Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

Nem ismerik a rendeleteket — rosszul megy a munka Zaiaa páti ban és Nagylengyelben A tavaszi szántás-vetés előkészíté­se minden dolgozó parasztnak, köz­ségnek, járásnak egyaránt elsőren­dű érdeke. ' Községi tanácsainknak természetesen ez/t a feladatot egyiiti. kell vinnie a begyűjtéssel. A mi­nisztertanács február 1-én megjelent határozata a termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és y, földmives- szöve.tkezejtek kezelésében lévő szán­tóterületek megművelésének ellenőr­zéséért és biztosításáért a megygi, járási és községi tanácsot ezen be­lül azok végvehajtóbizottságát, il­letve azok elnökét teszi felelőssé. Az 1953. évi begyűjtési rendelet vég­rehajtásáért. is elsősorban a taná­csok elnökei a felelősek. Községi tanácsaink a legtöbb he­lyen önnek a megnövekedett fele­lősségnek tudatában folytatják munkájukat. Gondosan, alaposan át­tanulmányozták a megjelent rende­lőtöket és ezek szellemében dolgoz­nak. Mindezt nem lehet tapasztalni Zala apáti ban, A községi tansies me­zőgazdasági előadója például még február 4-én, a tavaszi mezőgazda- sági munkáik előkészítéséről cs vég reixajtáisáról szóló rendelet megje­lenése után négy nappal sem is­mer le annak tartalmát Arra hivat­kozott, hogy „nem ért még rá“ azt áttanulmányozni. Ezekután azon sem lehet csodálkozni, hogy ő maga is ,ázon a véleményen van, hogy ,,Za- laapátiban nem lehelt hérosz'sorosan vetni-' ‘. Vájjon, aki ilyen „szakvé­leményt.-' ‘ ad, hogyan száll síkra a fejlett agrotechnikai módszerek be­vezetéséért ? De nemcsak ebben van hiba Zala- apátiban. Nemsokat törődnek a be­gyűjtéssel sem. Az 1953-as évet ko­moly hátralékkal kezdték meg. Tej­ből 34.000 literre], tojásból 2000 da­rabbal. baromfiból 100 kilogrammal adtak be az elmúlt évben keveseb­bet. Baromfiból ugyan sikerült be­pótolniuk a lemaradást, do annál kovésbbó tejből és tojásból. Tojás­ból egyenesen nemhogy fogyott vol­na, de nőtt az állammal szembeni adósságuk. Február 4-ig szégyen­szemre mindössze 1G2 darab tojást gyűjtöttek be. Vagy talán még a begyűjtési rendeletéit „sem volt idejük“ áttanulmányozni és ezért a lemaradás? Kormányunk rendeletleinek ugyan­ez a semmibevevése . mutatkozik meg Nagylengyelben is. A községi ta­nács elnöke ugyancsak időhiányra hivatkozott, mint mentőangyalra, amiért még február 5-én sem olvas­ta el a február elsején megjelent tavaszi mezőgazdasági munkátokul foglalkozó reudelertet. Ez a kifo­gás nemcsak gyenge cs sivár valami, ele ugyanakkor rámutat arra is, hogy miből erednek a hibák Nagy­lengyelben. Dicsekvés helyett in­kább nekik is szégyenkezni valójuk van a január l-lől február 5-ig be­gyűjtőéit 225 darab ^tojással. Ho­gyan. is lehetne jól dolgozni anélkül, hogy ne szakítsanak maguknak időt anácsapparátusaink dolgozói a mun- v'jukat, feladataikat 'megszabó ren­delőitek alapos, elmélyült áttanulmá­nyozására? Ahol gyengén megy a begyűjtés, ott rosszul mennek a tavaszi mun­kákra való előkészületek is és vi­szont. a nagylengyeli -tanácselnök­nek még „arra sem volt ideje“, hogy ellenőrizze, vagy ellenőriztesse, fogy a dolgozó parasztok beszerez­ték-e a tavaszi, vetéshez szükséges magvakat. Ehelyett arra a kényel­mes álláspontra helyezkedett: .Tud­ják a parasztok, hogy a vetőmagot be keli szerezni“. Viszont, ha a rendelétet átriuiulmányozita ’ volna, akkor ö is tudná., hogy az ország minden talpalatnyi szántóföldjét meg kell művelni és ezért közsé­gekben elsősorban a tanácselnökök felelősek. Vájjon ha nem ellenőrzi a vetőmagbesze.rzést, akkor hogyan vállal ezért felelősséget? Hiányzik az ellenőrzés a gépek, szerszámok előkészítésénél is. Február 5-ig mind­össze két helyen végezték el ezt a munkáit. A tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésének ideje napról-napra közeledik. Az ország- kenyeréért meginduló harcolt csak úgy tudjuk győzedelmesen megvívni, ha taná­csaink felszámolják ezeket a súlyos hibákat. A szájt áriak, ráérésit hir­detők lemaradnak ebben a harcban. Népköz'1 ársaságunk kormánya a február elsőjén megjelent rendelev- ‘el hatalmas segítséget adott mun­kánkhoz. Legyen ez a rendelet ál- 1 andóan fan áesfunkcionáriu saink asztalán. Tanulmányozzák áit újból és újból és minden erejüket latba- vetve munkálkodjanak annak ma radétotalan végrehajtásán. Jó munkával a jobb termésért Megyénk termelőszövetkezetei és szövetkezeti csopor jai nagy lelkesedéssel és jó munkával ké­szülnek az elkövetkezendő nagy harci feladat megkezdésére: a ta­vaszi munkákra. Kora reggeltől késö# estig cseng a kalapács a foo- vácsmühelyekben, az asztalosok, ácsok előszed'ék szerszámaikat, faragnak, vágnak, szegeznek úgy. ahogy azt munkájúik megkívánja. A tehenészek, a sértésgondozók az eddigieknél sokkal nagyobb gonddal nevelik a rájukbizoti- ál­latokat és takarö'-oskodnak a ta­karmánnyal, hogy leromlás nélkül teleltessék át állataikat. A zalalövői Vörös Zászló tsz tagjai sert} hanyagolják el a tavaszi munkákra való készülést. A kovácsok mindennap találnak valami javitanivalót a gazdasági felszereléseken, vagy újat készí­tenek. A tsz többi tagja- simáto­kat és különböző gazdasági fel­szereléseké készít, hogy a meg­felelő idő bekövetkeztével zökke­nőmentesen tudjanak dolgozni. Az orosztonyi I.Megyei Tanácskozás tszo sem akar elmaradni a többiektől. 3 sorhuzót és 2 süni'ót készíti­tek. A tavaszi munkákra való felkészülésben nagy segítségükre van a gépállomás agronómusa, Erdődi Ferenc elvtárs. A Kos- ~uth tszcs tagjai szintén nagy mun­kában vannak. Gazdasági felsze­reléseiké javítják, újakat készí­tenek. Ebben az évben alkalmaz­zák a simitózást, ennek érdeké­ben 2 darab simitót készítettek A négyzetes vetéshez, — hogy ve­téseibe géppel tudják megmű­velni — sorhuzókat készitettelk. A nagyfa&osi Dózsa tszcs tagjainak nagv segítsége!- ad Far kas Nándor elv'árs, a palini gép­állomás agronómusa a ravasz! munkákra való felkészülésben. Vetőmagjukat szelektorozzák, tisz­títják. Simitót, sorhuzót és más gazdasági felszereléseiket készíte­nek. A zalatáriiokí Vörös Csiilag tszc^-beu az elmúlt időkben nagy volt a fe. gyelmezetlen’ég, a tagság . nem dolgozott rendesen. A tszcs tagjai ui vezetőséget választottak. Ko­vács József, a csopor uj elnöke .a pártszervezet segítségével nagy- "é:zt kijavította a meglévő sú­lyos hibákat. Napon'a 14---15 em­ber dolgozik. Elkészültek a hosz- • zu ideje épülő tehénis állóval. Romépületeket bontanak, ebből az anyagból akarnak épiteni 11 férőhelyes sertésfiazta'ót, süldő- szállást. hizlalót és baromfióla . A tszcs többi tagja a már t-öblf éve felgyűlt trágyát hordja ki a mezőre. Felsőbagod továbbra is vezet a gép javítási Az elmúlt hét ója tovább élese­dett a verseny gépállomásaink között. Már csak egy hét van hátra a gépjavítások befejezéséig. Ezt tudják gépállomásaink dolgo­zói. amikor nagy többségükben azon vannak, hogy határidő előtt készen álljanak a tavaszi mező­gazdasági munkák megkezdésére. Különösen jól dolgoztak a zala- tárnoki traktor isták. Mig egy hét­tel ezelő t még az utolsó helyen álltak, ma már a negyedik helyre küzdött ék fel magukat. A cseszt- regiek is sokat javítottak egy hét alatt. A munkagépek javítását teljesen befejezték. Ilyen lendület­tel dolgozzanak tovább, hogy az erőgépjavi ást tervüket is határ­idő előtt és jó minőségben befe­jezzék. A megye gépjavítás! verseny- eredményét erősen rontja ellen­ben az. hogy egyes gépállomások nem fordítanak kellő gondot az erőgépek karbantartására. így például a lenti géoánorr.á'n?,k még 7, a leteríyeinek 0, a palink nak 5, a szen‘1-v7! Vn~t- vedig 11 erőgépe* kell megjavítania. A s2őh liszY’iak éppen ezért csúsztak le a crufos.utolsó helyre A munkagép ja vitás1 ugyan öefe jezíéi’:*,- de tri eg feledkeztek arról hogy a 1 érvét részleteiben is tel­jesíteni kell. Az erőgépjavkássál verseavbea mindössze 31 százaléknál tarta­nak. Ez az oka a lenti gépállo­más lemaradásának is. A türjei gépállomás sem tudta sokáig tar. tani a megtisztelő második he­lye;. Elbizakodottságuk arra ve­zetett. hogy a multheli második helyről most a hatodikon kötőt tek ki. A verseny sorrendje a követ­kező: 1. Felsőbagod, 2. Csesztreg 3. Pölöske 4. Zalatárnok 5. Orosztony 6. Tűrje 7. Letenye 8. Palin 9. Lenti 10. Szentliszló. Megyénk az országos gépjavi. ás,i versenyben jelenleg a máso­dik helyen áll. Minden lehetősége megvan arra gépállomásainknak, hogy a munka ütemének további fctooaásával dicsőségét szerezze­lek megyénknek és kivívják az elfő helyet. Gépállomásaink párt szervezetéin, kommuni'táin é- nem utolsósorban a szakvezeté­sen múlik, hogy behozzuk az erő- gépjavításnál mu-atkozó lemara­dást és megszerezzük a büszke első helyet. n isnfi tárás az eisö — do ne n ssiics d,cse>edn vaKó>a a loja^begv élésben A tojásbegy iijtésben minden­egyes járásunk hatalmas lemara­dással, hátralékkal kezdte meg a február hónapot. Tanácsaink a baromfibegyiijtés mellett úgyszól­ván semmi gondot nem fordítot­tak a begyűjtésnek erre az ágá­ra. Megalkudtak azzal a helyzet­tel, hogy a téli hónapokban kisebb 3 tojáshozam. A lehetőségeket távolról sem igyekeztek kihasznál­ni, hanem opportunista módon agy gondolkodtak, hogy majd a tavaszi hónapokban behozzák ezt a lemaradást. Megfeledkeztek ar­ról, hogy a begyűjtési előirányza. tokát minden hónapban pontosan teljesíteni kell. A tojásbegyüjtés versenyében az egyes járások között a sorrend a következő: 1. lenti járás, 2. zalaszentgróti járás, 3. zalaegerszegi járás, 4. nagykanizsai járás, 5. letenyei járás. I-enti bár megszerezte az első­éget, de ez egyál alában nem je­lenti azt. hogy nem érdemel ugyanolyan kemény bírálatot mint az utolsó letenyeiek. A kü­lönbség az első és utolsó között csupán néhány százalék és a terv teljesítésében egyaránt erő­sen lemaradtak. A® uj beí*’,yügtéss resiclcäet is in er let esésnek ^geBce megyei tapasztalain 8 ró3 A megye területén mindenütt szé­les körben folyik a rendelet ismerte­tése gazdagyüléseken, népnevelőérte­kezleteken, tanácsüléseken, Szabad Föld Téli Estéken, állandóbizottsági üléseken. A rendelet ismertetése folytán a dolgozó parasztság körében az a han­gulat alakult ki, hogy a rendelet is­mertetése komoly segítséget nyújt a beadási kötelezettségek teljesítésénél, mert előre tudják a dolgozó parasz­tok azt, hogy mennyi lesz a beadási kötelezettségük. A rendeletismertető gyűléseket a dolgozók nagyszámban látogatják és komoly érdeklődést tanúsítanak. Pöt- /étén 120 dolgozó paraszt jelent meg a rendelet ismertetésekor. A gazdák felszólalásaikban kérték, hogy ott helyben számítsák ki beadási kötele­zettségüket, mert mint mondották, erre nagy szükségük van a vetéster­vük beállításánál. Ezen a gazdagyü- iésen foglalkoztak a termelőszövetke­zeti mozgalom továbbfejlesztésével is, melynek eredményeként másnap 16 családdal megalakult a „Rákóczi" III. tipusu termelőszövetkezeti cso­port. A megalakulást természetesen nagyban elősegítette a már meglévő termelőszövetkezet jó eredménye és a beadási rendeletben a termelőszö­vetkezetek részére kormányzatunk által nyújtott nagymérvű kedvezmény is, amelyet .az újonnan belépő tagok felszólalásaikban maguk is elismer­tek. Balatonmagyaródon a begyűjtési, rendeletet ismertető gazdagyülésen á helyszínen mintegy 15 gazda azon­nal felajánlást tett, hogy negyedévi baromfi- és tojásbeadási kötelezett­ségüket határidő előtt teljesitik. A felajánlást tett követte, a példamu­tatás pedig követőkre talált, mert a rendelet ismertetése utáni napokban az 1953. évi ,teljesítésre 200 kg ba­romfi és 5000 darab tojás került be­adásra. A rendeletet ismertető gyűléseken nemcsak az egyénileg dolgozó pa­rasztság, hanem a termelőszövetkeze­tek részéről is lelkes felajánlások történtek. Gelsén a Zöld Mező tszcs tagsága a begyűjtési rendelet ismer­tetése után a folyó évi kötelezettsé­gének teljesítésére 150 kg baromfit adott be a dolgozó nép államának. A begyűjtési rendelet, ismertetése nySmán nemcsak felajánlásokat tesz­nek dolgozó parasztjaink, hanem ver­senyre hívják dolgozó paraszttársai­kat. így történt ez Gutorföldén is, ahol Búj tor Lajos, a megyei begyűj­tési állandóbizottság tagja, hat hol» das dolgozó paraszt versenyre hívta ki dolgozó paraszttársait s másnap egészévi soványbnromfibeadási köte. lezettségének eleget tett. A veiseny- kihrvást Tuboly Lajos 5, Márton István 2, Bujtor Sándor 7 és özv. Csillag Istvánná 5 holdas gutorföldi dolgozó parasztok fogadták el és azzal válaszoltak, hogy mindannyian teljesítették egészévi soványbaromfi- kötelezettségükct. A begyűjtési rendelet ismertetésé­nek szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Petrivcnte községben a rendelet ismertetése után a hozzászólók közül Kránicz Péterné 5 holdas dolgozó paraszt­asszony a következőket mondotta: „Most már tisztában vagyok azzal, hogy mennyi a beadási kötelezettsé­gem. Nagyon jó, hogy ismertetik velünk a rendeletet.'’ Másnap telje­sítette egész I. negyedévi baromfi- begyűjtési tervét. Az eredmények mellett számos hiányosságot is tapasztalhatunk köz­ségi tanácsainknál a rendelet ismer­tetésénél. Ilyen községek például Magyarszerdahely, Alsórajk, a hr* a tanács dolgozói nem ismerik és egyáltalán nem tanulmányozták az uj begyűjtési rendeletét. Ezekben a köz­ségekben a begyűjtési állancTóbrott- ságok sem működnek. Mindezek a hiányosságok okozzák azt, hogy e községek begyűjtési eredményei na­gyon gyengék. Nem ismerik a be­gyűjtési rendeletet és a begyűjtési munkákat felületesen kezelik Kerka- barabás és Szentgyörgyvölgy közsé­gekben. A begyűjtési állandóbizott­sági üléseket nem tartják meg, tagjai nem járnak élen a példamutatásban, emiatt a most folyó begyűjtési cikkek teljesítési százaléka nagyon alacsony. A lenti járásban a községi bégyüj- tési állandóbizottságok túlnyomó része nem látja kellőképpen a begyűj­tés politikai és gazdasági jelent" gét. Olyan irányú hiányosság is elő­fordul, hogy a községi tanács és a pártszervezet között nincs meg a szoros együttműködés. A lenti járás községeinek, de a többi községi tanácsnak is fel kell számölniok munkájukban a még meg­lévő hiányosságokat. Kövessék az élenjárók példáját.. Ez az alapvető követelménye annak, hogy begyűjtési terveink teljesítését a szocializmus építése, a béke védelme érdekében minél eredményesebben megvalósít­hassuk. Tafcarmánvadasok összeállítása A takarmányadagok összeállí­tásánál törekedjünk a változatos. Ságra. Az egyes takarmányok a* emésztőszerveket nem egyformán veszik igénybe Az egyoldalú ta­karmányozás mellett romlik az ál­lat étvágya, túlzottan megterhe- lődik a® emészfcó'csatoma és az ilyen takarmányozás élefctanüag is helytelen. A megfelelően íelap. ritott és előkészített, többféléből összeállított takarmányadagokat az állatok szívesebben fogyaszt­ják és jobban értékesítik. Ezen a télen sok nyersrostot, ballasz. tot tartalmazó, kevésbbé ízletes, nehezen emészthető takarmányt kell feletetni, éppen ezért ezek előkészítésére és lédus takarmá­nyokkal való keverésére különös mértékben kell gondot fordíta­nunk. A felszecskázott szalmafé­lét, polyvát, töreket feltárás, gyorssilőzás, páeolás utján izesit. | süli, puhítsuk meg és keverjük si. íóíakannámiyal. így szívesebben fogyasztják az állatok és jobban értékesítik ügyeljünk a takarmá­nyok étrendi hatására is. A szá­raztakarmányok nehezen emészt, ketők és dugitó hatásúak. Ezért az adagok összeállításánál arra törekedjünk, hogy az azokban lé­vő száraz anyag és viz mennyis ge lehetőleg 1:3 arányt köz. üt se meg. Ne változtassunk b: len takarmányokat. A takar­mány változtatás kisebb .nae zökkenőkkel jár, ami az ól’. termelései visszaveti, igén esetben egészségüket is vészé'rá­téri. A készletek megfelelő' eh> z. fásával és lelkiismertes ad'go‘1 'Aval a rendelkezésre álló a- karmányokat egész télre egyenle­tesen tudjuk szétosztani, elkerül hetjük vele a pazarlást és a hirte. len takarmányváltoztatásokat. Egyedi takarmánvozás Nagymértékben elkerülhetjük a takarmánypazarlást azáltal is. hogy állataink részére a takar­mányokat termelésüknek megfe­lelően adagoljuk, egyedileg ta. karmányozzuk. A_z egyedi takar, mányozás megkönnyítése végett az egyenlő nagyságú és fejlődésü állatokat, választott borjakat vagy süldőket egy csoportban ta kormányozhatjuk. Hasonlóan megoldhatjuk ezt a termelő állm­oknál is. Tehenészetben például az egyforma teje’ésü állatok üsz- szeválogátasával képezzünk cso­portokat. Tökéletesebb egyedi takarmányozást biztosítanak az egyedi etetést elősegítő jászolra fekvő létrarácsok, vagy álló rá­csok. ' Ezeket az egyedi etetést elősegítő berendezéseket házilag is el tudjuk készíteni. Ilyen ta­karmányozási módszer esetén életfenntartásra és bizonyos tej­mennyiség termelésére szénafé- íékböl, szalmából, nedvdus takar­mányokból alaptakarmányt állí­tunk össze. Az alaptakarmány­ban foglal* termelésen felül tér. melési pótabrakot adunk az álla­tok részére. Az egyedi takarmá­nyozás gyakorlati keresztülvitelé hez feltétlenül ismernünk kel] as állatok élősúlyát és termelését Éppen ezért havonta meg kell ál-, lapítani az állatok súlyát. A tér. melést tiz naponként végzett prő. bafejések alapján ellenőrizzük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom