Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IX. óvf. 49, szára. Ara 5U fillér, 1953 február 27. Péntek. A Ruhagyár második helyen áll az él üzem címért íolyó versenyben A tavaszbuza vetőmagcsere nem tűr halasztást AÄ MDF ZAJLAMEeYEI PÍETBIZOTT§ÍGÁWlK JÍAPE^APJA Jobb munkát vár a megye az egerszegi járástól Elérkezett a tavaszi munka, a szántás, a vetés ideje. Egyre több és több hir érkezik, amelyek arról számolnak be, hogy itt is-, ott is megkezdték a szántást, simitózás', vetés1. Az élenjáró községekben az utolsó kocsifordulók viszik a ''ragyát. A zalaegerszegi járástól, mint sz ország első járásától különösen sokat vár dolgozó népünk, pár­tunk, kormányzatunk. Elsősorban tőlük várja a példamutatást, a munkában való helytállást. A za­laegerszegi járás 'mégsem mutat példát a tavaszi munkákban. Su_ lyos elmaradások tapasztalhatók a tráigyakihordásban, szántásban, vetésben. A járási tanács vezetői úgy látszik, mintha még nem ta­lállak volna magukra, mintha nem vennék észre a munkák megkez­désére, folytatására alkalmas idő eljövetelét. Zűrzavar, kapkodás és egy jó adag megalkuvás jellemzi munkájukat. Beszéljenek a számok. Ötezer hold földet kellett volna a járás­ban bet rágyázni a télen össze gyűlt trágyamennyiséggel. Ehe­lyett február 25-ig — a járási ta­nács kimutatása szerint — mind­össze 1:1.1-3 holdon végezték el ez1- a munkát. Nagy Imre elvtárs. a tavaszi munkákkal foglalkozó or. szagos értekezleten felhivta «, fi­gyelmünket arra, hogy a trágya­kihordásnál jelentős elmaradás van, mert sok helyen állítólagos fogathiányra panaszkodnak. Er- re hivatkozik a zalaegerszegi já­rási tanács is. Kosa elvtárs. a mtzßg'azdasägi osztály vezetője maga is beismeri, hogy ez a mun. ka kicsúszott a . tanács kezéből- Egy kis gondolkodás után már ő is belátta, hogy1 a fuvarokra való hivatkozás nem helyes. A főhiba az, hogy a tanács későn vette ész- re ezt a hibát, ezért a szégyenle­tes lemaradás. Felelőtlen és meggondolatlan Varga elvtársinak,, a járási ta­nácselnök helyettesének az a ki­jelentése is, hogy azért nincs szántás, mert nem' lehet. A zala. cgerszegi járás számos területén lehelne már folytatni ezt a mun­kák A földek szikkadásának el­lenőrzése azonban felületes és nem személyes meggyőződésen alap­szik. A járási tanács kimutatása szerint február 25-ig mindössze két holdon végezték el a szántást. Könnyű belátni, hogy nem az egész járásban, de úgyszólván majd minden község határában több terület van, amelyik már al­kalmas lenne a szántásra. A tavaszi munka vezetése, irá­nyítása kicsúszott a járás veze­tőinek kezéből. Ez az agronómusi vonal gyengeségé1 is megvilágítja. A járási főagronómus például az elmúlt két hét alatt mindössze két alkalommal volt kint a járásban, íróasztal mellől agronómusi mun­kát végezni, a tavaszi munkák irányitását végezni nem lehet. ->Kj a földekre!“ — adja ki a jelszót a Szabad Nép február 25-i vezér, cikke. Ez azonban nemcsak dol­gozó parasztságunkra, hanem nő­vén y t e r mel ési szakemb ereinkre, agronómusainkra is vonatkozik. Hiányossága a járási tanács­nak. de a megyei tanács mező­gazdasági osztályának is, hogy a hibákat akkor veszik észre, ami­kor már tűrhetetlen állapotokat teremtettek. Ezt mutatja, hogy a megyei, tanács mezőgazdasági osz­tálya is csak mos1 vette észre a járási tanácson belül az agronó­musi vonal gyengeségét. A zalaegerszegi járás is jelen­tős mennyiségű tavaszbuza vető­magot kapott. Mindenki előtt is­meretes, hogy a tavaszbuza agro­technikájának legfontosabb része a korai vetés. A járási tanácsnál úgy látszik, hogy nem ismerik ezt. Jónéhány községben még min. dig nem biztosították a tavaszbu- záér't járó csereterményt. Bürok­rata, módon csupán értesítették a községi tanácsoka t, hogy ilyen és ilyen mennyiségű tavaszbuza vető­magot kapnak, de nem ellenőrzik, hogy azokért a vetőmag megérke­zésekor azonnal készen álljon a megfelelő csere: ermány. Hogyan .akarják'igy biztosítani az időben va­ló vetést? Itt minden óra késedelem sokat számit. A hibát azonnal ki kell javítani, ha el is késtek. A járási tanács és megyei ta­nács mezőgazdasági osz:álya két­féle kimutatást vezet a tavaszbuza vetőmag kiadásáról- A különbség a. zalaegerszegi járásban a két kimutatás közö t 235 mázsa. Fe­jetlenséget, zűrzavart, kapkodást mutat ez a különbség. A zalaegerszegi járástól többet vár a megye, többet vár az or­szág. Dolgozó parasztságunk moz­gósítását, munkábalenditését ilyen munkaszervezéssel nem tudja el­érni a járási tanács. Következe­tesebben kell ellenőrizniök a ki­adott utasítások végrehajtását,ke. ményebb.en kell felelősségre vonni a hanyagokat, a mulasztókat. A zalaegerszegi járás már megmu­tatta néhányszor a képességeit. Rajtuk, egyedül csak rajtuk áh, hogy az idén is elnyerjék az or­szág ^legjobb járása kitüntető és megtisztelő címét. i Felelőtlenül liátráltatíák ci tavaszi munka megkezdését a lenti gépii! lom ásón A lenti gépállomás határidőre befejezte a téli gépjavítást, de a gépek a javítás befejezésétől a gépszínben állottak. Bár meg­kezdhették volna a talajmunkákat, egyáltalán semmit nem tettek. Gódor János, a gépállomás igaz­gatója úgy akart szabadulni a fe­lelősség alól, hogy felsőbb szer­veit félrevezetve azt jelentette: nincs kenőolaj, nem tudunk szán­tani. A tavaszi szemle február 24.re volt kitűzve a gépállomáson. Gö­dör János a szemle napján nem tartózkodott odahaza. Értekezlet, ro aunt, ahová helyettesét kellett volna elküldeni. A szemle meg. állapította, hogy valamennyi traktor fel van töltve kenőolajjal. Kerese Ernő, a gépállomás fő­gépésze ugyanis a tavalyi kenő­olajat megszűrte, ezzel két erő­gép kivételével egyelőre — mig a kenőolaj megérkezik _ bizto. sit otta azt. Gödör Jánosnak mint igazgatónak feltétlenül tudnia kellett erről, ő azonban a kényel­mesebb megoldást választotta, letagadta, hogy ilyen szükségmeg- okláshoz folyamodtak és 400 kiló „C“ olajat követelt, mert kijelen­tése szerint addig nem kezdik meg a szántást, mig ezt meg nem kapják. Gödör Jánosnak bármennyire nem esik ínyére a tavaszi munka megkezdése, lelepleződött, valót­lan állítása — és ha megalkuvó munkája miatt késve is, de megkezdték a szántást a lenti gépállomáson ia. A Magyar-Szovjet Társaság és az Országos Béketanács ünnepi nagygyűlése a Sportcsarnokban Csütörtökön délután egybegyűl­tek Budapest dolgozóinak képvise lői a Sportcsarnokban, hogy részt- vegyenek a Magyar-Szovjet Tár. saság és az Országos Béketanács ünnepi nagygyűlésén- Énekszóval, indulók hangjai melleit gyülekez­tek a hatalmas teremben, amely­nek falait Lenin, Sztálin és Rá­kosi elvtársak képei, vörös és nem- zetiszinü zászlók, a Magyar_Szov. jet Társaság és az Országos Bé­ke lan ács emblémái, s jelmonda; tok disz,üdítek. Megjelent a nagygyűlésen Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dar- vas József közoktatásügyi minisz. tér, Komjáthy László elvtárs, ko­hászati miniszterhelyettes, Rákosi Mátyásné elv társnő, a magyar po litikai, gazdasági és kulturális élet több más vezető személyisége, Kossudi-dijas tudósok, művészek, írók, a termelésben élenjáró dol­gozók­Részlvett -a nagygyűlésen á Magyar-Szovjet Barátság Hónap­ján hazánkban tartózkodó' szovjet küldöttség számos tagja, I. P. Bargyin, kétszeres Sztálin-díjas akadémikus vezetésével, valamint V. Z. Kuzmenko, a VOKSz ma­gyarországi képviselője. Jeten vol. lak a nagygyűlésen a Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresz- szusána hazánkba érkezett szov­jet szakszervezeti küldő-lség tag­jai, valamint a többi külföldi szakszervezeti küldött. /. P. Bargyin beszéde A nagygyűlést Audios Erzsébet elvtársim, Kossuth-dijas, az Or­szágos Béketanács elnöke nyitót tia meg- A megjelenjek lelkes tap, sá'ól kisérve köszöntötte ,a nagy­gyűlésen részvevő szovjet küldött­ség tagjait, akiknek az üt'örők virágcsokrokat nyújtottak át. A nagygyűlés részvevői hosszasan ünnepelték az elnökségben helyet foglaló szovjet vendégeinket. Andics Erzsébet megnyitó sza­vai után I. P. Bargyin kétszeres Sztálin-díjas akadémikus, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájá­nak alelnöke, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának tagja, a Ma­gyar-Szovjet Barátság Hónapján részvevő szovjet küldöttség veze tője mondott beszédet. — Engedjék meg, hogy üdvö­zöljem önöket a szovjet tudósok nevében, akik az egész szovjet, néppel együtt aktiv 'harcot foly­tatnak azért hogy országunkban diadalra jusson a kommunizmus, s az egész világon békében és boldogságban éljenek' az embe­rek — kezdte beszédét Bargyin. —- Ez a mai békegyülés ;az ötö. dik Magyar-Szovjet Barátsági Hónap idejére esik, amely erösiti és fejleszti népeink barátságát és együttműködését, elősegíti a világbéke megszilárdítását. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szovjet embereket a békés alkotómunka lendülete viszi elő­re, Lelkesen dolgoznak a gyá­rakban, üzemekben, kolhozfölde­ken, tudományos intézetekben és laboratóriumokban, átalakítják a természetet, tervszerű támadást intéznek a sivatagok és a száraz­ság ellen. — A XIX. pártkongresszus, Sztálin elv társ uj tudományos felfedezéseiből kiindulva, kidol­gozta a kommunizmus felé hala­dó Szovjetunió ötödik ötéves ter­vének irányelveit. Ezek az irány, elvek kifejezésre juttatják alkotó munkát végző népünk békevá­gyát, pontosan'és határozottan válaszolnak arra a kérdésre: mi­ért kell nekünk, szovjet embe­reknek a béke. — Nekünk béke kell, hogy biz­tosítsuk valamennyi iparágunk gyorsütemü fejlődését. — Békét akarunk, hogy nagy­mértékben fejlesszük a lakásépit. kezést, tovább javítsuk a lakos­ság egészségügyi ellátását, az öt­éves terv folyamán befejezzük az áttérést a hétosztályos oktatásról az általános középfokú oktatásra. — A szovjet emberek határta­lan lelkésedéssel végzik alkotó munkájukat, minden erővel har­colnak a népek békéjéért és ba­rátságáért. — 1952 végén Moszkvában tar­tották a béke híveinek negyedik országos konferenciáját. A szov­jet tudósok e konferencia szóno­ki emelvényéről azzal a felhívás­sal fordultak külföldi kartársaik­hoz, hogy hazájuk néptömegeivel együtt haladjanak a békeharcosok első soraiban. — A szovjet tudósok célja — hangsúlyozta a többi közölt I. P. Bargyin —, hogy barátságot tart. sanak fenn minden ország becsü­letes tudósaival, kicseréljék egy­mással tudományos tapasztalatai­kat, együtt dolgozzanak a Izéké­ért és a népek virágzásáért. — A szovjet tudósok résztvet- tek a népek bécsi békekongresz- szusán, amely felhivta a világ népeit, hogy közösen harcoljanak a háború ellen, a békéért. — Annikor a szovjet tudósok kiszélesítik a tudományos együtt­működést az igazi tudomány te­rületén, ugyanakkor kötelessé­güknek tartják leleplezni az imperializmus embergyülölö ál­tudományát, sjkraszállni az ellen, hogy az imperialisták a fizika, kémia és bakteriológia nagy vív­mányait az embermilliók, nemze­tek és népek tömeges kiirtására használják, fej. — A szovjet nép lelkesen dol­gozik, világosan látja a nagysze­rű célt és magabiztosan halad előre —■ mondotta befejezésül I. P. Bargyin. — Nagy vezére és ’tanítója, Sztálin elvtárs vezetésé­— A szovjet kohászati tudo­mány, a szovjet kohászok. Bar­gyin elytárs személyében szinte fel sem bee;ülhető segítséget ad­nak ezúttal is .a kohászati üze­mek, ez alapanyagipar munkájá­nak megjavításához — mondotta a többi között Komjáthy elvtárs. — Most raj'unk, magyar kohászo­kon múlik, hogy mii és mennyit való­sítunk meg ezekből a tanácsok­ból. hogyan harcolunk a tapasz­talatok bevezetőre előfeltételei­nek megteremtéséért. — Móst, amikor az úgyne­vezett ,,objektív” nehézségek csak úgy tornyosultak — mit jelent a 'szovjet tapasztalatok felhasználá- cia«. erre csak egyetlen példát em­lítek: a csepeli martinászok pél­dáját. a Marxról elnevezett cse­peli martinász-brigád példáját. A brigád tagjai ez év elején éppúgy el voltak maradva a terv ^eljesi- tősével, mint az ózdiak és a diós­győriek. Ők azonban jól tudták, hegy az objektiv nehézségek han­goztatásával egyeseket esetleg félre — A népek bécsi békekongresz- rzusón a világ valamennyi népé­nek küldöttei állást foglaltak minden feszültséget okozó nem­zetközi kérdés békés megoldása mellett- — kezdte beszédét V. P- Bruzin — a békéért folyó harc nem egy párt vagy egy osztály ügye, a békeharcot maguk a né­pek vívják. A szovjet kultúra képviselői népükkel együtt fele­lősnek érzik magukat a béke ügyéért-, — A szovjet irók szoros kapcso­latban állnak népük életével, megértik és átérzik a nép török, réseit, munkásságukkal védik a béke igaz ügyét. Az emberek nyugodt és boldog életéhez béké­re van szükség. — A bécsi kongresszuson a béke vei, a kommunista párt irányítá­sával építi ia kommunista társa­dalmat és fel is fogja azt építe­ni. — Éljen a népek békés munká­ja és baráti együttműködése! — Éljen a dolgozó emberiség lángeszű vezére, a, nagy Sztálin! I. P. Bargyin szavait kitörő lel­kesedéssel fogadták, a gyűlés részvevői. Felállva, hosszantartó, viharos éljenzéssel köszöntöttek a magyar nép nagy barátját, a vi. lág békeharcának lángeszű veze­tőjét. a nagy Sztálint' és a tna. gyár nép bölcs vezérét, Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítvá­nyát, Rákosi Mátyás elvtársat. Ezután Komjáthy László kohá­szati miniszterbe 1 yet tos lépett a mikrofonhoz. lehet vezetni, de az ilyen szólamok ‘az ember saját lelkiismerétét nem nyugtatják meg; Nem mondtak le a felszabadulás évfordulójára terven felüli termelésre tett vál­lalásukról. hanem a nehézségek leküzdéséhez fogtak, Amoszov elvtárs, a hazánkban járt híres uráli olvasztár tanácsainak a megvalósításához. — A Marx-brigád januári ter­vét 160 tonna acéllal teljesítette túl. — Kövessék Ózdon és Diós. .Győrött, hazánk minden kohásza'.: üzemében a csepeli martina zo- kst. vegyék elő a szovjet kohó fizok tanácsait, szívleljék meg szovjet kohászati tudomány 1ar; 'ás-ait. harcoljanak értük, ho:. megszűnjék a különbség ezav-vte;: én tetteink között. Komjáthy László felszólalás, után a részvevőik meleg szeretet. • lel hossza.nöartó tap-sál üdvözöl­ték ia szónoki «emelvényre lépő V P. Druzint, a „Zvjezda“ főszer­kesztőjét. I megvédésének nagyszerű feladatai egyesi-lett ék a legkülönbözőbb em­bereket — öregeket és fiatalokat, fehéreket és feketéket, papokat és ateistákat, kommunistákat és nem- kommunistákat. — A béke .érdekét szolgáló nagy­szerű munkába — mondotta a to­vábbiakban V. P. Dxuzin —- a dol­gozók százmillióinak felvilágosítá­sában, hogy miért akarnak az ame­rikai imperialisták háborút igen nagy és fontos szerep vár a kultú­ra munkásaira. Az írók és művészek tüzes szavak és élénk színek segít­ségével könnyen megtalálják az utat. az emberek szívéhez, titkos gondo­la'álhoz ős érzéseihez. Az iró meg. győzőén, a művészet nyelvén ki tudja fejezni annak az embernek (Folytatás a 2. oldalon) Komjáthy László elvtárs beszéde V. P. Druzin beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom