Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

I ZALAEGERSZEG várost, megyénk székhelyét a múltban semmi kiemel­kedő létesítmény nem tette híressé. Talán csak az, hogy e városból in­dult útjára, itt kezdte meg áldatlan, romboló tevékenységét Mindszenti József hazaáruló főpap, az imperia­lizmus és a Vatikán felbérelt ügy­nöke, kémje és a valutacsempészés főmestere. Ma már más jellemzi a várost. Ebben a városban épült fel Közép- Európa legkorszerűbb ruhagyára. Ezenkívül számos ipari létesítmény, az autójavító, az aszfaltgyár, a vaj­gyár változtatta meg a város arcu­latát. A város hatalmas fejlődésen ment keresztül s ezzel cgyidőben a dol­gozók széles tömegei pártunk fel­világosító munkája révén a jobb élet, a szocializmus építőivé, váltak. Az üzemekben a termelési tervek telje­sítésével, túlteljesítésével, a tsz-kben a nagyüzemi termelés eredményeinek a növelésében, az egyénileg gazdál­kodók a begyűjtésben, az állampol­gári kötelezettségeik teljesítésében, s együtt a békekölcsönjegyzésben mutatták meg harcos kiállásukat a szocializmus építése, s a béke vé­delme mellett. Mindezek eléréséhez s megvalósí­tásához nagy segítséget nyújtottak a város pártszervezetei. Évről-évre, hónapról-hónapra erősödtek, izmo­sodtak a párt és a dolgozó nép előtt álló feladatok végzésének irányításá­ban, a dolgozók nevelésében. A párt- epitő munka színvonala jelentősen megjavult s ennek eredménye a párt- szervezetek erősödése, fejlődése. AZ ELMÚLT KOMPOK során ái. landóan, egyenletesen foglalkoztak a pártszervezetek a tag- és tagjelölt- felvételi munkával. Megszüli.ebi ék e munka kampányjellegét, s rendsze­ressé vált a párttagok és tagjelöltek, valamint a pártonkivüli dolgozók ne­velése. Az 1952—53-as oktatási év­ben a pártoktatásba a legjobb kom­munista és pártonkivüli dolgozókat vonták be. A Ruhagyárban és a Tatarozó Vállalatnál politikai alap­ismeretek körét indítottak, amelye­ken a tagjelölteken kívül a legjob­ban dolgozó pártonkivüliek vesznek részt. Ezekre az iskolákra képzett előadókat osztott be a városi párt- bizottság. Hiányosság azonban az, hogy a Tatarozó Vállalat alapisme­retek körének vezetője, Horváth Elek . elvtárs, a vállalat igazgatója sok esetben megfeledkezett e fontos fel­adatának végzéséről, indokolatlanul egyéb elfoglaltságokra hivatkozva, másra bizta a propagandamunkáját és így nem volt megfelelően bizto­sítva a tagjelöltek és a pártonkivüli PÁRTÉLE T-i, Javul a tag- és tagjelöItfelveteti munka Zalaegerszegen dolgozók <eszmei-politikai színvona­lnak növelése. A városi pártbizott- ág sürgősen intézkedett a hiányosság kijavításáról s Horváth elvtársat bí­rálattal segítették munkájában. A politikai képzésen kívül a nép> nevelőcsoportok átszervezésével, azok munkájának megjavításával erősítet­ték a pártszervezetek a tömegekkel való kapcsolatot s növelték a párt­tagok és tagjelöltek eszmei-politikai tudását, áldozatkészségét s a kom­munista példamutatás szellemét. A megyei pártbizottság bírálata nyomán megszüntették a város területén lévő, minőségileg gyenge, papíron meglévő népnevelőcsoportokat. Ma már az nem lehet tagja a nép­nevelőcsoportnak, aki nem vesz részt a politikai oktatásban. Ezenkívül a népnevelőcsoportok tagjai hetenként rendszeresen értekezletet tartanak, melyeken megbeszélik a tennivalókat. Előadások tartása segíti ezeken az értekezleteken a népnevelőket ál­talános műveltségük növelésében és az ellenség elleni harcban. Az V. körzeti pártszervezet nép­nevelőértekezletén Hadnagy László elvtárs tartott előadást „A klerikális reakció a múlt század végétől nap­jainkig Zalában'* címmel. Az elő­adás sok segítséget adott a körzet népnevelőinek. Még jobban megis­merték a klerikális reakció tevékeny­ségét, amely azt a célt szolgálta — s szolgálja a tőkés országokban —, hogy a kizsákmányolok hatalmát s a maguk hasznavehetetlen, pióca életét biztosítsa a dolgozó nép felett A RUHAGYÁRBAN Dr. Mike Zoltán elvtárs természettudományos előadásával ismertette meg a nép­nevelőkkel az ember fejlődését. De ugyanígy minden pártszervezetnél a népnevelőértekezleteken egy-egy párt- és kormányhatározatot, vagy kül- és belpolitikai eseményt beszél­nek meg, vagy előadások tartása növeli a népnevelők politikai tudá­sát, műveltséget. A népnevelőcsoportok átszervezése minőségi változást hozott a népne­velőmunkában. A pártszervezetek ne elégedjenek meg az eddig elért si­kereikkel. Továbbra is feladatuknak kell tekinteni a népnevelőcsoportok erősítését, fejlesztését, a népnevelők továbbképzését, hogy • feladataikat még eredményesebben tudják meg­valósítani. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a városi pártbizott­ság az ellenőrzéseivel sokkal hatha­tósabb segítséget adjon a pártszerve­zeteknek. A politikai oktatás továbbfejlesz­tése, a népnevelőcsoportok átszerve­zése komoly mértékben hozzájárult a tag- és tagjelöltfelvételi munka színvonalának emeléséhez. A múlt év IV. negyedévében s ez év januárjában a tag- és tagjelöltfelvétel statisztikája egyenletes fejlődést mutat. A pártszervezetek sokkal job­ban érzik felelősségüket e feladatuk végzésében. A Politikai Bizottság ha- tározata előtt a városi pártbizottság­nak nyolc felvételét kérelmezőt kel­lett visszautasítania, mert nem voltak méltók a párttagságra. Ma már más a helyzet. December hónapban mind­össze egy tagjelölt- és egy tagkérel­mezőt kellett visszautasitani, ami bi­zonyítja, hogy a pártszervezetek tag­sága érzi, sokkal magasabb követel­ményeket kell állítani a felvételét kérelmező elé. Ezt bizonyítja a vasúti alapszervezet példája, ahol a tagság nem fogadta cl a taggáminö- sitő kérelmet, mert az illető tag­jelölt nem tanul, s felületesen végzi munkáját. A vasúti alapszervezetnél fordult elő azonban az is, hogy a városi pártbizottságnak vissza kellett utasí­tania egyik tagjelöltfelvételi kérel­mezőt, mert a múltja nem tiszta. E két példa azt bizonyítja, hogy a vasúti pártvezetőségnek körültekintőbben, gondosabban kell végeznie a tag- és tagjelöltfelvételi munkát. HIÁNYOSSÁG van a Téglagyár pártszervezetének munkájában is. Itt a vezetőség még mindig kampány­szerűen végzi a tag- és tagjelöltfel­vételi munkát. Egy-egy bírálat - után Levelezőink január havi munkájáról A levclezőmunka, mennyiségben, minőségben javult január hónapban. 230 levélt 90 levéllel több érkezett, mint az elmúlt hónapbm. Megnöve­kedett a dolgozó paraszti evei esők száma. Számos levelet kaptunk az egyénileg gazdálkodó parasztoktól, akik megírták véleményüket az uj begyűjtési rendeletről, megírták, ho­gyan ismertettek velük tanácsaink, a népnevelők az 1953-as begyűjtési tervet. Jelentősen nagyszámú a tszcs dol­gozóitól érkező levelek száma, főleg azoktól, akik jó munkájuk jutalmául Lillafüreden üdüllek. Beszámoltak levelezőink a politikai oktatásról, a tagsági könyvcseréről. Levelezőink Írásai a napi feladatokhoz kapcsolód­nak. Sok olyan levelet kaptunk. amelyben felajánlásokat tettek áp­rilis 4-re. Nem maradlak el az vitt örök sem. Rendszeresen megírják mindazt< ami­ben tanulóifjúságunk részesül, a levelezőmunka erősödését mutatja az is, hogy amíg az elmúlt hónapban beérkezett levelek közül mindössze három levélíró mondott bírálatot egyes hibák s azok elkövetői felé, addig ebben a hónapban 15 ilyenér- telmü levelet kaptunk. Segítséget ad­tak ahhoz, hogy a hibák kijavításával megjavuljon a munka számos mun­katerületen. Szerkesztőségünk is fokozott gon­dot fordít a levelek feldolgozására és azok időben való megválaszoláséira. Az elkövetkező hetekben olyan le­veleket várunk, amelyekben levele­zőink beszámolnak az üzemekben fo­lyó munkaversenyröl, mozgalmakról, amelyek módszerében mondják el, hogy egyes dolgozók hogyan végzik el munkájukat. A parasztlevelezőink arról írjanak< hogyan készülnek a tavaszi munkáikra és mit tesznek köz­ségük begyűjtési tervének maradék­talan teljesítéséért.. A párt sajtója akkor véges jó mun­kát, ha minél több munkás-paraszt levelet közöl, amelyek a napi életről szólnak, amelyek felhívják figyelmün­ket a kis hibákra is. Rajtunk is múlik, üzemeink ho­gyan telj esi tik tervüket, milyen mun­kát végesnek a mezőgazdaságban. S ehhez várjuk levelezőink rendszeres Írásait. hamarosan hozzálátnak a munkáHost* de utána megint visszaesnek és csak újabb noszogatásra képesek meg­oldani a feladatukat. Ez azonban már nem általános, r Mint a fehér holló — egyre ritkáb­ban található ilyen tapasztalat. A leg­több pártszervezet úgy dolgozik, mint a Ruhagyár, a Magasépítő Vál­lalat, a Tatarozó Vállalat pártszer­vezetei, ahol hónapról-hónapra rend­szeresen nevelik a párttagokat, a tag­jelölteket s velük együtt a párton­kivüli dolgozókat is. Különösen a Ruhagyárban és a Magasépítésnél javult meg a tag- és tagjelöltfelvételi munka. Mindkét pártszervezet figyelemmel fordul a fiatalok nevelése felé és a legjobb­jaikat felveszik pártunk tagjelöltjei­nek sorába. A Ruhágyárban Fűzi Mária sztahanovista DISz-fiatalt vet­ték fel a párt tagjeíöltjei közé a DISz-szervezet ajánlására. A Magas­építési Vállalat pártszervezete Balázs Elza sztahánovista oklevélre felter­jesztett segédmunkást vette fel tagje­löltnek. A Dicsősség Sztálinnak ter­melőszövetkezet pártszervezete Pál Zsuzsanna agronómust, aki a kétéves esti pártiskolán fejleszti elméleti képzettségét és a tsz tagságát esti szaktanfolyamon neveli, tanítja a nagyüzemi mezőgazdálkodás mód­szereire és Major Gyulánét, akinek 300 munkaegysége volt az elmúlt év­ben. A Központi Vezetőség a párttagsági könyv kicseréléséről szóló határozata óta még jelentősebb mértékben emel­kedett a pártépitő munka színvonala Zalaegerszegen. A tagkönyvcserére való készülődés idején s az után egyre inkább elmélyült a párttagok­ban, tagjelöltekben és a pártonkivüli dolgozókban is a párttag megtisztelő címe. A pártszervezetek ' pártcsoport- bizalmijai, pártcsoportjai fáradha­tatlan munkával nevelték a csoport­jukhoz tartozó kommunista és pár­tonkivüli dolgozókat. Fokozottabban elmélyült a pártfegyelem, ti öntudat, a tanulási fegyelem, a tei..,c-léauca való kommunista példamutatás. Ezt bizonyítják a párttagok és a tagje­löltek hozzászólásai -az ünnepi tag- könyvkiosztó taggyűléseken, ahol fogadalmat tettek további harcos, példamutató munkára a párt és a dolgozó nép célkitűzéseinek meg­valósításáért folyó küzdelemben. (Kerkay László) 'azért, mért nem kizárólago.i-.n ha­tározza meg az ellentétei kirob- bardasá’, megszűnik a mai férő­dé- o'&i't angu fontosságú cémező­je lenni, megszűnik befolyásolni a többi — szintén felette bonyolub — té.mzőií kibontakozását. 1 örülne! - mi fatalizmusról tehát csak az be­szélhet akinek fogalma sincs ar ról, mi a történelmi materializmus. Sztálin elvtárs az események, a körülmények mély és átfogó elem­zése segítségével útmutatást ed a helyes cselekvés számára. Mindkét eddig vizsgált hibás felfogás el­lenben végső következményeiben odavezet, hogy ne cselekedjünk. Ennek a passzivitásnak lehel az az opportunista megindokolása, hogy a megváltozott; helyzetben megszűnik a háború elkerülhetet­lensége, de lehet a nemcselekvést úgy is megokolni, hogy a háború, akármi! leszünk is, fatális szűk ségszerüséggel bekövetkezik. Az egyik felfogás éppenugy szöges ellentétben áll a marxizmus-lcui- nizmussal, mint a másik­Kétségeién: amíg a proletáriá. tus a kapitalista rendet meg nem buktatta, fennáll az imperialista ellen rétek háborús kirobban', ásá- nak elkerülhetetlensége. Ez igaz. De vájjon azt jelenti-e ez, hogy minden egyes adott háború, ame­lyet valamely imperialista hatalom vagy csoport konkrétan előkészít, elkerülhetetlen? Szó sincs róla. Sztálin, elvtárs nagyon világosan kimondja: -A legvalószínűbb, hogy a mostani békemozgalom, mint a béke megvédéséért folyó mozgalom,, siker esetén elvezet az adott há­ború elhárításához, ideiglenes el. adózásához, . az^ adott béke ideigle­nes fenntartásához, a Icardcsörletö kormány lemondásához és olyan más kormánnyal voiló felvált ásd­ideiglenesen fenn. Ez természetesen hoz, amely kész tartani a békét jó. Sőt igen jó". De — (teszi hozzá Sztálin elv­társ —, ez persze nem szünteti meg ..egyszersmindenkorra“ az im­perialista háborúk elkerülhetetlen­ségét. Vájjon azonban nem olyan célkitüzés-e ez mégis, amelyért ér. deines minden erővel harcolni, amelyért igen is minden erőnket latba kell vé nünk? Érdemes, nem­csak azért, mert valamely adott- háború elhárítása rengeteg ember­életet, óriási értékek megmentésé jelenti — s ez már magában véve sem kevés —, hanem azért is, mert minden ilyen siker fokozza a tömegek aktivitását, növeli tudatos­ságukat és önbizalmukat, ami azzai a fontos eredménnyel jár, hogy a következő adott háború kirobban'á s>a előreláthatólag még nagyobb ellenállásba ütközik. Ismételjük: még egy ilyen sikersorozat sein szüntetheti meg „egyszersmindeni korra“ a háborús veszedelme’. ^Ah­hoz, hogy véget vessünk a háborúk elkerülhetetlenségének, meg kell szüntetni az imperializmust“ (Sztá­lin). Az azonban bizonyos, hogy az imperialisták már most is csak sokkal kedvezőtlenebb körülmé­nyek közölt indíthatnak háborút, mint az első és második világhá ború idején. A tudatosan háboru. ellenes tömeg-hangulat, mely akkor mindkét ese ben csak a háború második felében kezdett kibonta­kozni, most már a háború elő't mozgósítva van. Az adott háború^. elkerüléséhez ha’almas, százmilliós tömegek megmozdulása szükséges. Ez pe­dig csak akkor lehetséges, ha^ a békemozgalom •*>- .a politikai, tár­sadalmi, világnézeti, vallási meg­győződések különbözőségére való tekintet nélkül —, harcba tud vet. ni minden embert, aki — bármely okból ellensége a háborúnak. A békemozgalomnak ilyen módon ei’e- je, nempedig gyengesége, hogy az itt felsorolt kérdéseket fel se veti, hogy azokra való tekintet nél­kül, azoktól tudatosan eltekintve, igyekszik minél hatalmasabb tö­megeket mozgósítani. A bókemoz gálámnak ez: a sajátosságát, kon. kiét feladataiban kifejthető erejé­nek ezt a forrását. Sztálin elvtárs műve rendkívül világosan ha ároz. za meg: -A mostani békemozga­lomnak az a célja, hogy harcba vigye a néptömeg elvet a béke meg­védéséért, az uj világháború elhá. vitásáért. Tehát nem az a célja, hogy megdönise a hivitclizmus* és megteremtse a szocializmust, hanem a béke megvédéséért vívott harc demokratikus céljaira korláto­zódik“. Nem kétséges, hogy a kapitalis­ta társadalom megdöntéséért, a szocializmus megteremtéséért ví­vott küzdelem a társadalmi harcok magasabbrendü formája. De nem kétséges az sem, hogy ez a harc a kapitális a világ mai adott hely zetében még nem lenne képes ek­kora tömegeket ilyen nagy erővel fölvonultatni a háborús veszede­lem ellen. Azoknak száma, akik áldozatos küzdelemre készek a bé­ke védelméért, ma még sokkal na­gyobb, min' azoké, akik tudatosan a szocializmus megvalósi ására tö rekszenek- Szektáns szükkeblüség és rövidlá'ás lenne ezt a fényt tu. domásul nem venni, vonakodni at. tói, hogy belőle a szükséges követ­kéz 'etéseke* levonjuk. A Becsben 1952. december 12. és 20. között megtartott Népek Béke. kongresszusa teljes mértékben igazolta Sztálin elvfárs •korszakai­kotó megállapításait. Nyilvánvaló lett, milyen mélyrehatóak a kapi talista államok, köztük a függő, félgyafma i sorban lévő országok ellentétei az Egyesült Államok egyeduralmi politikájával. A kon gresszus valóban a népek kon­gresszusa volt. Nemcsak munká­sok, parasztok, a haladó értelmi­ség képviselői veitek részt benne, hanem sok kapitalista állam ural­kodó, gyakran felette reakciós kor mánypártjainak képviselői is. Eljöt tek az olyan reakciós diktátorok,min az argentínai Peron, vagy a bra­zíliai Vargas pártjának tagjai, az indiai kongresszuspárt veze ő em­berei stb. Jelen voltak a külön bö- ző egyházak képviselői, mohame­dán és budhista papok; vallásos pacifis ák, gandhisták stb. Ott voltak az olasz kormányzó koali ciós pártok egyes vezető emberei az angol Labour party funkcióná. riusa, a nyugatnémet polgári pár­tok irányítói stb., stb. De a kongresszus azt io meg- mu'atia, hogy a világnézeteknek, a politikai, a vallási meggyőződé, sejtnek ez a beláthatatlan tarkasá ga egyáltalán nem csökkentette le a békemozgalom célkitűzéseinek határozó tságát és konkrétságét. Ellenkezőleg, kiderült-, hogy a majdnem száz nép, a sokféle nép- réteg képviselői egyértelmű meg­állapodásokhoz tudtak jutni a béke megőrzésének, illetve helyveálli'á- sának valamennyi dö-tő kérdésé­ben. Ilyenek: az öt nagyba alom megegyezése, azonnali ..tüzet sziin tess“ Koreában, Vietnamban, Ma. lájföldön, az. atom , bak érium-, ve. gyiháboru feltétlen betiltása, a le­fegyverzés, a nemze ek független sége és biztonsága. A Népek Bé- kekongresszusának e határozatai is igazolják, milyen tudományos pontossággal határozza meg Sztá­lin elvtárs a békemozgalom igazi tartalmát. A békemozgalom sohasem ér ő volna el mostani nagyságát és ha­tóerejét a Szovjetunió köve'keze- tes bókepölitikája nélkül. A Szov. jetunió gyakorlata volt a dön ő nagy kérdésekben minden békésié rető nép cselekvésének min' a-képe. De Sztálin elvtárs az utóbbi r pókban még újabb lendítő : adott a békemozgalomnak, Rés ’ az amerikai újságírónak adott á- laszai révén. Sztálin elvtárs ha rozott kiállása a béke ma adó!' megoldási lehetőségei melle t különösen a koreai fegyverszünet kérdésében, valamint abban, hogy helyeselne egy találkozást Eisen- howerral —, mélyen felkavarja az imperialista államok közvélemé­nyét, megzavarta a háborús u-Zi­ták tervezge éseit, uj lendületet adott a népek békevágyának Sztálin elvtárs Írásai ily módon 'udományos pontossággal mégha tározzák a békemozgalom helyét a mai világpolitikában, a ma lejá - sződó történelmi folyamatban. Ezek a meghatározások oly konkrétak­ká teszik a békemozgalom célkitű­zéseit és cselekvési módjait, ame lyeknek hatalmas erejű megnyil­vánulását láthattuk a Népek Bé­kekongresszusán, hogy ez a tudás és tapasztalat uj lendületet fog ad­ni minden békemozgalomnak, a mi magyar bekemozga.1 muíiknajk is. (Megjelent a Propagandista c: mű folyóirat, januári különszámá. ban) Vasárnap, 1958 föbr.'l.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom