi tago­zat lettünk' Fö tantárgyunk a számvitel. statisztika, politikai gazdaságtan. A tanuláshoz min­den segítséget megad iskolán!:, ta. náraink. Aki valamely tantárgy iránt még fokozottabban érdeklő, dilc, szakkörökön, képezheti magát. Nem nézzük tétlenül, ha valaki gyengébb, ha nehezebben megy nála a tanulás. Segítségére sie­tünk- A kínálás mellett persze részivészünk a, kullurmunkában, sportolunk. Mindenütt segít ben­nünket a DISz.szervezet is. Diák­otthonunk igazi otthon, hiszen mi is arra törekedünk, hogy szép, csi­nos, tiszta légijén. ízlésesen be­rendezett tanuló., hálószobák, cd- lanak rendelkezésünkre. Nincs a napnak olyan órája, hogy ne érez­nénk a párt, a dolgozó nép álla. mának kiapadhatatlan gondosko­dásált.. Ezért pedig érdemes jól la. nulnj. ü ezért hívlak most, benne- leket is pttj.ások: gyertek minél többen, $ 'tanuljatok tovább! ZSOH.ÍR MARIA Nagykanizsa A diszpécser-rendszer a termelés irányítója (Könyvankét a Ruhagyárban) A z elmúlt héten a Ruhagyá r kultúrtermében a műszaki veze- •*’*’ tők részére könyvankétot tartottak. Az anlkélon megjeleni. Nádor Endréné elvtársnő, a Könnyűipari Minisztérium Ruházati Igazgatóságának műszaki osztály vezetője, valamint az Állami Könyvterjesztő Vállalat képviselője. A megbeszélés tárgya Kas- subszky szovjet iró „Diszpécser, rendszer a ruházati iparbán“ című könyve volt. Az ankét előadója, Nádor elvtársnő beszédében töb. bek között a következőket mondotta: — A ruházati iparra, mint minden más iparra, nagy feladatok hárulnak a szocializmus építéséb en — mondotta. — Nekik kell ellát, niok az ország dolgozó népét ruhával. Ehhez azonban a fokozódó követelmények mellett arra van szükség, hogy minél több uj üzemet hozzunk létre, minél több régi gyárat ujítsűník fel. bővíü'ünk ki. Az új üzemek egyik példája a zalaegerszegi Ruhagyár is, amely­ben több ezer ember, javarészt fiatalok dolgoznak. Az ütemes termelés eléréséhez, a munka és a termelés irányí­tásához ma elkerülhetetlenül nag y szükség van a diszpécser-rend­szerre, a termelés magasszinvonalu irányítására, az üzemágak kö­zötti kooperáció biztosítására. Mindenütt, minden munkánknál a fejlett szovjet módszerekkel találkozhatunk. A szovjet tudomány, a szakirodalom és a technikai tapasztalatok megismerése eredmé­nyeink biztosítéka. „ A könyv nemcsak az irányítás menetét szabja meg, hanem foglalkozik a műszakiak felelősségével, feladatával is. Meg­szabja a teendőket és a vitás kérdésekre felvilágosítást is ad. A könyv világosan rámutat, hogy a gyár termeléséért elsősorban a fődiszpécser a felelős. Hiba vagy hiányosság esetén neki kell utasításokat 'adni a műszaki vezetőknek. — Feladataink csak aktkor vezethetnek sikerre, ha mind bát­rabban alkalmazzuk a szovjet tapasztalatokat és azokat valameny- ínyi dolgozó köziklincsévé tenszük — fejezte be beszédét Nádor elv­társnő. Ezután a hozzászólók elmondották, hogy a diszpécser-rendszer alkalmazásával nagyobb figyelemmel lehet kisérni a Ruhagyár eredményeit. Az új rendszer szerinti irányítás kizárja a kapkodást ék a fejetlenséget, tervszerűen és észszerűen irányítja a termelést. SPORT A Társadalmi Labdarugó Szövetség * 1952. évi munkája ' A megyei' TSB 'mellett működő társa­dalmi szövetségek közül kétségtelenül a Labdarugó Szövetség dolgozott az el­múlt évben is legnagyobb létszámmal. Ennek ellenére azonban munkája nem volt kielégítő, mert . abban nem volt meg minden vonalon a tervszerűség. Ad­dig például, amig a minősítési bizott­ság, fegyelmi bizottság, vagy a játék­vezetők tanácsa igyekezett feladatát tervszerűen ellátni és ennek meg is volt az- eredménye, egyáltalán nem mondható ez el a szervezési, agitációs, vagy az oktatási és módszertani bizottságokról, amelyek vagy egyáltalán nem is működ­tek, vagy na működtek is. feladatukat nem maga uz illető bizottság — mert a bárom közül egyiket sem szervezték meg, tehát nem' is működött — hanem a sző, vétség elnöksége, esetleg az MTSB látta el. A Labdarugó Szövetség munkájának alapja általában az 1952. évi versenynap­tár volt. Az- elnökség .havonként egyszer és rendszeresen ülésezett, melyen a fel­vetődő problémákat megtárgyalta és azo. kát a lehetőségekhez képest meg is ol­dotta. Az .MTSB.ve! való kapcsolata jó volt. Az MTSB elnökét tájékoztatta a szövetség a munka menetéről, az előfor­dult nehézségekről és minden olyan esetben, amikor az szükségessé vált, ta­nácsát. segítségét kérte. Az MTSB-vel egyedül a minősítések és átminősítések terén fordultak elő kisebb súrlódások, azonban ezeket is sikerült elsimítani. Bár a szövetség munkájának alapja a versenynaptár volt, a sportfejlesztési ter­vet még sem ismerte. Ebben hibás az MTSB is, mert nem gondoskodott arról, hogy a fejlesztési terv reá vonatkozó ré. szét megkapja, illetőleg megismerje. A szövetség elnöksége a titkár utján irányította az egyes bizottságok munká­ját. Bár. ezek a bizottságok nagyobb­részt tervszeiütlenül dolgoztak, közülük egyik-másik mégis jól funkcionált és fel­adatát elvégezte. A bizottságok közül legjobban műkö­dött a . játékvezetők tanácsa: majdnem hiánytalanul látta el feladatát. Megszer­vezte a játékvezetők képzését és to­vábbképzését, irányította a játékvezetők küldését, nyilvántartotta és ellenőrizte tevékenységüket. Példásan végezte el a reá bízott adminisztrációs munkákat, megszervezte a játékvezetői_ csoportokat és gondoskodott azok fejlődéséről. A.ta­nácsnak külön bizottságai is voltak, me­lyek szintén jól dolgoztak. Ellátták a játékvezetőket igazolvánnyal, ellenőrizték a játékvezetők öltözetét és több sportkör­ben szabálymagyarázó előadásokat tar­tottak. • Hiányosságként kell megemlíteni a tanács munkájában ‘azt; bogy a játék­vezetők minősítését nem a megfelelő módon készítette el és emiatt az OTSB- nél azt nem lehetett foganatosítani. Minősítési bizottság. Ez a • bizottság hasonU'kcpcn ,ió munkát végzett. Nagy­mértékben neki köszönhető. hogy nz 1951. évi eredmények alapján a labda­rugócsapatok 1952. évi minősítése elké­szült. Nagy érdeme a bizottságnak, hogy a bajnokság nyilvántartását példásan vezetie, melyhez hasonlót kevés megyé­ben lehetett találni. Hiányossága volt viszont, hogy évközben az átminősítések terén egy-két alkalommal nem adott vé­leményt az MTSB-nek és emiatt elő­fordultak olyan átminősítések is. melyek nem voltak helyesek, vagy szabályosak. Fegyelmi bizottság. Ez a bizottság — bár szervezetében változások voltak —" egész éven át . kielégítően működött. Gyorsan és pontosan intézte a fegyelmi ügyeket. A fegyelmi határozatokatmeg­felelően nyilvántartotta és gondoskodott arról, hogy a határozatok a hivatalos lan utján a nyilvánosság elé kerüljenek. Hiányosság a munkában teimészetesen itt is akadt, lifen hiányosság volt az, bogy a hozott határozatok jórészt eny­hék voltak (■■■ ezért nem minden eset­ben érték el a kitűzött célt. Itt meg kell említeni azonban azt. hogv ebben az M'J'SB is hibás, mert előfordult olyan eset. is, hogy ■ a bizottság által kisza­bott büntetést enyhítette, vagy teljes egészében elengedte. Az. idén tel tétlenül arra kell törekedni, hogy a bizottság önállóan működjék és az ítéleteket az elkövetett szabálysértés súlyához mérten hozza meg. Edzői tanács. Bár a szövetség az év eiején megszervezte az edzői tanácsot, azonban munkájának irányítására a múlt évben megfelelő tapasztalattal ren­delkező szakember még nem volt és így a tanács működése teljesen rendszerte­lenné vált. Ennek tudható be az, hogy az edzők fejlődése nagyon gyatra volt, utánpótlásról pedig nem is lehet beszél­ni. Ilyen körülmények között az edzők természetesen nem tudtak segítséget, ta­nácsot adni az MTSB.nek az edzői mi­nősítési kérelmek és az edzői szerződé­sek • elbirál.ásánál. Súlyos .hiányosság volt az' is, hogy az edzők nem igyekez­tek munkájuk alapjává az MHK-r. ten­ni. Az idén ezen a téren már is gyöke­res változás állott be. Csnpkay Károly, mester irányítja a tanács..'munkáját és minden remény megvan arra. hogy az idén az edzői tanács hasonlíthatatlanul jobb munkát fog végezni, mint tavaly. Oktatási és módszertani bizottság nem működött, ilyen nem is voit. pedig nagy szükség lett volna rá. Munkáját részben az elnökség látta el. Snort műszaki, bizottság, szervezési bi­zottság. agitációs bizottság, és fiatalok bizottsága a szövetségben nem létezett, ami természetesen ar_ra vall, hogy eze­ken a területeken 19o2-ben nem történt úgyszólván semmi.' Elsőrendű feladata a szövetségnek, hogy az idén ezeket a bizottságokat is megszervezze és ered­ményesen működtesse. A Labdarugó Társadalmi Szövetség munkáját összegezve . megállapítható, hogy voltak ugyan hiányosságok, azon­ban ezeknél jóval nagyobbak az ered­mények. 1953-ban a Társadalmi Labda­rugó Szövetségre is sokkal nagyobb fel­adatok hárulnak, mint tavaly. Hivatá­sát akkor fogja jól betölteni, ha okul az a múlt év tapasztalataiból. azokat a hiányosságok kiküszöböléséhez felhasz­nálja és legelső sorban gondot fordít a- tagok politikai felkészültségére, fejlődé­sére. Nem téliét kétséges az, hogy ami­lyen arányban fejlődnek az aktívák po­litikailag ás szakmailag, olyan arányban ingnak eredményeket is elérni. Legyen pajta a Labdarugó Társadalmi Szövetség, hogy ez a fejlődés 1933-ban 100 százalékos légyen. MOZI Zalaegerszeg-, 'március 11—17 KÉT KRAJCÁR REMÉNYSÉG Nagykanizsa, 7-t ül—13-ig: NAGY MUZSIKUS BETONOZÁSI és SZÁLLÍTÁSI munkára férfi’segédmunkásokat felve­szünk, jelentkezés: Épülelclemgyár munkacrögnzdálkodásán Budapest, -XI. Budafoki-ut 7S. Napi háromszori étkezést 7H0 Ft-ért, vidékieknek szállást havi 10.— Ft-ért biztosítunk. ZALA A Magyar Dolgozók Partja Zala megye Bizottságának lapja. — Felelős szer kész tő és kiadó: Darabos Iván. — Szer kesztö-ég: Zalaegerszeg. Kossuth Lalin útra 22. Telelőn: 250. — Kiadóhivatal Zalaegerszeg. Széelienyi iér ■». Telelőt' 102. — Készült a Vasmegyei Nyomd» ipari Vállalatnál Szombathely, KossuUi ajos.utca 6. Telefon: 75. — Feleiéi vezető: Holraann Miklós,

Next

/
Oldalképek
Tartalom