Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-08 / 33. szám
A Magyar Népköztársaság ini nisztert a it ácsának határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről ('Folytatás az 1. oldalról) ájryaziim növelésével és a szBlőott- Iionok jobb kihasználásával az 1853. óv végéig öl százalékra, az 1954. év végéig pedig legalább tíO százalékra kell emelni, '' Az egészségügyi miniszter 1957 év végéig biztosítsa annak lehetőségét, hogy minden szülés intézetben történhessék. 2. A csecsemő- és gyermekbetegségek eredményesebb gyógyítása érdekében : a) Az 195-4. év végéig 20- százalékkal kell növelni a rendelkezésre álló gyermekkórházi ágyak számúit. b) A gyermekek kötelező vfidö- ol-tásáfc a mai himlő és diftéria oltások mellett az 3953. évtől kezdődően ki kell terjeszteni, a szamár- köhögés ellen a diftéria oltással együtt történő kombinált oltásra, emellett az 1953. évben egyes területeken; az 1954. évtől pedig országosan bo kell vezetni a hastífuszéi leni kombinált oltást is, 3. A csecsemők és kisgyermekek tej ellátásának megjavítása elviekében fokozni kell az anyatejjel való ellátást, továbbá 1954. évi április hő végéig u.j tejporgyárat kell létesíteni. 4. A bölcsődék és csecsemőotthonok fejlesztése érdekében: a) A bölcsődei férőhelyek számát az 1954. évig a mainak közel kétszeresére kell növelni, az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a mezőgazdaságban dolgozó anyák, gyermekeinek elhelyezésére szolgáló idénybölcsöd ék férőhelyeit. Az építőiparban dolgozó nők részére, az egy évnél hosszabb ideig tartó nagy építkezéseken vándor- bölcsödéket kell létesíteni, b) Jelentősen fejleszteni kell a bölcsődékben nyújtott gondozás minőségét. Ennek érdekében minden. 10 gyermek ellátásához gondozónőt kell biztosítani és növelni kell a ki segítő személyzet létszáméi m. A gyermekek huzamosabb elhelyezésének lehetővé tétele érdekében a bölcsődéket tizenhárom, illetőleg a szükséghez képest 16 órán keresztül kell üzemben tartani, a gondozónők munkaidejét pedig a lehetőséghez képest napi S órára kell csökkenteni. 5. Az óvodák és az iskolai napközi otthonok fejlesztése. a) Az óvodák és óvodai napközi otthonok férőhelyeinek számát az 1952 évi 80 ezerről az 1953 évre 319 ezerre kell emelni, amelyből 94,800 területi és .24 200 üzemi férőhely. az iskolai napközi otthoni hálózatot vidékre is ki kell terjeszteni és a férőhelyek számút a mai 3 5 ezerről az 1953. évben országosan 20 ezerrel, tehát összesen 35 ezerre kell emelni.. 6. Az uj bölcsödéi és óvodai férőhelyeket főleg a jelentős uj ipari településeken kell létesíteni. Az uj háztömbök tervei a tömb lakói gyermekeinek részére szükséges bölcsőde és óvoda tervét is tartalmazzák. Falun elsősorban idénybölcsődét és napközi, otthonokat kell szervezni a szükségletnek megfelelően egy— öt hónapos, átlag három hónapos időtartamra. Az idény bölcsődéket és idény óvodákat elsősorban az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezeti községek és városok területén kell létesíteni. Mintegy 300 gyermeküdülői férőhelyét az- üdülés befejezése után. téli gyennekszanatóriumként kell hasznosítani. 7. Az egészségvédelmi szolgálat munkájának megjavítása érdekében az ország egész területének védőnőkkel való ellátását úgy kell fokozni hogy a, 19.34, év végére minden 5500 lakosra egy védőnő jusson. a) Az egészségügyi védőnők bérét átlagosan nyolc százalékkal, teliét a mai havi 750 forint átlagfizetésről 810. forintos, a külterületi védőnőkét pedig 860 forintos átlagra kell felemelni 19j33 március hó 1-től. b) A szülésznőket be kell vonni a terhesgondozásba. Ezzel kapcsolatban az 1953. március 1„ napjától kezdődően fizó lésüket átlagosan 50 százalékkal kell felemelni, s ezen belül a béreket a körzet lélekszámútól függően kell megállapítani. 8. Az egészségügyi minisztérium az Orvosegészségügyi Szakszervezet és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége bevonásával szervezzen széleskörű tanfolyamokat, előadásokat, kiállításokat, adjon'ki tájékoztatókat, amelyeken keresztül az anyák a 'terhességgel és a gyermekek gondozásával kapcsolatos alapvető ismereteket megszerezhetik. IV. Az egyedülálló anyák fokozottabb védetnie 1. A lakóhely szerint- illetékes tanács végrehajtóbizotfaága a társadalmi szervek közreműködésével nyújtson megfelelő segítséget ahhoz, hogy a házasságon kívül született vagy születendő gyermek apja a gyermek anyjával kössön házasságot, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal ismerje el magáénak. 2. a' minisztertanács egyidejűleg rendelettel intézkedik a gyermektartás és a szülő nő ellátásának fokozottabb biztosítása, valamint a gyermekek és anyák birói jogvédelme iránt. A jövőben 'érvényesített tartási igények esetében taitásdij- ként legalább olyan összeget kell megállapítani, amely eléri a tartásra kötelezett átlagos keresetének 20 százalékát. Ennél alacsonyabb tartásdijat a bíróság csak abban az esetben állapíthat meg. ha a tartásra kötelezettnek legalább két más olyan gyermeke van, akinek tartásáról gondoskodnia kell. 3. Az olyan házasságon kívül született gyermeket, akinek tartása másként nem biztosítható, az anya kérelmére az állam gondozásban részesíti. 4. Az örökbefogadás előmozdítása érdekében a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény biztosította, hogy az örökbefogadott gyermek a vérszerinti gyerpiy’aekkel minden -tek^tyjj^ a;.onos elbánás alá. esik. 5. Terhes női otthonok létesítése. Az 3.954, év végéig teljesen meg kell szüntetni a szülészeti intézetekben az egyedül álló anyák ellátásnak jelenlegi „házi terhes“ rendszerét. a) Budapesten az 1953 évben 70, Sz't-álinvárosban és Miskolcon pedig az 1954. év végéig 100—100 férőhelyes terhes női otthonokat kell felállítani, amelyekben az egyedülálló anyák -— elsősorban dolgozó nők — a terhességük utolsó hónapjában és a szülés után nyolc hétig tartózkodhatnak. b) A terhes nők otthonaiban a dolgozó anyák napi 10 forint térítést fizetnek. Ha az anya keresete (terhességi segélye) a heti 150 forintot nem haladja meg, a dijat az otthont fenntartó tanács végrehajfőbizottsága legfeljebb 50 százalék erejéig mérsékelheti, A dij teljesen elengedhető az olyan egyedülálló anyáknak, akik családi körülményeik miatt kénytelenek az otthont igénybevenni és keresetűje, jövedelmük nincs. V. V gyenneMelcuek adója Az anyák és gyermekek védelmének fokozása-, anyagi és egészségügyi helyzetük megjavítása, a több- gyermekes családok támogatása érdekében az állam jelentős anyagi köiteleqUttBéget vállal. Méltányos, hogy e kötelezettségékben nagyobb arányban vegyenek részt a gyermektelenek, nőtlenek és haj adón ok, akiket nem terhelnek a gyermekek nevelésével kapcsolatos költségek. Ezért az 1953. évi március hó 1. napjától kezdve keresetük, jövedelmük négy százalékának megfelelő adót kell fizetni a 20-tól 50 éves férfiaknak és a 20-tól 45 éves nőknek, ha nincsen élő (akár vérszerinti, akár örökbefogadott) gyemre kük. Az a szülő,, akinek gyermeke 20. életévének betöltése u án halt meg, mentes az adófizetés alól. Mentese^ továbbá a néphadsereg és az állam- védelmi hatóság zsoldilletményt élvező tagjai és azok feleségei, a legalább 75 százalékos hadi- cs háborús polgári rokkantak, továbbá a 20—24 éves férfiak és nők addig, amíg iskolai, egye'érni, stb. tanul mányaikat folytatják. Az adóra vonatko-zó részletes szabályokat a minisztertanács egyidejűleg rendelettel állapítja meg. VI. Küzdelem a magzatéiba ütés eilen Bár Népköztársaságunk sokoldalú támogatásban részesíti a többgyermekes családokat. és évről.évre számottevően, fejleszti az anyák és gyermekek gondozá- sát és védelmét, egyes lelkiisme retten orvosok, szülésznők és ku- ruzslók közreműködésével _ főleg a falun _ még mindig gyakori a magzatelhajtás. Ezért az álla,, mi és társadalmi élet minden területén fokozni kell a küzdelmet a magzatelhajtás ellen, amely súlyosan veszélyezteti az anyáit és az egész nép egészségét, rombolóan hat az erkölcsre és a családi életre. Az igazságüigyminiszber terjesz. szén elő javaslatot a magzatelhajtásban részvevő orvosokat, szülésznőket és kuruzslókat sújtó büntető rendelkezések megszl. goritására, A. minisztertanács felhívja a Szakszó--vezetek Orszá ?°? Tanácsú^, á Magyar Nők Demokratikus Szövetség *t, a Magyar Vöröskeresiztet és a többi társadalmi szervezetet, hogy fokozzák a magzatelhajtás elleni társadalmi harcot. Felvilágosító , munkájukban hangsúlyozzák, h-ogy a törvény a magzatot el haj. tó, vagy eihajtató anyát is bűn. teti továbbá, hogy a magzatét hajtás elleni küzdelem az egész nép ügye, mely elősegíti az egyén és a család egészségét és boldogabb életét. E határozat az 1953. évi már cius 1. napján lép életbe. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa felhívja az összes hatóságokat, társadalmi szervese, ■teket, a vállalatok és hivatalok vezetőit, hogy építve a Népköz- társaságunk által a családok, anyák és gyermekek részére biztosított széleskörű gondoskodásra, e határozat maradéktalan vég. rehajtásával segítsék elő az anya. és gyermekvédelem színvonalának emelését, a házasság és család intézményének további megszilárdítását. Erős, egészséges uj nemzedék felnevelésével egész népünk boldog jövőjét segítsük biz tositani. RÁKOSI MÁTYÁS sk. a minisztertanács elnöke — a . FRANCIA HATÓSÁGOK betiltották azokat a tűzetéseket, amelyeket a demokratikus erők február 8-án az 1934. évi nagy fasttz- 1 aollen.es megmozdulás évfordulója alkalmából akartak .megrendezni. A párizsi munkásság tiltakozott a boti! tő rendelkezések ellen. 9 «* Vasárnap* 3 953 febr. 8. ~ A KÖZALKALMAZOTTAK jogai' súlyosan sértő törvénytervezetet fogadott el az olasz minisz- icrtanács. Ennek 1 érteimében a kormány teljhatalmat kapna a parlamenttől -közigazgatási reform* kidolgozására és bevezető sért?: továbbá a közalkalmazol ab fizetésének rendezését 1934-ve ha lasst jak és megfosztják az állami alkalmazottakat sztrájkjogukból. — A SZÍRIÁI Homsz város fö-' iskolai hallgatói tüntetéssel fe- jezték ki szolidaritásukat a tuniszi nép iránt. Elitélték az agresszív középkeleti parancsnok s&g programmját, s egységes nemzeti front megteremtését sür gették az imperialisták mester, kedései ellen. A rendőrség sok tüntetőt letartóztatott. Farkas Mihály elv társ, hadseregtábornok, honvédelmi miniszter távirata Kim Ir Szén elviár»hox9 a koreai néphadsereg; főparancsnokához a koreai néphadsereg napfa alkalmából KIM IR SZÉN elvtársnak, a koreai néphadsereg főparancsnokának, Phenjan. Engedje meg, hogy a koreai néphadsereg napja alkalmából mind a magam, mind a magyar néphadsereg harcosai, tisztjei és tábornokai nevében forró üdvözletemet tolmácsoljam önnek és a hős koreai néphadsereg egész sze- mély! állományának. Teljes sikert kívánok Korea »zabadságszerető népének és dicső hadseregének a béka fenntartásáért folytatott önfeláldozó harcához, az amerikai-angol imperialista barbár területrablók ellen. Budapest, 1953 február 7-én. FARKAS MIHÁLY hadseregtábornok, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere * NEMZETKÖZI SZEMLE *
